Világ, 1924. szeptember (15. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-17 / 193. szám
Szerda Kereskedők kongresszusa Nyíregyházán (A Világ nyíregyházi tudósítójától.) Kedden délelőtt érkeztek Nyíregyházára Balkányi Kálmán és Sándor Pál vezetése mellett a budapesti kereskedői érdekeltségek képviselői, hogy a Nyíregyházán rendezendő kereskedelmi kongresszuson részt vegyetek. A pályaudvaron Bencs Kálmán dr. polgármester üdvözölte meleg szavakkal Sándor Pált és a küldöttség tagjait, majd a vendégekkel a város négyesfogatán a városba hajtattak, ahol a vendégek legelsősorban a kiállítást tekintették meg. Délután öt órakor kezdődött meg a kongreszszus a városháza nagytermében. A közgyűlésen megjelentek Kállay Lajos főispán, Mikes István alispán, Sándor rendőrtanácsos, a nyíregyházi kapitányság vezetői, Bencs Kálmán polgármester, Halasi-Fischer Ödön és Balkányi Kálmán dr. . A kereskedők egy táborban A közgyűlést Baruch Artúr, a nyíregyházikereskedők és gazdák egyesületének elnöke nyitotta meg, aki azzal kezdte beszédét, hogy húsz év előtt ültették az első szőlőtökét a nyírségi homokba és ugyancsak húsz év előtt indult meg Magyarországon a kereskedők szervezése. Nem véletlenül állítja egymás mellé ezt a két példát, hanem azért mert húsz évvel ezelőtt teljes lehetetlenségnek tartották azt, hogy a nyírségi síró homokban a szőlő megteremjen és éppen ilyen lehetetlenségnek mondották azt is, hogy a kereskedők táborát meg lehessen szervezni. Most, húsz év után látjuk, hogy a kereskedőket sikerült egy táborba tömöríteni és azóta a magyar kereskedők híre a külföldön is elterjedt, üdvözli ezután a vendégeket és a vidéki kereskedelmi egyesületek kiküldötteit! Hatalmas taps és éljenzés közepette emelkedett ezután szólásra Sándor Pál, aki azzal kezdte beszédét, hogy eljött Magyarországnak, erre a szigetére, ahol ma is szabadság és liberalizmus uralkodik. — Idejöttem — mondotta —, hogy letegyem a harc szerszámát, amint önök is letették a mai napon a munka szerszámait. Ezért senki se várjon itt tőlem harcos szózatot, hanem örüljünk a béke ünnepének. Eli, aki egész életemben a liberizmusért és a gazdasági szabadságért harcoltam, büszkén mondhatom, hogy idejöhetnek tanulni azok, akik nem akarják megszívlelni ezeket az igéket. Legutóbb húsz év előtt jártam ebben a városban és ma meg sem ismertem Nyíregyházát, mert ez a város az utóbbi húsz év alatt rengeteget fejlődött. Ez az eredmény tisztán a város polgárságának köszönhető és annak, hogy itt mindig teljes volt a gazdasági egyenlőség, a felekezeti és a faji szabadság. Nyíregyházán háborúciáli állapotok vannak Ezután méltatta a száz év előtti megváltás jelentőségét, valamint Bencs polgármester és Szobor főjegyző érdemeit. Ebben a városban igazán nem lehet azt mondani, hogy csak a tiszta magyar faj mentheti meg az országot, mert Nyírvidéke míg néhány évtized előtt telve volt svábokkal és oláhokkal, akik azonban teljes egyetértésben éltek a magyarsággal és segítenek a várost felvirágoztatni. Ma már Szabolcs vármegye minden községe színmagyar, még a teljesen szláv eredetű falvak is. Foglalkozik ezután a polgármester egy jc. terítésével, melyben Bencs azt írja, hogy Nyíregyházán nem kell visszatérni a háborúelőtti állapotokhoz, mert azok itt imár megvannak. Amikor az egész ország a hűboruelőtti állapotokhoz akar visszatérni, akkor Nyíregy- háza