Világ, 1946. november (430-454. szám)
1946-11-27 / 451. szám
Ma folytatjuk: M&GÓLT&M HifVtHTf ^ L‘TtT ^ ——^—^ 451. SZÁ^HtÉft^0 FILLÉR Főszerkesztő SUPKft GÉZA PR, 1946 NOVEMbER 27 ^sZERPA 451. SZÁM^tTtRX 40 FILLÉR Főszerkesztő SUPK4 GÉZA DR T946 NOVEMbER 27 * SZERDA Meglncseltek egy autótolvajlási fordulót a görög polgárikánozában „Hozzánemértés és demagógia" Moór Gyula professzor válasza Zsebők Zoltán miniszteri osztályfőnapnak Az egyik délutáni lap november 21-iki számában Zsebők Zoltán, mint az egyetemi ügyosztály főnök©, élesen állást foglalt az egyetemi autonómia ellen. Megkérdeztük Moór Gyula professzort, — aki Ádám Lajos rektor halála óta mint prorektor a Pázmányegyetem rektori teendőit végzi — hogy mint az autonómia képviselője, mit szól ehhez a szokatlan jelenséghez. Moór Gyula kérdésünkre a következő választ adta: — Az egyetemi ügyosztály új vezetőjének nyilatkozatából anynyira kirí a tájékozatlanság, a hozzá nem értés és a demagógia, hogy nem tartoa érdemesnek vele részletesebben foglalkozni. Csupán arra az állítására kívánok reflektálni, hogy »az egyetemi autonómia megakadályozza, hogy politikai nagytakarítást tartsanak az egyetemeken... s hogy tudatlan jobboldaliakat olyan tudós demokratákkal cseréljenek fel, akik becsületesek is. A fiatal beregszászi főorvosból hirtelenában felelősségteljes államférfivá lett ügyosztályfőnök természetesen nem tudja, hogy az autonómiának semi köze sincsen a politikai nagytakarításhoz. A politikai nagytakarítást az egyetemen elvégezték az igazolóbizottságok és a B-lista-bizottságok, amelyek — köztudomás szerint — a az autonómiától teljesen függetlenül működtek s a demokratikus pártok képviselőiből illetőleg a minisztériumok és a Szakszervezeti Tanács kiküldötteiből tevődtek össze. Ha tehát az ügyosztályfőnök úrnak, aki kezdő orvosból lett államtitkárrá, kifogása van a nagy"...kariás éllén, gzejarehányá- GV.it nem az autonómia felé, hanem az említett bizottságok felé irányítsa. "— De az ügyosztályfőnök úr bizonyán azt nem tudja, hogy annak a:'. ia'azolóbizottsáágak.. amely tiz egyetem jogi karán működött, t inökeeles István jelenlegi igazságügyminiszter, a bö.csészetkari’i’i'i elnöke Abroóth Zoltán volt, tagjai pedig a politikai pártok neves képviselői. Az orvoskari igazolóbizottság tagjai talán kevésbbé neves, de annál keményebb kezűi pártemberek voltak, akik nem kevesebb, mint 11 orvosprofesszort fosztottak meg katedrájuktól. ■— Az ügyosztályfőnök úrnak valószínűleg arról sincsen tudomása, hogy a jelenleg 114 profeszszorból álló orvosi kar tagjai közül 13 szociáldemokrata, 3 kommunista, 1 nemzeti parasztpárti, 1 kisgazdapárti s csak a fennmaradó 6 pártonkívüli. Ezekhez a párton kívüliekhez tartozik azonban Szent-Györgyi Albert és Frigyesi József professzor is, akik bizonyára vov.uk olyan kiváló képviselői r r.