Világ, 1948. június (898-922. szám)

1948-06-11 / 907. szám

Amerika Hangját hallgatta Asztalos fő­tisztelendő úr, az volt közéleti értesüléseinek forrása.„ Semmi kivetni valót nem találok abban, ha valakinek érdeklődése túlterjed egy bizo­nyos szőkébb körön, esetleg az ország határán is. A felületességet kerülő, tá­jékozódó és önálló vélemény­alkotásra kész elme a tudás szomjúságában minden ve­szély, tehát az egyoldalú be­folyás veszélye nélkül is sza­badon keresheti kielégülését. S ez felmentést ad mindenki számára, aki múltban és jelen­ben egyformán mohó kíváncsi­sággá­­ barangolt és barangol a hulllámhosszak birodalmá­ban. De nagyon jól tudjuk, mi fajták, milyen szellemiségtől megszállottak Amerikának ás Amerika Hangjának újdonsült hívei, barátai. Kik azok és mitől fűtöttek, akik ma titokzatosam egymás­hoz hajolnak és fülbe suttog­ják: Hallottad! Bemondta, hogy ... Azok rajonganak érte, azok esküsznek rá, akiknek száján, mint mérges nyál fröccsent az Egyesült Államok. Nagy-Bri­­tannia, a Szovjet és minden szabadságszerető ország becs­mérlése, amikor életünk, nem­zeti fennmaradásunk függött a horogkereszt és magyar laká­jai ellen vívott küzdelemtől. Azok tartják ma egyedül üd­vözítő és hiteles megnyilatko­zásnak, akik hallgatásáért bi­tófára­­kívántak huzatni min­denkit. Tisztelet a kivételnek: azok repesnek érte, a­kik a negy­venezer kakastollas csendőr diadalmas visszatéréséről sző­nek szívós ábrándokat, már éld elegye a borzalmakon, ame­lyeket ez a »fordulat« magával hozna. Csodálatos dolog. Annyira lelkesülnek érte, amennyire a múltban gyűlölték. Mert ha a sötét korszakban is ennyire ihlette volna őket, hol maradt akkor a kapára­­kaszára buzdítás, a bátorítás, amely végül is végzetes­­kö­vetkezményekhez vezetett — éppen azzal, hogy elmaradt. Ha akkor szállta volna meg őket a buzgalom, a vértanusá­­gig — mások vértanuságáig — eltökélt ellenállás, akkor ha­­zánk nem esett volna bele olyan szégyenletesen előbb egy embertelen világszemlélet fertőjébe, később a belátha­tatlan vértengerbe Akkor életeket menthetett volna ez a szellemiség. Ma életet oltot­t ki. (bj ■flf* Rádió-műsor - Hadifogoly névsor - A 15 éves kémnő "***" ................................... 1 i»iiu»iiijii 907. SZÁM * ÁRA 60 FILLÉR Főszerkesztő SUPKA GÉZA DR. 1948 JUNIUS 11 * PÉNZEK Asztalos plébános drámai üzenete a vádlottak padjáról paptár­sálhoz, ne zavarják fel a lelkeket „Az én szomorú esetem tegyen tanulság.." Ma kora reggel a budapesti rendőrzászlóalj egy osztaga vonult fel a törvényszék épü­lete elé. Sisakos rendőrök fog­laltak el posztot a törvényszék bejáratán, rendőrök cirkál­nak a folyosón, rendőrök vi­gyáznak a nagy esküdtszéki terem bejáratánál. A törvény­szék épületébe csak belépőjegy­­gyel, igazolás után lehet be­lépni. A lépcsőház és a folyo­sók keresztezésénél újabb őr­szemek. A nagy esküdtszék­i te­remben, ahol a pócspetri zendülés ügyét tárgyalja ma a rögtönítélő bíróság, ■ csak külön belépőjeggyel le­het bejutni. Szipszer Sándor Im­re fő­hadnagy, a fogházőrség pa­rancsnoka vezetésével három­negyed nyolckor vehetik fel a vádlottakat. Asztalozs János plébánost és társait m­egbilincselten vezetik végig a folyosón. Amikor a vádlottak sora be­lép az esküdtszék­ terembe, reflektorok villannak és mű­ködésbe lépnek a mozioperatő­rök. A filmfelvevők és a rádió emberei már Hajnalban meg­jelentek a­ törvényszéken és megtették előkészületeiket. Minden készen áll a rádióköz­­vetí­tésre: a tárgyalás egyes részleteit viaszlemezre veszik és későbbi időpontban lefor­gatják. A tárgyalóteremben a vád­lottak az elnöki emelvénnyel szemben álló első padsoron fog­lalnak helyet. Asztalos János fehér inget és