Világ, 1925. július (16. évfolyam, 144-170. szám)
1925-07-24 / 164. szám
fi TV 25 július 21. VILÁG telmében védtelenné tette, más országok folytatják fegyverkezésüket, úgyhogy a versaillesi szerződésben hirdetett általános leszerelés csak holt betű marad, így állván a helyzet, Németországnak legalább jogi biztosítékot kell kapnia a tekintetben, hogy területét nem használhatják felvonulási terepnek és hadműveleti területnek olyan katonai viszályokban, amelyek az általános fegyverkezési versengésben a népszövetség eljárásának ellenére, vagy még inkább ennek következtében támadhatnak. A most vita tárgyává tett általános kérdéseket végleg csak akkor lehet rendezni, ha a leszerelés dolgával összefüggő valamennyi kérdést, tehát a Rajnavidék északi kerületének kiürítését kielégítő módon szabályozták. Az úgynevezett nyomozási jegyzőkönyv sem felel meg annak a szellemnek, amely a most célul kitűzött új megállapodásokat áthatja. Természetesnek találom, hogy a Ruhrvidék most folyó kiürítése nem fog végeredményben csapatáthelyezéssé kialakulni. A birodalmi kormány felfogása szerint a biztonsági szerződés visszaható erejét biztosítani kell. A német kormány a végleges békeállapot megteremtése érdekében mindent elkövet, ami tőle telik. Köln kiürítése nélkül a németek nem tehetik be lábukat Genibe Brecht dr. (gazdasági egyesülés) kijelenti, hogy pártja továbbra is támogatja a Lutherkormányt, természetesen bizonyos fentartásokkal. Felszólítja azonban a kormányt, hogy külpolitikai kérdésekben ne tegyen ezentúl lépéseket a birodalmi gyűlés megkérdezése nélkül. Leicht (bajor néppárt) elvben hozzájárul a német jegyzékhez és kijelenti, hogy Köln kiürítése nélkül a németek nem tehetik be lábukat Gerfbe. Rewentlow gróf (fajvédő) szembefordult a külügyminiszter politikájával és állást foglal a biztonsági szerződés és Németországnak a nemzetek szövetségébe való belépése ellen. A birodalmi gyűlés ezután a kormánypártok indítványát, amellyel helyeslik a külügyi politikát, 235 szavazattal 150 ellen elfogadta. Tizenhárom képviselő nem szavazott. A szociáldemokraták, a kommunisták és a fajvédők az indítvány ellen szavaztak, a gazdasági egyesülés nem vett részt a szavazásban. ------..MLM.JU. .H.l i r limUM"----- Jámbor Ernő tiszthelyettes nem jelent meg a mai főtárgyaláson és sehel sem találták (A Világ tudósítójától.) Jánosdeák Márton hadnagy és társai bűnügyének mai főtárgyalásán Jámbor Ernő tiszthelyettes — az egyik Vádlott ■—, aki ellen a tegnapi tanuk igen súlyos vallomást tettek, nem jelent meg. A hadbíróság úgy határozott, hogy az ellene hozandó intézkedést függővé teszi attól, hogy megjelenik-e esetleg később a tiszthelyettes. Gosztonyi Nándor váchartyáni földbirtokos az első tanú, aki elmondta, hogy egyik alkalmazottját a katonai nyomozók véresre verték és elhurcolták, később a bántalmazók egyikére ráismert Jámbor tiszthelyettesben. Néhány jelentéktelen tanúvallomás után Kovács Imre rendőrtisztviselő kerül a bíróság elé és elmondja, hogy akkoriban a rendőrségen is az volt a vélemény, hogy a névtelen leveleket Jánosdeák hadnagy írta. A proletárdiktatúra alatt vörös volt Jánosdeák, a bolsevizmus bukása után fehérre vedlett — mondta a tanú — és hogy korábbi bűneinek nyomát eltüntesse. Sok iratot ellopott az irattárból. Sáfár Elemér váci rendőrtanácsos hallott arról,hogy Kerschbaumayer őrmestert Jánosdeák megverette. A forradalom kitörésekor — vallott tovább a rendőrtanácsos, —, a csőcselék meg akart lincselni egy rendőrt. A tömeget Jánosdeák vezette és buzdította. 