Világ, 1925. április (16. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-28 / 95. szám
Kedd VILÁG 11925 április 28. 9 4 — Ha-her. Ezt a furcsa nevet egy norvég újság közlése szerint ezentúl Székesfehérvár viseli a rádióforgalomban. A városkeresztelés okáról a norvég lap azt írja, hogy Székesfehérvárt olyan nehéz kiejteni, hogy ehhez külön nyelvgyakorlatra lett volna szükség és ezért választottak egy új, könynyen kiejthető nevet. A magyar nyelv nehézségeit nem most fedezik fel a norvégek. A háborúban például a porosz katonákIzbugyaradvány és Legenyealsómihályival nem tudtak sehogy sem kibékülni. Mikor Fiuméban bevezették az iskolákban a magyar nyelv tanítását, az olaszok humoros plakátokon kérdezték, mikép fogják az olasz gyerekek megtanulni ezt a magyar szót: legmegengedhetetlenebbnek. Néhai való ja Tóth Béla sietett válaszolni, hogy a magyar gyerekek nyelve meg majd az olasz imponderabilissimi-be törik bele. Erre valaki tovább fűzte a játékot azzal, hogy mindenkinek, aki nem német, kificamodik a nyelve, ha véletlenül a Reichsverkehrsamtsvorsteherstellvertreter úrral óhajt beszélgetni. Nem kell hát a derék székesfehérváriaknak búsulniok, hogy a rádióforgalomban így elkeresztelték az ősi várost, megtörténik ez a világ minden országából való várossal. — Áprilisi színjáték. Április mindig fenegyereke volt az időjárásnak és soha az ördög annyiszor nem verte meg a feleségét, vagyis annyiszor nem esett pásztás eső napsütés mellett, mint a legszeszélyesebb évszaknak ebben a legrigolyásabb hónapjában. Az idei április sem vált hűtlenné az idő nagy klepsidráján már lepergett áprilisokhoz, és hol úgy viselkedik, mint szeleverdi süldő lány, hol mint migrénes asszony, vagy pedig gyilkos kedvű göthös öreg. Olyik napon, mint például tegnap is, óránként felhőzte el, vagy derítette kékre az égboltot és az esti órákban olyan színjátékot produkált, melyet megirigyelhetne tőle a legfurfangosabb színpadi világosító. A búcsúzó nap sugaraiból olyan színorgiát kevert az égre, hogy még a földre horgadt fejű budapesti járókelők tekintetét is az égre emelte. Világos alma-zöld szín meleg és tüzelő selymét terítette az ég egyik sarkára, cinóber vörösére gyújtotta fel a zenithet, míg az égbolt másik sarkán meghagyta azt a derült kék színt, mely nyári napokon világítja be a kerek eget. És közbe a színek szivárványos árnyalatait festette a lehanyatló napsugarak ecsetjével. Mint a természet minden színjátékában, ezen a pompázó színekre illuminált áprilisi égbolton is volt valami misztikusan lebilincselő. Meteorológusok, akik nem káprázó szemmel mércsikélik az ég jelenségeit, talán viharos szelek heroldját látják a kigyulladt égboltban, de akik álmélkodva hunyászkodnak meg a nagy mindenség még titkokat rejtegető hatalma előtt, azok talán új csodák eljövetelének jeleit olvasták le a tarkára hímzett áprilisi mennyboltról. — Egy bécsi szélhámos Boris királynak mondja magát. (A Világ bécsi tudósítója jelenti.) Néhány bécsi lap szombati számában megírta, hogy Bécsben egy ember Boris bolgár királynak adja ki magát. Bizonyára szélhámosról van szó, aki hasonlít Boris királyhoz. Hogy a szélhámosnak mi a célja ezzel a mesével, azt még nem tudják. Sejtik azonban, hogy arról az egyénről van szó, akit igen sokan ismernek Bécs kávéházaiból, Schatz, Schotz, Schütz, vagy ilyesforma néven és annyit tudnak róla, hogy különböző gyanús manővereihez már gyakran felhasználta Boris királyhoz való hasonlatosságát. Hogy pontosan ki az, aki magát Boris királynak mondja, azt a megindult rendőri nyomozás állapítja majd meg. — Bartelmus