fekete ruhát vi­sel, védőjével beszélget, heves taglejtések közepette. Mellette Királyfalvi Miklós, Krusnyer János, Kremper Ferenc, Som István, Vitéz Gábor. A több mint százfőnyi hall­gatóság csendben és teljes rend­ben foglalja el helyét. Feszült csend és izgalom ül a hallga­tóságon, azmikor nyolc órakor bevonul az­ ítélőtanács. Ölti Vilmos tanácselnök lép elsőnek a terembe, őt követik a sza­­vazóbírák. A tanácselnök leül a bőrhuzatos nagy elnöki székbe, jobbján, Tutsek Gusz­táv és Jávor Iván, balján Aradi István és Berek István foglal helyet. Ölti tanácselnök megnyitja a tárgyalást és bejelenti, hogy átirat érkezett a bírósághoz: rögtönítélő eljárást kell folya­­matba tenni. Asztalos János személyi ada­tainak felvételénél kiderül, hogy eljárás folyik ellene a nyírbátori járásbíróságon ár­drágítás miatt. Királyfalvi Miklós mondja el személyi adatait. Községi írnok volt. Krusnyer János, Uhremper Ferenc, Som István­­ és Vitéz Gábor személyi ada­tainak felvétele után a tanács­elnök bejelenti, hogy az első­rendű vádottat Zam­bay Emsil, a másodrendűt Kőfalvi István, a harmadrendűt Pap Zoltán, a negyedrendűt András Ernő, az ötödrendűt Péterfy Lajos, a hatodrendűt pedig Király Imre védi. A vádat Bodonyi Márton, a nyíregyházi államügyészség vezetője képviseli. Jét teljesítő rendőr csőre tölt­ve puskáját, az ég felé riasztó­­lövést adott le. — Antikor Királyfalvi Krem­­per Miklós — mondja, tovább a vádindítvány —­ látta, hogy Takács Gábor rendőr körül­belül 5—6 főnyi tömeggel du­lakodik és ,hogy szabaduljon tőlük, fegyverét csőre töltve lövésre kész állapotba hozza, kicsavarta a "­rendőr kezéből a fegyvert, hogy megakadályoz­za a tömegrelövést, aztán visszafordította, ő hozta lövés­re kész állapotba és elrántotta a puska kakasát. Takács Gá­bor a következő pillanatban összeesett és meghalt. Király­­falvi a gyilkos fegyvert át­adta társának, aki aztán a köz­ség szélén lévő domb árokpart­ján húzódó cserjésben rej­tette el. — Krusnyér ,János — foly­tatja az ügyész — a gyilkos­ság ideje alatt a terrasz má­sik sarkában lévő rendőrrel dulakodott, aki már azt kia­bálta, hogy ne bántsák. Kris­­nyér elvette a rendőrtől fegy­verét és később a községházá­tól a0 lépésre lévő kerítés szal­­makarlában rejtette el. — Som István tanító utasí­tására ezután Vitéz Gábor fel­hívta társait, h­ogy vágják el a telefonvezetékeket. Ezután Bodonyi Márton ügyész becsatolta a helyszín­­rajzot Kaszanyél, balta és kő­darabok fekszenek a bíróság bűnjelasztalán. J1 vádindítvány A vádindokolás szerint Asz­talos János a községi temp­lomban több alkalommal uszí­tott az iskolák államosítása el­len, akár csak korábba­n a helyi tanítói értekezleten. Kübli Jánossal, Tamás Imré­vel és társaival közölte a Plé­bános: az az­ érzése, sőt, biztos tudomása, hogy őt, Asztalos Jánost a rendőrség rövidesen le fogja tartóztatni és el fogja vitetni a faluból. Hogy ez be ne következhessék, az az uta­sítása, — mondotta­­-, hogy szervezzenek állandó őrséget és minden eszközzel akadá­lyozzák meg, hogy őt a rend­őrség letartóztathassa és el­vitesse. . Az őrség tagjai a bűnjel­ként kezelt botokkal, ka­rókkal és fejszékkel voltak felszerlve. — Június 3-án, — folytatja a vádirat — a délutáni órák­ban felkereste Asztalos a köz­ség jegyzőjét és megérdeklőd­­te, hogy hány órakor kezdődik a községi képviselőtestület ülése? Amikor megtudta, mindenkinek elmondta, hogy aki csak teheti, legyen ott 3 órakor a képviselőtestü­leti gyűlésen és aka­dályozza meg, hogy az államosítás mellett fog­laljanak állást. Asztalos ezután elment, a litá­niára és ott ismét uszító kije­lentéseket tett. A tömeg, amint a templomból kitódult, a köz­­ségházát vette körül és