A Világgazdaság Országmelléklete - Malajzia (1997)
1997-05-01
2020 több mint vízió, a felzárkózás stratégiai programja Nagyobb területet - 750 négyzetkilométert - foglal majd el mint Szingapúr. Ázsia legmagasabb épületétől a kontinens jövőre átadásra kerülő legnagyobb repülőteréig terjed majd, és magába foglalja az épülő új adminisztratív fővárost, Putrajayat, továbbá két „teleelővárost”, egy technológia-parkot, egy multimédia egyetemet, valamint egy szellemi jogokat védő parkot. 40 milliárd dollárba kerül majd ez a komplexum, ami Malajzia multimédia szuperfolyosója (MSC) néven vált közismertté világszerte. Az MSC olyan technológiát is alkalmaz majd, ami lehetővé teszi a távgyógyítást, távoktatást, papír nélküli - elektronikus - kormányzati adminisztrációt és a távirányítású termelést. Egyedül az új közigazgatási főváros, Putrajaya felépítése 8 milliárd dollárba kerül, amiből 30 százalékot visz el az információtechnológia. Létjogosultságát sokan megkérdőjelezik. A rendkívüli projekt kigondolója, Mahathir Mohamad miniszterelnök azonban a gigászi vállalkozást csak eszköznek tekinti, melynek segítségével az ország gazdaságát ki akarja vezetni a munkaintenzív mezőgazdaságból és iparból, hogy utat nyisson egy magasabb hozzáadott értéket tartalmazó termelést és szolgáltatást nyújtó Malajzia számára. Az 1981 óta az országot kormányzó miniszterelnöknek a 2020-ig előremutató fejlesztési koncepcióval - a „Vision 2020”-al - más megfogalmazásban az a legfőbb törekvése, hogy Malajziát egy emberöltő alatt a legfejlettebb országok csoportjába emelje. Ez nem lesz könnyű. Malajzia valójában még fejlődő ország, ahol például a The Economist kimutatása szerint 1 273 iskola - az összes oktatási intézmény 15 százaléka - nem jut hozzá folyamatosan az energiához. Az ország erőműveinek teljesítménye (földgáz és olaj bázison) nem éri el a 6000 MW-ot. Ezzel is összefügg, hogy 8 milliárd dolláros beruházással, a tervek szerint 2008-ra építik fel Sarawak államban a Bakuni vízi erőművet, a legnagyobbat egész Délkelet-Ázsiában, melynek kapacitása 36000 MW lesz. A munkaerő szerkezete az elmúlt 20 évben kétségtelenül nagyot változott. A közel 8,5 millió dolgozó 18,8 százaléka felsőfokú, 31,4 százaléka középfokú, illetve középfokú szakmai, 20,1 százaléka pedig egyéb szakképzettséggel rendelkezik, de még mindig 29,7 százalék szakképzetlen, akiknek közel 10 százaléka analfabéta. A 216 ezer munkanélküli száma (arányuk imponálóan alacsony, 2,6 százalék) kevesebb, mint a betöltetlen 265 ezer állás. 1,89 millió külföldi vendégmunkást alkalmaznak a térség országaiból, akiknek csak a kétharmadát foglalkoztatják legálisan. (Az ipari fizikai munkások havi átlagkeresete 378 dollárral egyenértékű.) Az új repülőtér építése, 5,2 milliárd dollárba kerül (az első fázisa jövőre, második szakasza pedig 2001-re lesz kész). A Kuala Lumpur-i agglomeráció közlekedési hálózatának és tömegközlekedésének a rekonstrukciós fejlesztése, továbbá gyorsvasút és autópályahálózat építése együtt 4,7 milliárd dollárt emészt fel, emellett 2,4 milliárd dollárt szánnak a nyugat-malajziai vasút- és kikötőfejlesztési programra, 2008-ig. Malajziában 1988 óta a GDP megduplázódott. Az infláció mindössze 3,6 százalék. 1995-ben a gazdaság túlfűtöttségének a jelei mutatkoztak. Az ország fizetési mérleghiánya 1996-ban 5,9 milliárd dollár, a GDP 6,3 százaléka volt. Először csökkentek a valutatartalékok, amelyek tavaly meghaladták a 26 milliárd dollárt, ami az ország 4 havi importfedezetével egyenértékű. A kormány a megoldást nem a gazdaság pénzügyi eszközökkel való lehűtésében, hanem az exportoffenzíva erősítésében és a szolgáltatási szektor fejlesztésében látja. Az 1996-ban kezdődött 7. ötéves terv időszakát az intenzív gazdasági fejlődésre való áttérés, a termelékenység fokozása periódusának szánják, amikor az újabb csúcstechnikát képviselő iparágak és szolgáltatások ugrásszerű meghonosítása lesz az áttörés legfontosabb eszköze. Az ország egyébként 1991 és 1994 között is óriási tőkeimportot - 24 milliárd dollárt - vonzott, aminek az eredményeként a GDP előállításából a mezőgazdaság és alapanyagtermelés 19,7, a feldolgozóipar 34,5, az építés és építőanyagipar 4,5, a szolgáltatások pedig 44,6 százalékkal részesültek (3,3 százalékos importtöbblet mellett). 1996 júniusában Rafidah Aziz nemzetközi kereskedelmi és ipari miniszterasszony meghirdette a kis- és közepes vállalatok ipari szektorba integrálási programját, annak érdekében, hogy a háttéripar fejlesztésével csökkentsék a köztes termékek és alkatrészek importját. Malajzia a világ 19. legnagyobb exportőre. A világ legjelentősebb óntermelője (részesedése 19 százalék). Legfontosabb exportcikke a nyersolaj, fa, kaucsuk, ón, pálmaolaj, továbbá színesfémek, illetve elektronikai gyártmányok. A legfőbb exportra termelő ágazat az elektronika és a járműipar, a gépgyártás, valamint a textil- és ruházati ipar. A külkereskedelmi áruforgalom értéke tavaly 147,7 milliárd dollár volt (az export 74,8, az import pedig 72,9 milliárd dollárra rúgott). A szolgáltatások külkereskedelmének értéke 38,8 milliárd dollár volt (15,5 milliárd export és 23,3 milliárd dollár import tartalommal). A teljes külkereskedelmi forgalomból az egyes országok és régiók részesedése: Japán 21, az USA 20, Szingapúr 18, az Európai Unió 14, Kelet-Ázsia 11, az ASEAN többi országa 6, a világ egyéb térsége pedig 10 százalék (Kelet-Közép-Európa és a FÁK részesedése mindössze 0,2 százalék). A kelet-ázsiai gazdaságok exportnövekedése 1995-ben és 1996-ban (százalékban) Fülöp-szigetek Indonézia Malajzia Hongkong , Dél-Korea Szingapúr Tajvan Kína Thaiföld Forrás: ING Barings □ 1995 11996 2