A Világgazdaság Országmelléklete - Málta (2003)
2003-04-01
Ahol észak és dél civilizációja találkozik Valljuk be őszintén, nem igazán ismerjük Máltát. Aki nem járt ott, legfeljebb annyit tud, hogy egy szigetország valahol a Földközi-tengeren. Máltát pedig látni kell! - ezt üzeni mindenkinek dr. Huszty András, a „miniállam” budapesti tiszteletbeli főkonzulja. Málta valóban parányi. A Szicíliától délre 93 és Líbiától északra 290 kilométerre található, három lakott szigetből - Málta, Gozo és Comino - álló köztársaság területe mindössze 316 négyzetkilométer, lakosainak száma pedig 385 ezer, tehát a világ negyedik legnagyobb népsűrűségű országa. A kopár, kő borította szigeteken leginkább a kaktusz él meg. No és persze a máltaiak, meg azok a turisták, akik kiváncsiak Európának erre a távoli vidékére. Egy lakosra legalább három külföldi jut évente, és a vendégéjszakák száma több mint öt. Máltára ugyanis nem átutazók érkeznek, hanem olyan vendégek, akik látni szeretnék „Európa legnagyobb szabadtéri múzeumát”, ahogyan Reginald Fava, a Máltai Kereskedelmi Kamara elnöke jellemzi hazáját. Méltán, hiszen a látnivalók közé tartoznak például a piramisoknál ezer évvel régebbi, megalitikus templomok, a hatalmas haditengerészeti erődök, az Európa első tervezett városai között nyilvántartott, a 16. század derekán felépített főváros, Valetta, a középkori katedrálisok, és legalább ennyire vonzó a mai nyüzsgő tengerparti élet, illetve a Földközi-tenger egyik legtisztább, szabdalt partszakasza, a fürdőzők és könnyűbúvárok paradicsoma. Máltán csaknem minden nagy kultúra képviselői (és rablói) megfordultak, rövidebb-hosszabb időre meg is telepedtek, és nyomot hagytak maguk után. Föníciaiak, karthágóiak, punok, rómaiak, bizánciak, arabok, vikingek egyaránt jártak ezeken a tájakon. Itáliaiak, franciák és angolok folytatták a sort. „Málta olyan multikulturális ország, amilyen kevés van a Földön. Egymástól sokban eltérő kultúrák egyedülállóan épültek össze. A máltai nyelv arab eredetű, de latin betűvel írott, ugyanakkor olyan betűket is használnak, amelyek nálunk ismeretlenek. Hallgatva teljesen arabnak tűnik, az arabok mégsem értik, mert a beszélt nyelven nagyon erős olasz befolyás érződik. A közigazgatás teljesen angol mintájú. Sörből egy pinzet kell kérni, nem fél litert. (Az ára sok kocsmában réztáblára vésve látható - ennyit az inflációról, ami egyébként 2-3 százalék között mozog.) A máltai pénz a líra, de fontnak hívják. „A máltaiak ennek a vegyes hatásnak teljes mértékben tudatában vannak, és nagyon büszkék rá.” Így összegezte benyomásait Huszty András, aki szerint a máltaiak úgy vonzzák és úgy szolgálják ki a turistákat, hogy az párját ritkítja. „Ez azon az evidencián alapul, hogy a turizmusból élnek, s ebből származik a miniállam jövedelmének 35 százaléka” - tette hozzá, megismételve a turistáknak szánt üzenetét: Máltát látni kell! Az üzletemberek figyelmét pedig arra hívja fel, hogy a máltaiak olyan üzleti kapukat tudnak kinyitni Észak-Afrikában, amelyek különben zárva maradnak Magyarország előtt. Ez utóbbi gondolatról részletesen beszélt Guido de Marco köztársasági elnök is, amikor egy évvel ezelőtt hivatalos látogatást tett Budapesten. „Málta legjobban eladható terméke a földrajzi elhelyezkedése a mediterrán térségben, minthogy csaknem azonos távolságra fekszik Olaszországtól, Észak-Afrikától, Gibraltártól és Törökországtól. Kultúráját és hovatartozását tekintve európai, ugyanakkor földrajzi tekintetben egyértelműen mediterrán ország. Az észak-afrikai piacokkal és Gibraltárral kiválóak a kapcsolatai. Vállalkozóik erős pozíciókkal rendelkeznek ezekben a térségekben.” - mondta az államfő a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. által szervezett üzletember-találkozón tartott előadásában. Az elnök nem röstellt tulajdonképpen „alapfokú szemináriumot” tartani. Realitás ugyanis, hogy ma még földrajzilag és történelmileg egyaránt nagy a távolság Málta és a kelet-közép-európai térség között. Remélhetőleg ez már csak rövid ideig marad így, hiszen a történelem éppen korrigálja önmagát, amikor a szigetországot és Magyarországot egyszerre teszi ugyanannak a családnak, az Európai Uniónak a tagjává. „Nagyon sokat tanulhat egymástól a két ország, de ehhez jól meg kell ismernünk egymást, még 2004 előtt” - ezt politikai üzenetként fogalmazta meg hallgatósága előtt Guido de Marco, aki később e sorok írójának nyilatkozva hangsúlyozta: „Málta észak és dél két különböző civilizációjának útkereszteződésében található, így a mediterrán kérdéseket teszi majd az unió asztalára. Nem feledkezhetünk meg ugyanis a mediterrán realitásokról. A máltai nép már régóta azt az álláspontot képviseli, hogy nincs európai biztonság a mediterrán térség biztonsága nélkül.” Trom András Málta fő kereskedelmi partnerei (részesedésük a teljes külkereskedelemből, százalékban)