1920 januárjában, amikor már viszont fehér volt Jánosdeák, egy népgyűlést megzavart katonáival. A tanú vallomását követő szünetben Lerch Alfréd dr. százados ügyész intézkedett, hogy a főtárgyaláson meg nem jelent Jámbor Ernő tiszthelyettest sürgősen vezessék elő. Fegyveres katonát küldött a tiszthelyettes lakására, aki visszaérkezése után jelentette, hogy Jámbor Ernő lakásán se található és ismerősei se tudnak róla. Szünet után Lerch dr. százados ügyész bejelentette, hogy a súlyos testi sértés és hivatalos hatalommal való visszaélés vádját János , deákra és Jámbor Ernőre is kiterjeszti és Jámborra vonatkozóan gyors intézkedést kért a hadbíróságtól. A bíróság rövid tanácskozás után az ügyész indítványának nem ad helyt és őt külön vádindítvány beterjesztésére hívta fel. Ivánka Pál mérnök a következő tanú, akitől házkutatás ürügye alatt saját holmijait cipelték el Jámbor Ernőért. Szily András látta Zeitte Károlyt, amikor a katonai nyomozók vezették. Az arca csupa vér volt, látszott rajta, hogy összeverték. Korém Jánosné gödöllői parasztasszony tud arról, hogy Jámbor Ernő tiszthelyettes Torma Istvánnét agyonlőtte. A tárgyalásvezető fölvilágosítja, hogy Jámbor azzal védekezett, hogy az asszony baltával támadt rá. A tanú azzal válaszol, hogy ez nem igaz. Koréii Mihály gazda is hasonlóképpen vall, kijelenti, hogy Jámbor ■ Ernő pénzt követelt Torma Istvánnétól. ArAdd ide rögtön a pénzt“ fordított rá már az ajtó - nál és torkon ragadta, majd ütni, rúgni kezdte. . "Korcin Márton földműves ugyanezt mondja. Néhány jelentéktelen vallomás után ismertet a hadbíróság egy okiratot, amelyben a kommunista ügyekben nyomozó ügyész megemlékezik arról, hogy Jánosdeák kommunista volt és a proletárdiktatúra bukása után pedig azokat kínozta meg, akiknél a bolsevizmus alatt protekcióért könyörgött. A főtárgyalás folytatását ezután a hadbíróság holnapra halasztotta. Boltbér, adósérelmek ! az OMKE választmányi ülésén Az OMKE nagyválasztmánya csütörtökön délután Magyar Bertalan elnöki tanácsos vezetése alatt ülést tartott Napirend előtt Eibenschütz Sándor több bu-dapesti cégnek hólabda rendszerű eladását, illetve azt tette szóvá, hogy ezek a cégek igen sok vidéki városnak és községnek fogyasztóit m ily hólabda szelvényekkel árasztják el és ezáltal nemcsak a szelvényt vásárló közönséget, hanem az ottani legális detailistákat károsítják meg ezzel a tisztességtelen versennyel. Horváth István főtitkár bejelentette, hogy az OMKE-nek is tudomása van ezekről az esetekről és minden olyan cég ellen, amelyek üzérkedéséről meggyőződött, maga az OMKE tesz büntető feljelentést, ugyanakkor azonban szükségesnek látja, hogy a kereskedelmi minisztérium oly értelmű rendeletet adjon ki, amely az illetékes törvényszéket felhatalmazza arra is, hogy a tisztességtelen versenyről szóló törvényben szabályozott ideiglenes intézkedés során utasítsák a postát az ilyen cégek postai küldeményének visszautasítására is. Beck Salamon dr. és Bán Leó felszólalása után a választmány elhatározta, hogy az ország kereskedelmi kamaráival együttesen tesz javaslatot ily irányban a kereskedelmi miniszterhez. Pollatsik Jenő (Eger) a váltók inkasszálásánál a posta bekapcsolásának szükségességére