Világ, 1925. március (16. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-10 / 56. szám

|Q 1925 március TO. VILÁG H­ÍREK — Az újságíró egyesület a valódiság bizo­nyításának kiterjesztését kéri. A Magyar­országi Újságírók Egyesülete ma délután rendkívüli ülést tartott, amelyen a következő határozati javaslatot fogadta el: A Magyar­­országi Újságírók Egyesülete a bíróság te­kintélyét tartja az alkotmányos élet egyik legfőbb biztosítékának. A bíróság tekinté­lyének alapja az, hogy az igazság teljes és hézagtalan tisztázása előzze meg a bíróság minden egyes döntését. A Magyarországi Újságírók Egyesülete tehát: 1. felkéri az igazságügyminiszter ura, utasítsa a királyi ügyészeket, hogy az álta­luk a közelmúltban követett gyakorlattal szemben ne utasítsák vissza, hanem a tör­vény által megengedett keretek között te­gyék magukévá a védelem által előterjesz­tett indítványokat a valódiság bizonyítására; 2. felkéri az igazságügyminiszter urat, tegye meg a szükséges lépéseket a sajtóta­nácsok számának szaporítására és vegye elejét a sajtóperük olyan torlódásának, amelynél fogva egyes tanácsok egyetlen tárgyalási napra néha igen sok sajtó­­per tárgyalását kénytelenek kitűzni. Ezáltal megszűnnék az a helyzet, hogy az idő rövidségének technikai momen­tuma, is szerephez juthat akkor, amikor a bíróság mérlegeli azt, várjon kiszélesítően, vagy megszorítóan alkalmazza a törvényes rendelkezéseket a valódiság bizonyítására nézve. 3. felkéri az ügyvédi kamarát, figyelmez­tesse tagjait arra, hogy akkor, ha sajtópe­rekben látják el a főmagánvád jogi képe­­seletét, sosem tévesszék szem elől azt, h­ogy a felük számára szerzett jogi elégtétel csak akkor válthat ki közmegnyugvást, ha a tárgyalás során a fő magán­vádló teljes mér­tékben magáévá tette a védelem indítvá­nyát a valódiság bizonyítására nézve. A közgyűlés a határozati javaslatot egy­hangúlag és vita nélkül elfogadta.­­ Buday László meghalt. A magyar tudomá­nyos életnek komoly és megbecsült értéke volt Buday László műegyetemi tanár, a közgazda­sági egyetem ezidei dékánja, helyettes állam­titkár, aki vasárnapra virradó éjjel váratlanul meghalt. Szinte tragikus az a mód, ahogy a statisztika kitűnő tudósa egy látszólag jelen­téktelen és enyhe betegség után, alig ötven­három éves korában befejezte pályáját. Né­hány napja már torokfájásról panaszkodott, amelyet orvosai múló toroklobnak tartottak. Szombaton délután Thally Lórántnak, az Er­­zsébet-kórház főorvosának rábeszélésére bent­maradt az Erzsébet-kórházban, de estére más­­olyan jól érezte magát, hogy haza akart menni s csak azért töltötte az éjszakát a kórházban, mert már későre járt az idő. Újságot olvasott, beszélgetett, mikor éjjel tizenegy órakor várat­lanul fájdalmai támadtak, a gégéje bedagadt és görcsösen rángatózni kezdett. Segítségért kiáltott, az inspekciós orvost szólították, aki nyomban műtétig­ akart végrehajtani rajta, mire azonban a műtétet elkezdhették volna, fulla­dás következtében, meghalt. Halálának okául az örvösök gélgagörcsöt állapítottak meg. Buday László Pécsett született, s már diák korában vidéki és budapesti lapokban jelentek meg cikkei. Joghallgató korában Budapesten újság­író lett s mint ilyen, hosszabb ideig segédszer­kesztője volt az Ország-Világ­nak és munka­társa a