A Világgazdaság Országmelléklete - Svájc (1998-2000)

1998-03-01

Svájcról sok mindent tudunk, és sok mindenről a 7,1 milliós országra asszo­ciálunk. A lila tehén, az életmentő ber­náthegyi, a zsebkés, a bankok, a sok­­nemzetiségűség, az óra, a Schwyzer­dütsch, az Alpok, a kantonok, a szavazások, az 1815 óta nem­zetközileg elismert semleges­ség és Tell Vilmos földje. Rend­kívül óvatos emberek hazája, az egyik leggazdagabb ország. És a demokrácia mintaképe. Svájc azonban számunkra ennél lényegesen több: a sza­badság, a függetlenség, az önál­lóság mintaképe. Persze tudjuk, az ehhez vezető út hosszú volt és göröngyös, és mindennek megvolt a maga ára. De Svájc ezt az árat meg tudta, tudja fizetni. Mondják, mert szeren­csés­­ ami a hátránya, az a leg­nagyobb előnye is: földrajzi fek­vése és domborzati adottsága sok mindentől megkímélte. Nem a szerencsén múlt azonban, hogy a Global Com­petitiveness Report nemzetközi összehasonlításban a svájci oktatási rendszert minősíti a második legver­senyképesebbnek. Az sem a vak vélet­lennek köszönhető, hogy ugyanez a je­lentés Svájcot az egy főre jutó távközlé­si beruházások alapján az élre, vasút­hálózatát alapul véve a második, és autóút-infrastruktúráját tekintve a ne­gyedik helyre sorolja.­­Pedig a mi adott­ságainknál mennyivel nehezebb föld­rajzi viszonyok között, alagutak, hágók, viaduktok tucatjainak a megépítésével lehetett csak kiépíteni közlekedési háló­zatát, és mennyi egyeztetés, vélemény­ütköztetés, helyi népszavazás kellett a munkálatok előtt!) Mindehhez - és sok máshoz - első­sorban jó célokra és kemény munkára volt szükség. Svájcban 42 órás a man­ Svájc más­ kahét, az egyik leghosszabb a világon. Nemcsak sokat dolgoznak, hanem jól is. Az ország izoláltságát, különállósá­gát bármilyen gyakran emlegetik is, a helvét cégek rendkívül nyitottak a világ­ra és különösen jól beépültek a nemzet­közi vérkeringésbe. Ez nagymértékben a közvetlen külföldi tőkekihelyezés (FDI) eredménye. Az OECD-országok sorában Svájc az FDI abszolút összege alapján a nyolcadik, de egy lakosra ve­títve az első. A svájci cégek az ország határain kívül 1,4 millió embert foglal­koztatnak, ami Svájc belföldi munkaere­je egyharmadának felel meg - ez is egyedülálló arány. A svájci transznacio­nális konszernek igazi globális cégek. Az ebbe a kategóriába tartozó tíz legna­gyobb svájci multi értékesítésének több mint 90 százaléka külpiacokon történik, és alkalmazottainak közel 85 százaléka külföldön dolgozik. Svájc nemzetközi in­tegráltságának legfőbb mozgatói ezek az óriáscégek. 12 ilyen svájci cégtől származik az ország összes külföldi be­fektetésének a fele. Ma a helvét cégek a komparatív elő­nyök alapján egyre aktívabban helyezik külföldre a termelésüket, hogy nemzet­közi versenyképességüket ily módon megőrizzék, vagy fokoz­zák. Régiónk az utóbbi években a svájci tőkekiáramlás szem­pontjából a legdinamikusabban fejlődő célpiac. 1995-ben pél­dául egyetlen év alatt 170 szá­zalékkal nőtt a térségünkben befektetett svájci tőke értéke, és az összes tőkekihelyezés 6,2 százaléka jutott a reformorszá­gokba. A svájci külföldi befekte­tések halmozott összegének azonban még csak az 1,1 szá­zaléka követhető nyomon régi­ónkban. Hazánkban idáig 550 millió frank értékű közvetlen be­ruházást hajtottak végre svájci cégek. Ezt még Johannes B. Kunz budapesti svájci követta­nácsos is visszafogott jelenlét­nek minősítette a közelmúltban. Remélhetően egyre intenzí­vebbé válnak a magyar-svájci kapcso­latok. Ehhez adhatott ösztönzést Göncz Árpád tavaly őszi látogatása. Ez volt az első hivatalos államfői vizit a két ország kapcsolatainak történetében. Az állam­fő benyomásairól a Svájci-Magyar Ke­reskedelmi Kamara rendezvényén a kö­vetkezőképpen számolt be: „Nemcsak, hogy minden kifogástalanul, emberi di­menzióban működik, hanem a svájciak ezzel a makulátlan, tisztességes társa­dalmukkal nem is dicsekszenek”. Erre szokták azt mondani: mert van mire szerénynek lenniük. És talán arra is, hogy Svájc valóban más: meg tudott maradni önmaga, és kicsisége ellenére nem lett mások másolata. Ez a nagysá­ga. Trom András A világ vezető multinacionális vállalatai sorrend cégnév anyaország transznacionalitási index 1. Nestlé] Svájc 94,0 2. Thomson Corporation 1^1 Kanada 93,3 3. Holderbank Financiére| Svájc 92,1 4. Seagram Company | *• | Kanada 89,7 5. Solvay •t| ~| Belgium 89,6 6. ABB Asea Brown Boveri■Qb Svájc 88,6 7. Electrolux [ | Svédország 88,3 8. Unilever || Nagy-Brit./Hollandia 87,1 9. Philips Electronics ^ Hollandia 85,4 10. Roche Holdings ■ Svájc 85,1 Forrás:Financial Times, 1998. január 30.

Next