Világ, 1946. augusztus (353-377. szám)

1946-08-15 / 365. szám

4 1946 augusztus 16 VILÁG Repertoár-színházzá alakul át a Nemzeti Színház Tegnap tartotta évadnyitó tár­sulati ülését a Nemzeti Színház. A nagy színpadon gyűltek össze a színház tagjai, köztük az újonnan szerződtetett Sulyok Mária és Kőműves Sándor, akik a­ Művész-, illetőleg a Vígszínháztól kerül­tek az állami színház kötelékébe. Sok az új fiatal is: a­­vígszín­házi­ mul­tú Bozóky István, Sallay Nelli, akit a Magyar Színháztól szerződtetett el a Nemzeti és a két most végzett ösztöndíjas aka­­démista: Létay Károly és Horkay János. Major Tamás üdvözölte a mű­vészi és technikai személyzetet, majd komoly, fokozottabb mun­kára kérte fel a színészeket és műszakiakat. Ezután bejelentette, hogy a Nemzeti Színház reper­toár színházzá, alakul át. Ennek első és legfontosabb feltétele a klasszikusok népszerűsítése. A cél érdekében egész sor Shakespeare­felújítást tervez, többek között az új szezonban színre kerül a­­Caesar és Cleopátra* Bajor Gi­zivel és Tímár Józseffel, »Lear király« és »III. Richárd*. Az utóbbiak szereposztása, értesülé­sünk szerint, az évad nagy meg­lepetése lesz. Színpadra kerül végre »Az em­ber tragédiája* is, egyik opera­házi rendezőnk új elképzelésében. A hétfői estéket a magyar líra szolgálatába állítják, amikor leg­kiválóbb előadóink fogják a ma­gyar szót tolmácsolni. Kedd reg­gel Both Béla vezetésével meg­kezdték a­­Csongor és Tünde* próbáit. Főszereplők: Básthy La­jos, Gábor Miklós, Görbe János, Somogyi Erzsi, Gobbi Hilda és Dévai Kamilla. A bemutatót szep­tember elejére tűzték ki. Szóba került a Kamara Színház műsor­terve is, majd a régi és új tagok ismerkedésére került sor. A fehérjeellátás jelentősége A fehérjéről eddig csak annyit tudtunk, hogy legfontosabb táp­lálóanyagunk, amelyből minden­napi eledelünknek bizonyos mennyiséget­­ feltétlenül tartal­mazni kell. A legújabb kutatások eredménye szerint azonban az is kitűnt, hogy a fehérjehiány bizo­nyos megbetegedéseket is válthat ki. Ilyen megbetegedés a sárga­ságnak bizonyos, az utolsó idők­ben erősen elterjedt formája, amelyet járványos májgyulladás­nak (hepatitis epidemica) nevez­nek. Sokáig nem tudták kóroko­zóját meghatározni, ami csak leg­újabban sikerült. Mao Callum, a híres amerikai kutató, a jár­ványos sárgaságot okozó ezen vírust patkányokba próbálta be­oltani, ez azonban csak akkor sikerült, ha a kísérleti állatokat fehérjementes vagy fehérjében igen szegény táplálékon tartotta- Ezzel be van bizonyítva, hogy a fehérje nemcsak építő, tápláló­anyaga a szervezetnek, hanem vé­dőanyag szerepével is bír, ameny­­nyiben immunissá teszi a szerve­zetet bizonyos fertőző betegségek­kel szemben. Ez a tétel az emberi szervezetre is érvényes, mert egészen új, igen nagy beteganya­gon végzett amerikai kísérletek­ben az előbb említett járványos sárgasággal szemben meg tudták védeni a betegek legnagyobb ré­szét, ha az emberi vérsavóból elő­állítható fehérjeféleséget, az ú. n. gamma-globu­sint­­alkalmazták. A fehérjekutatás számára ezzel újabb fontos kérdések megoldásának perspektívája nyílik meg. Az olvasó ezek után jogosan kérdezheti, hogy a szervezet fejlő­dése, illetőleg épségben maradása, munkabírása és ellenállóképes­sége szempontjából mennyi és milyen fehérjét kell fogyaszta­nunk? A genfi népszövetségi Egészségügyi Bizottság előírása szerint közepes munkát végző fel­nőtt embernek annyi gramm fe­hérjére van szüksége, ahány kg a testsúlya. Ez a tétel azonban csak akkor érvényes, ha a fehérje említett mennyiségének legalább egyharmadrészét állati eredetű fehérje alakjában (hús­tej, tojás, túró, stb.) fogyasztja. Állatállo­mányunk erős mértékben való megcsappanása még jóidőre meg­nehezíti ezen követelménynek megvalósítását és így erősebb mértékben kell igénybe venni azo­kat a