Fővárosi­­Lapoknak. Belletrisztikával is foglalkozott, egy kötet lírai költeménye je­lent meg,­ Reformátor címen pedig nagyobb regénye és több elbeszélése. A statisztikai és közgazdasági irodalommal tulajdonképpen csak akkor kezdett foglalkozni, mikor 1896-ban az Állami Statisztikai Hivatalnál kapott állást. Nagyobb tanulmányokat írt a munkásügy né­mely kérdéséről, a községi és vármegyei ház­tartásról és a betegsegélyző pénztárakról. Mi­niszteri osztálytanácsos korában nevezték ki, 1914-be­n, a Statisztikai Hivatal igazgatójává és ugyanakkor levelezőtagja lett az Akadémiának. A Statisztikai Hivataltól 1920-ban vált meg, amikor a Műegyetem nyilvános rendes tanára lett, ahol közgazdaságot adott elő. Irodalmi munkásságának két legteljesebb értéke Az agrárpolitika és a Megcsonkított Magyarország című művei. Tudós értékeit nemcsak itthon ismerték el, hanem külföldön is, aminek bi­zonysága, hogy a Nemzetközi Statisztikai Inté­zet is tagjává választotta. Buday Lászlót az állam temette­ti el és a temetési szertartás kedden délután három órakor lesz a Műegye­­e­lem aulájából. Féltékenység­ dráma a Ferenc József rakparton — Harden védője meghalt. Münchenből jelenti a Világ tudósítója. Ma meghalt Mas Bernstein dr., az ismert jogász és vígjáték­író. Bernstein akkor tett nagy hírnévre szert, amikor a Harden-perben Moltke ellen védte Hardent, akit a bíróság föl is mentett. Bernstein volt az, aki egy Fischer Ernő nevű tanúból olyan tanúvallomást vett ki, melynek következtében Eulenburg herceget hamis tanúzás vétsége miatt letartóztatták. Bernstein az utóbbi időben Fechenbachot védte. Több jól sikerült vígjátékot is írt.­­ Eladta beteg felesége rabbit, aztán ön­gyilkos lett egy műépítésze Az eltűnések, illetve öngyilkosságok mindennapos krónikájából kirí Fenyő Árpád különös tragédiája. Fenyő Árpád műépítész volt, aki február 23-án eltávozott Aréna út 6. szám alatt levő lakásáról azzal, hogy nem bírja a nyomort, öngyilkos lesz. Le­vélben közölte ezt édesanyjával s azóta nyoma veszett. A műépítészt állítólag az vezette a végzetes elhatározásra, hogy hónapok óta kór­házban fekvő feleségének eladta utolsó ruha­darabjait is, úgyhogy nem tudott bemenni a kórházba, hogy feleségének ruhát vigyen. A fiatal­asszony egy kórházban levő társnőjétől kölesünkért kartonruhában jött haza, azonban férjét nem találta,­ helyette az a levét várta, amelyben Fenyő bejelentette, hogy véget vet életűnek. Családja reméli, hogy Fenyő életben van és ezért arra kérte a rendőrséget, hogy nyomozzanak utána. — Az adósról tönkreteszi a fürdőket is. Erdőberény gyógyfürdő igazgatósága Mailtől Nándor báró nemzetgyűlési képviselő veze­tésével megjelent a népjóléti minisztériu­m­­ban, ahol előadta, hogy a fényűzési és for­galmi adó olyan súlyos teherként nehezedik a magyar fürdőkre, hogy az üzem fentartása a jelenlegi viszonyok között képtelenség. A helyzet ugyanis az, hogy ez időszerint az említett adónemek a bruttó­ bevétel nyolcvan százalékát emésztik fel. Ez az oka annak, hogy a magyar fürdők nem versenyképesek és a nyári pihenésre szoruló középosztály vagy egyáltalában nem megy fürdőre, vagy az olcsóbb és több kényelmet nyújtó kül­földi fürdőket keresi fel. A népjóléti minisz­tériumban kijelentették, hogy már behatóan foglalkoznak ezzel a kérdéssel és