Világ, 1924. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-29 / 74. szám
A csongrádi ünnep Piroska János nyugalmazott főhadnagy testvérével, Györggyel ma Csongrádra érkezett, ahol a vasúti állomáson mintegy kétszáz főnyi csoport lelkes éljenzéssel fogadta őket és a csoport egyik ifjú szónoka körülbelül a következő szavakkal üdvözölte a hazatérőket: — Üdvözlünk benneteket szülőföldeteken, folytassátok tovább munkátokat, mint eddig, a keresztény Magyarország fölépítéséért. A Piroska-fivérek, akiket ezzel az ünnepléssel fogadtak, Szegedről tértek vissza szülőföldjükre, Szegedről, ahol a Csillagbörtönben elhelyezett ügyészségi fogházban vizsgálati fogságukat töltötték. A Piroskafivérek egy karácsonyesti cselekmény miatt voltak majdnem három hónapig Szegeden, mígnem földbirtokóvadék ellenében szabadlábra helyezték őket. Nem óhajtjuk a bíróság joggyakorlásának módját a szabadlábra helyezések kérdésében sem bírálni, sem kritizálni, csak éppen megállapítjuk, hogy akinek néhány száz hold földje van, az szabadlábra kerülhet a vizsgálati fogság tartama alatt is olyan bűncselekményért, amelyért bizony szegény embernek vizsgálati fogságban kell maradnia és talán egy olyan elvi gyakorlattal, amely nem fogad el földbirtokóvadékot, gazdag embernek is vizsgálati fogságban kell maradnia, sőt talán egy olyan elvi gyakorlattal, amely tortonabb szigorral nézi a karácsonyi aktus módszerét és jelentőségét, szegénynek is, gazdagnak is vizsgálati fogságban kell maradnia. A Piroska-fivéreket arra szólította fel a csongrádi szónok, hogy folytassák tovább is munkájukat, úgy, mint eddig, a keresztény Magyarország fölépítésére. Hogy a két Piroska-fivérnek munkássága milyen irányú volt a magyar középosztály, a magyar szellemi élet és a magyar kultúra területén egészen karácsony másnapjának estéjéig, mezt nem tudjuk, de nyilván a pályaudvari szónok sem ezekre az érdemekre és ezeknek a cselekedeteknek jelentőségére gondolt, hanem a karácsonyi aktusra, amelyet folytatni kell. .Ez a karácsonyi aktus pedig az a bizonyos bomba volt, amely beröpült a csongrádi bálterembe és amely három embert ölt meg ottan és sok-sok embert sebesített meg, eltépvén testüket és fölmarcangolván életüket. Bethlen István gróf miniszterelnök ma azt mondotta, hogy súlyos megpróbáltatások várnak az országra, ha a szanálási javaslatok nagypéntekig nem emelkednek törvényerőre. A miniszterelnök nyilván azt hiszi, hogy ha a különböző pénzügyi és gazdasági javaslatokat a nemzetgyűlés megszavazza, a nemzet úgy érzi, hogy a súlyos megpróbáltatásoknak korszaka és lehetősége megszűnik. Mi valahogy mégis úgy látjuk, hogy ennek az országnak nemcsak gazdasági sebei vannak, de lelki sebei is, súlyos és válságos lelki sebei, amelyeket szintén meg kellene gyógyítani, amelyeket szintén szanálni kellene és szintén ki kellene vágni, mint ahogy ki kell vágni és ki kell küszöbölni a költségvetés deficitjét. Van itt egy nagy lelki betegség, van itt egy nagy érzésbeli deficit, amelyet szintén meg kellene szüntetni és szintén le kellene fokozni, hogy ne izgassa, ne háborítsa és ne pusztítsa állandóan és nyughatatlanul az ország közvéleményét. A Piroska-fivéreket arra hívták föl Csongrádon, hogy folytassák úgy, mint eddig, munkájukat a keresztény Magyarország fölépítésére. A miniszterelnök is építő munkát ígért és építő munkát kértek Csongrádon a Piroska-fivérektől is. Minden kérdésnek az a lényege: ugyanazt az építőmunkát érti-e a kormányzat és a miniszterelnök az építőmunka fogalma alatt, amit Csongrádon értettek azok, akik ott ünnepeltek és akik ott lelkesültek. Madách Az ember tragédiájában bámulatos erővel és tökéletes plaszticitással állít be egy hatalmas drámai ellentétet. Abban a képben, amely a francia forradalom korszakát rajzolja meg a nagy művész ragyogó elevenítő erejével, Danton, mint Ádám, nem tud választani a vérre szomjas és fölgerjedt pórnő és az ártatlan, becsületes márkinő két