Világ, 1925. május (16. évfolyam, 98-122. szám)
1925-05-06 / 101. szám
VILÁG 12 TD2S május 16. A MAC teniszezőinek sorozatos veresége Prágában. Néhány nappal a budapesti nagyfontosságú francia—magyar teniszmérkőzés előtt nem remélt vereség érte Prágában Magyarország három teniszezőjét. Kehrling Béla, Göncz és Fittler a három napos prágai nemzetközi teniszversenyen egyetlen meccset sem tudtak nyerni. A MAC három versenyzője úgy az egyes, mint pedig a páros mérkőzést elveszítette és a prágaiak 5 :0 arányban győztek. Kehrling Béla azzal magyarázza prágai vereségét, hogy betegen állt a starthoz, sőt már beteg volt, amikor elutazott Budapestről, de nem akarta a prágai versenyt az utolsó pillanatban lemondani. Olyan hírneves versenyzőnek, mint Kehrling Béla, nem tett volna szabad betegen starthoz állani, mert neki, mint a legjobbnak, kétszeresen kell vigyázni arra, hogy szereplésével ne keltsen csalódást. Annál súlyosabb megítélés alá esik ez a prágai vereség, mert Prágában csak a legjobb formában szabad mérkőzni akármilyen versenyzőnek. Csak nemrég indult meg a magyar és a csehszlovák sportolókkal az érintkezés és az új területen fokozott figyelmet kelt minden magyar eredmény. A pénteken kezdődő budapesti magyar— francia mérkőzés előtt a három magyar reprezentáns sajnálatosan szomorú prágai eredménye a franciákkal szemben elérhető parányi esélyt is a legminimálisabbra redukálja. A Bolton Wanderers Budapesten. A tavaszi futballszezonnak kétségkívül legnagyobb eseménye a Bolton Wanderers budapesti mérkőzése Az angol csapat az eredeti programtól eltérően, nem egy, hanem két mérkőzést játszik Budapesten. Vasárnap az MTK csapata lesz a Bolton Wanderers ellenfele, a jövő hét szerdáján pedig egy FTC—Vasas—NSC—UTE kombinált csapat áll ki a vendégek ellen. Az angolok mindkét mérkőzésüket a hungáriaúli sporttelepen játsszák. Másodosztályú bajnokság. A másodosztályú bajnoki mérkőzések közül többet vasárnap délelőtt játszanak le, hogy így a játékosok megnézhessék az angolok meccsét. A bajnokság élén álló Ékszerészek az UTSE elleni mérkőzést szombatra hozták előre és a meccs szombat délután három órakor kezdődik a lóversenyzéri pályán. A halomóccai pályán találkozik vasárnap délután a KTE a Fót TKőr csapatával. Ugyancsak vasárnap délután lesz az UMTE—MAC-mérkőzés, amelyet a mezőuccai pályán játszanak le. Az ETC—Postásmeccset az erzsébetuccai pályán vasárnap délután ötórai kezdettel játsszák le. A másodosztályú bajnokság sorsára döntő jelentőséggel bíró TTC—Húsiparos-meccsnek még nincs pályája. Nem döntöttek még az EMTK—KAOE és a 33 FC—BAK-mérkőzések színhelyéről sem. Biztosítási üzenetek Váradi Jenő dr., Porcsalma. Lakását az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál százmilliós tűzkár ellen ingyen és díjmentesen H./93 szám alatt biztosítottuk. Igazolvány postán elment. Kodleczmémjcs előfizető, Budapest. Lakását a hozott 5 új előfizető után jutalomképpen ötszáz millió koronára biztosítottuk ingyen és díjmentesen az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál tűzkár ellen. Betörés-biztosítását is fölemelheti, ha nekünk további új előfizetőket hoz. Minden új előfizető után százmilliós betörésbiztosításban részesítjük ingyen és díjmentesen. Browrr,,Dr. K. Z.", „Ince", „Halom", ..126.740", 24.326", „B. Gy. II", „Mária". Biztosításukat egyenként százmillió tűzkár ellen foganatosították. Igazolványok postán mentek. „Sz. Gyula, Bp." Azért nem kapta meg a teljes kárösszeget a biztosító intézettől, mert lakása nem volt teljes értékre biztosítva. Az előfizetés után általunk nyújtott százmilliós biztosítás csupán körülbelül 50%-át fedezte lakásértékének. Így is kb. háromnegyed részben honorálta a biztosító intézet a bejelentett tűzkárt. „Haláp". Reklamációjára érdeklődtünk az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál és azt a választ kaptuk, hogy a likvidált tűzkár kiegyenlítéséül május 2-án postatakarékpénztár útján 4.360.000 koronát ennek átutaltak. VILÁG Budapest, VI. Andrássy út 47. szám. