Világ, 1949. július (1222-1248. szám)

1949-07-26 / 1243. szám

1949 Július 2. [Petschauer Attila vidám élete ÉS TRAGIKUS PUSZTULÁSA IRTA: KRISTÓF KÁROLY 'A laptól ekkor már elküldte az új Vezetőség. De mint a kamara tagja, egyelőre el tudott helyezkedni és a »Mai Nap«-nál dolgozott sze­rény fizetésért. Közben gyártotta az új lemez­eket. — Háború után milliókat fogok keresni — mondogatta. —­ Mivel? — kérdezte a hal­lgató­ság vigyorogva, mert hiszen min­denki tudta, hogy »persobaueriáda« következik. — Utazási irodát nyitok. Kizáró­lag Budapest és Bereitt­es­gaden kö­zött szervezek társasutazást. Oda­vess­z a 158 pengő. Minden benne van. — Miért pont Berchtesgadenbe? — Ott fogják mutogatni a »Führer!« ketrecben. Lejátszotta Horthy kihallgatását Hitlernél. A barátok hasukat fog­ták a neveléstől. De a barátok közé árulók is fura­­kodtak. Tombolt a spicli-rendszer A vívó-­klu­kik, amely most már csak kiválasztottakból állott, nem nézte jó szemmel Petschauer ki­vét­elezett­­ségét. Megindultak az intrikáik. Ma már, fájdalom, tudjuk: fel­jelentés történt ellene. Csak ez ma­gya­rázza azokat a drámai esemé­nyeket, amelyek villámgyorsaság­­gal követték egymást. Félcipőben... Pet­scheuer megkapta az úgyne­vezett SAS behívót. Nem a f­iegé­­szítőparancsino­ksá­ghoz rendelték be, mint általában a munka­szolgálato­sokat, hanem egyenesen a város­­parancsnoksághoz. Ahhoz a gyűlölt fórumhoz, amely abban az időben könyörtelenül vadászott a balolda­­liakra. A bajnok nem ijedt meg. Nyu­godtam mutogatta a behívót és min­denkinek az­t hangoztatta, hogy a vívószövetség, a befolyásos vívó­­tisztek, sőt ha kell, maga Horthy perceik alatt ki fogja szabadítani. De erre nem is fog sor kerülni, té­vedés az egész behívás, hiszen olim­piai bajnokot nem lehet munkaszol­gálatra berendelni. Félcipőben, kalap nélkül, vászon­­ruhában jelentkezett az optimista bajnok a Veres Pákié-n­i­ed hírhedt parancsnokságon. Útközben találko­­zott Lichteneckert András tábor­nokkal, akihez tizenöt éves barátság fűzte. A tábornok, mint a vívószö­­vetség egyik vezetője, sokszor han­goztatta, hogy a világ legnagyobb vívózsenijének tartja Petschteue-­t. — Az Isten vezéreit elém, tábor, no­k uraim! — kezdte Petschauer. — Kéne*­, ceglis rajtam. A zsebébe nyújt megmutatta a behívót. — Ne kívánja, hogy beleavatkoz­zak hivatalos katonai ügyekbe, ám­ nem az én reszortom — felette Lichteneckert. Sebtében szalutált és sietve tá­vozott. Az első verés Petschauer bízott az igazságban és kemény léptekkel kopogtatott be a katonai irodába. Hideg közöny fogadta. Átvették a behívót, la­jst­o­­mozni kezdték. Neve? Születési éve? Lakása? Foglalkozása? Szelíd­ten megszólalt e bajnok. — Törzsőrmester úr kérem, itt úgy látszik, valami tévedés történt. Én­­áivételezett vagyok. Többszörös olimpiai bajnok. Kard-csapa­tba­jnok­­sá­g Amszterdam és Los Angeles. Háromszoros kormányzói kitün­e­­tés, tessék, itt vannak a­z iratok­... Az altiszt félre tet­te az okmányo­kat. — Nincs itt semmiféle tévedés! Maga nem kivételezett! — Hogyne volnék. Itt a hivatalos lap is! — Ne vitatkozzék! Csak az egyéni győztes kivételezett, ön pedig nem volt egyéni győztes. Nyugodt le­het, az egyéni győzteseiket nem hív­ják be munkaszolgálatra. (Aljas ha­zugság volt, nem sokkal később Ka­bos­t is behívták, de megszökött.) Petschauer­­megpróbálta kijátszani az utolsó tromfját: — Tessék engem a parancsnok úrhoz vezetni! (Folytatása következik.) 