Világ, 1948. június (898-922. szám)
1948-06-26 / 920. szám
fillértól Bítepatokról - Hadifogolynévsor és üzenetek -1115 éves kémnő VILÁG 920 SZÁM *ÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR 1948 JUNIUS 26 * SZOMBAT Ar. A polgárság egyedüli útja írta Zsolt Béla A polgári baloldal politikusainak és újságíróinak van a legnehezebb feladatuk a spái magyar közéletben, ugyanakkor, amikor legjobb hitük szerint a polgárság érdekeinek védelmezői, arról kell meggyőzniük a polgárságothogy sok minden, ami az ő rovására történik, nemcsak a pillanatnyi erőviszonyok, hanem a történelmi előzményekalapján is szükségszerű. Nem vitás- hogy mindnyájan, akik a baloldali polgárság szószólói vagyunk, ma is lelkesebben hirdetnek a századeleji polgári radikalizmus programját- amely akkor abból indult ki, hogy minden szektuáris, esedékes problémát meg tud oldani. Viszont a polgárságot vezetnők félre, ha nem ismernők be őszintén, hogy ez a sok tekintetben ma is érvényes program nem futott a félszázad alatt felmerült problémák megoldására s még kevésbé arra, hogy a félszázad alatt bekövetkezett katasztrófák következményeivel megbirkózzék. E katasztrófák közül a legvégzetesebb a két világháború volt, amely legtöbbet a polgárság hatalmi, sőt fizikai állományából sodort magával. Ma már tisztában kell lennünk azzal, hogy a polgári programot azokban az államokban sem lehet önmagában megvalósítani, ahol évszázadok alatt nagy és fejlett polgári osztály és polgári kultúra alakult. Ahogy még Franciaországban és Angliában is, e tegnap még vezető polgári államokban, az elproleárosodás hatása alatt a nafit polgártömegek megtizedelődtek s a polgári pártok a polgári nyugaton már sehol sem tudnak egyedül kormányozni s a koalíciós kormányokban is elveszítették primátusukat. Még kevésbbé léphet fel a magyar polgárság azzal a pretenzióval, hogy a megváltozott körülmények között a nagy munkás- és paraszttömegek érdekeihez szabott politika irányát saját intranzigens érdekeihez idomítsa. A mi polgárságunk mielőtt kibontakozott volna, máris megindult a felbomlás és proletárosodás útján s két világháború után ma számbelileg is gyenge ahhoz, hogy a nagy tömegeket mozgató politika korszakában az erők játékába dinamikusan beleszóljon. De a polgárságnak vannak nagy kvalitásai, amelyek már a múltban is aránytalanul túlnőttek számarányán , s e kvalitások: a szakértelem, a rutin, a szervezőképesség s álltalános műveltségi színvonalának magas foka, alkalmasak arra, hogy megsokszorozzák számbeli jelentőségét a munkássággal és a parasztsággal való politikai együttműködés keretei között, feltéve, ha a polgárság azt a régi bizalmatlanságot, amelyet úgy a parasztságban, mint a proletariátusban a nagyburzsoázia ébresztett, el tudja oszlatni. Mi, polgári baloldali politikusok és publicisták ezt a feladatot vállaltuk, a demokratikus népi tömegek meggyőzését arról, hogy a polgár ugyanolyan nép, mint amilyen a paraszt és a munkás — s arra törekedtünk- hogy megteremtsük az időszerű kompromisszumok alapján való politikai és építő együttműködést a demokráciával. Sohasem titkoltuk, hogy e kompromisszumokban, amelyektől a rengeteg vérveszteséget, hajszát és zaklatást szenvedett polgárság bántatlanságát, biztonságát, törvényelőtti egyenlőségét, a munkához és a kultúrához való feltétlen jogát várjuk, nekünk, a polgárság képviselőinek, kell nagyobb és sokszor fájdalmas engedményeket tennünk a régi, polgári fogalmak és értékek rovására, már csak azért is, mert a kompromisszumokban mindig a gyengébbnek kell nagyobb koncessziót tennie. Viszont a kompromisszumot