lovaskapitány megelégelte az életet. A Világ bécsi tudósítója jelenti: Bécsben ma öngyilkosságot követett el Bartelmus Frigyes volt lovassági kapitány, Else Bland híres operaénekesnő férje. Bartelmus öngyilkossága mindenfelé nagy feltűnést keltett és még nem állapították meg annak okát, bár sokan azt hiszik, hogy azért követte el tettét, mert nem tudott megbékülni Ausztria mostani politikai helyzetével. Bartelmus és felesége az utóbbi időben is élénk társadalmi életet éltek, ennek ellenére azonban a kapitány állandóan rosszkedvű volt és a búskomorság jelei mutatkoztak rajta. Sokszor beszélt életuntságáról és hangoztatta, hogy legszívesebben főbelőné magát. Ezt azonban olyan gyakran mondta, hogy senki sem vette szavait komolyan. Felesége szombat éjszaka társasággal volt együtt és amikor éjszaka hazament, férjét már holtan találta. Bartelmus búcsúlevelet hagyott hátra, melyben azt írja, hogy azért lett öngyilkos, mert nem bírta tovább azt a sok csalódást, mely életében érte. — A baden-badeni sakkverseny. A badenbadeni nemzetközi nagymesterverseny mai fordulóján továbbra is Rubinstein lengyel bajnok maradt a vezető helyen. Aljechin is nyert ponthoz jutott Réti ellen, Marshall megverte Bogoljubovot és Rosellivel döntetlent csinált, Grünfeld győzött Miezes ellen, Thomas Yates ellen, Tarrasch Samisch ellen, Spielmann Colle ellen, Treybal Nimzovics ellen. A Rabinovics— Torre, valamint a Carls—Tartakower-partik remisvel végződtek. Kolsté szabad volt A vezető mesterek állása a következő: Rubinstein 7, Aljechin 614, Grünfeld 514, Marshall, Rabinovics 5, Tartakower, Bogoljubov és Terre 412, Tarrasch, Nimzovics, Spielmann, Treybal 4. — Halálugrás a villanyosról. Kohn Lajos 68 éves magánzó a Múzeum körúton leugrott a robogó villanyosról. Ugrás közben elvesztette fez egyensúlyt, felbukott és koponyacsonttörést szenvedett. Azonnal meghalt, hulláját a törvényszéki orvostani intézetbe vitték, — Május elsejétől kezdve tűzoltási adót kell űzetni. A tűzoltóság fentartása súlyos tehertétele a főváros háztartásának. Ezen a terhen akartak már régesrégóta könnyíteni a tűzoltási járulék kreálásával. Sok huzavona után, 1923-ban, a főváros közgyűlése el is fogadta a tűzoltási járulék fizetéséről való szabályrendeletet, melyet a belügyminiszter most jóváhagyott. A szabályrendelet május elsején lép életbe. A szabályrendelet szerint úgy a hazai, mint a külföldi biztosító társaságok május elsejétől kezdve 10 százalékos adót fizetnek a főváros területén levő ingatlanok és ingók után beszedett tűzkár elleni biztosítási díj után. A biztosító intézetek a 10 százallékos adót átháríthatják a biztosítottra, aminthogy a fél tartozik fizetni a tűzkárbiztosítási adót abban az esetben, ha olyan külföldi intézettel kötött biztosítási üzletet, melynek Budapesten nincs fiókja. Az ingatlan- és ingótulajdonosok figyelmét felhívja a főváros tanácsa, hogy akik május elsejétől kezdve biztosítják tűzkár ellen ingatlanaikat, vagy ingóságaikat, ezeket az ügyleteket az ügylet megkötésétől számított 8 napon belül, akik pedig május elsejét megelőző bármilyen időpontban kötöttek ügyletet, azt május 3-ig tartoznak, a tanácsnak bejelenteni. A szabályrendelet különben meglehetősen konfúzus, amelyen nagyon nehéz eligazodni. Az is érthetetlen, hogy a főváros, ha már ilyen súlyos adót kreál, miért adóztatja meg csupán azokat, akik tűzkár ellen biztosítják az ingatlanukat, vagy ingóságukat és miért mentesíti az adófizetés alól azokat, akik nem biztosítanak ? Homályos, hogy az adókulcs ötszörösét minden külföldi biztosítónak fizetnie