mutatott rá és lett ebben az irányban konkrét javaslatot, amelyet a választmány megfontolás tárgyává tesz. A főtitkár előterjesztése alapján a választmány egyhangúlag tudomásul vette az elnöki tanácsnak állásfoglalását az augusztusi boltbér részletfizetési kedvezményének fentartása ügyében. A fogyasztási krízissel küzdő kereskedelmet a mostani holt szezon legnehezebb ultimója előtt váratlanul érte a kormány elhatározása. A méltányosság követelménye, hogy a kormány főleg a kisexisztenciák érdekében adja meg a lehetőséget a házbér részletekben való fizetésére is, de ne olyan módon, hogy ez a kedvezmény, amely Ausztriát kivéve mindenütt elfogadott módja a bérfizetésnek, a háziurak érdekképviseletének beleegyezésétől tétessék függővé. A kormány határozatának gyors revíziójával egy súlyos lidércnyomás alól szabadítaná fel a lakók és boltbérlők ezreit. Bodroghy József dr. titkár az aktuális adókérdésekről referált. Ismertette az OMKB forgalmiadó-akciójának eredményeit: a fázisrendszer kísérletképpen való bevezetését négy cikkre, az importkereskedelemnek a külföldi verseny alól való felszabadítására és a forgalmi adó kulcsának leszállítására. Az OMKB a pénzügyminisztériumot arra kérte, hogy az osztrák rendszert a miniszter által már akceptált négy cikken kívül a fűszer- és gyarmatárukra, a fémre, a síküvegekre és a kincstári árrészesedéssel sújtott árukra is terjessze ki. Minthogy a kiterjesztés kérdésében a gyáripar véleménye is megegyezik az OMKE-ével, ennek az akciónak remélhetőleg sikere lesz. Az általános kereseti adó kivetése most folyik. Több vidéki városból kaptuk már meg a kivetés adatait, amelyek a leglehetetlenebb eredményeket mutatják. Számos helyen a forgalom 50—60 százalékát vették nyereségként és ezen összeg után állapították meg a kereseti adót. Az OMKB ezekben az ügyekben interveniált és mindenütt el tudta érni a kivetéseknek a pénzügyminisztérium által történt azonnali revízióját. A budapesti kivetések közzététele a legközelebbi hetekben várható. Az OMKB javaslatot terjesztett a pénzügyminisztérium elé a budapesti kivetéseknek azonnali revíziójára vonatkozólag, nehogy itt is ugyanaz a helyzet álljon elő, mint a vidéken. Beck Salamon dr. a cukorforgalmi adó ügyét teszi szóvá. A mai forgalmi adórendszer ennek a cikknek a forgalmát elvonta a fűszernagykereskedelemtől és illegitim kezekbe juttatta. Föltétlenül szükséges tehát, hogy akár a kincstári árrészesedés fölemelésével, akár az egy helyen való beszedés életbeléptetésével, ez akérdés rendeztessék. Vértes Emil szerint a kereskedelem ma legteljesebb bizonytalanságban van. Nem tudjuk még azt, hogy a kormány hogyan kívánja rendezni az importőrök forgalmi adó ügyét. Nem jelent még meg a forgalmi adó kulcsának leszállításáról és az átmeneti intézkedésekről szóló rendelet sem. De a kereskedelem a mai állítólagos engedményekkel nem tud megbékülni és föltétlenül ragaszkodik egész forgalmi adó rendszerünk végleges reformálásához. Az OMKE-nek és a többi érdekképviseleteknek a legnagyobb energiával kell tovább folytatni a forgalmi adórendszer megváltoztatására irányuló tevékenységét Magyar Bertalan javaslatára a választmány egyhangúlag köszönetet szavaz a forgalmi adó reformálása körüli tevékenységéért Sándor Pálnak, az OMKE elnökének, továbbá Orffy Imre, Bugyi Antal, Görgey István és Fábián Béla nemzetgyűlési képviselőknek. Megállapítja