a pénz­ügyminiszter már kilátásba is helyezte, hogy a fürdőket az adózásnál kedvezmény­ben fogják részesíteni. — Európa papírfogyasztása. A német Export Journal érdekes statisztikái közül Európa pa­pírfogyasztásáról és ha a papírfogyasztás ép­­oly fokmérője egy nemzet kultúrájának, mint amilyennek a hagyományos mondás­a, szappan­­használatot tartja, akkor Anglia Európa legelső kultúrnemzete, mert gyárai 899.310 tonna pa­pirost gyártanak egy­­ esztendőben, ami 25.3 kilogramot jelent fejenként. A második helyen Skandinávia áll 351.500 tonna termeléssel, ami 24 kilogramot jelent fejenként. Németország 1,280.550 tonnás termelése harmadik helyre kerül, ami 19.7 kilogram fogyasztást­ jelenít min­den német ember számára. Svájc 45.750 tonnás termése 15 kilogram, Hollandia 83.500 tonnás termése 14,4 kilogram, Franciaország 568.000 tonnás termése 14 kilogram, Belgiumban, Ma­gyarországon és Ausztriában mintegy­ 11 kilo­gram a fejenként számított papírkvóta. Termé­szetesen ezek az adatok nem jelentik azt, hogy valóban fejenként ennyi papirost fogyasztanak el egy ország termeléséből, mert hiszen tudjuk, hogy egyes államok, főleg Anglia, Németország és Svédország, erősen exportálnak is papirost. Sokkal fontosabb adat ennél, hogy az egész világ papírtermelése évenként 8 milliárd kilo­­gramra emelkedett, ami tekintélyes fejlődést jelent akkor, ha tudjuk, hogy a XIX. század elején a termelés alig volt százezer tonna, vagyis a mai produkciónak alig egy százaléka. A nyolcmillió tonna, amelyet az egész világ produkál és elhasznál, természetesen Amerika termését is magában foglalja, s a teljes kvan­tumban Európa 55 százalékkal, az Egyesült Államok 40 százalékkal vesz részt, a többit pedig Kína, Japán és néhány egészen jelenték­telen termelésű állam szolgáltatja. — A bécsi tavaszi vásár. (A Világ bécsi tudósítójától.) Tegnap­­nyílt meg az ez évi tavaszi vásár, amely alkalomból rengeteg sok külföldi érkezett az osztrák fővárosba. ,az összes bécsi szállodák zsúfolva vannak idegenekkel. Ugyanígy a penziók is, azon­ban holnapra és holnaputánra várják a kül­földiek tömegesebb beözönlését. A vásár lá­togatottsága már a mai első napon rendkí­vül nagy volt. Különösen a Práterben lévő Rotundet és a város közepén lévő főkiállí­tási épületeket látogatják. Ezenkívül a fém­­árukiállítás és az élelmiszerkiállítás von­zotta leginkább a vevőket. Ami az egész vá­sárnál az első pillanatra feltűnő és jellemző a mai gazdasági helyzetre, hogy nem annyira a fényűzési cikkekre fektették a kiállítók a súlyt, mint inkább az olcsó tö­megárukra. — Vargha Gyula­ három balladája. A múlt nyáron választotta tiszteleti tagjai sorába Vargha Gyulát az Akadémia, amelynek mai ülésén az új tiszteleti tag székfoglalójául három balladát olvasott fel. Az elsőnek címe : Báthory Erzsébet és ebben a költő az embervérben mosakodó asszony halálát írja meg. A Bélas Pál­ban a kutyavonítás hallucinációja elevenedik meg, végül a Furulyaszó című balladában Petky Farkas leányának tragikus történetét mondja el a költő. Vargha Gyula tiszteleti tagot Némethy Géza, az első osztály elnöke üdvözölte a székfoglaló alkalmából, majd Gombócz Zol­tán rendes tag tartotta meg nyelvészeti fel­olvasását Adalékok az Árpádkori hangtörté­nethez címmel. A felolvasó ülés után zárt ajtók