kell-e, vagy pedig csak azoknak, amelyeknek a fővárosban nincs fióküzletük. Annyi bizonyos, hogy mihelyt összeül az új törvényhatósági bizottság, revízió alá kell vennie ezt az új szabályrendeletet, melynek életbeléptetéséről ma hirdetményt ragasztatott ki a tanács. — Reisinger Ferenc át férje egy századossal. Reisinger Ferenc nemzetgyűlési képviselnek Miskolcon incidense volt egy századossal. Az affért a képviselő a következőképpen mondta el. — Fél öt tájban, amikor útban voltam a Rákóczi utca 1. szám alatt levő pártitkárság irodájába, a Sötét-kapunál egy századosi rangban levő katonatiszttel találkoztam, aki egy hölgy társaságában jött velem szemközt. Amikor közvetlen mellette elhaladtam, hallottam, hogy a százados feltűnően hangosan megkérdezte a hölgytől: Ez az a Reiseniger? A kérdés elég hangossága, sőt erélyesen hangos volta feltűnt nekem, és mert nevemet hallottam említeni, menetközben hátrafordultam. A százados állt és utánam nézett. Én közben irodánk ajtajába érve megálltam és szintén visszanéztem. Erre a százados felém közeledett és minden bebevezetés és bemutatkozás nélkül azt kérdezte: — Mit bámul ? — Annak ellenére, hogy maga a felszólítás, de különösen a hang provokáló és sértő volt, megőrizve higgadtságomat, így válaszoltam : — Nem ismerem önt. Semmi közöm önhöz. — Ő erre megragadta balkaromat és azzal a kijelentéssel, hogy lóduljon be, az udvarra akart belökni. Mikor láttam, hogy a százados feltség akar inzultálni, zsebemben levő revolveremhez nyúltam. Ezt észrevette a százados, sarkon fordult és otthagyott. Én utána mentem azzal a szándékkal, hogy a legközelebbi rendőrőrszemig kísérem. A Weidlich-palota előtt sétáló 1676. számú rendőrőrszemet felkértem a százados leigazoltatására. A rendőrőrszem udvariasan tett eleget kérésemnek, a századoshoz lépett és felszólította, hogy igazolja magát. A százados a rendőrőrszem felhívását durván visszautasította : — Nem szégyenti magát, hogy egy ilyen gazembernek felhívására egy magyar királyi honvédszázadost’ molesztál? — A nevét nem is mondta meg, mire eltávoztam. A magam részéről az egész esetet nem értem. A századost nem ismerem. Tudomásom szerint vede soha semmi ügyem nem volt. Ennek dacára fellépése nyilvánvalóan provokáló volt. Még kevésbé értem, hogy egy magasabbrangú katonatiszt, hogyan viselkedhetik békés emberrel szemben így. De legkevésbé értem, hogy egy magasabbrangú katonatiszt, aki a tiszti becsületre nyilván nagyon kényes, hogy inzultálhat valakit névtelenül, lehetetlenné téve az elégtétel vételét. Azt hiszem, ennek a magyarázata a gyávaságban keresendő. A névtlenül maradt támadó ellen a katonai ügyészségen a feljelentést megteszem. A katonaság dolga, hogy kinyomozza a századost. — A magyar gyermekorvosok első kongreszszusa. A gyermekgyógyászatnak mind nagyobb mérvű jelentősége tette szükségessé, hogy a magyar gyermekorvosok egyesületbe tömörüljenek, miként a többi szakorvosok is. Ez az egyesülés az ősszel történt, amikor is megalakult a Magyar Gyermekorvosok Társasága a külföldi hasonló társaságok mintájára. A társaság a jövő hó közepén, május 18-án és 19-én rendezi első évi nagygyűlését a Budapesti Királyi Orvosegyesület Smmelweis-termében. A kongresszuson — mint előttünk a társaság elnöke, Bókay János professzor, a nagyhírű gyermekgyógyász elmondotta — részt vesz a társaság valamennyi tagja, több, mint száz gyermekorvos, köztük a gyermekkórházak, gyermekklinikák szakorvosai. A nagygyűlésen harminc tudományos előadás és referátum fog elhangzani. A két legnagyobb szabású előadást Heim Pál egyetemi rendes