fehérjeforrásokat, amelyek, ha nem is teljes biológiai értékű, hanem ezekhez közelálló fehérje­féléket szolgáltatnak. Több izben mutattam rá arra, hogy ezen szempontból igen nagy jelentő­ségű a szárított sörélesztőnek mi­nél nagyobb mennyiségben való előállítása és elterjesztése. Ez semmilyen más ellátási kérdést nem befolyásol hátrányosan, hi­szen előállítása csak abban áll, hogy a friss, nedves sörélesztő mennyiségét szaporítva, azt gon­dosan megszárítsák. Szárított sör­élesztőnek fehérjeforrás gyanánt való felhasználása már az első világháborúban is, különösen a nyugati államokban erős mérték­ben volt elterjedve. A mostani Kurt a hídrobbantó írta Kormos Mária Megismerném őt. Sorbaállíthat­nák előttem az egyformán bar­nára égett, kopott ruhájú hadi­foglyok ezreit, rámutatnék: ez Kurt, aki a hidakat robbantotta. Csöppet sem árja külsejű, berlini külvárosi figura, akinek békében alig volt még foglalkozása. Szü­leit egyik lakásból a másikba kergette otthon a bomba, évek óta nem is látta őket. Hitler spe­cialistát nevelt belőle. Hídrob­bantot. December elején kerültem a fő­­vám téri penzióba nagy protekció­val, akkoriban nehezen lehetett már szobát kapni, Pest tele volt menekülőkkel, bujkálókkal. A penzió nem a legjobb hely volt számomra, de nem volt választá­som. Másnap már megjelentek a rendőrök, egy német katona kísé­retében, összeírták a lakókat és felszólították, hogy álljunk ké­szen esetleges kilakoltatásra. A német katona, aki összeírni jött, Kurt volt. Rábízták, hogy tartson terepszemlét a Ferenc József híd körül, milyen házakat kell a rob­bantás esetén kiüríteni. Egy Ber­linből hazajött orvos szóba állt vele, attól kezdve esténként át­járt a Gellértből, majd beleszere­tett az egyik lakóba, egy szőke­hajú fiatal fodrásznőbe és most már minden szabad idejét nálunk töltötte. A fodrásznő nem tudott németül, Kurt nem is érdekelte őt, de nagy kegyesen elfogadta ajándékait: egy kis szardíniát, meg más élelmet. Drága volt, ak­kor minden nagyon, nehezen is lehetett kapni és Ilonkának saját­magán kívül vidéken lakó kisfiát is el kellett tartania. Kurt — mint mondtam — szerelmes lett és miután szerelmével nem tu­dott beszélgetni, egyik lakó­­társnőmet és engem szemelt ki társaságnak, ha a berlini orvost nem találta otthon. Ilonka még moziba se akart el­menni. Franciaországban más­képp volt, mesélte Kurt, a nők, selymek, arany, minden a mienk volt. Egyszer, amikor a revolve­rével babrált, megkérdeztem, hány embert ölt meg, erre válasz helyett csak mosolygott. Hogy is lehetne azt számon tartani? Azt se tudja már, hány hidat rob­bantott fel. A városparancsnoksághoz nem volt összeköttetésünk, a nyilasok­nak pedig nyilván nem fájt a híd. Mi nagyon féltünk a robbantástól. Kurt — mondottuk —, velünk mi lesz? — Nem kell félni — biztatott —, majd én szólok, pár órával előbb már tudni fogom, akkor le­mennek a pincébe, odakötözik ma­gukat egy fotelhez és jól kinyit­ják a szájukat, nehogy megreped­jen a dobhártyájuk. Hogy közben ránkomlik a ház, az lehet, de nem biztos. — Több se kellett nekünk. Ezentúl minden este, amikor meg­jelent, kérlelni kezdtük, ne rob­bantsa fel olyan nagyon azt a hidat, olyan szép, még szükség lesz rá és mi se akarunk elpusztulni. — Ne féljen fiatalasszony, majd szólök, hogy menjenek beljebb — válaszolta, de a hidat jól fel kell robbantsam. Messzebb robbantsa, ha muszáj — mondottuk —, meg­­­szebb, nem a ház előtt. — Jó, jó Ilonka — válaszolta —,szokása szerint hosszan elnyújtva az I be­tűt, majd szólok idejében. Szilveszter előtt Kurt elmaradt, mi levonultunk a pincébe. Üzene­tet nem küldött, nem jött. Ez volt a jeladás. A pince előtti folyosón »levegőzött« a penzió szobalánya, amikor a légnyomás besodorta őt a szerencsére nyitva levő pince­ajtón a többiekhez. A zaj rettene­­tes volt. Találgattuk, hol