arca és két különböző lelkülete között. Azt szeretnék tudni, hogy így tétován, elhatározás nélkül és lelkiismeretével való számvetés nélkül áll-e válaszúton a kormányzat a magyar közélet és a magyar társadalmi élet két arca között. Nyílt és őszinte kérdés ez, amelyre nyíltan és őszintén kellene válaszolnia a kormánynak, mert vagy hajtogatás és uszítás, gyilkosság földícsérése és a bombavetés apoteózisa a csongrádi ünneplés, vagy politika ... Ha uszítás, ha fölbújtás, akkor a kormánynak meg kell akadályoznia a lelkek megmérgezését és meg kell hiúsítania az újabb bűncselekmények lehetőségét, ha pedig nem az, akkor valóban el kell ismernünk, hogy az új Magyarország fölépítésének módja a Piroska-fivérek gyakorlati programja, nem pedig az, amely most a nemzetgyűlés előtt van és amelyet népszövetségi szakértők meghallgatásával csináltak meg. Végre is vannak kérdések, amelyeket egyszer el kell intézni, el kell intézni nyíltan, őszinte szavakkal, el kell intézni határozottan, mert meg kell nyugodniuk a lelkeknek és tudomásul kell venniük: mi a helyzet és mik az ország kormányzásának céljai és módszerei. A csongrádi ünnepet nem lehet jelentéktelen ténynek tekinteni, amint nem volt jelentéktelen a karácsonyesti bombamerénylet sem: kijegecesedései ezek annak a módszernek, amely a választásokonIly Lászlóékkal paktált és amely az ébredők választási főhaditanyájául jelölte ki a miniszterelnökség egyik szobáját. Vagy a Piroska-fivérek politikájának lehet érvényesülni, vagy pedig az igazi szanálásnak, de választani kell a kettő között, őszintén és a lelkiismeret szavára hallgatva, választani kell. Még egy tény van, még egy igazság, amelyet halkan és csendesen, de mégis csak el kell mondani : ha gyilkosok szabadon járhatnak, akkor szaporodhatnak a gyilkosságok. . ^ . . ír. .. a \ÁRA 1300 ^..........—...........jmst A Világ a polgári jogok harcosa. Tja*fel a tidomány, a művészet és a gondolat szabadságát. Oltalmazza a gyengéket, az elnyomottakat, az üldözötteket. Vétót kiált az igazságtalanságnak, ■k gyűlöletnek és a bosszúnak. Védelmezi a mankót, mely a békétlenség levegőjében eltorvad. Hirdeti a népek, osztályok és felekezetek egyetértését. Tanítja az egyén áldozatkészségét a nemzet és a társadalom nagy érdekei iránt, az erősebb mérsékletét a politikai és gazdasági életben. Hirdeti a műveltség hatalmát, a kultúra útjának szabadságát és vámmentességét. XV. ÉVFOLYAM * BUDAPEST. SZOMBAT 1934 MÁRCIUS 39 ♦ '5’4-IM SZÁM A VBAÍ Makarorvíli menújhodását a demikráciától és a fokozott műveltségtől várja. Nem veszi hiába ajkára a haza nevét, de a hazai szolgálja minden betűje, gondolata, érzése. A Világ ereje a tiszta meggyőződés: mestűrhetik, de meg nem hajlíthatják. A világ tiszteli mázok nyersgyírződését, de hadai ezen az evek mögé rejtőző kalandorságnak és üzletnek. A Világ eszméket, ideálokat, reformtörekvéseket szolgál, nem pártokat. Pajzsa a gyengéknek, védelmezője az elnyomottaknak , kardja a szebb, jobb és tisztább magyar élet gondolatának. Az új francia szentlány Párizsból jelentik: A francia kormány megalakult és a következő tagokból áll: Elnökség és külügy: Poincaré. Pénzügy: Marsai. Kereskedelem: Loucheur. Hadügy: Maginot. Közmunkaügy: Le Trocquer. Közoktatásügy: De Jouvenel. Gyarmatok: Fabry. Belügy: Leygyel György. Tengerészet: Bokanovski. Földművelés: Capus. Munkaügy: Vincent Dániel. Igazságügy: Lefebvre du Pray. Felszabadult területek: Marin Lajos. Az új miniszterek este nyolc óra tájban hagyták el a miniszterelnökség palotáját. Az első minisztertanácsot holnap délelőtt féltízkor tartják meg az Elyséeben. A közegészségügyi minisztériumot egyesítették a munkaügyi minisztériummal. Mr. Lossow és Seisser Olaszországba utaztak Berlinből jelenti a cseh sajtóiroda. A szociáldemokrata párt hírirodája közli Münchenből, hogy Kahr, Lossow és Seisser ma délelőtt fél tízkor elhagyták Münchent. Útjuk célja Olaszország. Müncheni jelentés