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő ZUIET GÉZA II R. 1.IIK.IF.M IMRE Kf! Kiadótulajdonos : „világ" részvénytársaság Felelős kiadó: PAJOR MÁTYÁS feazentó. . Telefonok: Főszerkesztő ; . . . SJ—58 Kiadóhivatal . . . • 81 — 90 Szerkesztőség . . . 58—00 Nyomdatelefon • . 92—70 Éjjeli szerkesztő 1412 után 92—70. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztősés. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Maggyarországon Csehszlovákiában 1 hóra • . 60.000 m. kor. 1 hóra . • 50 ck 3 .. . . 180.000 .. 3 .. . • 135 w . Jugoszláviában Ausztriában 1 hóra • . 100 dinár 1 hóra . • 70.000 o. kor. 3 „ 300 „ 3 „ 210.000 Egyéb külföldön 1 hónapra 120.000 magyar koronának megfelelő valuta. Egyes számára köznapokon 3000 korona, vasárnapokon 4000 korona. Ausztriában hétköznapokon 3000 O. K. vasárnapokon 4000 o. K. Jugoszláviában hétköznap 5, vasárnap 6 dinár. Csehszlovákiában 2 ck Hirdetések díjszabás szerint vétetnek fel Budapesten a „Világ** kiadóhivatalában, azonkívül Általános Hirdető Vállalat. Blockner J., Bokor, Benkő és Társa. Blau Jakab, Eckstein Bernát. Egerváry J. Győri, Nac.v. Haasenstein és Vogler, Hegyi Lajos. Klein Simon. Leopold Cornél. Leopold Gyula. Mezei Antal. ..Mediator". Mossa Rudolf. Schvarez József, Siklay S., Tenzer Gyula. Wien-ben fiókkiadóhivatalunk: Vita*. Wien, I.. Sinscntnrsse 27; Telefon 76018/19. K ÖZGAZDASÁG} Korona vagy shilling? Magyarország az utolsó évtizedek alatt most harmadszor jutott abba a helyzetbe, hogy döntenie kell afölött, minő pénzrendszerre akar áttérni. Midőn Ausztriával az első vám- és kereskedelmi szövetséget kötöttük, az 1867:XVI. tc. Sír. szakaszában törvénybe iktattuk, hogy a monarchia mindkét álarca áttér az aranyvalutára, mégpedig a frankrendszer alapján. Akkor tehát a frankrendszert akarta a monarchia mindkét állama bevezetni. Az az idő volt ez, amikor Franciaországból, amely akkor vezető állama volt Európának, mozgalom indult ki, hogy az egész világ azonos pénzrendszert létesítsen, s 1867-ben ennek egyik előfutárja már létre is jött az úgynevezett latin pénz- és érme-unióban. Annyira áthatotta ez a törekvés az európai államokat, hogy a történelmi jelentőségű 1868-iki Deutscher Handelstag is a frank-rendszerre való áttérés mellett foglalt állást és Németország is a frank-rendszert akarta bevezetni. Ausztria-Magyarország azonban rövidesen sokkal súlyosabb gazdasági válságba jutott, semhogy komolyan gondolhatott volna a valutája szabályozására és az aranyvaluta behozatalára. Angliának és az Egyesült Államoknak ellenállásán megbukott az a törekvés is, hogy az egész világ egységes pénzrendszerben állapodjék meg, mint ahogy egységes méterrendszerben állapodott meg. Közbejött 1870-ben a német—francia háború, amely Franciaországot hosszú időre leszorította a vezető állásról, s többé nem is gondolt senki arra, hogy egységes valuta legyen egész Európában. Mikor aztán 1892-ben nálunk a valutaszabályozás ismét aktuálissá vált, az akkori