polgármestere büszkén vallja, hogy itt ezek az állapotok már megvannak és a viszonyok semmiben sem különböznek a tíz év előttiektől. Sajnálatos, hogy ugyanezt nem mondhatja el az ország miniszterelnöke is. A nyíregyházai példából tanulni lehet és tanulni kell az ország vezetőinek. Itt nem látok különbséget paraszt és cívis, iparos és kereskedő között, mert valamennyien testvéri egyetértésben segítik egymást. Ebben a városban teljes a béke és az egyetértés, és a gyűlölet idegen fogalom. Az azerő, amit a Város polgársága jelent, elegendő ahhoz, hogy Nyíregyházát naggyá tegye. A gazdasági liberalizmus alapján óriási eredményeket ért el ez a város az utolsó ötven-hatvan esztendő alatt, olyan eredményeket, amelyekhez fogható az egész világon nincs. Most, amikor Nyíregyháza százesztendős fennállását ünnepli, szomorú viszonyok között él az ország. Megvert ország vagyunk és emellett még belső szabadság sincs. A nem, nem sokát kár volt állandóan hangoztatni akkor, amikor semmit sem tehettek. Meg kell gondolnunk, hogy teljesen képtelenek vagyunk máról-holnapra visszaszerezni a régi területeket. „Nekünk még alkotmányunk sincsen" . Az egész világon nincs még egy olyan konzervatív állam, mint Magyarország. Ha szétnézünk, látjuk, hogy csupa liberális és szocialista állammal vagyunk körülvéve, éppen ezért mi sem zárkózhatunk el a demokratikus fejlődéstől. Szomorú, hogy amái körülmények között nekünk még alkotmányunk sincsen. A fiam a napokban azt kérdezte tőlem, hogy milyen államformája van Magyarországnak, amire én zavarba jöttem és csak azt tudtam felelni, hogy királyság király nélkül. Bármilyen parányok tevékenységét és annak a véleményének doxonnak hangzik is ez, erre a kérdésre nem lehetjobb választ találni. Bírálja ezután a forradalom utáni kormáyok tevékenységét és annak a véleményének lünk van például a szociáldemokratákkal szemengedheti meg azt a luxust magának, hogy tanulnivágyó fiait ne engedje az egyetemre, hanem arra kényszerítse őket, hogy a külföldre menjenek. A magyar kereskedelem szomorú sorsát ismerteti, foglalkozik a szanálási törvénnyel és azt mondja, hogy a mostani nehéz viszonyok között kérdéses, hogy a kereskedők tudják-e majd a szanálás által előidézett súlyos terheket viselni. Nem az adókat kell folytonosan emelni, hanem a kiadásokat kell csökkenteni. A nyugati demokráciák A nyugateurópai államok demokráciájáról beszél ezután. Ezekben az államokban sehol sem tapasztalható olyan gyűlölet, mint amilyen nálunk van például a szociádemokratákka szemben. A szociáldemokraták viszont azt mondják, hogy a polgárság nem tart össze és csak véletlen, hogy ebben az országban iég uralmon van. A szociáldemokratáknak ezt az állítását, sajnos, valamennyien alá kell, hogy írjuk. Mac, Donáld és Ilerriot politikájával foglalkozik még és rámutat arra, hogy ennek a két demokra- tikus miniszterelnöknek sikerült létrehozni azt, amiért hat éven keresztül a korzervatív kormá- nyok hiába küzdöttek: megteremtették Európa békéjé. Bethlen genfi beszédével foglalkozik ezután. Ez a beszéd teljesen demokratikus és ha Bethlen azt, amit itt megígért, be is fogja tartani, ő lesz az első, aki belép az egységes pártba. Jellemző az európai politika mostani helyzetére az, hogy a római pápa éppen a napokban jelentette ki egy beszéde alkalmával, hogy lehetségesnek tartja azt, hogy a papság pártja együttműködjék