43 HÉTFŐI KRÓNIKA 1. Egyik népszerű előadóművész­­nőn­k Baranyában, Királyiháza­­köz­ségben pihent néhány napig. A mu­lt h­ét végén jött haza és a követke­zőt mesél: — Ha nem láttam volna saját szememmel, el sem hinném... — Mit? — Kétlábú kutyát! Az eb most kilencivma­pos. Mellső lábai helyén apró csonk látható. Két hátsó lába teljesen fejlett. — És hogyan jár ez a kétlábú kutya? — Ugrál, mint a verebek. Persze az egész tahiban, sőt a környéken is tudnak róla. Ha van »fauiu bo­londja«, úgy ez a kétlábú kutya az, mert szegényke olyan mullatságosak­t torz... 2. Tibor György, a kiváló hegedű­művész (élmunkás kitüntetés tulaj­donosa) lett a Fővárosi Operettsszín­­ház hangversenymestere. 3. Erkel Ferenc élete elevenedik meg a »Dózsa György dalnoka« című hangjátékban, amelyet augusz­tus 27-én sugároz a rádió. Táray Ferenc személyesíti meg a Himnusz zeneköl­tő­jét s Ladányi Ferenc lesz Jókai Mór, akinek Dózsa-drámája nyomán készült el Erkel Ferenc dalműve , Dózsa Györgyről. Kár­páti Zoltán, Horváth Ferenc­ és Rom­vár­i Gertrud játsszák a többi­­főszerepet. A hangjátékot, amely­­be­n felhangzanak a­­legszebb Erkel­­m­elódi­ák, Lehel György rendezi. 4. Megkezdték az Aranyíkuscsac­ska című mesefitm szinkronizálását. Du­­renár bohóc szerepére Pethes Sán­dor »hangját« szerződtették, míg egy falábú hangját Pécsi Gyuri szólal­ta­tja meg. 5. Eredetileg e hónap elején óhaj­totta elkészíteni a Filmgyártó Nem­zeti Válalat az »Egy nap a Balato­non« című dokumentum­filmet. A rossz idő miatt el kellett halasztani a felvételeket, de már megindult a forgatás. Augusztusra a közönség elé kerül a soproni bányászüdülő, a bélatelepi SzIT-tábor és még szá­mos balatoni munkás- és gyermek­üdülő vidám étele. 6. Bih­ari Klára ma­gy­ar írónő »A mási­k anya« című darabját augusz­tusban bemutatja a Rozi Lauders­­t­hearter. 7. Gáspár Margit, a Fővárosi Ope­­rettszínház új igazgatója eddig vá­­rosisszí­nházi iro­dájában intézte a színházi ügyeket s csak szombaton költözött át végleg a mozsárutcai irodába. Rendezték az iratokat, ru­határat, kerekeket. Egy tábla akadt a kezükbe ezzel a szöveggel: »Akinek régi szempfiája van, felgőzölöm és kisütöm. A fodrász.« Augusztus havában a bal­aton­­menti fürdőhelyeken­­— a pihenő dolgozók szórakoztatására — hang­versenysorozatot rendez a Zenészek Szakszervezete. Számos népszerű előadóművészt szerződtettek a tur­néra, többek között Lantos Oli­vért, Hollós Ilonát, Rodolót és a Hurrikán-együttest. Holnap: Hoffmann mesél Svéd, Orosz, Szilvássy, Gencsy, Nagypál, Fekete. Állatkert, 19. Pablo Neruda chilei költő, a chilei haladó irány­zat egyik legkiválóbb vezetője, a Szovjetunióból érkezve most Ma­gyarországon tanulmányozza a népi demokrácia fejlődését. A salétrom és a réz országának sivatagában született, külügyi tisztviselő volt. Burmában ismerte meg az imperia­lista elnyomás alatt sínylődő gyar­mati népek életét. 1911-ben Spa­nyolországba rendelték, ahol tel­jes szívvel és lélekkel a köztársa­ságiak mellé állt. A spanyol pol­gárháború költészetére is döntő hatással volt. Versei azelőtt tele voltak intimitásokkal s ahogy mondja, bezárkózott saját, lényé­nek legsötétebb zugába. Ott döb­bent rá, hogy olyan verseket kell írni, amelyek a népről a népnek szólnak. A köztársasági katonák kézről-kézre adták verseit, ők maguk állították elő a papírt egy elnagyo­tt malomban, még az el­lenségtől zsákmányolt zászlót is vetve a zúzdába s a tűzvonalban nyomták ki Neruda lángoló költe­ményeit. Költészetében az elnyo­mott népek és főleg Latin-Amerika elnyomott népeinek hangja szólal meg. Egy ideig Párisban élt, ott szervezte meg a menekültek Dél- Amerikába szállítását. 