valuta-anketon a frank-rendszerre való áttérésnek már igen kevés szószólója akadt. Az 1873. évi német valutareform is szakított a frankrendszerrel és önálló valutát, a német birodalmi márkát létesítette. A monarchia a jegybankkérdésben és a valutáris kérdésekben mindig a német példát követte, hisz az Osztrák-Magyar Bank statútumai is a német birodalmi bank statútumai alapján készültek. Az 1892-es valutareform idején egyenesen a német példára hivatkoztak és akkor már nem azt mondták óhajtandó célnak, hogy egy idegen, hatalmas ország valutájához hasonló valutánk legyen nekünk is, hanem gazdasági önállóságunknak és gazdasági függetlenségünknek éppen abban látták egyik legfőbb garanciáját, hogy olyan pénzrendszerünk legyen, amely csakis a mienk és amely semmiféle más ország valutájához nem is hasonlít. Németország 1873-ban nem az angol shillingrendszert vette át, mint ahogy azt nálunk általában hiszik, hanem a régi Reichsthaler harmadrészét vette alapul és a német birodalmi márka nem az angol shillinggel, hanem egyharmad birodalmi tallérral volt egyenlő értékű. Ez az átszámítást is könnyebbé tette és a német pénzrendszernek önállóságot is biztosított. Ezt a példát követtük 1892-ben mi is, amikor azokkal szemben, akik a frank-rendszerre, vagy a márka-rendszerre való áttérést ajánlották, a korona-rendszert választottuk és a régi osztrák értékű forintot két koronára osztottuk föl és ezt a koronát tettük pénzrendszerünk alapjává. Most, amikor új pénzegységet kell létesítenünk, a régi ideológia ismét kísért, s arról van szó, hogy valutánkat hozzákapcsoljuk az angol shillinghez. Laikusok számára ez tetszetős lehet, mert abban a reményben ringatódznak, hogy egymagában az a körülmény is, hogy nálunk is shilling-rendszer lesz, s hogy egy magyar shilling értéke az angol shillingével egyenlően állapíttatik meg, már elégséges lesz arra, hogy pénzünk stabilitását biztosítsa. A Magyar Nemzeti Bank felállítása óta annyiszor hangoztatták vezető helyen, hogy a magyar valutát sikerült bekapcsolni az angol valutába, hogy az a hit alakult ki, mintha ez már egymagában is elégséges volna arra, hogy valutánk stabilitása biztosítható legyen, s hogy az angol shilling „automatikusan" biztosítja a létesítendő magyar shilling stabilitását. Az 1867-ben létesített latin érmeuniónak a háború alatt történt összeomlása azonban mindenkit meggyőzhet arról, hogy egy valutát „automatikusan" biztosítani nem lehet. A háború előtt ugyanis az olasz, a francia, a belga, a svájci, a görög valuták egyenlő értékűek voltak, s az ezüstérmék a latin érmeuniót alkotó ezen öt államban mint teljesen egyenlő értékű pénzek kölcsönösen forgalomban voltak. De a latin unió létrehozása érdekében létesített párizsi egyezmény nem tudta megakadályozni azt, hogy ez az értékegyenlőség föl ne boruljon. Néhány évvel a háború kitörése után az érmeunió fölbomlott, mert a svájci frank értéke lényegesen magasabb volt, mint az érmeegyezményhez tartozó többi négy államé, s ezek közül is a francia pénznek nagyobb értéke volt, mint akár az olasznak, akár a belgának, a görögről nem is beszélve. Ez jut eszünkbe akkor, amikor most bizonyos oldalról azt hangoztatják, mennyire érdekünkben állana, hogy az angol shilling-rendszerre térjünk át. Tisztába kell jönnünk azzal, hogy ebből nekünk semmiféle előnyünk nem volna, és hogy az angol shilling nem tudná megvédeni a magyar shilling paritását akkor, ha a Magyar Nemzeti Bank nem tenne meg mindent ennek a paritásnak érdekében. A