tanár, a gyermekgyógyászat előadója és Bókay Zoltán egyetemi magántanár tartja. Előbbi A vitamin kérdése és a vitamin jelentősége a gyermekorvostanban, utóbbi pedig A kisgyermekek vesekehely-megbetegedéseiről ad elő. Ezt a nagygyűlést, amely a magyar gyermekorvosok első kongresszusa lesz s amelyet Torday Ferenc dr. tanár, a társaság titkára készít elő, évenként megismétlik. Egy bécsi írót halálra gázolt a villamos. A Világ bécsi tudósítója jelenti: Tragikus körülmények között halt meg ma éjszaka Blümml dr. bécsi író. Fél tizenkettő tájban Blümml dr., aki a Wahringerstrasse 200. számú házban lakott, Pötzleinsdorfból villamoson akart hazatérni. Amikor a pötzleinsdorfi végállomáshoz érkezett, robogva közeledett az a villamos, amellyel be akart utazni a városba. Blümml utánaszaladt és fel akart ugrani a kocsira. A rohanó villamos azonban fellökte, úgyhogy elesett és betörte a koponyáját a kövezeten. Nyomban meghalt. A mentőorvos már csak a halálát konstatálhatta. Negyvenhárom éves korában így vesztette el életét a neves bécsi író. — A város fizeti ki a miskolci munkanélküliek lakbérét. A tavasz legsúlyosabb gondja, a májusi házbérfizetés, a munkanélküliek egyre szaporodó tömegét érinti a legkínosabban. Miskolc az egyetlen város, amelyben mozgalom indult meg, hogy a munkanélküliek házbérét, amely körülbelül 100 millió koronára rúg, fizesse meg a város abból a másfél milliárdnyi összegből, amelyet közmunkára utalt ki a kormány. A munkanélküliek küldöttségileg kérték ezt a polgármestertől, aki megígérte, hogy támogatja őket akciójukban és reméli, hogy sikerül a munkanélküliek hátbérét a kormány által kiutalt összegből kifizetni. Miskolc városának ez a valóban humanisztikus cselekedete példaadás kell legyen mindazok részére, akik a szanálás évének legsúlyosabb pontját, a munkanélküliség kérdését még mindig bürokratikus eszközökkel kezelik. Ha Miskolc város megszabadítja a hátbérgondoktól az állásnélkülieket, úgy megmutatta, hogy gyakorlati szemmel tudja nézni és kezelni a kifogyhatatlan szociális bajokat. — Papp-Váry Elemérné síremlékének leleplezése. A kerepesi temetőben vasárnap délelőtt leplezték le Papp-Váry Elemérnének síremlékét a kormányzó jelenlétében. Az ünnepi beszédet Ágoston Gézáné mondotta, majd a kormányzó méltatta a költőnő jelentőségét és megadta a jelet a leleplezésre. Ezután a különböző női egyesületek képviselői koszorúzták meg a síremléket, amely Horvay János munkája. Az öngyilkos prágai holland konzul belehalt sebeibe. A Világ prágai tudósítója jelenti: Hollandia prágai konzulja, Franz Jansen, aki szombaton délelőtt szerelmi bánatában öngyilkosságot kísérelt meg, tegnap belehalt sérüléseibe. Száznyolcvan milliárd a „közérdekű intézmények“-nek. A Kézműiparosok és Kereskedők Országos Szövetsége és a Budapesti Épület- és Műlakatosmesterek és Rokonszakmák Szövetsége ma este 7 órakor iparos-nagygyűlést tartottak a régi képviselőházban. A gyűlést Rózsa Gyula elnök nyitotta meg, aki rámutatott azokra az okokra, amelyek a gyűlés egybehívását indokolttá tették. Somló Jenő arról beszélt, hogy a műhelyekben megállt a munka és az iparosok nem tudnak megfelelni súlyos adókötelezettségeiknek. Annak idején a pénzügyminiszter megígérte, hogy orvosolni fogja az iparosok adókérelmét, de mindezideig nem történt semmi, illetve, sajnos, az történt és történik napról-napra, hogy a kényszerkölcsön miatt végrehajtanak egy sereg iparost. Nemcsak a férgese hull el a kisexisztenciáknak, hanem régi, jól megalapozott műhelyek is a teljes pusztulás útján vannak, mert az iparosok még önköltségi