ott hangos, zajos tüntetésbe kez­dett. A tömeg fellépése mind­inkább fenyegetővé vált. Asz­talos Jánost ekkor a templom­ból egy ismeretlen személy ki­hívta. A plébános kijött és­­ a tömeg közé állt. Ekkor már a rendőrök szol­gálati fegyverrel felszerelve a községháza folyosóján tartóz­kodtak. A tömeg fellépése egyre fenyegetőbb lett. Asztalos ekkor Kamill Pállal és Szmo­­lenka Jánossal az utóbbi laká­sára ment, ahol nemsokára, felkereste a helybeli két ta­­nító. Felkérték a plébánost, hogy jöjjön a községházához és csillapítsa le a tömeget-Asztalos azt válaszolta, hogy neki"­­itt sokkal jobb helye van., , A tömegből ekkor­­már többen, dulakodtak a főlép­csőnél szolgálatot teljesítő két rendőrrél. Az egyik szolgála­ így történt! Az orvosszakértőjő arcképe a vádlottaknól A vád­adovány elmondása után Olti Vilmos tantácsel­nök fel­kérte az orv­ossza­k­ért­ő­ket, hogy véleményüket terjesszék a 1­3. Ke­lemen Endre orvosszakértő véle­ményében előadta: — Mind a halt vádlott teljesen egészsége®. A cselekmény elköve­tésekor nem volak ■ erhelts­égben és teljes be® zárni ható képessé-­ gük birtokában voltak. Ez reá­n egyenkint adt­a elő véleményét a vádlottakról. Elsőnek Vitás Gáborról a következőket mondotta: — Szüleinél nevelkedett, ott járt a pócspetri rónai ka­otikus iskolába. Vasárnap délelőtt templomba ment, délután legszí­vesebben futball­meccsen vett részt. Olvasni nem szokott, mindössze egy mezőgazdasági lapot. Fog­al­ma sincs arról, mi az, államosí­tás? Azt nem tudja, mi az egy­házi iskola, de ezek­kel a fogal­makkal úgy dobálódzik, mi mi, egy jó­ képzete politikus. A napi poli­tikáról semmit sem tud. A leg­nagyobb felháborodás tükröződik vissza arcán, amikor, a Dal’viliről beszél. Primi­ív gondolkodású. . — Krusnyer János 1923-ban született, földműves. Apját nem, ismerte A földreform során nyolc,, föld földet kapott. — A falm­ megmozdulásának hátterével nem volt tisztában. Ha polit arról, hogy a pap őrséget szervez®­­ meg, azt is halla­na, hogy a pap­­olyasmit mond, hogy a szomszéd községből is el akar­ták vinni a papot, de a nép nem engedte. Ő maga az államosítást kívánatosnak tar­t­ta, mert mint Oroszországban járt ember úgy­­látta, hogy az jó. — Magántermetű, jóltáplál­, erre izomzatú, egészséges férfi. Öntuda a tisz­ta. A cselekvés el­követésekor nem­ szenvedett és je­lenleg sem szenved tércezavarban vagy öntudatlanságban. — Kremper Ferenc 1922-ben született, nőtlen, föld­műves. B­á­bjánál, Királyfa­vi Miklósnál lakik. Teljesen egész­séges, alacsonyabb értelmű. A környezet és a plébános hatása alatt kiveredett a bűncselek­ménybe. — A vádbeli cselekmény .•^■.mé­szléténél fogva különösen v'gyfe lve vizsgáltuk meg vallásos.*/itmei®­­fceit. Azt találtuk, hogy azok az, elemit végzett gyerek ismereteit sem érik el. Nem tudja Amiért kell hinni azt, amit az Istelb, kjiyi?' latkoztatott. Arra a "‘k^tUsre, hogy mi az. Isten, azt felélte: Is­ten egy szellem. Nem .fajtje. meg­mondani, mi a Szeiítháromság. nem tudja elmondani a Hét S^ent* séget és nem tudja, mT^’Nw&nt­­mise. — Királyfalvi c­iklós 1919-ben született. Községi g azda­­nyilván az ó tisztviselő. Az*érett­­ségin megbukó­, magyar nyelvből. 25 hőld saját és »f,»h^íld.Aáro’t földjük volt. Tagja volt *S*Nem­­­zeti Bizo­tságnak és ilyen minő­ségében megszavazta az,’.ianie-­­ sí­tást. a gyilkos védekezése . Látva a tüntető tömeget, a­­főjegyzővel együtt Irinyiék la­kásán keresztül akart távozni a községházáról. A­ rendőrök már dulakodtak a tömeggel. Egy fegyv­­­zer záród­ugatty­úján­ak csattaná­­sát hallotta, majd­ Illyés­ dördült el Ekkor már a kertben­ volt, visszaszaladt az Irodába,­ közben azonban elbotlott, vagy fejbe-

Next