1919-ben tért haza s belépett a Kommunista Pártba. Amikor Sztálingrádot kö­rülzárták a németek, ő tartotta a lelkekben a reményt.. Megírta »ütnek Sztálingrádról« című nagy költeményét s nem akadt Chilében lap, amely kinyomtatta volna. Elv­­társai sokezer példányban ragasz­tották ki a nagyszerű költeményt a házak falára. A reakciós chilei kormányzat minden eszközzel küzd ellene, vérdíjat tűztek ki fejére s illegalitásba kellett vonulnia. Az­óta feleségével járja a világot S arra a kérdésre, hol lakik, azt feleli: Valahol Európában... (D) G. B. Shaw kilencvenhárom éves Georg Bernard Shaw, a világhírű ír származású író ma ünnepli 93. születésnapját, — a legteljesebb­­szellemi frisseségben, amit a leg­ékesebben most megjelent önélet­rajz»­ bizonyít. G. B. S., akit egyik életrajzírója méltán nevezett két nemzedék tanítómesterének, fiata­los optimizmussal bízik abban, hogy még hosszú éveken át taníthatja az emberiséget embe­rszeretetre és szocializmusra. Thomas Mann német földön Thomas Mann, a világhírű író, Hitler terrorja elől történt kiván­dorlása óta első ízben, Német­országba érkezett. Rövid látogatása során ma délután Frankfurtban át­veszi a Goeth­e-díjat és az ün­nepség során beszédet is mond. Augusztus első napjaiban Wei­­marba látogat, hogy átvegye a város díszpolgári oklevelét. Az artistaakademia várja a munkasifjakat Az artistaakadémia a következő tanévben szélesebb keretben kezdi meg működését. Az artistapályára kívánkozó tehetséges munkásfiatal­ságnak módot nyújtanak, hogy az akadémián négyéves tanulmányi idő alatt elsajátítsák a szükséges gya­korlati és elméleti tananyagot. Több kitűnő, új tanerő, pedagó­gus és artista készíti majd elő a növendékeket. Sedd mmümm ! Grock, a világhírű bohóc súlyos beteg Amielusfoeit jelentik: Grock, a vi­lághírű clown fellépését hirdették az amiensi cirkuszban. Az utolsó pillanatban jelentették be, hogy a bohóc hirtelen megbetegedett és nem tud a porondra lépni. Grock tüdőgyulladást kapott, állapota ve­szélyes. Kórházban ápolják. Ötmillió frank kártérítésre ítéltek egy francia főszerkesztőt, filmindiszkréció miatt Paris, július 25. Pierre Latsne, a Lamedi Soi­r főszerkesztője állt e héten a bíróság előtt. A főszer­kesztőt bűnösnek találták a® ellene emelt vádban, mert 34 francia filmszínész és füntszínésznő ran­gánéletéről indiszkrét adatokat kö­zölt. Ezért 500.000 frankra ítélték. Ezenkívül 16 filmszínész egyenként 200.000 frank kártérítést kap, a többi 18 pedig 100.000 frankot. Készül az új magyar film Nyolc asszony hajol a munkapad felé. Lázas ütemben­­készítik a kü­lönböző öntvények magjait. Ezt a jelenetet forgatták tegnap a Hun­nia filmgyárban. Az első magyar filmben, amely a munkásság problé­máit, életét viszi a nézők elé. Az Yetl-gyár műhelyének pontos mása épült fel a műteremben. A fifal alapgondolata: milyen nagy hatás­­sal van népi demokráciánk formáló­ereje az egyénekre. Hódis Imre munkásnak van egy nagyjelentőségű találmánya. A gyár sokat nyerne vele. A reakció arra akarja Hódist rábírni, hogy találmányát ne a gyár­­részére bo­csássa rendelkezésre. Hetítő szere­pét Pécsi Sándor játssza. A film női főszereplője Szabónné (Sallay Kornélia alakítja.), akinek erélyes­­­sége és jópélája magával ragadja dolgozó kollégáit. Rruttkay Éva, Rá­kosi Mária, Somogyi Erzsi, Orsolya Erzsi, Mádi Szabó Gábor, Szirtes Ádám, Mányai Lajos, Kőműves Sándor és Pállai Éva játsszák a többi főszerepet Mári­ássy Félix rendezésében. Hatalmas mártírfestményt fejezett be Herman Lipót Herman Lipót kétesztendei munka után most fejezte be hatalmas már­­tírfestményét, amely 11 négyzet­­méter nagyságú, és szárnyas ottár­­szerűen nyílik. Külső felén bibliai feloszlatok láthatók és egy felirat: »Képzeletünk a művészet és hit al­kotó erejével felidézi szellemüket s feltámasztjuk őket miként Ezé­­kiel jövendölten. Ez a szöveg az óriási belső képre vonatkozik, amely a különböző mártíriaktól (munka­szolgálat, deportálás, gettó stb.) bekeretezetten egyetlen látomást ábrázol: sok millió