szerint a Grossdeutsche Zeitung és a Deutsche Presse című fajvédő lapokat egy hétre eltiltották, mert a Hitler-perben előterjesztett vádindítvánnyal kapcsolatosan különféle erőszakosságra és bűntények elkövetésére hívták föl cikkeikben olvasóikat. Felosztják a Juntát Madridból jelentik . A nemzetvédelmi tanácsot, amely a miniszterelnökből, a hadügyi és a tengerészeti miniszterekből és államtitkáraikból áll, feloszlatták. A Junta hatásköre ezzel egyidejűleg az igazgatóságra száll át. Újabb letartóztatás a cseh vesztegetési ügyben Prágából jelenti a rendőrség félhivatalos kőnyomatosa. A vesztegetési üggyel kapcsolatban ma Czerny mérnök, építési tanácsost, letartóztatták. Czerny bevallotta, hogy Riesinger mérnöktől 1922. és 1923. esztendőkben 16.000 koronát vett fel és pedig karácsonyi ajándék címén. Megállapították továbbá, hogy Blumel brünni mérnök szintén részes a vesztegetési ügyben, amelyben a nyomozás tovább folyik. A frank-Kontreminorek veszteségei (A Világ berlini tudósítójától.) A francia frank megszilárdulása a berlini és a bécsi tőzsdén, mint annak idején ezt a lapok már megírták, több fizetésképtelenséget okozott. Szó volt arról is, hogy Bősei súlyos anyagi veszteségeket szenvedett a frank-kontremin kapcsán. Egy bécsi jelentés, melyet közöltünk, ezt a hírt már néhány nappal ezelőtt megcáfolta, most pedig tudósítónk az ügyre vonatkozóan a következő részleteket jelenti: Francia pénzügyi körökben azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy Bősei hogyan tudhatta meg március tizenegyedikén a francia minisztertanács határozatát, amelyet a párizsi lapok is csak tizenkettedikén reggel közölhettek a nyilvánossággal. Bősey ugyanis azáltal, hogy ezt a határozatot előzetesen megtudta, hatalmas tőzsdei tranzakciót bonyolíthatott le és ily módon sikerült vagyonát megkétszereznie. A berlini és bécsi tőzsdei körökön kívül a londoni City is nagy veszteségeket szenvedett a frankárfolyam emelkedése következtében. Különösen nagy veszteségeket szenvedtek a textilkereskedők, akik a francia frank árfolyamánakcsökkenése alkalmával Franciaországban igen nagymennyiségű árut vásároltak későbbi fizetési határnapra és minthogy nem fedezték le magukat, most nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek. Románia nem tárgyal a reesszarákai kérdésről (A Világ bécsi tudósítójától.) Ma délután folytatódtak a román—orosz tárgyalások. A tanácskozások folyamán megalakították a bizottságokat és megállapították a tárgyalás programját, amelynek első pontja a területi kérdések megvitatása lesz, azután jönnek gyors egymásutánban a jogi és gazdasági kérdések. A területi kérdéseket holnap délután öt órakor kezdik el tárgyalni és minthogy a román delegátusok semmi körülmények közt sem hajlandók a besszarábiai kérdés felvetésébe belemenni, valószínű, hogy a tanácskozásoknak ez a része holnap már befejezést is nyer. Ingadozó a korona külföldi értékelése A korona külföldi értékelésében ma nyugtalanság észlelhető. Bécsben tegnap 0.86 volt a korona középárfolyama, ma 85 koronáért vettek és 95 osztrák koronáért adtak száz magyar koronát, tehát a középárfolyama 0.90. Ezzel szemben a devizaárfolyam változatlanul 0.96. Prágában viszont a tegnapi 4.75 cseh koronáról 4.5-re hanyatlott a magyar tízezer koronás értéke, s ugyanakkor a deviza is 5.2-ről 4.75-re gyengült. A francia frank valamennyi piacon szilárd volt Bécsben 35 koronával emelkedett egy franknak az ára..Prágában a százfrankos ára 192,5 koronáról 195-re emelkedett, két koronával drágult a deviza-árfolyam is. Ugyanilyen arányú drágulása volt a franknak Berlinben Pl.