A Világgazdaság Országmelléklete - Portugália (1998)
1998-06-01
A kölcsönös felfedezés haszna Látványosan fordul a kelet-közép-európai térség felé Portugália. Lengyelországban 200 millió dolláros befektetéssel a legnagyobb élelmiszerkereskedelmi láncot építi ki a Jeronimo Martins cég. António Guterres miniszterelnök márciusban Budapesten azt hangsúlyozta: „fontos, hogy Portugália közös sorsban osztozzon Magyarországgal az Európai Unióban”. Pár héttel később pedig Jorge Sampaio köztársasági elnök Kijevben fejtette ki, hogy Portugália kész megosztani tapasztalatait azokkal a kelet-közép-európai országokkal, amelyek az ibériai kis országhoz hasonló nagy ambíciókkal vágtak bele a társadalmi-gazdasági átalakulás folyamatába. Portugália a legutóbbi évtized során nemcsak megizmosodott és az Európai Unió elismert tagjává vált - amely „simán” vette az akadályokat és az első körben bekerül az európai gazdasági és pénzügyi unióba hanem ezzel párhuzamosan rendezte viszonyát a volt gyarmatbirodalommal, amellyel egyre szorosabbra fűzi ismét gazdasági kapcsolatait. (Ezért is lenne kézenfekvő a Budapest és Lisszabon közötti közvetlen légijárat, ami kitűnő összeköttetést teremtene számunkra Dél-Amerika és a portugálul beszélő afrikai országok felé egyaránt.) Portugália teljes szívvel támogatja az EU kibővítését, amiért cserében arra számít, hogy igénye az unió további pénzügyi forrásaira meghallgatásra talál majd. Ennek a stratégiának a része a portugáliai diktatúrából való kiemelkedés tapasztalatainak megosztása azokkal az országokkal, melyek készek erre odafigyelni - írja a tekintélyes Financial Times. A portugál tapasztalatok számunkra is nagyon lényegesek, mert segíthetnek eloszlatni számos illúziót. Megszívlelendő például, amit dr. Vitor Martins, az európai uniós ügyek volt államtitkára hangsúlyozott e sorok írójának: az Európai Unió eddig mindig csoportosan vett fel új tagországokat. Hiába értek véget Portugáliával hamarabb a sikeres tárgyalások, be kellett várnia Spanyolországot. Közismert, hogy a portugál gazdaság felélesztésében és kibontakoztatásában meghatározó volt az a vérátömlesztés, amit az Európai Uniótól kapott. A strukturális és kohéziós alapokból az ország napi 10 millió dollárhoz jutott éveken át. Ez a jövőben azonban ilyen nagyságrendben sem Portugália sem a csatlakozásra váró országok számára nem áll majd rendelkezésre. (Az unió támogatásán felül egyébként 1990 óta közel 30 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetés célországa is volt Portugália.) Az uniós támogatás jelentős részét a mezőgazdaság életben tartására fordították. Ennek ellenére az utóbbi hat évben 20 ezer gazdaság ment tönkre José Manuel Casqueiro, a Portugál Mezőgazdászok Szövetségének főtitkára szerint, aki arra a tényre is felhívja a magyar szakmai közvélemény figyelmét, hogy Dél-Európa mezőgazdaságának 90 százaléka tönkremenne, ha alávetnék a világpiaci árak versenyének, és nem részesülne termelői árkiegészítő támogatásban. Ezért valószínűsíti Manuel Carvalho da Silva, a legerősebb portugál szakszervezet, a baloldali CGTP főtitkára, hogy a jelenlegi farmok 40 százaléka el fog tűnni. Hogyan lehet úgy privatizálni, hogy a stratégiai ágazatok azért belföldi (és nemzeti) tulajdonban maradjanak? Erre a kérdésre is van válasz Portugáliában. Fernando Rodrigues Mendes, a Portugál Bankszövetség főtitkára például elmondta, hogy az utóbbi három évben a bankok száma megduplázódott, jelenleg mintegy 60 pénzintézet működik az országban, ezek közül 15-20 külföldi érdekeltségű, de a súlyuk nem nő. Az öt legnagyobb helyi bankcsoport pénzpiaci részesedése 85 százalékos. Egymás jobb megismerését, az információcserét és közös akciók előkészítését segítik azok a megállapodások, amelyeket António Guterres budapesti látogatása alkalmával írtak alá. Luis Morales, a Portugál Iparszövetség alelnöke ennek nyomán azt üzeni a magyar cégeknek, hogy akik hozzájuk fordulnak, ugyanolyan bánásmódra számíthatnak, mint saját 3000 tagvállalatuk. Alberto Mesquita, a Portói Iparszövetség alelnöke pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy az ExpoNord állandó kiállítás kiváló bemutatkozási lehetőség, ahol nemcsak a portugál cégekkel lehet megismerkedni, hanem a szomszédos spanyol tartomány, Galícia vállalataival is. Portugália tehát előre tekint és közelebb jön. Arra készül, hogy belföldi beruházásainak húzóereje pár év múlva alábbhagy, ezért a külpiacokon erősíti pozícióit. Ebben a folyamatban a magyar és portugál érdekek minden bizonnyal találkoznak. Trom András Az EU egyik legolcsóbb országa 1 csésze kávé escudo* 80 1 kifli 10 1 doboz joghurt 65 1 kg gyümölcs 200 1 kg hús 1 200 1 pulóver 5 500 1 pár cipő 10 000 1 havi átlagkereset 100 000 * 100 escudo , 115 Ft 1 órai átlagos bérköltség: munkabér 4 dollár, járulékok 2,8 dollár munkanélküliség 1998 márciusában: 6,5 % (az Európai Unió átlaga: 8,4 %) Forrás: Semanario Económico 1998. március 5., Financial Times. The European 1998. május 25-31.