Magyar Bertalan azt, hogy a pénzügyminiszter a nemzetgyűlésben az OMKB memoranduma ellen felhozott vádját rektifikálni volt kénytelen. A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés e hó 8-iki ülésén kijelentette azt, hogy őt félreértették, nem állította azt, hogy az OMKB memorandumának adatai valótlanok, csupán annyit, hogy bármily lelkiismeretes legyen is ez a memorandum, végeredményben egyoldalú, s ennek következtében ő annak alapos felülvizsgálása nélkül az államkincstár érdekeit nem veszélyeztetheti. A választmány végül egyhangúlag tudomásul vette az előadó jelentését. Varannai Aurél titkár a vámjogi törvény végrehajtási utasításának tervezetét ismertette, különös tekintettel az előjegyzési raktárak szabályozására. Rámutatott arra, hogy a pénzügyminisztérium teljesen figyelmen kívül hagyta a kereskedelmi minisztériumnak az érdekeltségek előterjesztései alapján készült tervezetét és jóformán változatlanul átvette a végrehajtási utasításba az előjegyzési raktárakra vonatkozó eddigi intézkedéseket, amelyek a tranzitkereskedelem pusztulását okozzák. Javasolja, hogy az OMKE tegyen előterjesztést a pénzügyminiszternek arra, hogy a végrehajtási utasításnak az előjegyzési raktárakra vonatkozó szakaszát a kereskedelmi minisztériumban készült tervezet alapján módosítsák és tegyék lehetővé az előjegyzési eljárás liberális kezelésével a tranzitókereskedelem fellendülését. A választmány szükségesnek tartja az indemnitási javaslatban foglalt azon intézkedésnek mielőbbi foganatosítását, hogy a behozatali és kiviteli vámkezelési illetékek a forgalmi adó kulcsának csökkenésével egyidejűleg szűnjenek meg. A vámjogi törvény végrehajtási utasításának tervezetével pedig külön szakértekezleten foglalkozik. Dán Leó javaslatára a választmány kimondotta, hogy a tervbe vett valutareform kérdésében a kereskedelem gyakorlati szempontjait kifejezésre óhajtja juttatni. Vértes Emil indítványára elhatározta a választmány, hogy felkéri a kormányt, hogy a folyamatban lévő kereskedelmi szerződési tárgyalások anyagáról alkalmas módon, kellő időben tájékoztassa a kereskedelmi érdekeltséget. Magosi György dr. titkár bejelenti, hogy a soproni kereskedelmi kamara 75 éves jubileumával kapcsolatban rendezendő országos iparkiállítással egyidejűleg a Soproni Kereskedelmi Testület és a Soproni Kereskedelmi Egyesület országos kereskedelmi kongresszus összehívására kérte föl az OMKE-t. A választmány elhatározta, hogy ennek megszervezésére az ország kereskedelmi testületeivel karöltve mindent megtesz és a kereskedelmi kongresszus alkalmával elsősorban a hátermenti városok kereskedelmének kérdésével óhajt behatóan foglalkozni. P£níe13 Karhatalommal visszaszerzett , és a bíróság előtt ismét elvesztett lovak históriája (A Világ tudósítójától.) A kommün utáni önbíráskodás egyik jellemző esete került most elbírálás alá a budapesti ítélőtábla előtt. Balázs Ignác budapesti fuvaros öt esztendő- vel ezelőtt egy pár lovat vásárolt Stadler Adolf és fiai budapesti nagyfuvaros cégtől. Alig használta néhány napig a lovakat, amikor az utcán haladó kocsiját megállította Babrián Dénes kisgazda és a lovakat elvezetni akarta azzal, hogy ezek az övéi, mert tőle a proletárdiktatúra alatt jogtalanul elvették. Utóbb a kisgazda a fuvaros istállójában is megjelent és a lovak kiadását kérte s amikor ezt megtagadták, másnap