A Világgazdaság Országmelléklete - Kanada (1997)
1997-03-01
Akik trapézunkat magasan tartják Kiegyezésünk évében alakult meg a kanadai szövetségi állam, amikor 1867- ben az angol alsóház megszavazta a kanadai alkotmányt (British North America Act), amely az 1982. évi reformok ellenére számos feszültség forrása, és a québeci szeparatista törekvések legfőbb oka. Kanada ugyanis brit minta szerint kormányzott demokratikus, parlamentáris szövetségi állam a Brit Nemzetközösség keretében. Uralkodója Nagy-Britannia királynője, a tényleges hatalmat azonban az általa államfői jogkörrel felruházott kanadai főkormányzó gyakorolja. Sokak szerint Kanada számára az igazi kihívást nem a ma már formális brit függés, hanem az Egyesült Államok jelenti. Hans-Gerd Wiegand tanulmánya szerint Kanada évtizedekig az USA árnyékában politizált, akár haladó konzervatív, akár liberális kormány volt uralmon. Az amerikai tőke nélkül a csúcstechnológiával felszerelt kanadai nyersanyaggazdaság nem volna életképes. A nyersanyagkitermelés 75 százalékának többségi tulajdona amerikai vállalatoké. A szociáldemokrata ellenzéki politikusok kis csapata egyenesen Kanada kiárusításáról szokott beszélni. A kanadai külpolitika azonban egyértelműen szuverén. Ezt igazolja többek között, hogy támadták a vietnami háborút és befogadták az amerikai katonaszökevényeket, nem engedélyezték atomfegyverek állomásoztatását kanadai területen, és a tolerancia jegyében nem voltak, és ma sem hajlandók Kuba teljes elszigetelésére. A kanadaiak hagyományosan erős és egyértelmű békeakaratának nagyra értékelése fejeződött ki Lester Pearson nemzetközi elismerésében. Az egykori miniszterelnök a szuezi válság ügyében végzett fáradhatatlan közvetítő tevékenységéért kapott Nobel-békedíjat 1957-ben. Kanada pedig méltán kapná meg - ha lenne ilyen - a „Magyarország felemeléséért” kitüntetés legfényesebb medálját. Hiszen a juharfa hazája adott otthont az elmúlt fél évszázadban, és főleg 1956 után honfitársaink tízezreinek, és amint erre lehetőség kínálkozott - gyakorlatilag 1988 óta folyamatosan hozzájárul nemcsak a védőháló kialakításához, hanem ahhoz is, hogy egyre magasabbra felhúzott trapézon mind bonyolultabb mutatványt tudjon bemutatni a magyar gazdaság és társadalom. Ez az attrakció sokkal gyengébben sikerült volna idáig is, és lényegesen veszélyesebb lenne a kanadai állam és a kanadai magyarság segítsége nélkül. Az első lépés a Nemzetközi Menedzserképző Központ felállítása volt, amely közel tíz éve képez szakértőket egész Közép-Európa számára. Ezt követte az Első Magyar Befektetési Alap létrehozása, amihez egyébként - kanadai magyarok sugallatára - térségünkben elsőként meg kellett alkotni a külföldiek beruházásait lehetővé tevő törvényt. A kanadai kormány 1989-ben indította be térségünk 14 országában szakmai együttműködési programját. Az ebből hazánkra jutó, 15 millió kanadai dollárral támogatott 130 programban kanadai és magyar oktatási, civil és szakmai szervezetek, kormányzati szervek és magáncégek vettek részt. A takarékszövetkezeti mozgalom új alapokra helyezésének a hátterében is kanadai szakértők segítségnyújtása, tapasztalatátadása húzódik meg. A Közép-Európai Fejlesztési Társaság (CEDC), a Közép-Európai Befektetési Társaság (CEIC), az Equinox Befektetési Alap létrehozása mind egy célt szolgált: a különböző fejlesztési programok megvalósításához a nemzetközi tőke mobilizálását. A Humán Rt. kanadai tulajdonba kerülése, és olyan intézményi befektetések elősegítése, mint az Általános Értékforgalmi Bank első privatizációja, vagy régiónk legkorszerűbb pénzintézete, a budapesti Bank Center felépítésének finanszírozása, a Pólus Center létrehozása és a Ferihegyi repülőtér közeljövőben beinduló bővítő fejlesztése mind olyan nagyberuházás, ami kanadai szervezéssel és kanadai tőke bevonásával jött létre vagy valósul meg. Mindezek mögött számos, tehetségét Kanadában kibontakoztató magyar személyiség áll. Közülük külön említést érdemel Andrew Sarlós, aki magánvagyonának egyharmadát hazánk megsegítésére fordította. Nem véletlenül írta róla Göncz Árpád, hogy élete egészéből kiderül: „Kanada és a világ polgáraként sem tagadta meg soha magyarságát, és azon kevesek közé tartozik, akik egyre keresik és kutatják, hogy hol és miben tudnak segítségére lenni hazánknak”. Nagy szerencse, hogy Andrew Sarlós ebben maga mögött tudhatja Kanadát. Trom András A világ legnagyobb gazdaságai (a GDP milliárd dollárban, 1996-ban) USA 7250 Megélhetési index Indonézia [UNK] 710 Kanada | Dél-Korea ■ 590 Spanyolország ■ 570 Thaiföld ■ 420 14 Forrás: Die Presse, 1997. január Canada Business Facts, 1996