Világesemények Dióhéjban, 1987 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
- Allah hatalmas! - hangzik naponta ötször Kairó, az immár legalább tizenkét millió lakosú metropolisz több száz mecsetjének minaretjéről. Az Allah akbar egyesek számára felhívás az imára, másoknak viszont politikai program is, hiszen a modern iszlám fundamentalizmus eszméi Egyiptomban születtek és ma is elevenen élnek a Nílus mentén. Mi is az iszlám fundamentalizmus? A kifejezés a latin fundamentum - alap szóból származik, s annak az irányzatnak a neve, amely az iszlám forrásvidékéről meríti elveit. Még pontosabban: arra a tíz esztendőre figyel (a 622-632 közötti időszakra), amikor Mohamed próféta Medinában, majd szülővárosában, Mekkában a gyakorlatba ültette át eszméit, és megteremtette a teokráciát, a papok uralmát, amelyben összefonódott a vallási és az állami intézményrendszer. A fundamentalisták azt vallják, hogy az arab és iszlám világ gondjait nem oldhatja meg sem a kapitalizmus, sem a szocializmus, hanem csak a 7. századi iszlám teokrácia újjáélesztése. Ezeket az eszméket 1929-ben foglalta rendszerbe az egyiptomi Hasszán al- Banna, amikor létrehozta a Muzulmán Testvérek titkos terrorista szervezetét. A Muzulmán Testvérek számos merényletet követtek el a brit megszállókkal együttműködő egyiptomi politikusok ellen (magát Hasszán al-Bannát 1949-ben ölte meg a titkosrendőrség), s támogatták a Nasszer vezette szabad tisztek 1952. évi forradalmát (a szabad tisztek mozgalmában Szadat tartotta a kapcsolatot a Muzulmán Testvérekkel). Amikor azonban kiderült, hogy a naszszeri politikai koncepciókban az iszlám alárendelt szerepet játszik, a Muzulmán Testvérek merényletet kíséreltek meg Nasszer ellen. Ezután a mozgalmat betiltották, vezetői közül jó néhányat kivégeztek, másokat bebörtönöztek. Nasszer halála után Szadat újra felkarolta a Muzulmán Testvéreket - segítségükkel akarta felszámolni az egyetemeken a baloldali erőket. Amikor azonban Szadat különbékét kötött Izraellel, aláírta saját halálos ítéletét: az 1981. októberi díszszemlén a Muzulmán Testvérek egyik csoportja végzett vele! A Muzulmán Testvérek, akiknek ideológiája hatott Khomeinire is és az iszlám világ öszszes fundamentalista mozgalmára, ma is komoly erő Egyiptomban. Legális szárnyuk az Új Wafd-párttal együttműködve a második helyre jutott az 1984-es választásokon, a parlamentben pedig kiharcolta a pornográfnak minősített Ezeregyéjszaka meséinek betiltását és a nők helyzetén enyhítő törvény lényeges elemeinek visszavonását. Az illegális szárny összetűzéseket provokál a kopt keresztény lakossággal, főleg az egyetemeken aktív, s szerepet játszott az 1986. februári egyiptomi rendőrlázadásban is. Sokan tartanak attól, hogy az egyiptomi gazdasági helyzet romlásával, a külföldön dolgozó egyiptomi kényszerű hazatelepülésével tovább erősödik befolyásuk. AIIAH