ismét megjelent egy magát Monostorinak bemutatott detektivfelügyelővel s a két lovat erőszakkal elvitte. Ugyanekkor a kisgazda úgy Balázs Ignác, mint jogelőde, Stadler Gyula ellen orgazdaság címén följelentést tett és bár az eljáró rendőrtanácsos szigorúan megdorgálta a detektívfelügyelőt a lovak erőszakos elvitele miatt s utasította a kisgazdát, hogy a lovakat 24 órán belül szolgáltassa vissza, ezek továbbra is a kisgazda birtokában maradtak. A budapesti büntetőtörvényszék és a budapesti ítélőtábla a fuvarosokat az orgazdaság vádja alóttölmentette, mert megállapította, hogy Stadler Gyula a lovakat szabályszerű járlatlevél alapján és pedig az egyiket a budapesti Tattersallban, a másikat a székesfehérvári vásáron vette s ugyancsak szabályszerű járlatlevél alapján Balázs Ignácnak a rendes forgalmi áron eladta és a vádlottak egyike sem bírt tudomással a lovak lopott voltáról. Még a bűnvádi eljárás folyamán Babrián Dénes a budapesti I—III. kerületi járásbíróságnál előleges bizonyítás elrendelését is kérte annak megállapítása végett, hogy a Balázs Ignácnál talált lovak azonosak az 5 tulajdonát képező, de tőle a proletárdiktatúra alatt elvett lovakkal. A járásbíróság az előleges bizonyítást el is rendelte és a bejelentett tanukét kihallgatta. Ezek után Balázs Ignác Sopronyi Aladár dr. útján keresetet indított Babrián Dénes ellen a két ló kiadása iránt; Babrián viszont úgy Balázs, mint pedig Stadler ellen indított keresetet és kérte annak bírói megállapítását, hogy a két ló tulajdonjoga Babriánt illeti meg. A budapesti törvényszéken Fodor Lajos törvényszéki bíró egyesítette a két pert s az eljárás lefolytatása után ítéletet hozott, mely szerint Babrián Dénest elutasította kereseteivel, ellenben Balázs Ignác keresetének helyt adott és kötelezte Babrián Dénest a lovak kiadására. A törvényszék ítéletének indokolása szerint a bíróság nem is foglalkozott annak megállapításával, hogy a Stadler Adolf és Fiai cég által megvett lovak tényleg azonosak-e a Babrián Dénestől elvett lovakkal, mert ezt a kérdést a per eldöntése szempontjából közömbösnek tartotta. Nem vitás ugyanis a felek között, hogy Stadler Adolf és Fiai cég fuvarozási ipar tízesére szóló iparigazolvánnyal rendelkezett s ezen üzemében állandóan állag 25 pár lovat tartott, üzlete tehát a kisipar körét meghaladta s így kereskedőnek tekintendő, tekintet nélkül arra, hogy cége a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetve volt-e vagy sem. A fuvarozónak pedig üzlete folytatásához tartozik teherlovak vétele, vagy ezek kicserélése folytán, eladása is, mint a kereskedelmi törvényben meghatározott mellékügyletek. Amikor tehát Balázs Ignác a Stadler-cégtől nyilván üzleti körében árusított lovakat meg- és átvette, ezekre nézve a kereskedelmi törvény 299. §-a értelmében feltétlen tulajdonjogot szerzett még az esetben is, ha a Stadler-cég az adásvétel időpontjában nem tett volna tulajdonos. Az ítélet ellen Babrián Dénes fellebbezés-sel élt a budapesti ítélőtáblához, amelynek Endlertanácsa a törvényszék ítéletét helybenhagyta. Az ítélőtábla az előzetes bizonyítás folyamán kihallgatott tanúk vallomása alapján megállapította, hogy a Balázs Ignác birtokában talált lovak azonosak a Babrián Dénestől elrabolt lovakkal. Minthogy azonban úgy Stadler Gyula, mint Balázs Ignác a szóban lévő lovakat kereskedőktől, ezeknek üzleti körében, illetve