Világ, 1946. január (186-211. szám)

1946-01-19 / 201. szám

1946 január 19 Miért helyezték szabadlábra a K­EOK H vezetőit? Mező tanácselnök nyilatkozata Országszerte óriási feltűnést kel­tett a KEOKH három vezet­ő­jé­­nek, dr. Sándor Jenőnek, dr. Za­kariás Dénesnek és Pásztőy Anton­nak szabadlábra helyezése. A Vi­lág munkatársa kérdést intézett a Népbíróság 7. számú tanácsá­nak elnökéhez, dr. Mező László­hoz, aki a szabadl­ábrahelyezésről a következő felvilágosítást adta:­­ Fogházorvosi vélemény sze­rint a három szabadlábra helye­zett vádlottnak további fogvatar­­tása életveszélyes következmé­nyekkel járhatna. A népügyész is­merve ezt a szakvéleményt, hozzá­járult Sándor Jenő, Zakariás Bé­­nes és Pásztóy Ámon szabadlábra helyezéséhez. A szabadlábra helye­­zés nem a tanácselnöktől, hanem az egész tanácstól függ. A tanács pedig egybehangzóan a szabad áb­rahelyezés mellett döntött. Meg kell jegyeznem, hogy a KEOKH három vezetője ellen tovább folyik a népbírósági eljárás és ügyük tárgyalására igen rövid időn belül sor kerül. Bensőséges ünnepség keretében adták át a Kossuth-hidat a forontomnak Péntek reggel. A budai hegyek és a pesti háztetők fehérben, A Dunán zajlik a jég, de ez most már sem pesti, sem budai polgárt nem idegesít úgy, mint akár még tegnap reggel is. Ünnepnapoknak mindig van egyéni színük. Teg­nap még embertelen küzdelem árán lehetett átjutni Pestről Budára és viszont. Estefelé még csak valami csoda árán volt el­képzelhető, hogy mára mindaz a kín, fagyoskodás, tolongás, amely a tegnapi átkelést jellemzte, egyetlen varázscsapásra elmúl­jék. És ma ez történt. A Kossuth­­híd most már­­valójában meg­­nyílt. A kora reggel derengésé­ben tömött sorokban ugyan, de minden különösebb nehézség nél­kül gyalogoltak át az emberek Budáról Pestre, Pestről Budára. Mielőtt a Nap kibújt volna a fel­hők szürke bélése mögül, a híd pesti oldalán zászlók alatt gyüle­keztek a Kossuth­ híd építőmunká­sai. Aztán egymásután érkeztek Tildy Zoltán miniszterelnökkel az élen a kormány tagjai. Kő­vágó József polgármesterrel a fő­város vezetősége. Eljött a Besiskart vezérkara is, mert a Kossuth-híd bensőséges és rövid avatóünnepsége egyben a villa­mosforgalom további fejlődésé­nek új fokát is jelenti és az újjá­építés újabb bizonyítékát. A híd, amely Hilvert Elek híd­építő tervező tervei szerint készült, így nyersen is a csiszolómunka befejezése előtt, ünnepélyes külsőt visel. Egyszerű vastraverzes hom­lokzatának közepén a nemzeti lobogó, két szélén a munka tűzpi­ros zászlói lengenek. Buda felől, eső oromzatán ott van az építők bokrétája. Az utolsó csatajelentés Olvassuk a közlekedésügyi mi­nisztérium utolsó jelentését­­ a hídcsatáról::­­1946. január 18-án reggel ünnepélyesen megnyílt a Kossuth-híd. Ezzel a magyar de­mokráciának hídcsatája a fasiszta dúlás emlékeivel és a kietlen tél pusztító elemeivel a budapesti hi­dak felrobbantásának első évfor­dulóján győzelmesen véget ért.* Emlékszünk még a háború előtti utolsó budapesti­­ hídavatásra. Díszmagyar és pompa, bandérium, cikornyás népi külsőségek, pará­dés szónoklatok. Ma az egyszerű­ség és kifosztottság esztendejében mennyivel többet jelent ez a halk ünnepség, amely alatt sűrű sorokban még mindig mennek és mennek egyik városrészből a másikba, keresztül az új hídon az emberek, szinte megállás nélkül. A pesti oldalon kifeszítve a sza­lag, mellyel szemben áll Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter, amikor Pécsi Károly, a közl­eke­désü­gyi