-r.uk tartományszakán;:k, mint Zsebük Zoltán vagy a vele egyírásus becsületes demokraták::, és bizonyára vannak olyan becsületesek és olyan demokraták i®. Kiket akar tehát például ebből a karból, amelynek 24 tagja közül 17 a baloldali blokkhoz tartozik, »ki nagytakarítani..? — És az autonómiának a tudományos kutatás szabadságát biztosító jelentőségéről sincsen az ügyosztályfőnök úrnak természetesen halvány sejtelme sem. Egyet azonban ő is meg fog érteni. Azt, hogy amíg az egyetemi autonómia fennáll, lehetetlen lesz az, hogyolyan valaki kerüljön katedrára, akinek erre nincsen más képesítése, mint a pártigazolványa. Az egyetemi ügyosztály főnökének viszont a magas kultúráról: több’fogkult- fonté-; őrhelyén, úgy lábzik, nincsen más kapcsolata a magas kultúrához, mint ez a pártigazolvány. Azaz hogy van más is. Amikor már köztudomású volt, hogy ő lesz az egyetemi ügyosztály új főnöke, sietve benyújtotta kérvényét orvosi karunkhoz magántanári habiilitációért. Hogy magas állásával összeférő, ízléses dolog volt-e ez, annak megítélését az olvasóra bízom. Kétségkívül, nehéz helyzetbe hozta azonban ezzel a autonómiát. Mert ha az orvosi kar a »folyamodó« Zsebák Zoltán tudományos podgrgászát nem találná elég súlyosnak, akkor természetesen szeakciósre és kiteszi magát a s politikai nagytakarítást veszélyének. , Ha pedig magántanárrá s habilitálja őt, akkor kiteszi ma- gát annak a gyanúnak, hogy, a minisztérium kegyét keresve. I kétesértclkű tudományos kitantít-í tést osztogat az egyetemi ügyosz- tály főnökének. — Az előbbiekkel természetesen nem azt akarom mondani, hogy a pártigazolvány akadálya lehessen valamely fontos állás betöltésének, bármennyire kívánatos volna is egyébként éppen a maj gae-kultúrának a pártpolitikától jár,jó mentesítése. Zsebek Zoltán hivatali elődje például régi ki- próbált szociáldemokrata volt, de a párthűségen kívül kellő szak- értelmen, a jogszabályok és a tények ismereténis rendelkezett. Csupán az ellen szeretném szavaimat felemelni, hogy a pártigazol- vány váljék a legfontosabb állá- I sok betöltésénél az egyedüli légi- stimációvá. — Végül még egyet. Az egye- temi autonómia különösen fontos éppen az olyan időkben, amikor a minisztérium vezető pozícióiba oda nem való emberek kerülhetek, mert ha nem is tudja a felülről jövő rombolást megakadályozni, miig is megnehezítiheti, hogy egyes tájékozatlan miniszteriális vezetők nem is pártprogramjukat (ezekben mindig szokott valami logikus tartalom lenni), hanem sajátságos tegyén i" elgondolásaikat: a kultúra mérj hetétlen kárára keresztül" .erőszakolják. S. K. ! „Menekülő magyarok 7' A délszlovákiai események a külföldi sajtóban Néhány külföldi rádióadó híradása után végre a nemzetközi (•■ajtó is helyet ad a délszlovákiai magyarság deportálásával kapcsolatos jelentéseknek- Elsőként a svéd sajtó adott hírt a csehszlovák túlkapásokról. Ma reggel érikezetet stockholmi távirat szerint a Morgen Tidrinaen sMellekülű ntüfftfaroftra lötte ki, a Stockholms Tidrtingen sVéres incidens a magyar-szlovák határom, a Svenska Dagbladet pedig is Deportálnak Szlovákiábam, cím alatt beszámolt st ■délszlovákiai ■magyarsáa kálváriájáról* Délszlovákiaimenekült magyar kislányával és megmehett motyójával a rajkai utcán Szombatig eldől lesz-e idén, békekötés Érdekes vita New Yorkban a megszállás kérdéséről A világpolitika előterében — meglehetősen illogikus módon ,megelőzve a békekötés ügyét — változatlanul a leszerelés