nyilvános vásáron vásárolták, ezzel a vásárlással, mint jóhiszemű vevők a lovakra vonatkozó tulajdont megszerezték, jóllehet a lovak birtokát Babrián Dénestől mint tulajdonostól, korábban a vörös katonák erőszakkal és jogtalanul vonták el. Végül hivatkozik az ítélőtábla ílélek indokolása a Kúria jogegységi tanácsának 25. számú polgári döntvényére, amelynek indokolásában elfogadott jogi álláspont az, hogy, a jóhiszemű vevő, kereskedőtől, üzleti körében és nyilvános vásáron szerzett ingó dolgokra tulajdont szerezhet, tekintet nélkül arra, hogy az előbbi tulajdonos minő módon vesztette el a dolog birtokát. Érdekes, hogy nemcsak Babrián, hanem a pernyertes Balázs Ignác is felülvizsgálati kérelemmel élt a tábla ítélete ellen, azért, mert a tábla az ellentétes tanúvallomások dacára azt állapította meg, hogy a lovak azonosak voltak azokkal, amelyeket a proletárdiktatúra alatt Babriántól elraboltak. Így az érdekes perfcén az utolsó szót a kúria fogja kimondani. V. J. A sítőmunkások ragaszteptnafe a vasárnapi misnfeasztmelhez (A Világ tudósítójától.) A sütőmunkások és sütőmesterek között a vasárnapi munkaszünet körül megindult harc még mindig tart és egyelőre nincs remény arra, hogy a kérdést békességben oldják meg, mert mind a két fél ragaszkodik eredeti álláspontjához. A sütőmesterek holnap délután öt órára hívtak egybe nagygyűlést, amelyen a többség előreláthatólag a vasárnapi munkaszünet ellen foglal állást és a munkáltatók közül nagyon sokan azt akarják, hogy ha a munkások a most következő vasárnap is ragaszkodnak a munkaszünethez, hétfőn zárják ki őket a műhelyekből. A sütőmunkások ma délután a vasmunkások otthonában tartottak nagygyűlést, ahol Kardits Kálmán ismertette a helyzetet. Megállapította, hogy a munkáltatók már három évvel ezelőtt megegyeztek a munkaszünet ügyében a munkásokkal és körülbelül egy évvel ezelőtt közösen megsürgették a vasárnapi munkaszünet rendezését. Csodálatosnak tartja, hogy most a munkáltató testület vezetősége kizárással fenyegeti meg a munkásokat, amiért a vasárnapi munkaszünethez ragaszkodnak. Kardits Kálmán ezután beszámolt arról, hogy a munkáltatók azt az ajánlatot tették, hogy a kérdés elintézését négy hétre függesszék föl. A munkások vezetősége ezt az ajánlatot nem tartja elfogadhatónak. Határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint a nagygyűlés föntartja a vasárnapi munkaszünet ügyében hozott eddigi határozatokat és felhatalmazza a szervezőbizottságot, hogy a mozgalmat legjobb belátása szerint tovább is irányítsa és egyúttal kötelességévé teszi a sütőmunkásoknak, hogy az esetleges munkáskizárás alatt a bizottság utasításait mindenki kövesse. A gyűlés a javaslatot magáévá tette. A gyűlés alkalmából a rendőrség erélyes intézkedéseket tett. A főkapitányság államrendészeti osztályának vezetője, Berkes Vilmos rendőrfőtanácsos, az inspekciós rendőrtisztviselőnek utasítást adott, hogy a legkisebb rendzavarás esetén oszlassa föl a gyűlést, Németh Béla rendőrfőtanácsos pedig egy rendőrfelügyelő vezetésével tíz rendőrt vezényelt ki a mosonyi uccai rendőrlaktanyából a gyűlésre. A közelben lévő 55-ös rendőrőrszobában egy rendőrfelügyelő vezetésével újabb húsz rendőr állott készenlétben. A készültségre azonban semmi szükség nem volt, mert a gyűlés mindvégig a legteljesebb rendben folyt le. .. Központi távbeszélő állomásaink: 58—00, 81—58, 81—90