minisztérium hídépítő osztályának vezetője a munkásság felé fordulva, arról beszél, mi­csoda óriási erőfeszítés volt fél esztendő alatt felépíteni a hidat. Ilyen csatáról, gondolom, nem is lehet meghatódottság nélkül­i ha­­ditudósítást* írni. A zajló jég 15’eil Gerő miniszter őszinte szavak kíséretében­­veszi át* a hidat, majd Kővágó József polgármes­ter áll a rádió mikrofonja elé, de ő is a munkások felé beszél. Tildy Zoltán miniszterelnök a közlekedési minisztertől a polgár­ságig mindenkinek köszönetet mond, akik elősegítették, hogy Pest és Buda véglegesen egymás­ba kapcsolódjék az összeta­rtozan­­dóság jegyében. Trainin orosz ellentengernagy az orosz hatóságok képviseleté­ben, Molnár Pál vezérőrnagy a­ ­biztos és gyorshatású gyógyszer IRÜH (SCABIES) ELLEN kapható gyógyszertárakban, drogériákban és állatszertárakban. Amerikából keresik Go­dberg°r Fanit, Ibit, Macát. Bandwerksr drásUxlei. Harls­kSz S. BHfUM.ui .s^Mwr.TacnMa—iiwsoa ÓVÁS Egyes konzervgyáraknak kész­letünkből olyan üres konzerv­dobozokat engedtünk át, mely dobozok fedelébe cégünk neve be van préselve. Ez a körül­mény, — mint azt sajnálattal kellett megállapítanunk, — al­kalmat adott arra, hogy ily do­bozokban a gyártó cég saját címkével fel nem szerelt, és így a törvényes előírásokkal ellen­kező konzerveket mint cégünk gyártmányait hozhassák for­galomba. Felhívjuk a t. fogyasztó­­közönség figyelmét arra, hogy csak olyan konzerveket fogad­jon el cégünk gyártmánya­ként, melyeken gyárunk cím­kéje is rajta van. Minden más konzerv még az esetben is, ha fentiek szerint cégünk neve a dobozba bele is van préselve, nem gyárunk terméke. Budapest, 1946 január 14. 15. Giraua konzemtegát* Tudják jól Pesten-Budán hangszert ad-vesz FEIUR-DU­BÁN VILAO magyar honvédség hidász csapa­tainak képviseletében szemléli meg a hidat, amelyen ezután, hogy Cete Ernő átvágja a szala­­go­t megindul a hídavatók népes csoportja Buda felé. A gyalogosok harsányan élje­neznek, elnyomva ujjongásukkal a jégtáblák hangos zajlását. Budán a Batthyány-téri hurok­vágánynál új villamosjáratok várják a hídavatókat és a Pest­ről érkezőket. Igen, a hídcsata győzelmesen ért véget. Magyar zsidók tömegsírjaira bukkantak Ausztriában Bécs, január 18. (Magyar Táv­irati Iroda) A szövetségi igaz­­ságügyminisztérium közli: Az Eisenerz közelében fekvő Sevan-n két tömegsírra bukkan­tak. Az egyik tömegsírból már kiemeltek 152 hullát, és kopor­sókba téve a közeli Leopoldstein­­kastély kertjében újból eltemet­ték őket. Az üggyel eddig a meg­szálló angol katonai hatóság fog­lalkozott. Az eddigi megállapítások sze­rint a tömegsírokban annak a 4099 magyar zsidónak egy cso­portja fekszik, akit 1945 márciu­sának végén Magyarországból Manthausenbe indítottak útnak. A manthauseni koncentrációs tá­borba a mintegy négyezer zsidó­ból csupán 709 érkezett meg, a többi belehalt ennek a halálútnak borzalmaiba vagy pedig a kisérő SS-katonák agyonlőtték őket. Eddig 18 embert tartóztattak le, akit a tömeggyilkosságban való részvétellel gyanúsítanak. A grazi főálamügyészség utasí­tást kapott, hogy az ügyet vizs­gálja ki. A jövő hét csütörtökén, január 24-én nyílik meg a nemző­gyűlés ülésszaka. Értesülésünk szerint a nemzetgyűlés első ülésén Tildy Zoltán miniszterelnök beterjeszti a köztársaság kikiáltásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényja­vaslatot a nemzetgyűlés plénuma még január folyamán letárgyalja. A JUBILÁLÓ »S­­ZABADSÁG*. Egy évvel ezelőtt, amikor az ostromlott Budapest a bunkerek