shilling-rendszerre való áttérésnek gazdasági és szociális szempontból is reánk nézve igen nagy hátrány volna. Egyrészt azért, mert az átszámítás nagyon nehéz volna. Láttuk Ausztriában, ahol tízezer régi osztrák korona ér egy új schillinget, ahol tehát az egyszerű kulcs alapján lehet megállapítani az értékarányt a régi és az új pénzegység között, mennyi zavarnak, mennyi nehézségnek forrása lett az új valutára való áttérés. Mennyivel nagyobb nehézség és mennyivel több zavar származna nálunk abból, ha nem egy ilyen egyszerű osztószámot választanánk ki, hanem olyan komplikált számítást, amine számítást az angol shilling-rendszer vonna maga után. Mert 17.250, mint osztószám igen megnehezítené nemcsak a kereskedelmi forgalmat, hanem a mindennapi életben való pénzforgalmat is. Igen sok ráció van tehát abban, hogy a pénzintézetek a maguk részéről az angol pénzrendszerre való áttérés ellen foglaltak állást és a 17.250 osztószám helyett a tízezres osztószámot ajánlották. Másrészt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy minél szegényebb egy ország, annál kisebb pénzegységének kell tennie, mert minél nagyobb a pénzegység, annál nagyobb a drágaság. Láttuk magunk előtt, hogy béke idején egy- és kétfilléres áremelkedések voltak, mert a korona alacsony pénzegység volt Ma azonban, amikor százezrekben és milliókban tudunk csak számolni, az ezerkoronás a legkisebb pénzegység és már a százas és ötszáz koronás bankjegyek eltűntek a forgalomból. Ma hiába mondjuk azt, hogy hétszáz korona egy csomag gyufa, mi nem tudunk hét darab százassal fizetni, mert nincsen forgalomban és a kereskedő nem tud három darab százast visszaadni, mert neki sincs A hétszáz koronás zsemlyeár és a hétszáz koronás gyufaár tehát csak látszólagos, mert ezer korona a forgalomban a minimális pénzegység. És miután az árak mindig a legkisebb pénzegységhez alakulnak, nálunk is a drágaság nem száz és kétszáz koronánként, hanem ezer koronánként történik. Míg békeidőben a kétfilléreseknek is megvolt a maguk értékük. A békében volt eziránt érzék a közvéleményben, s mikor a „könnyebb számítás végett" egyesek mozgalmat indítottak, hogy a kormány veressen ötfilléres érméket is, az egész sajtó és az egész közvélemény tiltakozott ez ellen, érezvén, hogy az ötfilléres érmék azt eredményeznék, hogy a zsemlye ára nem két darab kétfilléres, hanem egy darab ötfilléres lenne, ami az áraknak huszonöt percentes emelkedését jelentené. Franciaországban is azt látjuk, hogy az ötcentimes darabok teljesen kiszorították a forgalomból a két- és egycentimes darabokat, mint ahogy a békében is azt láttuk, hogy nálunk is a kétfilléresek teljesen kiszorították a forgalomból az egyfilléreseket. A drágaság ellen való küzdelemben tehát igen nagy, sőt elhatározó jelentősége van annak, hogy minél kisebb legyen a pénzegységünk. És miután az új valutára való áttérésnek egyik vezető gondolata a drágaság ellen való küzdelem, mindenkinek állást kellene foglalnia az ellen, hogy korona helyett shillingre térjünk át, mert ez húsz százalékkal emelné mindennek az árát Olyan húszszázalékos áremelkedést idézne elő, ami feltétlen bizonyossággal elkerülhető, ha kisebb pénzegységet választunk. Bernit Ottó: A német járadékbank. Ma terjesztették a német birodalmi gyűlés elé a német járadékbank-hitelintézet létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Ennek az intézménynek, amely a mezőgazdaság központi hitelintézete lesz, létesítéséről már a Dawes-féle javaslatban történt