a szocialistákkal, a fascizmus megbuktatásáért. Csodálkozik azon, hogy amikor a pápa ezt az együttműködést lehetségesnek tartja, akkor éppen Magyarországon utasítják vissza az ehhez hasonló politikát. Az ország kisiklott vonata — Tömörülésre hívom fel a kereskedőket és figyelmeztetek mindenkit arra, hogy a teljes munkaerő kihasználásával kell összefognunk Magyarország, a magyar ipar és magyar kereskedelem megmentésére. Az ország kisiklott vonatát vissza kell emelni a régi sínekre. Meg kell teremteni az általános népjólétet, úgy, amint az Amerikában van, ahol mindenki meg tud élni, de ahol ezért a megélhetésért dolgozni is kell. Magyarország népe csak kitartó munkával érheti el boldogulását. Ezután Fradó Rezső a debreceni kamara nevében üdvözli a közgyűlés, majd Vértes Emil, az OMKIE igazgatója rámutat arra, hogy vannak városok, ahol a közéleti funkcionáriusok nem tanúsítják azt a megértést a kereskedőkkel szemben, ami Nyíregyházán tapasztalható. Az ország beteg testén hozzá nem értő emberek operálnak. , Este nyolc órakor a Korona-szálló nagytermében háromszáz terítékes bankett volt, amelyen többen felszólaltak és amely a késő éjszakaiórákban ért véget. VILÁG |RT4. szeptember 17. § Terv-kiállítást rendez a Mérnök- és Építészegylet (A Világ tudósítójától.) A Magyar Mérnök- és Építészegylet minden évben többféle pályázatot tűz ki ideális mérnöki, illetve építési feladatok tervének elkészítésére. Ezek közül legjelentősebbek kétségtelenül az egyletnek úgynevezett kis és nagy pályázatai, melyeknek gyűjtéseit ezüst-, illetve aranyéremmel tünteti ki az egylet. Ezen a két pályázaton kívül azonban több más alkalmuk is nyílik építészeinknek összemérni tehetségüket, hiszen azt a mérnököt, vagy építészt, aki a legjobb előadást tartotta a lefolyt évben, a Ziegter-plakettal tüntetik ki, a Fither díj pedig a legjobb szakkönyv íróját jutalmazza. Ybl Miklós emlékezetét is megörökíti egy pályázat, amelyet az nyer el, aki a legszebb kisebb építészeti, vagy belső berendezési rajzot készíti el és legújabban az idei évben először kiírandó Eberling-pályázat is tervezőmunkára sarkalja mérnökeinket. Az Eberling-pályázat statútumait éppen a tegnapi nap folyamán hagyta jóvá a miniszter,amelyek szerint az alapítvány évi kamatait azoknak jutalmazására kell fordítani évente, akik a legjobb népjóléti, illetőleg egészségügyi terveket készítik el. Kéler Napóleonnak, a régi Pest híres építészeinek alapítványát pedig egyik évben építőművészi, másik évben pedig építőmesteri feladat megoldására tűzik ki. A Mérnök- és Építészegylet nagy aranyérmét monumentális épületek tervének legművészibb elkészítésére tűzik ki, míg a kis pályázat ezüstérmes első díja kisebbszerű és főként praktikus célokat szolgáló problémák művészi megoldáinak jut. Természetesen a nagy aranyérmes pályázat feladatainak megállapításánál a Mérnök- és Építészegyzet műépítészet szakosztálya lehetőleg arra törekszik, hogy olyan feladatokat tűzzön ki megoldásra, amelyeket esetleg később meg is lehet valósítatni. Így többek között részben azóg a háborúelőtti években, részben pedig 1918 óta újságpalota, templom, korcsolyázócsarnok és más ilyen, vagy ehhez hasonló épületek tervezésének feladata elé állították az építészeket. Az idei pályázat azt tűzi ki feladatul, hogy a Mátyás-templom szomszédságában fekvő lelken, melyet a kultuszminisztérium annak idején