nyirkos sötétségéből felvánszor­­gott a napfénybe, első kapcsola­tát az élettel, a felszabadult, em­beriséggel a­­Szabadságé jelen­tette. A két oldalon megjelenő napilap elsőnek nyújtott tájéko­zást, vigaszt, eszmei útbaigazí­tást a demokráciára ébredt, s a felszabadulás mám­ordban tévely­­gő, megkínzott embereknek. Egy év­ tűnő pillanat a történelem viharos esemény zajlóidban, a­­mi életünkben azonban sorsdöntően nagy idő. A "Szabadság* öntuda­tos szerkesztő- és újságíró-gárdá­jával a sajtó hivatásához és a rendkívüli időkhöz méltóan telje­sítette nehéz és fontos feladatát. Ma, amikor egyéves fennállását jubilálja, az egész demokratikus Magyarország szeretettel osztozik ünnepi örömében. Nagytantól dr. Dohai Aurél­­né, született madaras­ báró Ma­­darassy-Back Margit, úgy a maga, mint az egész rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy a legjobb férj, sógor, rokon nagyhantai is Jes Ili­áns életének 76. évében ez év ta­­gy m­ár hó 14-én hajnalban visz- ha­szaadta nemes lelkét Teremtöjé­­rgl nek. n* Temetése ez év január hó 19- 1? napján délután fél 2 órakor­­ lesz a kerepesi úti temető ha­lottá­ házából az ugyanott lévő családi sírboltba. Lelki üdvéért az engesztelő szentmiseáldozat ez év január hó 21. napján délelőtt 11 órakor lesz bemutatva az Egek Urá­nak a szervitatéri róm. kat. templomban. Budapest, 1946 január 17. Nagyszabású zsarolás miatt vádiratot adtak ki egy bűnszövetkezet ellen Néhány héttel ezelőtt nagysza­bású zsarolási ügyben indult meg a bűnvádi eljárás. Az ügy szereplői Orsós Soma fővárosi irodatiszt és Ambrózy György városi tisztviselő, továbbá Ilor. váth .Tánc, H segítőmunkás és Kocsis József munkás. Most adta ki ellenük a vádiratot dr. Ker­­tész Jenő ügyész. Orsós és Amb­rózy a fővárosi vegyészeti és élelmiszer vizsgálati intézetben teljesítettek szolgálatot és az vol­t a feladatuk, hogy a vendéglőket, hentes- és pék-­üzemeket ellenőrizzék, hogy eleget tesznek-e a hatósági rendelkezésnek. Közben igazolványukat "elvették tőlük, de ők továbbra is folytat­ták a vizsgáló munkájukat, hamis igazolványt csináltak" és így 50 helyen, ahol szabálytalan­ságot véltek fel­fed­ezni, külön­böző pénzbeli és élelmiszer, juttatásokért hajlandók voltak az ügyet elsimítani. Az államügyészség 30 rendbeli zsarolság bűntettével vádolja Or­sóst és társait. Rendelet a gazdák elszámoltatásáról és az élelmiszerfeleslegek felkutatásáról Tekintettel az ország súlyos helyzetére, a közellátásügyi mi­niszter kénytelen volt erélyes ren­delkezésekkel az országban fel­lelhető készleteket az ellátatlan lakosság számára biztosítani. A rendelet értelmében elszámoltató bizottságokat kell létesíteni min­den községben (városban), ezek­nek a bizottságoknak több tagja van, kettőt a helyi termelési bizottság, kettőt a nemzeti bizott­ság és egyet a községi elöljáró­ság, illetőleg polgármester delegál a tisztviselőiből. A bizottság kötelessége a ke­nyérgabona, olajosmag beszolgál­­tatási kötelezettség és a sertés­­vágási rendelet teljesítésének ellenőrzése, valamint a feleslegek felkutatása. A bizottság ellenőrzi a vásárlás­sal megbízott kereskedők és sütő­iparosok bejelentési kötelezettség alá eső készleteit. A bizottságnak minden önellátót el kell számol­tatnia és erről a területileg ille­tékes közellátási felügyelőségnek kell jelentést tennie. Szükség esetén karhatalmat is vehet igénybe a bizottság. A felkutatott feleslegeket zár alá veszik, valamint zár alá ve­szik, ha a gazdálkodó hőszolgál­tatási