Világ, 1947. július (624-650. szám)

1947-07-27 / 647. szám

4 1947 július 27 Két hónappal hamarabb készül el az új tiszai vason híd­ raiócer 1®-en nyirsdk meg Szolnok, július 26. (A Vi­ág ki­küldött munkatársától) Tava® óta Szolnok határában a sík rónák között kanyargó Tisza partját a munka zaja veri fel. Itt építik az ország legerősebb hiúját. Hétszáz napbarnított munkás — legtöbbje rövid nadrágban — szandálban­­dolgozik a Tisza- és a Zagyva­­hídon. Gerő Ernő közlekedésügyi mi­niszter társaságában tekintjük meg a készülő hidat. Egy mun­kás áll a hídfőnél a miniszter elé ée társai nevében üdvözölni akarja. Elfogódottan néz a mi­niszterre és egy percnyi csend ut­án megszólal: — Nem tudok semmit sem mon­dani. — Nem baj — válaszolja Gerti Ernő — itt nem a beszéd a fon­tos, hanem a munkateljesítmény. A miniszter vezeti az újságíró­kat a készülő hídra. Vasszerkeze­tekre rakott fapadlókon, még be nem il­lesztet­t a­célalkatrészeken járunk. A hidászok légnyomásos szegecselő kalapácsokkal dolgoz­nak. A közlekedési miniszter ha­talmas létrán még a híd felső övezetébe is felmászik. Végigjár­juk a hidat addig a pontig, ahol az alkatrészek már a levegőbe nyúlnak. Két ellenfal között a kétvágá­­nyos híd pályája alatt itt az ártéri és kettő a medernyílá­­sok száma. A híd hossza csak­­nem 400 méter. Megkérdeztük Gerő Ernő mi­nisztert, mikor adják át a készülő hidat a forgalomnak. — Hosszú és gondos számítga­­tás után karácsonyra terveztük a hídavatást. Mai már bizonyos, hogy október 19-én Magyarország legerősebb hídjának mindkét vágányán teljes sebességgel haladnak át a vonatok. — mondta Gerő miniszter. Szep­tember 15-re elkészül a jobb, ok­tóber 19-éire pedig a balvágány. Szeptember 20-ára befejezzük. Száját melletti a Zagyva híd épí­tését is. — A budapesti déli összekötő híd után ez az ország legfonto­sabb hídja. A mostani napi 60 vonat helyett ősszel már kétszer annyi vonatot viszünk át teljes sebességgel robogva Kelet-Ma­­gyarországra. Ezzel­ a teljes sebességgel pusztán szénben évente egymillió fo­­rintot takarítunk meg. A híd erősségének megállapításá­nál ,évtizedekre előre számoltunk. A Tisza-híd erősebb az új déli összekötőhídnál. Hétszer 25 tonna tengelynyomású mozdonyokra épí­tettük számításainkat. Ez termé­­szetesen ideális tengelynyomás, mert ilyen súlyú mozdonyok nin­­csenek. Elmondta még Gerő Ernő mi­niszter, hogy a hídépítés a Tiszán a vízmélység miatt összehasonlít­hatatlanul nehezebb, mint a Du­nán. A hídba beépített vasanyag 3290 tonna, a cement mennyi­sége pedig 2000 köbméter. A tiszai híd újjáépítési mun­káinak megtekintése után még bemutatták Buday Károly MÁV- igazgató vezetésével a MÁV Kon­­zum szolnoki telepét, amely tizen­egyezer vasúti munkás tag ellá­tásáról gondoskodik. Magyar Károly Jegyzetek Kungurlandról írta Fodor József Kungurlandban beütött a sza­badság. Nem úgy ütött be, ahogy a könyvekben meg van írva, hogy némely szabályszerű hősök fellá­zadnak az elnyomás ellen és ki­vívják, hogy ezentúl azt tegyék, amit akarnak. Az akarattal amúgyis baj van, mert némely tudósok szerint akarat nincs is, csak legerősebb motívumok pilla­natnyi érvényesülése. Az kétség­telen, hogy Kungurlandban ezek a motívumok nem a szabadság ér­vényesítése irányában működtek. Történelmi tények bizonyítják, hogy ebben az országban nem na­gyon szerették a szabadságot. Ha bármely ottani alattvalótól meg­kérdezték volna, melyiket része­síti előnyben ha már választani kellene, a szabadságot-e, vagy a pörköltét és a fröccsöt, akkor Kungurland polgára minden biz­zonnyal az utóbbiak mellett sza­vazott volna. De kungurlandi polgárnak ilyen dilemmái nem is lehettek, hogy a kettő között választania kelljen. Istenáldotta bölcsességű apáik már régen elintézték ezt a­ vá­lasztást. Kungurlandban egysze­rűen haza­árulónak számított az, aki a szabadságról beszélt