A Világgazdaság Országmelléklete - Franciaország (1993-2003)

1993-07-01

Magyarország fontos helyet foglal el a francia külgazdasági stratégiában Beszélgetés Pierre Brochand nagykövettel­ ­ A budapesti Francia Kereskedel­mi Iroda új helyiségeinek felavatása alkalmából Jacques Desponts, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok igaz­gatója hangsúlyozta, hogy a 15 mun­katársat foglalkoztató iroda fejlődése is szemlélteti azt a minőségi válto­zást, melynek során Magyarország Franciaország legfontosabb kereske­delmi partnerévé vált a kelet-közép­­európai térségben. Nagykövet Úr, mi ennek a figyelemre méltó változásnak az oka? - Valóban arról van szó, hogy a buda­pesti Francia Kereskedelmi Iroda új, 400 négyzetméteres helyisége a fő­város központjában olyan minőségi változást tükröz, amelyre fel akarjuk hívni a ma­gyar partnereink figyelmét. A változás­nak három tényezője van. Először is, Magyarország a térségben elsőként kezdett hozzá a reformokhoz, és azóta is tartja az előnyét. Ez természetesen nö­velte a külföldi kormányok és befektetők bizalmát. Az országuk iránti érdeklődést az is növelte, hogy aláírták a Társulási Szerződést az Európai Közösséggel, és kilátásba helyezték, hogy néhány év múlva tagjai lehetnek az EK-nek. A magyar-francia kétoldalú kapcsola­tok sajátos feladata ezenkívül a felzárkó­zás, mert a két ország ezidáig nem tartott fenn egymással gazdasági súlyának megfelelő kereskedelmi kapcsolatot. Végül, de nem utolsósorban, az utób­bi években bekövetkezett politikai vál­tozások következtében a Magyarország nemzetközi kapcsolataiban végrehajtott reorientáció törvényszerű következmé­nye kell legyen a kapcsolatok felértéke­lődése Franciaországgal.­­ Hogyan értékeli a magyar-francia kapcsolatok eddigi fejlődését? - Viszonylag elégedett vagyok a hozzávetőleg 400 millió dollárt kitevő magyarországi francia befektetésekkel. Ezzel a negyedik helyet foglaljuk el, ami talán kevésbé látványos, mint olyan vi­szonylatokban, ahol egy hasonló nagy­ságrendű befektetés jobban megoszlik több ezer kis- és középvállalat között. Ami a kereskedelmi forgalmat illeti, az utóbbi 4-5 esztendőben évente átla­gosan 10 százalékos növekedést mutat. A jelenlegi évi több mint 4 milliárd FRF-t kitevő kétoldalú kereskedelmi forgalom­mal hazánk az ötödik helyet foglalja el Magyarország kereskedelmi partnerei sorában. Jelenleg kedvező a feltételrendszer egy ennél dinamikusabb fejlődésre, me­lyet a Francia Kereskedelmi Irodán kívül a Francia Tájékoztatási és Gazdasági Együttműködési Központ, valamint a Magyar-Francia Kereskedelmi és Ipar­kamara is hivatott előmozdítani. Mindkét oldalon rendelkezésre állnak a verseny­­képes termékek is. Most a vállalatokon a sor, hogy áthidalják a kisebb hagyomá­nyokkal rendelkező francia viszonylattal szembeni lélektani akadályokat. - Mit tesznek francia részről annak érdekében, hogy csökkenjen a francia nyelvtudás hiánya? Ez ugyanis kon­zerválhatja az említett lélektani aka­dályokat. - Ezen a téren a legutóbbi időben jelentős erőfeszítéseket tettünk. Ezek eredményeként már öt olyan kétnyelvű gimnázium működik Magyarországon, amelyekben francia nyelven tanítanak néhány tárgyat. Ezenkívül Budapesten működik egy francia gimnázium, ahol az oktatás francia nyelven folyik. Itt a diákok fele magyar. A Budapesti Műszaki Egyetemen évente 25 mérnökhallgató végzi tanul­mányait teljes egészében francia nyel­ven, egy speciális képzés keretében. A Külkereskedelmi Főiskola egyik szakán francia nyelven folyik a képzés. Ez év őszétől Angers főiskolája kezdi el magyarországi működését. Itt mód lesz arra, hogy magyar diákok francia nyelven sajátíthassák el a felsőfokú management és marketing ismereteket. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára Franciaország évente száz ösztöndíjasnak nyújt segítséget 1-2 é­­ves időtartamra franciaországi poszt­graduális továbbképzésre. Mindezek következtében várhatóan Magyarországon is kialakul egy "franco­phone" szellemi elit, melyet az is motivál, hogy a Magyarországon működő francia cégek részéről jelentős igény alakult ki ezen a téren. Bíró Gerd Az Eiffel-torony

Next