gondoskodás. Az új intézet felállításával a nagyon jelentékeny függő adóssággal megterhelt mezőgazdaság helyzetét hosszú lejáratú külföldi hitelek nyújtásával akarják megkönnyíteni. A fényűzési adókulcs fölemelése ellen tiltakozik a Kereskedelmi Carnok. A Kereskedelmi Csarnok csütörtökön délután választmányi ülést tart, melyen a fényűzési adókulcs felemelése és a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvénytervezet kerül tárgyalásra. A választmány a különböző szakmák statisztikai adatai alapján tiltakozik a luxusadó fölemelése ellen, amely a mai forgalmi pangás mellett egyes kereskedelmi ágak válságára vezethet. Az ülés a korlátolt felelősségű társaságok működésének törvényes rendezését a legsürgősebbnek tartja és kéri a kormányt, hogy a törvényt mai formájában még a valutareform előtt léptesse életbe. Erre már azért is szükség van, mert a felértékelési rendelet következtében a törpe és családi részvénytársaságok nagy része felszámolna és csak ilyen módon képzelhető el törvényes alapon való átalakulásuk. A Werner és Grünbaum cég 4 miliárddal tartozik. Ismeretes, hogy a törvényszék megindította a csődönkívüli kényszeregyességi eljárást a Weiner A. és Grünbaum M. cég ellen. A hitelezők május 31-ig kötelesek követeléseiket bejelenteni és az első törvényszéki tárgyalás június 12-én lesz. Az eddigi jelek szerint a cég passzívái meghaladják a 4 milliárd koronát, amellyel szemben az aktívákat körülbelül 1,0 milliárdra becsülik. A cég főnökei 35 százalékos egyességet ajánlanak. A fő hitelezők külföldi gyárak, amelyek ezt az ajánlatot — valószínűleg — el is fogadják. Polgári Jog. A Polgári Jog új számában Szladits Károly dr. a valorizáció jogalapjáról, Beck Salamon dr. a részvényes kisebbség védelméről ir. Szerda Több a válságba jutott cég, mint a kényszeregyesség (A Világ tudósítójától.) A Magyar Tudakozódó Egylet ma Kaszab Aladár elnöklésével végrehajtóbizottsági ülést tartott, amelyen Hajdú Miklós dr. vezérigazgató beszámolt az elmúlt április hónap hiteléletének válságairól. A jelentés adatszerűen mutatja ki, hogy az idei esztendő első negyedévének válságos folyamatát súlyosan mélyítette el az április hónap. 1925 első három hónapjában a Magyar Tudakozódó Egylet Magyarország területén 466 csődönkívüli kényszeregyességet és 44 csődöt tartott számon; az első negyedév e statisztikájában az idei március 207 kényszeregyességgel és 19 csőddel szerepelt, összesen 266 olyan krízissel, amelyek a bíróságok márciusban kelt végzéseiben tükröződnek. Figyelmen kívül hagyva a bíróságon kívüli egyességeket, a lappangó inzolvenciákat, az immobilitás és illikviditás jelenségeit, április hónapban — a javulásban bizakodó várakozások ellenére — 230-ra növekedett a csődönkívüli kényszeregyességek és 40-re a csődök száma. Április hónapban eszerint márciushoz képest a csődönkívüli kényszeregyességek száma 11.2 százalékkal, a csődök száma 112 százalékkal, a válságok együttes arányszáma pedig 19.5 százalékkal emelkedett. Az első negyedév 466 csődönkívüli kényszeregyességével és 44 csődjével szemben az idei esztendő első négy hónapjának fekete mérlegén 696 csődönkívüli kényszeregyességés 84 csőd szerepel. 