kötelességét nem teljesí­tette, a háztartási és gazdasági szükségletre egyébként megtart­ható készletét is önellátó, az így megállapított feleslegét köteles nyolc nap alatt vásárlással meg­bízott kerekedőnek vételre fel­ajánlani és az eladás megtörtén­tét a községi elöljáróság (polgár­­mes­er) előtt igazolni. Az így begyűjtött készletek fölött egyedül a közellátásügyi mi­niszter rendelkezhet. Amennyiben valamely közhivatal­nok a közell­átásügyi miniszter utasítása nélkül rendelkezne ezekkel a készletekkel, népellenes bűntett miatt járnak el vele szemben, önellátó, háztartási szükségle­tére és személyenként havonta 12 kilogramm lisztet tarthat vissza, ami 20 kilogramm kenyér­ára­lmának fel­el meg. Beszámítható ebbe a kontingensbe a Budapest­ről átmenetileg vidékre költözött személy is, akit az önellátó be­­fogadott. A Magyar Beszámítoló- és Pénzváltó­ Bank Igazgatósága, felügyelőbizottsága és alkalma­zottai mély fájdalommal jelen­tik, hogy az intézet igazgató­ságának és végrehajtóbizottsá­­gának volt tagja nagyhantai 1946 január 14-én elhunyt. A megboldogult hosszú éve­ken keresztül tevékeny részt vett intézetünk vezetésében és kivételes képességeivel, fárad­­hatatlan munkásságával és nagy szaktudásával igen értékes mű­ködést fejtett ki. ’Az intézet igazgatósága legérdemesebb tagjainak egyikét gyászolja sw e’húnytban. Földi maradványait e hó 19-én d. u. ,/12 órakor kísérjük utolsó útjára a kerepesi úti temető ha­lottasházából. Budapest, 1946 január 17. Emlékét mindenkor kegyelettel értsuuk meg! Szombat Rónai miniszter az iparengedélyek revíziói­ról A budapesti és vidéki kereske­delmi és iparkamarák főtitkárait tegnap kamarai nap keretében fo­gadta Rónai Sándor kereskede­lem- és szövetkezetügyi miniszter, hogy megbeszélje velük a keres­­kedelmet érintő legégetőbb kér­déseket. A miniszter kijelentései közül különös érdeklődésre tart­hat számot az iparengedélyek revíziójával kapcsolatban tett nyilatkozata. Ebben a vonatkozásban két fő­szempont az irányadó, mondotta a miniszter. Nem lehetnek keres­kedők, akiknek nincsen kellő szak­­képzettségük, továbbá azok sem, akik a múltban antidemokratiku­­san viselkedtek, a rendelet azon­ban lehetetlenné fogja tenni az egyéni bosszú érvényesülését. A közületek iparűzésére vonatkozó­lag megállapította a miniszter, hogy a közületek igazgassanak, csináljanak szociálpolitikát, de ne kereskedjenek. Kivételt ezen a téren csak az olyan esetek képezhetnek, amikor a közösség szempontjából helye­sebb, ha valamely közület bonyo­lítja le a kereskedelmet, például a villamoserőszolgáltatás vagy a gázszolgáltatás terén. Az árukészletek zár alá véte­léről is figyelemrem­éltóan nyilatkozott Rónai Sándor miniszter. A keres­kedők érdekében a rendelet meg­jelenése után azonnal közbelépett, ki is eszközölte az árukészletek egy részének felszabadítását és mindent el fog követni, hogy a rendelet végrehajtása kapcsán, mű­helyt a beérkezett adatok fel­dolgozásával végeztek, különös­képpen a kisemberek érdekei ré­szesülhessenek kellő védelemben. Hubert Gyuláné Rt. Kögler Ilinko és Kögler is?Mos fájda­lommal tudatják, hogy szeretett t­ies Apjuk rögész teafál a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Waggon- és Hajógyár rt. nyug. vezérigazgatója e hó 14-én 83 éves koráben el­hunyt. Temetése e hó 18-án, pénte­ken d- n. fél 3 órakor a far­kasréti temetőben. Az engesztelő szentmiseáldo­­zatot e hó 19-én 9 órakor az országúti ferencrendi plébánia­­templomban tartják.

Next