áron sem tudják értékesíteni termelvényeiket. Közszállítások alig jutnak a kisiparosoknak, a már oly sokszor beharangozott építkezés pedig nem akar megindulni. Az iparosok követelik a végrehajtások felfüggesztését. Az adókivető bizottságoknál működő szakértőknek jóformán semmi szerepük nincs és megbízatásuk nem egyéb fikciónál. Súlyos teherként nehezedik az iparosságra a tízszázalékos adópótlék és a munkásbiztosítási járulékok után fizetendő ugyancsak 10 százalékos késedelmi kamat. Érthetetlen, hogy a főváros ilyen körülmények között a kereseti adót ötről hét százalékra akarja felemelni. Félreismerhetetlen az a tendencia, hogy a terhek legnagyobb részét a városi lakosság vállaira akarják rakni. A kisiparosok hitelügyének a megoldására csak a legutóbbi időkben történtek lépések, de az eddigi intézkedések sem nem megnyugtatók, sem nem kielégítők. A szónok hivatkozott a Világra, amely megírta, hogy a Pénzintézeti Központ 183 milliárdot folyósított úgynevezett közérdekű intézményeknek. Ezzel szemben az ország kisiparosságának mindössze huszonöt milliárdot folyósítottak. Az iparosság kiváncsi arra, melyek azok a közérdekű intézmények, amelyeknek ennyi pénz jut az iparosok rovására. Értesülése szerint a kisipari hitel kamatlábát már a legközelebb le fogják szállítani. Cseke József megemlíti, hogy Ripka Ferenc kormánybiztos most, a választások küszöbén, a hatósági üzemek megszüntetését megígérte, de az iparosok nem ígéreteket akarnak kapni, hanem tényeket. Ma a közmunkáknál olyan feltételeket szabnak, amelyeket az iparosság teljesíteni nem tud, ezért sürgősen intézkedni kell, hogy a szigorú feltételeket enyhítsék. A meglévő sérelmeket csak az iparosság erőteljes gazdasági szervezkedésével lehet ellensúlyozni. Huska Vilmos nemzetgyűlési képviselő és Rózsa Gyula elnök felszólalásukban a szervezkedés fontosságát hangsúlyozták. A gyűlés végén határozati javaslatot fogadtak el, amelyben adómoratóriumot, a hatósági üzemek megszüntetését, közmunkáknál a bánatpénz eltörlését és anyagárelőlegek utalványozását, a kisipari hitel ügyének mielőbbi gyökeres rendezését, a lakbéreknek részletfizetési kedvezményét, a szorzószám leszállítását, és a kincstári haszonrészesedés eltörlését követelik. A nagygyűlés határozatait holnap küldöttség fogja átnyújtani a kereskedelmi és pénzügyminiszternek. A felszólalók hangoztatták, hogy amennyiben fellépésüknek nem lesz meg a kívánt eredménye, az iparosok üzleteik bezárásával és tüntető felvonulással fognak demonstrálni ügyük igaza mellett. — Mussolini drámát ír... (A Világ római tudósítója jelenti.) Római lapok hírt adnak arról, hogy Mussolini nemsokára drámaíróként is ünnepelteti magát. A drámát Mussolini fiatalkori regényéből alakítják át színdarabbá. Az olaszországi bemutató csak akkor lesz meg, ha Bazzi, az Amerikában élő olasz színész, ígéretéhez képes elkészül Mussolini regényének dramatizálásával. A dráma két felvonása a cigányéletet viszi színpadra és témája egy öregedő férfi szerelme a fiatal leányzóhoz. A harmadik felvonást maga Mussolini akarja megírni a színpad számára. Terhelő tanú jelentkezett a csongrádi bombamerénylet felmentettjei ellen. Egy fiatal szegedi bankár, akit a szegedi ügyészség most egyévi vizsgálati fogság után szabadlábra helyezett, igen terhelő nyilatkozatot tett a csongrádi bombaper felmentett vádlottjai ellen. Elmondotta, hogy a szegedi rendőrség fogházában hallotta, amint a szomszédos cellában őrzött Sinkó László a hozzá benyitó őrmesternek sírva szönyörgött, hogy mentse meg, mert ővele azt hitették el, hogy kakaóbombát dob