A Világgazdaság Országmelléklete - Svédország (1991-2005)
1991-05-01
AZ INTERNATIONALE SONDERBEILAGEN Skala Gesellschaft m.b.H. MELLÉKLETE A VILÁGGAZDASÁGBAN Könnyebb ma Magyarországon dolgozni, mint bármikor korábban Interjú Knut-Georg Söderlund kereskedelmi tanácsossal - Kérem, összegezze és értékelje a két ország közötti kereskedelmet, amelyet második éve magyar aktívum jellemez. A legtöbb svéd cég, amely Magyarországgal foglalkozik-és ezek általában nagy vállalatok - mélyen érintettek azokban a vállalkozásokban, amelyeket kialakítottak, vagy amelyeken dolgoznak magyar partnereikkel, mind a vegyesvállalatok létrehozása terén, mind a kooperációkban, mind az együttműködés egyéb formáiban. A magyar oldalról megmutatkozó kereskedelmi aktívum részben ezeknek a nagy svéd cégeknek az aktivitására vezethető vissza. Ez nemcsak azért örvendetes, mert tükrözi a svéd cégek jóindulatát, hanem azért is, mert képesek megfelelő magyar termékek felkutatására. Minthogy 1967 óta dolgozom az ún. Kelet-Európában, tudom, milyen nehéz volt annak idején importképes árut találni, tehát megítélésem szerint nagyon jó lépéssorozat vezetett el a jelenlegi helyzetig, amikor a két ország vállalatai már szorosan együttműködnek. A svéd vállalatok egyébként további jó beszerzési lehetőségeket tártak fel, aminek nagyon örülök. Meggyőződésem, hogy jó irányba tart a svéd-magyar kereskedelem, amely a magyar aktívum eredményeként lehetővé teszi majd a nagyobb svéd exportot is Magyarországra. Az energiaipar, környezetvédelem, távközlés, feldolgozóipar és az automatizálás terén várható további svéd export-előretörés. Az Önök számára tehát mostanra érett be az az úttörő szerep, amelyet már több évtizede betöltötték a magyar vállalatokkal való együttműködésben. Ugyanakkor egyre élesebb a konkurrencia a magyar piacra betörők, a vegyesvállalatot alapítók között. Nem tartanak a fokozódó versenytől? - De, természetesen tartunk a konkurrencia-harctól, főleg ha nagyon őszinte akarok lenni -annak láttán, hogy egyes más országok cégei nagyobb támogatást élveznek Magyarországon, mint a svédek. Itt elsősorban a hitelgarancia megadására gondolok. Éppen ezért, amikor svéd üzleti köröket, vagy magukat a politikusokat tájékoztatom, mindig hangsúlyozom, hogy a helyzet kedvezőbb is lehetett volna számunkra, és az is kellene, hogy legyen, ha abból a műszaki színvonalból indulok ki, ami a svéd gyártmányokat jellemzi, azonban vannak mások, akik több pénzzel a zsebükben érkeznek Budapestre. A verseny tehát nagyon keménnyé vált. - A svéd belgazdasági helyzet nem olyan jó, mint volt korábban, nyilván ezért is vált Svédország a legnagyobb tőkekihelyezővé, főleg a Közös Piacba. Milyen hányad jut beruházásaikból Kelet-Európára? - Azt látni kell, hogy Európának ez a középső régiója nem tartozik a legfontosabb piacok közé. Az 1986 és 1989 közötti négy évben Svédország exportja ezekbe az országokba ugyanazon a 2,7 százalékos szinten mozgott, mint a fejlődő országokba irányuló kivitelük aránya. Ez a tőkekihelyezésre is igaz. Ez azonban szorosan összefügg a Szovjetunióbeli helyzettel is. Annak a kimenetele nagyon bizonytalan, amit reálisan kell mérlegelniük a svéd cégeknek is. Azt is meg kell mondanom, hogy amikor a magyar helyzetről tartok előadást a svéd cégeknek, akkor arra igyekszem rávilágítani, hogy ne tekintsenek pesszimistának, inkább realistának, amikor azt hangsúlyozom, hogy akik rendkívül nagy várakozással érkeznek Budapestre és csak a jó lehetőségeket látják, tele várakozással, azok ne higgyék, hogy rövid idő alatt jó üzleteket lehet kötni Magyarországon. Megfelelő piacelemzés, hosszú idő és komoly Folytatás a 5. oldalon