meg kell teremteni, már csak azért is, mert a polgárságnak szerintünk egyedüli útja a baloldallal való együtthaladás. Másik útjáról, a jobboldallal való kollaborációról kiderült az ellenforradalomban és fasizmusban, hogy hova vezet. Aki a mi polgári politikánkat kárhoztatja, olvassa el a Nidosiper förzelmeit, a világtörténelem leggyalázatosabb polgárháborújának epizódjait. A mi politikánk antiimperialista, hogy ne legyen többé háború, — de a polgárság szempontjából még ennél is inkább irtózunk a polgárháborútól, amely nálunk valójában mindenki háborúja a maradék polgár ellen. Ha másért nem, azért kell a polgárságnak balra felzárkóznia, mert a népi demokráciának köszönheti, hogy az elmúlt három évben elkerülte a polgárháborút, amelyet nem egyszer a könyökünkkel súroltunk. Halálra ítélték Nicosit A varsói eredmény Hivatalos nyilatkozat a nyolc értekezletről Szokolovszki tábornagy erélyes rádiószózata . A varsói értekezlet tegnap este befejezte tanácskozásait és a mára virradó éjszaka nyilvánosságra hozták az értekezleten résztvett nyolc állam állásfoglalását a n®met kérdésben. A fontos nyilatkozatbevezetőül megállapítja, hogy a londoni értekezletet összehívott három nyugati nagyhatalom megszegte és felborította a potsdami egyezményeket és a Londonban elfogadott határozatokkal félredobta Németország demilitarizálásának és demokratizálásának feladatait, teljesen félretette a jóvátételi kérdéseket és fő céljául nem az új német támadás lehetőségének meggátlását tűzte ki, hanem azt, hogy Nyugat-Németországot az USA és Nagy-Britannia katonai támaszpontjává tegye. A varsói nyilatkozat élesen bíráló hangon állapítja meg, hogy az USA, Anglia és Franciaország között egyezség jött létre Németország politikai és gazdasági kettéosztásáról. Szembeszáll a most elrendelt nyugatnémetországi pénzügyi reformmal, majd megállapítja, hogy ugyan,akkor, amikor minden békeszerető nép érdeke a Németorsággal való béke gyors megkötését köveli, a nyugati hatalmak »nincsenek érdekelve abban hogy gyorsan megkössék a német békeszerződést és gyorsan kivonják a megszálló csapatokat Németországból«. A nyolchatalmi nyilatkozat ezután demokráciaeleneknek minősíti a Nyugatnémet állam felállítására vonatkozó londoni döntést és rámutat, hogy egy föderatív Németország megteremtése csak a német soviniszták kezére játszana, aminek eredményeképpen irenti ízjét a revánsgondolat, fokozódik a sovinizmus, amely számára Németországban kedvező a talaj és létrejönnek a feltételek az új Bismarckok, sőt új Hitlerek felbukkanásához. A nyolchatalmi nyilatkozat a továbbiakban azzal vádolja meg a nyugati megszálló hatalmakat, hogy buzdítják a német revíziós elemeket, amelyeknek hadjárata főként az új német-lengyel határok ellen irányul. A nyolc ország képviselői a legerélyesebben állást foglalnak a Marshall-tervvel szemben is, amely német viszonylatban arra irányul, hogy Németországot is bevonják a nyugati táborba. (Ugyanakkor a nyilatkozat szükségesnek mondja a német békeipar kifejlesztését, de hangsúlyozza, hogy meghatározott ideig fennt kell tartani, a négy nagyhatalom ellenőrzését, hogy megakadályozzák a német hadiipar helyreállítását és a német militarizmus újjáéledését.*) A varsói nyilatkozat élesen bírálja a Ruhrvidékkel kapcsolatos döntést is, majd újból leszögezve, hogy a londoni határozatok durván megsértik a jaltai és potsdami egyezményeket, hangsúlyozza, hogy a nyolc állam nem hajlandó elismerni a londoni értekezlet határozatainak törvényes erejét, sem bármiféle erkölcsi tekintélyét. A nyilatkozat befejezésül leszögezi, hogy a Szovjeunió, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia és Magyarország kormányai elengedhetelenüt szükségesnek tartják. 