mártír meg­dicsőülését, illetve feltámadását. — 1915 óta festek feltámadáso­kat... — mondja Herman Lipót. Sajnos, mindig szaporodott azok­nak a száma, akiket így életre kel­lett kelteni. A művészet feladata szerintem az, hogy életre keltse az embereket és a természet minden teremtményét. Ezt az esztétikusok realizálásnak nevezik. Az élet múló jelenségeit megörökíteni, képüket megjelenésüket a természeti kör­nyezetben állandósítani — gyö­nyörű feladat. De bárcsak ne szol­gáltattak volna, olyan kétségbe­­ejtő­en gazdag anyagot a­ fasiszta gonoszság szörnyű­­pusztításait Az áldozatok mementószerű meg­örökítése a művésztől is fájdalmas áldozatot követelt. Herman Lipót alkotás közben lezuhant az áll- i­vínyről és megsértette a fejét, meg a lábát. A sebesülésnek izületi gyulladás lett a következ­ménye.­­ Az ilyen nagyszabású munka akkor válik jóvá — állapítja meg a mester — ha az ember saját vérével keveri. A műremek befejezése egybe­esett Herman Upótnak a Fészek örökös tiszteleti tagjává való vá­lasztásával. Ezzel kapcsolatban a­ következőket mondja: — Megtisztelő ez a kedves fi­gyelem, amely a művészek otthona részéről ért. 1905 óta járok a Fészekbe. Akkor 21 éves főiskolai hallgató voltam és igénybe vették segítségünket a Gorkij »Éjjeli me­­nedékhely«-ének hatalmas sikere alkalmából rendezett estély deko­rációjához. Ugyanakkor az 1905-ös orosz forradalom alkalmából in­dulót komponáltak és ezt erre az estre kinyomatták. Én illusztrál­tam­ a címlapot, amely a Kremlt ábrázolta és egy orosz muzsikát, bombával a kezében, ifj. K. Qy. SZÍNHÁZAK MŰSORA: ROYAL REVO VARIETÉ (Erzsébet-körút 31.): Revű sétahajó (8), KAMARA VA­RIETÉ (Teréz-körút 46): Majd holnap (8-kor). ÁLLATKERTI SZABADTÁRI SZÍNPAD: Nincs előadás. FŐVÁ­ROSI NAGYCIRKUSZ: Júliusi új nffi. sor (4, 3/­8). JÓZSEFVÁROSI (Sál­­vária-tér): Stambul rózsája (8). •­­ SZÍNHÁZ ÉS FILM A haladószellemű délamerikai magyarság tiltakozó kiáltványa háborús bűnösök buenos­airesi színpadi szereplése ellen A délamerikai haladószellemű magyarság felszólítására a buenos­­airesi magyarság orgánuma: ki­áltványban emel szót háborús bűnösöknek az ottani Ateneo szín­ház színpadán való szereplése ellen. »Del­incuentes de guerra en el escenario del Teatro Ateneo de Buenos Aires« a spanyol nyelvű ki­áltvány címe, amelyet elküldtek az argentínai szenátusnak, kép­­viselőháznak, az emigrációs hiva­tal igazgatójának, az összes ar­gentin napilapoknak, a szakszerve­zeteknek, a rádióállomásoknak, a színé­szka,­mordnak, valamennyi filmstúdió igazgatóságának, a szín­házi és mozilapok szerkesztőségei­nek, valamint az összes színház és mozdermek tulajdonosainak. »Az újonnan bevándoroltak kö­zött olyanok is beszivárogtak Ar­gentínába, — mondja a kiáltvány, — akiknek az európai világégésben viselt tetteik miatt az országban való jelenléte veszélyezteti az Ar­gent­inában hagyományos faji és felekezeti békességet. A Paraguay utca 920 szám alatti Ateneo szín­ház színpadán, magyar háborús bűnös színészek tartanak előadást. Vezetőjük Páger Antal, a Szálas! rendszer egyik jelentős tagja. Szálasit a magyar nép akasztófára húzta, Páger Antalt börtönre ítélte a magyar bíróság. Ez a Páger An­tal színpadra léphet Argentínában . Ebben a színtársulatban szerepel Cselle Lajos, a magyar náci szí­­nészkamara elnöke melletti titkár, Szeleczky Zita és még többen. Ez­úttal ismételten arra kérjük Ar­­gentína illetékes hatóságait, a szer­­kesztőket és minden emberien érzi argentin polgárt, hassanak oda, hogy ezek a színészek ne szerepel­hessenek Argentínában. Ezek a sötétmuttú színészek tűnjenek el a közszereplés horizontjából. Tűnje­nek fel a rádió magyar órájánál és a mozilapok színlapjairól!«

Next