mögött folyóü­gyekről tárgyalt az Akadémia. A pékek leszállították a kenyér árát. A fő­városi pékek holnaptól kezdve a félbarna kenyér árát kilónként 400 koronával leszál­lítják. Ezt az árleszállítást a lisztár némi csökkenése vonta maga után. Kétségtelen azonban, hogy a liszt ára még nem hanyat­lott olyan mértékben, mint a búza ára, már­pedig igen természetes, hogy a liszt árának az alakulása nyomon követi a búza árala­kulását. A malmok azonban még tartották a lisztárakat. A malmok politikájára vonat­kozóan ellentétes hírek keringenek. Az egyik verzió szerint már túladtak az amerikai ga­bonából őrölt liszten, míg a másik verzió szerint évi 12 százalékos hitellel dolgoznak és ezen olcsó pénz birtokában kísérletet tesznek az áru visszatartására, abban a re­ményben, hogy a kényszereladások után a búza újra megdrágul . Öt évre ítélték Peczkai Józsefet. Ma hirdették ki a budapesti törvényszéken Peczkai József és Varga József bűnügyében az ítéletet. A bíróság úgy Peczkai Józsefet, mint Varga Józsefet öt-ötévi fegyházbünte­tésre ítélte, a büntetést azonban mindkét vádlottnál kitöltöttnek vette és azonnal sza­badlábra is helyeze őket. Az ítélet ellen az ügyész és Peczkai fellebbezett, Varga pedig megnyugodott. ...... — Száz hold földet ajánlottak fel a deb­receni Dáry-múzeum fölépítésére. Debre­cenben régóta tervezik, hogy a Bécsben lévő Déry-gyűjteményt megvásárolják és felépí­tik Debrecenben a muzeális anyag elhelye­zése céljából a Déry-múzeumot. A már Debrecenben lévő éremgyűjtemény 3500 da­rabból áll és hasonló magyarországi gyűjte­mények között­­: a leggazdagabb. Bécsben csupán egy része maradt a Déry-gyűjte­­ménynek és a testőrpalotában van becso­magolva, indulásra készen áll, míg a többi Déry Frigyes lakásán egy szobába zsúfolva várja az osztrák kormány kiviteli engedé­lyét. Mihelyt a Déry-gyűjteménynek ezek a részei megérkeznek Debrecenbe, időszerűvé válik a Déry-múzeum felépítésének kérdése. Egy debreceni földbirtokos most száz ka­­tasztrális hold földet ajánlott fel az építke­zési költségekhez való hozzájárulás címén. A felajánlónak vannak egyes kikötései, amelyek azonban a múzeum belső sorsát nem befolyásolják és a város megtette a lé­péseket, hogy biztosítsa a fölbirtokos felté­teleit. — Eger kalauza. A Részletes Helyi Kalauzok­ című kis sorozatban, amely egyes városok egy­szerű kis útmutatója, most Eger városának és környékének részletes leírása jelent meg Szmrecsányi Miklós tollából és ez a kis könyv jóval túlemelkedik az ilyen kalauzok és útmu­tatók szokott mértékén és színvonalán. Tudva­levőleg Eger műemlékek szempontjából egyike a legérdekesebb magyar városoknak, a XVIII. századnak legszebb magyar emléke a bárok­­rokokónak sok gyönyörű műalkotásával gaz­dag. Szmrecsányi Miklós kis kalauza két szem­pontból ad olyat, ami nemcsak a turista és vá­rosnéző szempontjából érdekes, hanem hasznos és komoly könyvvé teszi a történész és a mű­történész bibliotékája számára is. Eger histó­riája és kultúrhistóriája áll előttünk kitűnő összefoglalásban ebben a könyvben és uccáról uccára, házról házra haladva adja nemcsak pontos műtörténeti és esztétikai leírását épüle­teknek és monumentumoknak, hanem keletkezé­sük és megépítésük történetét is. Ez a kis füzet először dolgozza fel így Eger történetét