a hercegprímási palota fölépítésének céljaira vásárolt meg, tervezzék a hercegprímás díszes és méltóságteljes, amellett a környezetbe is beleülő palotáját. A feladat kétségkívül nehéz, hiszen a Mátyás-templom és a Halász-bástya nagyszerű művészeti stílusába , valóban csak elsőrangú építész illeszkedhetik bele. A tavalyi pályázat, amelynek első díját Francsek Imre, második díját pedig Zombory József nyerte el, azt a feladatot tűzte ki, hogy a pa- piroson már tizenöt év előtt tervbe vett lágy-mányosi kiállítási területre állandó, kiállítási csarnokot tervezzen a pályázó. Az előző évben a pályázat feladata vidéki kastély felepítése volt, azelőtt pedig egy külföldi magyar követség palotája. Amint látjuk, ezek valóban mind olyan feladatok, melyeknek megvalósítása a mai gazdasági körülmények között természetesen a közeljövőben nem igen fog megtörténhetni, mindazonáltal megvan a valószínűsége annak, hogy ezekből a papiroson már megoldott tervekből valamikor valóság váljék. Érdekes, hogy dacára a Mérnök- és Építészegylet azon intencióinak, hogy lehetőleg olyan pályázatot tűzzön ki, melyeket később meg is valósítanak, Magyarországon egyetlen pályadíjnyertes sem építhette fel díjnyertes pályázatának épületét. Pedig a Mérnök- és Építészegylet például méltán hihette, hogy mostanában, az agrárkonjunktúra idején valamelyik nagybirtokosunk mégis csak a szerint a terv szerint építi föl rezidenciáját, amelyet a mérnökök és építészek legkiválóbbjainak versenyében is a legméltóbbnak találtak. Ez azonban mégsem következett be és ha a nagybirtokosok építtettek is, úgy vagy régi vidéki építészükkel, vagy pláne csak valamelyik környékbeli építőmesterrel építtették föl kastélyukat. Ha Magyarországon nem is, a külföldön nem egy pályázatnyertes magyar építész terve valósult meg, így például a mexikói nemzeti színház annak a tervnek a megvalósítása, amely tizennyolc-húsz év előtt elnyerte az egylet nagy aranyérmét. De ezenkívül is nem egy pályázó nyert megbízást külföldi városoktól tervének megvalósítására. Az ezüstéremmel díjazott kis építészeti pályázatot tavaly Kracsun Virgil nyerte el. A feladat az volt, hogy a farkasréti temető bejáratát és az ott szükséges különböző célú épületeket tervezzék meg praktikusan, hiszen jelenleg olyan állapotok uralkodnak a farkasréti temető bejárata körül, hogy ha történetesen két temetés időpontja egybe esik, úgy a forgalom megakad már a kapuban. A díjnyertes pályázat a portásházat, továbbáa temető haranglábát, a melegedő- és várakozó helyiségeket, toaletteket, virág- és koszorúkereskedéseket és a gazdasági, illetve igazgatósági épületeket egyetlen épületben helyezi el, igen csinos, amellett praktikus módon. Az idei évre kitűzött pályázat az Andrássy út és Aréna út sarkán a Millenárisemlékmű, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok nagyszerű szomszédságában éktelenkedő bádog villamos végállomások és uccai toalettek eltüntetését tűzi ki feladatul. Ezek helyébe két kisebb méretű és a környezet stílusába beleülő csinos épületet kell tervezniök a pályázóknak. A Magyar Mérnök- és Építészegyzet pályázatai mindenkor igen népszerűek voltak tervezőink körében és a pályázók között építőművészeink legkiválóbbjai reveivel találkozhatunk. Ez az érdeklődés nem lankadt le ma sem, de míg azelőtt a fiatal és idősebb építészek szinte egyenlő arányban pályáztak, most azt