Világesemények Dióhéjban, 1961 (5. évfolyam, 49-11. szám)

1961-01-01 / 49. szám

Mi okozta Belgiumnak ezt a emaradását?­­ Megmerevedett a gazdasá­gi struktúra,­­s míg a ne­hézipar szinte túlzottan kifejlő­­dött, alig bontakozott ki a gazda­­ságilag egyre jelentősebb átala­kító ipar, azaz a vegyipar, a mo­lem elektronikus ipar stb.­­ Ma is rengeteg a kis- és középüzem, amely ugyan kevésbé rentábilis, de inkább tovább tengődik, mintsem a bankkölcsönök révén lenyeljék a nagy monopóliumok.­­ A belga nagytőke a profit javát nem az ipar korsze­rűsítésére fordította, hanem kül­földön helyezte ki biztos ka­matra. Belgium mellett az évek során valósággal „elhúztak” a szomszé­dos országok, s a belga nagytőke számára létkérdéssé vált a le­maradás felszámolása, vagyis a rentabilitás és a termelékenység fokozása, a gazdasági struktúra korszerűsítése. Ezért tanulmá­nyozta Eyskens miniszterelnök — aki maga is közgazdász — a­ ­ király, 1 királyné, 1 nagyherceg, 2 nagy­hercegnő, 1 herceg vett részt Bau­­douin király és Fabiola spanyol herceg­nő esküvőjén, de a pompa vajmi kevéssé érdekelte... ... a bortnage-i bányavidék dolgozóit, akiket súlyosan érintenek a kormány „taka­rékossági" intézkedései

Next