és mű­emlékeit, ami még ennél is fontosabb, nem a már ismert és felhasznált adatok összefoglalása, hanem fölsorakoztatása mindazoknak a főleg XVIII. század kultúrhistóriájára vonatkozó adatoknak és tényeknek, amelyek eddig telje­sen ismeretlenek voltak s amelyek a szerző ilyen irányú kutatásai alapján kerültek napvi­lágra. Természetesen, a kis kalauz még a ja­nuári földrengés előtt készült és csak bevezeté­sében számol be azokról a károkról amelyek a várost érték. Ebből azonban megállapítható, hogy ha egyes remekbe készült emlékek súlyos károkat szenvedtek is, semmi sem pusztult el végleg Eger város művészi és történelmi szép­ségeiből. A könyv illusztratív anyaga szintén n­em a szokott kalauzszerkesztő válogató mun­kája, hanem a műtörténészé és esztétikusé, amely teljessé teszi a kis könyvet, amely jobb időkben talán nem egy ilyen kis kalauzfü­zetbe szorult volna bele, hanem érdeme szerint na­gyobb és komolyabb külsejű kiadványban ka­pott volna helyet. ...........nijsiluwhi ------ ————— ————--------­ a——b———wbw——» I hotel regina (EX STEFANLV) 1 QUARNERO W Elsőrendű szobák, kitűnő ellátás f Felvilágosítás: Magyar-Olasz Bank Rt., V., Nádor ucca 16. szám MW—ami MinimumuMumim A rendőrfőkapitányság központi ügyeletén ,ma este megszólalt a telefon és egy női hang segítségért sikoltolt. Aztán megszűnt a segélykiáltás és a rendőrség nem tudta, hogy a különös kiáltás honnan jött. A telefonközpont hamarosan kiderítette, hogy a felhívó szám József 51—20 volt, ahová azonnal detektívek mentek ki a Fe­renc József rakpart 26. számú házba. Idő­közben azonban már megjelent a rendőrsé­gen egy tépett ruhájú és véres arcú fiatal­ember, Czibrik Mihály, 28 éves urasági inas. Elmondotta, hogy a felesége a Ferenc József rakpart 26. szám alatt szolgál egy gyógy­szerésznél. Czibrik megtudta, hogy a felesége megcsalja és ezért ma este lesbe állt a ház előtt. Tíz óra tájban csakugyan látott föl­menni egy fiatalembert. Utána lopózott. A fiatalember abba a lakásba kopogtatott be, ahol Czibrik felesége szolgál. Az ajtóban Czibrik kérdőre vonta, de a fiatalember el­tűnt az ajtóban, míg Czibrik orra előtt be­zárták az ajtót. A féltékeny férj erre betörte a konyhaajtó ablakát és azon keresztül be­hatolt a lakásba. Nagy dulakodás keletkezett, a gyógyszerészek — a lakás gazdái —, is föl­ébredtek és látván a készülő családi drámát, ijedten telefonáltak a rendőrségre. Ez volt az a telefonfelhívás, amelyet a rendőrség kapott. Közben Czibrik, akit a konyhában magára zártak, összetörte a konyha minden berende­zését és csak a házmester, aki szintén föl­szaladt a zajra, tudta annyira lecsendesíteni, hogy elrohant, de jelentkezett a rendőrségen. Itt őrizetbe vették, miután életveszélyes fe­nyegetéseket tett a felesége ellen. •— Hantos Elemér előadása a Cobden Szövetségben. A Cobden Szövetség március 13-án, pénteken este fél hét órakor tartja legközelebbi nyilvános ülését a kereskedelmi és iparkamara dísztermében, amelyen Han­tos Elemér dr. államtitkár Gazdasági és pénzügyi kibontakozás címen tart előadást. Az előadáson vendégeket is szívesen látnak. — Személyi hírek. Móra Ferenc, a kitűnő író, ma hosszabb tartózkodásra Rapallóba utazott. Albrecht királyi herceg szombaton este Deb­recenbe utazott, ahonnan a Hortobágyra ment három napos vadászatra. Baltazár Dezső püspök, aki amerikai körúton van, április 12-én, húsvét vasárnapján, érkezik vissza Debrecenbe. A kormányzó a külügyminiszter előterjeszté­sére megengedte, hogy Kiss Gyula székesfővá­rosi elemi iskolai igazgató a Pro Ecclesia et Pontifice keresztet elfogadja és viselhesse.