a bálozók közé. A csongrádi merénylettel egyébként csütörtökön foglalkozik az ítélőtábla. Lehetséges, hogy ez a terhelő vallomás is el fog hangzani a fellebbviteli bíróság előtt. — Magyar udvari orvosa van egy afrikai fejedelemnek. Nem mindennapos karert csinált Afrikában egy magyar orvos, akit a sors esztendővel ezelőtt sodort messzire hazájától. Mészáros Kálmán dr. Gyuláról indult el, hogy más világrészen találjon boldogulást. Afrikába került, ahonnan most érkezik híre karrierjének : udvari orvos lett. Igaz, hogy nem valamelyik hatalmas császárnál, csak Rasz Heulou, Godzsám ország fejedelmének udvarában, Abesszinia fővárosából kapta Mészáros Kálmán dr. a meghívást, hogy menjen el Godzsám fejedelmének udvarába és ma már a fiatal magyar orvos egy uralkodó egészségére vigyáz. Az egzotikus fejedelem bőkezűen fizet, főúri lakosztálya, nagy fizetése, sőt autója is van a godzsámi fejedelem magyar orvosának, aki most levélben értesítette hozzátartozóit a váratlan karrierről. — Három fogoly szökési kísérlete. A pestvidéki törvényszék főutcai fogházának három foglya, Varró Tivadar, Puzsár Gábor műasztalosok és Palotai László iparművész a fogház asztalosműhelyébe voltak munkára beosztva. A három fogoly tegnap délután is a műhelyben foglalatoskodott és Neidek Pál fogházőr fegyver nélkül vigyázott rájuk. A foglyok rávetették magukat a fogházőrre és ártalmatlanná tették. Varró Tivadar a fogházőr zsebéből elvette a kulcsot, mellyel kinyitotta a fogházőröknek a szobában levő szekrényét. A szekrényből kivett egy Frommer-revolvert és így felfegyverkezve hagyták el a műhelyt, azonban az ajtót rázárták a fogházőrre. A foglyok alig léptek ki az épület egyik kapuján, mikor Neidek fogházőr kiabálására elősiettek a többi fogházőrök és a menekülők után vetették magukat. Palotai beszaladt a szemben levő Fő utca 93. számú házba, ahol a negyedik emeletre menekült, de ott elfogták. Pozsár a Pálffy téri hajóállomás felé igyekezett egérutat nyerni, azonban egy rendőr elfogta. A harmadik fogoly, Varró Tivadar, revolverével fenyegetőzve menekült a Dunapart felé. A fogházőrökön és rendőrökön kívül az utca közönsége is üldözőbe vette. Varró háromszor is üldözői felé lőtt, de a golyók senkit sem találtak. A Pálffy téren már tisztában volt azzal, hogy nem tud egérutat nyerni, de még arra volt ideje, hogy beugorjon a Pálffy tér 4. számú házba. Ott a házban levő kocsma udvari bejáratán bemenekült a kocsma egyik mellékhelyiségébe, ahol az ajtót magára zárta. Mikor az ajtót rátörték és a kis kamraszerű helyiségbe benyomultak, Varrót eszméletlen állapotban találták a padlón. Az orrából erősen ömlött a vér. A foglyon, aki vászon nadrágban és ingujjban szökött ki a fogházból, ekkor már egy fekete kabát volt. A kis kamrában fölfeszítette azt a szekrényt, ahol a pincérek a ruhájukat tartják, felöltött egy kabátot, de arra már nem volt ideje, hogy kisurranjon a rejtekhelyéről, mert üldözői már a nyomába értek. Elbújt a szekrényben s minden valószínűség szerint az erős izgalomtól agyvértolulás érte s eszméletét vesztve kibukott a szekrényből. Az eszméletlen állapotban levő Varró Tivadart hordágyon átvitték a törvény-székre, ahol rövid idő múlva meghalt. " Ha némelyik asszony tudná hogy néha mennyire nem praktikusan vásárol, akkor sok pénzt megspórolhatna. Ne hagyja magát félrevezetni s ne tartson más kávépótlékot épen olyan előnyösnek, mint a „Franck“-ot. Az igazi olcsóság épen abban az utolérhetetlen kiadósságban rejlik, amely a régen bevált „Franek kávépótlékának specifikus tulajdonsága. A kávédarálóval mint védjegy.