és ez­által megrontotta az ország rend­jét és az erkölcsöket. A derék pol­gár — mondta az ősi hagyomány alapítson családot, dolgozzék, egyék és aludjon. Gondolkoznia nem kell, azt a központban inté­zik. A központ gondolatainak le­téteményese a beamter, aki az államfenntartó tudomány egye­düli beavatottja. Az áldásos ál­­lamvédő gondolat terjesztője és ellenőre pedig a zsandár, akinek a jelképe a kakastoll. A zsandár és a hivatal­ békés oltalma alatt élt Kungurland, megette a pör­­kötet, itta a fröccsöt és gyűlölet­tel nézte azokat, akik ezen a ren­den változtatni akartak. Mert emberi világunk egyik átka a nyugtalanság és az izgá­­gaság. Kungurlandban is akad­­tak bizonyos zavarosfejűek, akik kétségbe merték vonni azt, hogy a hivatalnokokon kívül másnak is agya van. Ezek az emberek nin­csenek tisztában avval a hegeli elvvel, hogy a földi hierarchia az egyetemes világrendnek legtöké­letesebb vetülete. Eszerint legfelül vannak a hivatalok és előttük a nagy bálvány: az állam. Ezt az­­államot­­ szolgálni kell, érte meg kell halni, ő önmagáért van, mint a legvégső tökéletesség. Az em­ber kizárólag csak azért születik, hogy az államnak szolgáljon, neki dolgozzék. Most képzeljük el, mi­csoda hajmeresztő valami volt, amikor egyik-másik elkezdte, hogy az embernek is joga van. Joga van gondolatai kimondásához­­— mintha fontos volna más gondo­lat, mint amit a hatóság gondol és amit rendeletekben közöl a polgárral. Hát még amikor sze­mérmetlen egyének, költők, új­ságírók és­ borzas próféták azt suttogták, hogy: »az állam az em­berért van!« Hogy nem az a lényeg, hogy az államban minél több szép akta szülessen, gyönyörű hiva­talok és benne hivatalnokok se­rege, akik az aktákat esztendő­kig forgatják, stemplizik, átkü­l­­dik, visszaküldik — ennyire lelki­­ismeretesek ezek a tisztviselők. Az ilyen perverz ember azt hir­dette, hogy az emberek jóléte, boldogulása fontos az államban, nem pedig a tisztviselők és a ka­tonaság száma. És hogy az em­beri élet értelme: a szabadság. Mert ugyan mi az emberi bol­dogság jelképe? Az állam. Ennek jelképei pedig a miniszterek és tisztviselők. Tehát az a lényeg, hogy ezek boldogok legyenek. És mi a szabadság? Az állam sza­badsága. Vagyis hogy a miniszte­rek és tisztviselők szabadon cse­lekedjék veled azt, amit akarnak. Minden kungurlandi polgár tudta, okos emberhez méltóan, hogy ez az igazi szabadság. És Kungurlandban egyszerre beütött a másféle szabadság. Nem úgy, hogy ő maga kivívta volna ezt. De leesett valósággal a fe­jére, mint az alma a fáról. Ez a szabadság Kungurland akarata ellenére született meg. Ami itten nem kis zavart támasztott. A pörkölt és fröccs világában vad szelek kezdtek fújni. Az elvete­medett újságírók és költők most már nyiltan beszélhettek ked­venc eszméikről és az osztályfő­nök nem tilthatta be a nyom­tatványt. Annál kevésbé, mert az osztályfőnök a régi jó világ bukása folytán bujdosásra adta a fejét. Nem a Bakonyba, hanem Nyugatra, ahol várja, hogy a rossz világ elmúljék. Hogy me­gint boldog legyen, amint az mél­tányos, szászezer helyett — és az élet egyetlen értelme megint egy legyen: Az állam. Mert az ember kizárólag azért él, hogy az állam nagy legyen és hatalmas — és vele az ő képviselője. Az em­ber nem sziámit. (Ezt a hírt akartam csak kö­zölni Kungurlandról. Egyelőre itt tehát nagy a lobogás és izgalom. De ahogy sejtem, Kungurlandban akár hiszik, akár nem, megmarad a szabadság, amibe belecseppenk Mert van egy bölcseség a világ­ban, talán isteni kéz, vagy mi, és ez gyakran jóra visz, noha Kun­­gurlandban ezt sokan nem is akarják.) Eltiltották Hévízi hajtót A Magyar Ügető Egyesület el­nöke azonnali hatállyal meg­vonta Hévízi Ferenc idomár haj­tási és idomári engedélyét, mert mint az intézkedés megokolása mondja, egy kitiltott futtatónak az ügetőp­ályáról kitiltott lovát a Tattersall