látjuk, hogy amióta Magyarországon az építőmunka szünetel, kezdenek túlsúlyba jutni fiatal építészeink, akik, ha azt már a valóságban nem is tehetik meg, legalább papíron építik fel álmaik palotáit. Valóban dicséretet érdemel fiatal építészeink ambíciója, akik mai szomorú helyzetükben is, amikor a mindennapi kenyér megszerzésének gondja fekszik rá nyomasztólag életükre, nem csüggednek el, hanem továbbra is lelkesedéssel törekszenek arra, hogy művészetüket, ha mindjárt csak egy szerényke lépéssel is, előbbre vigyék. Pedig manapság pályázni költséges passzió, hiszen eltekintve attól a veszteségtől, amelyet a pályázók időben áldoznak a tervek elkészítésére, a nyers kiadás sok tételei is nagy summákat emésztenek fel. Az óriási rajzpapirosok, a mappák, a gépést leírások, költségvetések és kubatúraszámítások nagy költségeit bizony az az egy-kétezer korona, amivel a kultuszminisztérium segíti a pályázókat, nem enyhítheti. Miután a Mérnök- és Építészegylet közel harminc év óta írja ki ezeket a pályázatokat és egy-egy pályázatra tizenöt-húsz, sőt nem egyszer harminc-negyven pályázat is érkezik be, amelyeket az egylet természetesen gondosan elraktároz : sokszáz építészeti terv van az egylet birtokában. Békében a közönség nagy érdeklődést mutatott ezek iránt a pályázatok iránt és így az egylet vezetősége elhatározta, hogy az évtizedek alatt összegyűlt terveket bemutatják a' nagyközönségnek', majd amikor a hat-hét részletben bemutatott sorozat már valamennyi pályázatot megismertette a nagyközönséggel, azokat az egylet székháziban létesítendő múzeumban helyezik el. A sorozatos kiállításoknak, illetve a múzeumnak azonkívül, hogy a nagyközönséget közelebb hozza a csendben dolgozó és most"munkájukból az építés szünetelése folytán mutatni mit sem tudó, világszerte ismert és híres magyarépítészekhez, még az az előnye is meglesz, hogy még fokozottabb ambíciót fog kelteni a fiatalabb generációban, amely most teljesen el van zárva az építés lehetőségétől és ezzel egyben attól is, hogy büszke palotákkal és karcsú tornyokkal tegyen tanúságot amellett, hogy a híres magyar építészeknek méltó utódjaik vannak még ma is. (L. K.) A csongrádi bombamerénylők hűnpörének előkészületei Szolnok, szeptember 16. CA Világ kiküldött tudósítójától.) A szolnoki törvényszék holnap reggel kilenc órakor kezdi meg a csongrádi bombamerénylők bűnpörének tárgyalásit. A merényletet, mint ismeretes, 1923 december 26-án követtek el a Csongrádi Zsidó Nőegylet bálján. A szolnoki ügyészség vádirata rámutat a bűncselekmény fontosabb mozzanataira is. Három rendbeli gyilkosság bűntettével és huszonötrendbeli gyilkosság bűntettének kísérletével vádolja a tetteseket, név szerint Simkó László 35 éves földművest,Bölönyi Miklós 32 éves ügynököt és Fülöp Ardor 26 éves földművest, akik most letartóztatásban vannak. A vádirat mint bűnsegédeket vádolja Piroska György 26 éves kereskedőt, Piroska János 30 éves reáliskolai tanárt, Sági János 27 éves és Sági Rókus 22 éves földművest. A vádirat szerint Csongrádon 1023 december 26-ról 27-ére virradó éjszakán, éjfél tájban Piroska György, Piroska János és Sági János rábeszélésére Fülöp Andor az általa részben átalakított kézigránátot átadta Bölönyi Miklósnak, annak használatára úgy őt, mint Simkó Lászlót kioktatta és ugyancsak ők bírták rá Simkót és Bölönyit arra, hogy a kézigránátot a ■bálterembe