esett le a bomba. Nemsokára megjött a hír: a híd! A pillérek állnak, a közepe táján szakadt ketté. Kurt, szidtuk őt, te állat, Hit­­ler barma! Még akkor nem tud­tuk, miként bántak el a többi híddal, akkor még állt az Erzsé­bettül­. Nem tudtuk, hogy ez egy romantikus gesztus volt Ilonka felé — náluk ez a romantika. Ilonka felé, aki gyűlölte őt, aki­nek férjét elhurcolták, otthonát feldúlták, akinek gyermekét vi­déken kellett rejtegetni. A szőke­hajú Ilonka kedvéért robbantotta óvatosabban hint a hidat, csak úgy a dereka táján, nem a ház előtt. Ilonka kedvéért, akit­­ Sárának hívtak. fehérjeinséget számottevő módon csökkenthetjük, ha sörgyáraink fokozott mértékben foglalkoznak a szárított sörélesztő előállításá­val és elterjesztésével, amelyet a közönség már eddig is igen meg­kedvelt. Prof. Dr. Weiser István Új tandíjfizetési rendszer az egyetemeken és a főisk­olákon A kultuszminiszter újból szabá­lyozta az egyetemeken­­ és a fő­iskolákon a tandíjfizetést. Hat csoportba osztották be a hallga­tókat, akiknek tandíjfizetési mérve eltartásuk kereseti viszo­nyaitól és a hallgatók tanulmányi előmenetelétől függ. Az egyes csoportokban a szociális szem­pontok teljesen érvényesülnek. A tandíj megállapítása szegény szü­lők tehetséges gyermekei számára is módot ad a tanulmányok foly­tatására. A többgyermekes csalá­dok előnyben részesülnek s a hallgató alacsonyabb tandíjat fi­zet, ha eltartója több gyermek eltartásáról gondoskodik. Nagy kivándorlási mozgalom a lengyel­­országi zsidók között Lengyelországban az utolsó na­pokban élénk mozgalom indult meg a zsidók kitelepülésére — jelenti az angol rádió. A mozga­lom vezetőségének­ feltett, szán­déka október 31-ig, tehát nem egész három hónap alatt Palesz­tinába telepíteni Lengyelország­ból minden zsidót, annak elle­nére, hogy Nagy-Britannia tiltja az engedély nélküli bevándorlást Palesztinába. Statisztikai adatok szerint a második világháború előtt Len­gyelországban 3 millió zsidó volt, ezek közül 80.000 élte túl a náci­uralmat. Az utóbbi hónapokban a Szovjetunióból mintegy 130.000 zsidót telepítettek vissza Lengyel­­országba. A zsidók számát ma 100—120.000-re becsülik, folytatja a jelentés többek között, ebből arra lehet következtetni, hogy ed­dig már 100.000 zsidó vándorolt ki az országból. Halálozás. A­ mi corvodlan boldogzsá­­runk, testvérünk. Pá­ll József­né Feny­ves Hildcerard. emlékére turculatus 16-án és 8 órakor a Bakáts-téri templomban gyászistentiszteletet tartunk. (X) A MAGYAR ROVAREGYLET augusztus 15, 20 és 25-én versenyt tart. Kezdete d. u. 3 órakor. Élelmiszer­jegy-panasz Tekintetes Szerkesztőség! Április hóban még a Nagy-Bu­­dapesthez tartozó Sashalmon lak­tam, ott kaptam élelmiszerjegyei­­met. Jelenleg Budapesten lakom. Sajnos azonban, mert a 60 éven felüliek jegyének barna színe van és nem zöld, mint a Pesten ki­­osztottaké, tejet nem kaphatunk, pedig nagyon reánk férne. De nem kapunk, mert az ott kiosz­tott 60 éven felüliek jegye barna. Ez csak félreértés lehet vagy a rendelkezést elfelejtették erre vo­natkozóan kiadni. Kérjük ennek mielőbbi megmásítását. Kármán Antal ny. főfelügyelő Práter­ utca 9. II. 1. a háztulajdonos védekezése Tisztelt Szerkesztő Úr! Budapest lakosságának legna­­gyobb részét igen súlyosan érin­tette a lakbérrendelet megjele­nése és az emberek az első ház, bérrészlet befizetési határnapjá­nak közeledtével szin­te állandó, sült izgalomban éltek. Ebben a rendkívül ideges hangulatban a lakók előtt még fokozottabb mér­tékben ellenszenvessé vált a ház­tulajdonosok közszeretetnek ko­rábban sem örvendett személye, de kérem engedje meg, hogy rá­mutassak arra: milyen indokolat­lan és igazságtalan ez az egyre növekvő ellenszenv a háztulajdo­nosok szempontjából. A lakbérrendelettel egyidőben kiadott adórendelet alapján a háztulajdonos ma már