istállójában helyezte el és ott emberével gondoztatta. Hévizy kétségtelen vétett a szi­gorú formai szabályok ellen. De bűne — az, hogy lovát a Tatter­­saalban gondozatta — talán még­sem olyan súlyos, hogy ezt a bün­tetést megérdemelné. VILÁG örtey Zoltán, a Polgári De­­mokrata Párt alelnöke katoná­nak született. Nagyváradon Ady és a holnapot­­költők kö­rében töltötte ifjúságát, abban a s peceparti Párisbant, ahová a Nyugat haladó, radikális eszméi Pestet megelőzve jutot­­tak el.. Mindig figyelemmel kísérte a kül- és de­politikai eseményeket. Alapos ismerője a politikai történelemnek. 101-ben Szegeden többedmagá­­val megalapítja az első Ma­gyar Függetlenségi Frontot. A sport minden ágát műveli. Több bajnokságot és világbaj­­nokságot nyert. Nyugállomá­nyú altábornagy. Hivatásá­nak, a politikának él., Kiváló szónok és debatter. Délceg ka­tona. A haladó polgári gondo­lat törhetetlen harcosa. Sze­­reti az életet. Rajongója min­den szépnek, jónak. A PDF VII. kér szervezetének választmánya Kabakovis József elnökletével értekezletet tartott, amelyen a kerület elnöki tisztére Bárdi Sándor illatszerkereskedőt, ügyvezető elnökének Sgardelli Cézár ny. ezredest jelölte. KUTATÓ ÁLLOMÁST létesített a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája a különböző természeti kincsekben rendkívül gazdag Sza­­h­a­n-szigeten. Vasárnap ■ ■MIIIIWI III WIHTIll Tombol a harmadik kánikula Európaszerte fokozódott a fel­­melegedés és tegnap már gyakori volt a 35 fok fölötti hőség. Ezt a nagy meleget részben a tengeri ,meleg levegő beáramlása, rész­ben az ezekben a napokban uralkodó hosszantartó napsütés okozza. Hazánkban tegnap már majdnem mindenütt 30 fokig emelkedett a hőmérséklet, sok­helyütt 31 fokot mértek s a leg­magasabb hőmérsékletet, 32 fokot éppen a főváros érte el. Még ma­gasabb hegyeinken is rendkívül meleg van: a Kékestetőn 27 fok. Az Alföldön és a Felvidéken kisebb zivatarok és záporesők voltak, de ezek sem hoztak fel­frissülést. Az idei nyár harmadik hő­hulláma a hét végére és vasár­­napra még fokozódik, úgyhogy 30 fok feletti déli hőmérséklet után éjszakára 20—25 fok vár­ható. Néhány helyen még lehet kisebb záporeső, vagy zivatar, de csak szórványosan. A szél gyenge északnyugati, később déli irányú lesz. Budapesten ma délelőtt 25 C fokot mértek. E­zt hallottuk... HOFFMANN EMIL professzort, a vallásbölcselet és a bibliakuta­­tás világhírű tudósát ünnepli a jeruzsálemi egyetem 80. születés­napja alkalmából. Sloffmann Emil a kecskeméti főgimnáziumban érettségizett, doktorátusát a bu­dapesti egyetemen nyerte, hét éve dolgozik Jeruzsálemben, Hol­lós Józsefnek, a világhírű tüdő­­specialistának az öccse. • AZ ISMERT KÖLTŐ legutóbb egy írói összejövetelen vett részt . Hőség volt, hűsítőket és tüzesítő italokat szolgáltak fel. Ez utób­biakat azért, hogy pillanatnyi he­vítő hatásuknak a melegben meg­legyen az él­enhatása. A költő há­­rom kupicával is felhajtott a cse­resznyepálinkából, majd az­­­erős keverékből, s éppen a kitűnő ita­lok hűsítő hatásáról értekezett, amikor elsötétült körülötte a vi­lág. Arra ébredt fel, hogy nagyon idegenek neki az ablakán beinte­­gető fák. Agyban fekszik, párnák közt, betakarva. Alig mozdult, megjelent a szobában egy író­­társa. Tőle tudta meg a költő, hogy este lefordul a székről, or­vost hívtak, kámforinjekciót ka­pott. A költő minderről nem tu­dott. Bevallotta, hogy mostaná­ban gyenge, mert­­rosszul megy neki?.. Aznap is csak szevenyész­­velc ebédelt. Darabját két színház­nál is sze­kteti ki. Verseire alig van hely a lapokban. Szíve emiatt is sokat »nyugtalankodik«. Az ápoló írótárs részvéttel hall­­gatta. Segített öltözködni is. Ek­kor derült ki, hogy a rosszulétnél »eltűnt« a költő nehézselyem nyakkendője. Valakinek a beteg vetkőztetése közben megtetszett a szép darab. Az esetet résztvevő együttérzéssel vette