Világesemények Dióhéjban, 1958 (2. évfolyam, 13-24. szám)
1958-01-01 / 13. szám
„Gyarmati Komintern”, „Antikolonialista Internacionálé” — ilyen jelekkel emlékeznek meg a nyugati sajtóban az új év küszöbén véget ért kairói értekezletről, a handungi értekezlet folytatásáról, amelyen 45 ázsiai és afrikai ország képviseltette magát. Világos, hogy a „gyarmati Komintern” jelző nagyon is átlátszó propagandafogás, hiszen az értekezleten megalakult szervezet, az Afrikai—Ázsiai Népek Szolidaritási Tanácsa semmiképpen sem nevezhető kommunistának. De az is világos, hogy a nemzeti felszabadulásukért küzdő, illetve kiharcolt nemzeti függetlenségük megvédéséért síkraszálló ázsiai és afrikai népek a maguk új szolidaritását szegezik szembe a gyarmatosító hatalmak oly nagy múltra visszatekintő szolidaritásával. Mert a gyarmattartó hatalmak is szolidárisak egymással, elsősorban, amikor magának a gyarmati rendszernek fennmaradásáról van szó. Az afrikai—ázsiai népek szolidaritásának szerve célját már az értekezlet előkészítő bizottságának felhívása is meghatározta: „Ázsia és Afrika népei ezentúl nem lesznek az események tétlen szemlélői, amikor sorsuk forog kockán” — vagyis szervezetten támogatják egymást a gyarmati elnyomás, az imperializmus, a faji megkülönböztetés ellen vívott harcban. Ez a támogatás eddig is megvolt, elég ha arra a segítségre gondolunk, amelyet az ázsiai és afrikai népek nyújtottak az imperialisták által megtámadott Egyiptomnak, vagy az agresszió által fenyegetett Szíriának, hogy Algériáról ne is beszéljünk. Ez a támogatás nagy szerepet játszott abban, hogy a bandungi értekezlettől, azaz 1955 áprilisától a kairói értekezletig, azaz 1958 januárjáig egész sor gyarmati ország kivívta függetlenségét, más gyarmati országok lépéseket tettek előre az önkormányzat útján, ismét más gyarmatokon pedig megszületett a nemzeti felszabadító mozgalom. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — néhány példát szeretnénk felsorakoztatni: mi történt Bandung és Kairó között a gyarmati világban, milyen konkrét eredményeket értek el a nemzeti felszabadító harcok. ADEN — Angol gyarmat, területe 290 000 km 2, lakossága 1 millió. 1956 januárjában megtartották az első választásokat, felléptek a brit uralom felszámolását követelő pártok. 3