1. Amerikai-brit, francia-szovjet megegyezést Németország demiliarizálásának végrehajására, 2. meghatározót, időtáramra négyhatalmi ellenőrzés megvalósítását a Ruhr-vidéki termelés irányíására, 3. ideiglenes demokraikus békeszerető német kormány alakítását a nagyhatalmak megegyezése alapján. 4. a német békeszerződés megkötését a potsdami határozatoknak megfelelően és a megszálló csapaok kivonása a békekötésől számított egy éven belül, 6. Németország jóvátétel ii kötelezességeinek rendezését. Berlinben változatlanul súlyos a helyzet, bár a keleti és nyugati márka kibocsátása során mindezideig nem történt komolyabb incidens. A kétféle márkabankjegy kilátásait illetően a párisi i‘Aube megalapítja: »A nyugati márka pénzügyileg szilárdabb lesz talán, mert szilárdságát a dollár biztosítja, viszont az oroszok által kibocsátot márkáért ennivalót lehet majd kapni. Szovjet részről tegnap közölték, hogy a nyugati övezetek és Berlin közötti teher- és személyforgalmat erősen korlátozni kellett, mert a műszaki zavarok sokkal súlyosabbak, mint azt az első pillanatokban hitték. A szovjet közlemény hozzáfűzi, hogy a Berlin nyugati övezetmek élelmiszerellátását súlyosan érintő korlátozások feloldásának időpontját még nem lehet megállapítani Ugyancsak műszaki zavarok miatt erősen korlátozni kellett Berlin nyugati övezetének a szovjet övezetből történő áramellátását. Egyidejűleg az angolszász hatóságok megszüntették a brit és az amerikai övezetből a Szovjet övezetbe irányuló teheráruforgalmat. Szokolovszki tábornagy, szovjet katonai kormányzó tegnap keményhangú rádiókiáltványban utasította viszsza a nyugati hatalmaknak azt a kísérletét, hogy Nagy Berlin területén is bevezessék a új nyugatnémet valutát. A kiáltvány újból leszögezi, hogy a szovjet hatóságok megtiltották a nyuganémet pénz használatát Berlinben,hangsúlyozza, hogy a szovjet katonai kormányzat a nyugatnémet terveket elfogadott berlini német városvezetőket nem tekinti többé a népakarat kifejezőinek, majd szemenszedett hazugságnak minősíti azokat az állításokat, amelyek szerinta szovjet hatóságok a keleti németországi pénzegység bevezetése után nyomást kívánnak gyakorolni mindazokra a személyekre, akik nem vallanak kommunista nézeteket vagy akik szembehelyezkednek a kommunista világnézettel. Szokolovszki ezzel kapcsolatban leszögezte: »Köztudomású, hogy a némországi szovjet megszálló hatságok senkire semmiféle p°litjkai álláspontot nem kényszerülnek rád. Igen nagy jelentősége van Szokolovszki ama bejelentésének is, amely szerint »a berlini szövetséges kaonai parancsnoksággyakorlatilag megszűrd«. A Berlin Szovje övezetben megjelenő Tg.g.liche Rundschau szerint »az USA, Anglia és Franciaország katonai hatóságai maguk tették kérdésesssé berlini tartózkodásukat és semmi okuk sincs arra, hogy krokodius könnyeket hullassanak azért, hogy el kell hagyniuk Berlint. Clayábornok, ameikai katonai kormányzó tegnap este újból leszögezte, hogy a nyugati hatalmak Berlinben maradnak, Sameonbajl pedig rendkívüli kiniszteranács fogalkozik a berlini helyzettel. . Aranyspekulánsok a munkásbíróság előtt Aranyspekuláns társaság áll vádlottként a munkásbíróság Jávor Iván tanácsa előtt. Lóránt Mór és társai :210 darab 20 és 10 koronás aranyérmével, arany cigarettatárcákkal, 40 darab Napóleonnal, többszáz gramm törtarannyal és többszáz dollár értékkef®uzérkedték. A tanács több tenute hallgatott ki, akik terhelő a‘t'r^|p§§szolgáltak. A tárgyalás tart.