tudomásul az ápoló írótárs. Fel is háborodott. Búcsúzáskor átadott a költőnek ötven forintot: — Fogadd el, kér­ek. Az orvos tiszteletdíja. Költőről lévén szó, visszautasította. A költő földerült: — Jókor jött pénz. Ezen leg­­alább v­ehetek magamnak egy új nyakkendőt. KRASZNODARSZK környékén 33.000 hektáron gyümölcsfaerdők terülnek el. Vadon terem itt a körte, az alma, a dió és egyéb gyümölcs. Ennek a körzetnek a területén most nyolc konzervgyá­rat építenek, hogy a vadontermű­ gyümölcsöket feldolgozzák. PARIS És SKÓCIA között rend­szeres légiforgalom indult meg. Az utasgépek háromszor heten­ként közlekednek. FILADELFIÁBAN megkezdte adását az új televíziós rádió, Ar­­turo Toscanini vezényletével zene­­kari művet közvetítettek. Bejelen­­tették, hogy 1953-ben már 3000 mérfö­dnyire fogják sugározni az új televíziót. EGY ÚJ PETŐFI-ARC tekint ránk az új tízforintosról. Nem a megszokott, beidegződött szakállas Petőfi-fej, ahogy Barabás port­réja és a Dunaparton álló huszár­­szobor ábrázolja a költőt. Pedig a tízforintos Petőfijét az egyetlen fennmaradt daguerrotyp-f­énykép után metszette Horváth Endre. Az új bankó hátlapján tájkép látható. Eredetijét Jankó János festette, aki a 60-as évek egyik leghíresebb politikai karrikaturistája volt. A magyar újságírás őskorának ne­­vezetes alakjait, Sanyáró Vend­et, Seifensteiner Salamont, Jankó rajzónja teremtette meg. GEORGE SYLVESTER VIS. RECK írót, német propagandistát és ügynököt 1913-ban Amerikában ötévi börtönre ítéték. A fegyinté­zetben jól viselte magát, egy évet elengedtek a büntetéséből, most kiszabadult. Két regényt írt a négy esztendő alatt. • KEDVES ÉS MEGHATÓ levelet kapott a Világ szerkesztősége. Riegler Bernát dr., ismert buda­pesti ügyvéd írta. Közli, hogy ol­vasta vasárnap megjelent ripor­­junkat a Templeitner-család tragé­diájáról. Különösen a kis Lidiké sorsa szíve mélyéig megrendítette. A családfentartónak munkát akar adni, annyit, hogy gond nélkül élhet majd a kis család. Lidikét pedig a régen áhítozott babával szeretné megajándékozni. • NORVÉGIA IDEGENFORGAL­MA szép eredménnyel zárult 1916- ban­. Az év folyamán 191.000 kül­földi turista kereste fel a Fjor­­dok regényes világát és 77.6 millió norvég koronát költött, tehát majdnem annyit, mint az utó­zó békeév (1938) turistái. A SARKVIDÉKI JÉGMEZŐK fölött szovjet repülőgépek, cir­kálnak és rendszeres jelentést ad­nak az Északi-tengeren haladó hajóknak az úszó jéghegyekről. Ennek a szolgálatnak nagy jelen­tősége van. Mindenfelé sötét köd­tömegek terjengenek, amelyeken csak ritkán hatol át a ferdén eső napsugár. Svédországi munkavállalás iránti kérvényét és a Stockholmból ér­kezett rózsaszínű űrlapok kitöltését, to­vábbá okmányok fordítását az »Erzsé­­bet« fordító irodában, Buu­dapest, VI., Andrássy­ út 57. Tel.: 42-11-43. rendelje meg! Postai rendelésnél szükséges: sze­mélyi adatok, iskolai végzettség, szak­­képzettség, eddigi sza­kmai gyakorlat, (fontosabb mun­k­ahelyek meg­­jelölés­ével.) Házasság, özv. dr. Polgár Antalné és Szánthó Sándor házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Erdős Sándorné sr. Reisinger Arank­a és Bm­un Imre házasságot kötöttek. (Minden kü­lön értesítés heyett.) Alföldi Mária és dr. Radnóti Aladár e hó 80-án, szerdán déli 12 órakor tartják esküvőjüket a ferencvárosi plé­bánia templomban. Hertz Gizi és Békefi György Pak­sban folyó hó 22-én házasságot kötöttek. Dr. Farkas Pál orvos gyógyszerész és Fedor Éva július 25-én házasságot kötöttek. Kartainé Miklós Edit és Hajós György okt. gépészménök házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyett.) Polgár Erzsébet és dr. Blitz Andor házasságot kötöttek. (Minden kü­lön értesítés helyett.) (X) imit mm mi n­—wi'b Üzlethelyiséget vagy üzletrészt közösek bevehetett kalapszalon részére Váci­ utca, vagy környékén. »Nívó« jel. a kiadóba.

Next