780 bírói eljárás tárgyául szolgáló válság jelzi januártól április végéig Magyarország termelésének, fogyasztóerejének, hitelgazdálkodásának, nemzetvagyonának pusztulását, amikor ezzel szemben a tavalyi teljes esztendőben, 1924 tizenkét hónapjában, 262 eset (196 kényszeregyesség és 56 csőd) szerepelt a Magyar Tudakozódó Egylet válságstatisztikáján. A csődönkívüli kényszeregyesség reformja március 29-én lépett életbe, a novella hatálya azonban a rendelet kihirdetése előtt megindított ügyekre nem terjed ki és a bíróságok áprilisi végzései legnagyobb részükben még a reform hatálya előtt megindított ügyet érintik. A hivatásszerű kereskedelmi hírszolgálatnak megelőzés, profilaxis a kötelessége és e lisztünkben — hangsúlyozza a jelentés — látnunk kell az inzolvenciáknak azokat az eseteit is, amelyekről még nem szólnak bírósági régiesek. Az áprilisi hónap súlyosabb válságstatisztikája tulajdonképpen még az első negyedév katasztrofális helyzetét tárja elénk. A tavaly június óta növekedő krízis elsöpörte a vállalkozás és kereskedelem csenevész hajtásait, és így talán nem jogosulatlan a föltevés, hogy a válságstatisztika nagy számai után nemsokára kisebbekkel találkozunk. Máris megállapítható, hogy áprilisban kevesebben kértek kényszeregyességet és kevesebben keresték magánegyüttség útján is a hitelezőkkel való rendezkedést- Sokan valóságos csodaszert láttak a minimális kvóta megrögzítésében. Igaz, akinek nincs 40, vagy 50 százalékos fedezete, ma nem kérhet kényszeregyességet. A valóság azonban mégis az, hogy akinek tartozásaira nincs meg a fedezete, nem tud tovább dolgozni, és ha kényszeregyességért nem folyamodhat, megpróbál magánúton egyezkedni, vagy csődöt kér maga ellen. Az egyesség legkisebb hányadának dogmatikusai nem akarták tudomásul venni, amit váltig hangoztattunk, hogy a magángazdálkodás lázbeteg szervezetének tüneti kezelése nem sokat ér. A lázat ugyebár mégsem lehet azzal gyógyítani, ha kozmetikus szerrel kezeljük a beteg kicserepezett ajkát? A gyökeres gyógyításnak gyökerében kell megfognia a bajt. Tévedés, ha azt hirdetjük, hogy a helyzet javulásának első feltétele a hipertrófeált kereskedői létszám lecsökkentése. Mindegy, akár hitelválságnak, akár fogyasztói válságnak diagnosztizáljuk a bajokat, a krízist nem enyhíti, ha a nemzetvagyon pusztításával méreteiben, teljesítőképességében, tehát termelésében összezsugorodik egy-egy szakma. Az első negyedév és az április hónap válságstatisztikája a termelés nagy vérveszteségének jelenségeit tárja elénk, a helyzet azonban másutt se rózsásabb. Németország, Ausztria és Anglia után Magyarország a negyedik helyen áll Csehszlovákia vásárlói sorában. Az összeköttetés e közvetlenségében érdekes, ha bepillantunk a csehszlovák köztársaság gazdasági válságába. A Magyar Tudakozódó Egylet a napokban kapta meg a kereskedelemügyi minisztérium leiratában a prágai magyar királyi követség vonatkozó adatait. A csehszlovák állami statisztikai hivatal kimutatása szerint a köztársaság egész területén az idei év januárjában 230, februárjában 187 kényszeregyesség, továbbá 42 és 43 csőd esete fordult elő. Márciusban (prágai levelezőnk adatai szerint) 192 kényszeregyesség és 56 csőd járul a számokhoz. Az idei év első negyedének válsága eszerint Csehszlovákiában is fölötte súlyos pusztításokat vitt véghez. Csehszlovákián túl, másutt is kegyetlen aratása van a termelés, a fogyasztás, az erőszakkal, békediktátumokkal, elzárkózással, önzéssel és harácsolással megzavart gazdasági forgalom különböző válságainak. A gazdasági élet egyetemes jelenségeit átfogó beszámolót a Magyar Tudakozódó Egylet igazgatósága közli egyébként a kereskedelemügyi minisztériummal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Központi Statisztikai Hivatallal. Szerkesztőségi telefon: . 55—00 Kiadóhivatal: . • • . 81—80