kérdéskomplexusa áll. Az UNO politikai bizottságának, tegnapi ülésén tovább folyt a vita a katonai adatszolgáltatásról szóló javaslatról. Elsőként a csehszlovák delegátus szólalt fel — teljes mértékben támogatva a Szovjetunió elgondolásait, majd pedig Noel Baker államminiszter ismertette Nagy Britannia nézeteit. Bevezetőül leszögezte, hogy Nagybritanniiánál nincsen rejtegetni valója. Nem bánják, — mondotta — ha a világ tudja, mit tett és tesz a brit haderő, de ugyanakkor sehol sem akarunk semmiféle rejtegetést és semmiféle humbugot. A brit’elegátus a továbbiakban rámutatva a kisnemzetek nagy, néha döntő katonai jelentőségére, azt javasolta, hogy ne csak a nagyhatalmakat, hanem az UNO valamennyi tagállamát kötelezzék a katonai adatszolgáltatásra. A megszálló csapatokról szólva Jr. Baker kijelentette, hogy a brit kormány még a kérdés felmerülése előtt elhatározta Indonéziában lévő csapatainak visszavonását. Herzélem, — fűzse hozzá — hogy hasonló intézkedés következik be e békekötés után az öt volt ellenséges állam területén, állomásozó csapatok tekintetében is. A legnagyobb érdeklődést a brit állásfoglalásnak az a pasasuga keltette, ahol Baker a honi haderők létszámának nyilvánosságra hozását követelve emlékeztetett azokra ,a híresztelésekre, amelyek szerint segyik hatalom 500.000 tisztet tart kiképzés alatt, egy, középhatalompedig az IMBRA-szállítmányokat 600 JKKJ főnyi haderejének élelmezésére fordítja." Baker kijelentette: Feltételezem, hogy a hírek nem igazak, de szeretném, ha tényekkel cáfolnák meg az alaptalan jelentéseket. A brit delegátus után felszólalt Conally szenátor az USA nevében szintén síkraszáll a honi haderők létszámának közlése mellett, beleértve nemcsak a sorkatonaságot, hanem valamennyi katonailag megszervezett testületet. Az USA-nak — folytatna Donally — nincsen semmiféle ttkolnivalója, hiszem csapatainak létszámáról és hollétéről — az amerikai sajtóból, valamint hivatalos és félhivatalos könyvekből — állandóan tájékozódhatik a világ. Az USR dezenátír a továbbiakban üdvözölte a Jugoszlávia, Cseben,Lovákia, Bornholm és Kína kiürítéséről szóló szovjet bejelentést, kifogásolta azonban, hogy Morotov nem tért H a tenyércrmben: Romániában, Bulgáriában, Ausr -siában és Finnországban állomásozó szovjet kötelékek ügyére. Molotov engedékenysége megoldáshoz viszi a trieszti kérdést Az eheti béke-előkészítő munka jól kezdődött: Barnes és Molotov — az utóbbi kezdeményezésére—tegnap késő délután hosszabb megbeszélést folytatott a békeszerződések, elsősorban Trieszt ügyéről. A magánbeszélgetés után a svagy nagyeesti összejövetelén Molotov rendkívül engedékeny volt. Visszavont két ellenjavaslatot a trieszti alkotmánnyal kapcsolatban és hajlandó volt a kompromisszumra a kikötőt használó államok jogait illetően is, csupán annyit kötött ki, hogy a végleges megállapodást Jugoszlávia, Olaszország és Csehszlovákia bevonásával kötik meg. A tegnap esti eredményes ülés után Newyorkban nagyon reményteljes a hangulat. Említést kérdénél az az United Press jelentés, amely szerint Byrnes és Bevitt megegyezett abban, hogy vagy még e hét folyamán c*«7f uTe'5 c vnoffw&r