-••* • v. Nagypéntek Ma egy pártközi konferencián Bethlen István gróf miniszterelnök bejelentette, hogy a szanálási javaslatokat nagypéntekig meg kell szavaznia a nemzetgyűlésnek, mert különben a németországi eseményekhez hasonló megpróbáltatások várnak az országra. A miniszterelnök elismerte, hogy az alkotmányjogi kérdések meglehetősen rendezetlenek, úgy de azt hangoztatta, hogy a mai atmoszférában az ilyen kérdések megoldása lehetetlen. A kormány tehát nem tartja a mai atmoszférát alkalmasnak arra, hogy az alkotmány sarkalatos kérdéseire vonatkozólag kijelentéseket tegyen, vagy irányelveket valljon, de alkalmasnak tartja arra, hogy a nemzetgyűlés az alkotmány legfőbb sarktételeinek egyikéről, a költségvetési jogról és a pénzügyi ellenőrzésről lemondjon és hogy a kormány a legközelebbi esztendőkre valósával diktatórikus hatalmat kapjon. Ismételten hangoztatjuk és ismételten mondjuk, hogy mindenütt a világon olyankor, amikor egy ország sorsáról és egy nemzet jövendőjéről kell dönteni, igyekeztek megváltoztatni az atmoszférát, igyekeztek nyugalmat és bizalmat belevinni a lelkekbe, mégpedig rendszerint azzal a módszerrel, hogy a felelősséget megosztották és a politikai diktatúra terhét minél több vállra rakták. Nagy nemzeti válságok idején mindenütt a koalíciós kormányzás megoldásának lehetőségét keresték, nem pedig azt a módot, amely szerint az egyik fél csak a hatalmat gyakorolja, a másik pedig lemond még az ellenőrzés jogáról is. Korányi Frigyes báró, az új pénzügyminiszter, aki ma tette le az esküt, azt hangoztatja, hogy az evolúciónak a barátja, ami alatt azt érti, hogy a nép akarata nyilvánuljon meg a politikában. A politikai pártok képviselik végeredményében mégis csak a nemzet akaratát és a koalíció jelentené vagy jelenthetné tehát ez időszerint a népakarat lehető érvényesülését. Bethlen István gróf azonban nem csinál koalíciót, nem óhajtja megváltoztatni az atmoszférát, hanem ultima rációként a permanens üléseket óhajtja behozni és a permanens ülések rendszerével kívánja ellensúlyozni az ellenzék kritikáját. A permanens ülések helyett volna más lehetősége is a kormánynak: permanens meggyőzése az országnak arról, hogy a szanálás csakugyan föltámadást jelent. Amit már mondottunk, azt kell megismételnünk újra, mert erről a kérdésről nem lehet mást mondani, csak mindig ugyanazt: nyílt és őszinte programot kell adnia a kormánynak az ország számára arról, hogy mit akar, permanens ülések helyett permanens politikát kell csinálnia, állandó és következetes, céltudatos és demokrata politikát, nem pedig olyant, ame 5y — a nemzetgyűlés elnökének felfogása szerint imparlamentáris lévén kétszínűnek nevezni — nem is nevezhetünk annak, hanem nagyon is egyoldalúnak, nagyon is egyszínűnek, nagyon is következetesen olyannak kell mondanunk, amilyen ez a politika már ötödfél esztendő óta és amilyennek kellett lenni, hogy idáig vigye az országot. A kormány teljes felhatalmazást kér a maga számára és szeretik hangoztatni, hogy, amikor operál az orvos, akkor nem szabad megfogni a kezét, mert hiszen a beteg elpusztul. Ez az érv és ez a hasonlat nagyon helyes, de még sohasem történt meg, hogy arra bízták volna az operációt, aki beteggé tette a beteget. Még sohasem történt meg, hogy az a kormányzás, amely hosszú időn keresztül kapkodó és céltudatlan gazdasági politikát és pénzügyi diktatúrát csinált, — mert hiszen mindaz, ami eddig történt, eddig is pénzügyi diktatúra volt — a rossz diagnózis után most egyszerre csak vállalja az operáló orvos szerepét is. Mondták már egyszer Hegedűs Lóránt idejében is, hogy, nem szabad megfogni az operáló orvos kezét, nem is fogta meg senki, de baj is lett az operációból. A kormány nagy hatalmat és hatalmas jogokat kíván a maga számára és ezzel szemben szelíden és óvatosan csak azt jegyezzük meg, hogy az ellenőrzésbe és az együttmunkálkodásba is bele kellene vinni talán, esetleg mindazokat, akik ma tétován, tájékozatlanul és aggódva figyelik az eseményeket. Ebben a pillanatban az a helyzet, hogy azok, akik a parlamentben ülnek és nem tagjai a kormánynak, sokkal kevésbé ismerik az állam-kormányzás céljait és a kormány pénzügyi szándékait, az adatokat, az okokat, a számokat és az elveket ,elveken ennek a szanálásnak programja