dobják. A vádirat szerint Piroska György és Piroska János a kézigránátot Fülöp Andor közvetítésével átadták Bölönyi Miklósnak, illetve Bölönyi Miklós által Simkó László rendeltetésére bocsátották, őket is azzal vádolja az ügyészség, hogy Bölönyi Miklóst a gránát bedobására felbujtották. Ugyanez a vád Sági János ellen is. Nyolc-tíz napig tart a tárgyalás A vádirat elmondja, hogy a csongrádi Magyar Király szálló első emeleti tánctermébe az egyik ablakon át „emberi élet kioltására alkalmas, húsz méter körletre ható és begyújtott kézigránátot előre megfontolt szándékkal bedobtak, a felrobbant és szilánkjai három sértetten halálos, huszonöt sértetten pedig halálos következményekkel nem járó sérülést okoztak. A merénylet következtében Nagyjános Julianna, Villy László és Farkas Balázs meghaltak." A vádirat ezután felsorolja a sebesültek neveit, majd a megokoló.,bán az ügyészség kifejti, hogy a tettesek elleni vád a nyomozó csendőrség jegyzőkönyvei és maguknak a tetteseknek a nyomozás folyamán, majd a vizsgálóbíró előtt tett vallomásán alapszik. Az ügyészség vádját a beismerő vallomásokra alapította, noha a vádlottak később visszavonták beismerő vallomásukat azzal, hogy az ütlegelés miatt vallottak terhelően önmaguk ellen. A holnapi tárgyalást Fuchs Gyula dr. vezeti, a vádat Borsos József, a szolnoki ügyészség elnöke képviseli. Szavazóbírák : Farkasházy Sándor és Borbély László dr. Az összes vádlottakat Szécsényi István szegedi ügyvéd védi. Egyelőre bizonytalan, hogy Klári Perőné mint Piroskánk védője részt vesz-e a tárgyaláson. A Világ kiküldött munkatársa beszélgetést folytatott Fuchs Gyula dr. tanácselnökkel, aki úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalás előreláthatóan nyolc-tíz napig fog tartani és reméli, hogy szeptember 26-án ítéletre kerül a sor. A tanúk serege és Piroska főhadnagyi uniformisa A holnap reggel megtartandó főtárgyalásra nagyon sokan érkeztek Csongrádról, úgy hogy az összes szállodák úgyszólván megteltek érdeklődökkel. Körülbelül 110—170 tanút idéztek be, akik úgyszólván már mind megérkeztek Szolnokra. Ugyancsak megérkezett ma délután öt órakor Piroska János és Piroska György is. Általános feltünést keltett, hogy Piroska János főhadnagyi uniformisban vesz részt a főtárgyaláson. A két testvér, akik tudvalevőleg szabadlábon vannak, a Nemzeti szállóban szállt meg és megérkezésük után azonnal felkeresték az ugyancsak a Nemzeti szállóban lakó ügyvédjüket, Szécsényi dr.-t, akivel később a szállóból együtt távoztak. A Világ munkatársa megkérdezte Borsos József i dr. tanácselnököt, vájjon kötelesek-e Piroskáék a tárgyalást vezetőnél megérkezésüket bejelenteni ? Borsos tanácselnök kijelentette, hogy csak a tárgyalás kezdetén tartoznak jelentkezni. Megkérdeztük még a tanácselnököt, hogy Piroska Jánosnak joga van-e a főhadnagyi uniformis viseléséhez ? Borsos dr. kijelentése szerint ehhez joga van, jelenleg ugyan szolgálaton kívül áll, de a honvédelmi minisztérium Piroska ügyét még nem tisztázta. Szécsényi Istvánnak, a két Piroska testvér egyik védőjének híradása szerint, Vlain Ferenc, akiről úgy tudták, hogy nem utazik Szolnokra, ma este megérkezett és részt vesz a holnap kezdődő tárgyaláson, amelyen a vádirat felolvasása után Simkó László, Bölönyi Miklós és Fülöp Andor vádlottakat fogják kihallgatni. • A két Piroskakihalliitására csak holnapután kerül sor. .