inkább gondozója a házingatlannak, mint haszonszedője. A »portás« jal szemben nem a régi tőkés háziúr áll már, hanem csupán az állam pénzbeszedője, aki tulajdonképpen csak a pénzbeszedőt is megillető 15—20%-os részesedést kapja. A háztulajdonost terheli még ezen­kívül a helyreállítás kötelezett­ségének ma még ismeretlen ténye­zője is, aminek következtében könnyen előállhat az a helyzet. Csoport SK A gyümölcsösökben károkat okozott, esőt nem hozott az időváltozás Kétszeres gyorsvonat- sebességgel száguldott a tegnapi vihar A tegnapi rendkívüli időjárási jelenségekkel kapcsolatosan kér­dést intéztünk dr. Aujeszky László egyetemi magántanárhoz, a Meteorológiai Intézet igazgató­jához, aki a következőket mon­dotta: — A tegnapi vihart rendkívül nagy hőség előzte meg. Nem sok­kal a vihar kitörése előtt a hő­mérő 37,5 fokra szökött fel a fő­városban. Ugyanakkor az ország déli és keleti részein is rekordo­kat ért el a hőhullám. Pécsett 38 fokot mértek, sőt a Mecsekben az 500 méter magas Misina-tetőn 36 fokot, ami egészen szokatlan. A keleti részeken 39 fokot is ész­leltek.­­ A szélvihar azután, hogy a hőhullám országszerte elérte a szombati csúcsértéket, 8 órakor tört ki, 38,5 méteres legnagyobb másodpercenkénti sebességgel, amely kétszeres gyorsvonati se­bességnek felel meg. Utoljára feb­ruár 18-án, nagy hidegben, tom­bolt ilyen vihar.­­ A tegnapi vihar nagyon­ sok kárt tett a gyümölcsösökben. Vi­déken többhelyütt az egész gyü­mölcstermést leverte, az éretlen gyümölcsöket is. Súlyos tetőká­rokat is okozott. A fővárosban ór­iási porfelhők örvénylettek és a szobákat szél­örvény­lés miatt a só védett­ oldalakon is hatalmas por lépt®­el. A szél ereje tíz óra előtt valamivel érte el kulminá­­ciós pontját. A legkellemetlenebb az, hogy a tegnapi rendkívüli szélbetörés nem változtatta meg a szárazsá­got és az ország egyetlen helyé­ről sem jelentettek esőt. Ennek a száraz szélviharnak tehát csak hátrányos oldalait éreztük, esőt nem hozott. Az orkán elsöpörte a pontonhidakat A tegnapi orkán súlyos kárt tett a Petőfi-hídban és a Boráros­­téri hídban is. A szélviharnak vitorlaként nekifeszülő széles híd nem bírta a nyomást és déli irányban széles ívben meggörbült. Ennek következtében mindkét partrésznél meglazult az összeköttetés, széles hézagok támadtak, két ponton kocsiútja leszakadt és valamennyi összeköttetésnél a csavarok kiugrottak helyükből, a Duna medrébe vetett horgonyok részben meglazultak, részben ki­szakadtak. Szerencsére a forgal­mat idejében megállították, így a kocsiút leszakadásánál baleset nem történt. A Boráros téri híd még súlyo­sabb kárt szenvedett, a gyengébb alkotmány több pon­tonja kiszakadt és az egyik el­szabadult. Básti Veronika 19 éves varrónő a hídrész elszakadásaikor a Dunába zuhant. Mindkét hídhoz kivonultak a tűzoltók, az elszakadt hídrészt mentőkötelekkel megerősítették, a Dunába zuhanó lányt pedig a mentőik részesítették első­segély­ben. A forgalom egyelőre­­ mindkét hídon szünetel. A Beszkárt megerősített jára­tokkal szállítja a közönséget az egyetlen hídhoz a Kossuth­ térre. Működnek a propeller- és moto­ros átkelőjáratok is. A közönség bizakodva figyeli a Szabadság-híd befejezéséhez közeledő építését: hamarosan két biztos hidunk lesz, amelyhez hasonló baleset nem történhet. hogy sajátjából kell fedeznie eze­ket a költségeket. Elismerem, hogy a háztulajdo­nosok szempontjából igyekeztem megvilágítani ezt a kérdést, ame­lyet természetesen minden oldal­ról­ meg kell vizsgálni, de bízom a Világ eddig is tanúsított pár­tatlanságában és tárgyilagosságá­ban és remélem, hogy az elhara­pódzott »háziúr-utál­at« indokolat­lanságát megvilágító soraimnak helyt ad. t­sztelettel: Sipkei László pedig húst nem kapott hónapok óta,de b­evett?.. crater élesztő nemesítve. a Broket AMd-Brttier Gedwo ellotóSM

Next