A Világgazdaság Országmelléklete - Koreai Köztársaság (1992-2002)

1992-12-01

Mérsékelt ütemben fejlődnek a kétoldalú gazdasági kapcsolatok Beszélgetés Park Young Woo nagykövettel A magyar-koreai kapcsolatfelvétel diplomáciatörténeti lépésével egyidejű­leg indult el a Koreai Köztársaság az ún. északi politika útján, amely a külpiacok bővítését és a gazdasági együttműkö­dés kiépítését célozta meg az akkori szocialista országokkal. A koreai-ma­gyar gazdasági kapcsolatokról Park Young Woo nagykövet adott áttekintést a melléklet számára. - Nagykövet úr, hogyan alakult a Koreai Köztársaság kereskedelmi for­galma hazánkkal és a kelet-közép-eu­­rópai régióval? - A forgalom az év első hat hónap­jában jelentős - 45 százalékos - koreai export-csökkenést és 5,7 százalékos import-növekedést mutat. Magyaror­szág a térségben Lengyelország után a második kereskedelmi partnere Dél-Ko­­reának. A koreai export az egész ré­gióban visszaesett, ami elsősorban a volt KGST-országok gazdasági átala­kításával együttjáró nehézségekkel in­dokolható. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy a koreai export szer­kezete nagyon egyoldalú. Az elektro­nikai termékek és alkatrészek a Magyar­­országba irányuló kivitel 67 százalékát adják, de ha a textilipari termékeket és gépkocsikat is ide soroljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy ez a három árucso­port kivitelünk 80 százalékát adja, tehát exportunk túlságosan koncentrált. A ma­gyar kivitel összetétele ennél egész­ségesebb. Főbb tételei vas- és acélter­mékek, aluminium, vegyszer, gyógy­szer, élelmiszer. A GDP visszaesése Kelet-Közép-Európában egyébként azt eredményezte, hogy a koreai kivitel az első félévben Lengyelország vonatkozá­sában 70, Jugoszlávia esetében 55, Csehszlovákiával 38 százalékkal esett vissza. Ez utóbbi esetében azonban már tavaly is 80 százalékos volt a forgalom­­csökkenés. Bulgáriában és Romániában ellentétes tendencia figyelhető meg, u­­gyanis ezekben az országokban komoly hiány mutatkozik szórakoztató elek­tronikai és háztartási készülékekből, míg Magyarországon ezekből a piac már telí­tett, és a nemzetközi kínálat versenye összehasonlíthatatlanul élesebb, mint 1989-ben volt. - A koreai cégek tehát csalódtak a magyarországi lehetőségekben? - Jelenleg 13 koreai cég van már jelen Magyarországon, és alapjában vé­ve elégedettek. A legismertebb cégek és intézmények: Samsung Electronics, Daewoo Bank, Hyundai, GoldStar, KOTRA, National Tourist Office. A Sam­­sung-beruházás eredményeként ma már a gyártott színes tévékészülékek 40 százalékát exportálják. A Daewoo megjelent a budapesti értékpapír tőzs­dén. A Lucky Chemicals júliusban 14,5 millió dolláros törzstőkével, 50-50 száz­alékos részesedéssel a Pannonplasttal vegyes vállalatot hozott létre, műanyag­­gyártásra. További vegyesvállalatok ala­pításáról is folynak a tárgyalások. A kétoldalú kapcsolatok tehát valószínű­leg konszolidált mederben, mérsékelt ütemben fejlődnek tovább, a két ország adottságainak függvényében. Évente mintegy húsz delegáció kere­si fel Magyarországot. Meg kellett azon­ban állapítanunk, hogy Magyarországról kisebb érdeklődés nyilvánul meg a kiu­tazás iránt. Ebből a szempontból külön fel kívánom hívni a figyelmet a jövő évi Taejon Expo-ra, amelynek témája a „fej­lődéshez vezető új út kihívása” lesz. A Nemzetközi Kiállítási Hivatal (BIE) által elfogadott és bejegyzett Taejon Expo - amelyet 496 ezer négyzetméteres te­rületen rendeznek meg 60 ország és 20 nemzetközi szervezet részvételével - 1993. augusztus 7-től november 7-ig tart nyitva. Ez lesz az utolsó nagy hivatalos expo az 1996-os budapesti előtt, ezért meggyőződésem, hogy rendkívül tanul­ságos lesz a részvétel mind az Expo’96 szervezői és rendezői, mind kivitelezői számára - hangsúlyozta Park Young Woo nagykövet. Trom András

Next