­­ Seipel visszatért Bécsbe. Seipel dr. volt szövetségi kancellár külföldi útjáról tegnap este visszaérkezett Bécsbe. Seip­el egészségi állapota teljesen kielégítő, úgy­hogy ma már át is vehette a keresztényszo­cialista párt vezetését. — Új expressz­vonatok Berlin—Prága—Bécs között. Június 1-től Prága és Linz között egy új expresszvonat közlekedik. Ezzel egyidejűleg két új expresszvonatot helyeznek forgalomba Berlin—Prága és Bécs között. — Lord Curzont megoperálták. London­ból jelenti a Világ tudósítója : Lord Curzont ma súlyos operációnak kellett alávetni. Ál­lapota aggodalomra ad okot. — Új pátriárkát neveznek ki a görögök. A régebben húzódó görög—török konfliktus, amelynek oka és előidézője a görög pát­riárka kitiltása volt, úgy látszik, hosszas tárgyalások után békés és kielégítő meg­oldást nyer. Legalább is erre mutat az a legifjabb angolai jelentés, amely szerint a szent szinódus elhatározta, hogy új pátriár­kát nevez ki Az új pátriárka kétségkívül török alattvaló lesz és így török részről sem lehet semmiféle kifogás személye és akár konstantinápolyi, akár angolai letelepedése ellen.­­ Cselédszobából temették el Lauka Gusztáv özvegyét. Lauka Gusztáv, aki a sza­badságharc idejében ismert író volt, kor­társa Petőfinek és Jókainak. 1902-ben halt meg Becskereken, magára hagyva özvegyét minden nyugdíj és vagyon nélkül. Az öz-'­vegy asszony egy ideig tengődött a lakásban,­­ majd egymásután adogatta el a bútorokat. Tor­ontál vármegye némi kegydíjat szava­zott meg neki, de a kegydíj értéke állan­dóan fogyott, úgyannyira, hogy a nyomor­ban lévő özvegy kénytelen volt cselédnek bead­ani. De mint cselédet, nem használhat­ták sokáig, megöregedett, nem bírta a fa­vágást, a vízhordást és elbocsátották. Az utcára került nyomorgó asszonyt egy volt vármegyei hajdú szánalomból magához fo­gadta és szegényes lakásában adott neki hajlékot. Néhány év előtt újból megszavaz­tak az özvegynek tizenkét dinár havi kegy­díjat és most nemrég fölemelték azt, de a nyomorgó özvegy, aki cselédszobában lakott, már nem vehette kézhez a fölemelt díjat, s hatvannyolc éves korában meghalt. Vasárnap temették el cselédszobából, egy­szerűen, cifraság nélkül Lauka Gusztáv öz­vegyét. Az író hagyatékából semmi sem maradt, az özvegy férje irodalmi levelezé­seit már előbb eladta. A mai bécsi gabonatőzsde (A Világ bécsi tudósítójától.) Az amerikai gabonapiacnak ingadozó irányzata következté­ben a bécsi gabonatőzsde rendkívül tartózkodó volt A jegyzések shillingben és száz kilogra­­monként: belföldi búza 55—56, magyar tiszai búza 61—62, jugoszláv 59—60, Rosafé 60—60.5, belföldi rozs 49—50, magyar 48.5—49, pestme­­gyei 49—49.5, tengeri 29—30, belföldi árpia 50— 65, csehszlovák 60—65, román zab 40—40 beM A népben a hitnek oly gazdag kincse van, melyet annyi istentelenség sem meríthete ki EÖTVÖS JÓZSEF: Az igazi intellektuális osztály, dacára Ön­­tudatlanságának s tudatlanságának, a mun­kásosztály, mert nincs szüksége soha hazug­ságra. JAURÉS. .

Next