Világgazdaság, 1970. február (2. évfolyam, 22/267-41/286. szám)

1970-02-21 / 36. (281.) szám

•0 A Közös Piac valószínűleg eltörli a teára, kakaóra és étolajra kivetett fogyasztási adót. Ezzel egyidőben pedig a fényűzési adót a hat tagországban azonos szintre hozzák, hogy a határok megnyitása ne ütközzön akadályba. A végrehajtó bizottság ezt a javaslatot a miniszteri tanács áprilisi ülése elé terjeszti. 9 Franciaország acélcsöveket szállít a Szovjetuniónak. Dunkerque-ben 2800 tonna acélcsövet raktak be egy szovjet teherhajóba, a 40 ezer tonnás szállítmány első részeként. A csöveket a szibériai földgáz csővezetékének építésénél használják fel. A Nagy-Britannia, Hollandia és az NSZK által közösen építendő urániumdúsító centrifuga létesítéséhez a brüszszeli bizottság feltételes hozzájárulását adta. Jól értesült körökben arról beszélnek, hogy a végrehajtó bizottság ezzel lezártnak tekinti a hónapok óta függőben tartott ügyet, bár néhány problémát még nem oldottak meg. A La Manche-csatorna alatt építendő alagút tervéről tavasszal befejezik a francia—angol kormányközi tárgyalásokat. A vállalkozásban résztvevő francia pénzcsoportok támogatják a tervet, amelynek megvalósítási költségeit 4 milliárd francia frankra becsülik. Niger köztársaság urániumkészleteinek feltárására közös vállalatot hoznak létre japán cégek és a francia L’Énergie Atomique. Az új vállalkozásba a következő két évben 2 milliárd yent fektetnek be. A Szovjetunió a közeljövőben felújítja az 54 000 indiai vasúti kocsi vásárlására vonatkozó ajánlatát. A korábbi tárgyalások holtpontra jutottak, mivel a partnerek nem tudtak megegyezni az árban — jelentette ki Szkacskov, a szovjet külgazdasági állami bizottság elnöke. Anglia és az Ír Köztársaság miniszterei Londonban megvitatták a két ország közös piaci csatlakozásával kapcsolatos kérdéseket. A megbeszéléseken szó esett az írországi mezőgazdasági cikkeknek az angol piacon történő értékesítéséről is. Az ír vaj és sajtexportról később folytatják az eszmecserét. 0 Új-Delhiben cáfolják a berlini indiai kereskedelmi kirendeltség vezetőjének biztosított konzuli ionokról szóló jelentést. — Erről a VILÁGGAZDASÁG február 20-i számának 2. oldalán adtunk ismertetőt. 0 Lerakták az alapkövét az Európát Kis-Ázsiával összekötő, a Boszporusz felett átívelő hídnak. A több mint másfél kilométeres hidat angol—amerikai konzorcium építi 33 millió dollár költséggel. Előreláthatólag 1973- ban adják át rendeltetésének. JELENTI A Marokkó foszfáttermelése tavaly 11,3 millió tonnát ért el, amelyből 10,7 milliót exportáltak. Idén 13,5 millió kibányászásával számolnak, ebből 13 milliót szánnak exportra. A világ legnagyobb olajfinomítója lett a most befejezett bővítésekkel a Shell rotterdami kőolajfeldolgozója. A finomító kapacitása jelenleg eléri az évi 25 millió tonna kőolajat. 0 Thaiföld cukrot ajánlott fel eladásra a Szovjetuniónak. A délkelet-ázsiai ország a cukrot ugyanolyan preferenciális áron ajánlja, amilyet az USA évek óta fizet a cukorért. Thaiföld felvételét kérte a Nemzetközi Cukortanácsba, hogy a megegyezést elősegítse. 0 Spanyolország összesen 300 millió dollár értékben hosszú lejáratú hiteleket vett fel a Nemzetközi Fizetések Bankjától (BIS) és az amerikai Federal Reserve Banktól. Ebből a BIS 200 milliót fedez. 0 Zambiai gazdasági delegáció utazott Berlinbe, az NDK fővárosába. A küldöttség tárgyalásokat folytat a két ország gazdasági együttműködéséről. 0 Olajvezetéket épít Irak Törökországon keresztül a Földközi-tengerhez. A 420 millió dolláros vezeték végállomása a Törökország délkeleti részében levő Iskenderun mellett lesz. 0 Komputeralkatrészek licencét adta el az angol ICL vállalat a wroclawi Zaklady Elektriczne gyárnak. A licenc alapján előállított részeket a lengyel Odra 1034 típusú komputerbe építik be, amelynek gyártása már megindult. Venezuelai és salvadori gazdasági küldöttség járt a közelmúltban Romániában. A tárgyalások eredményeként szerződést kötnek az autóipari vállalatotokkal román traktorok szállításáról és komplett ipari létesítmények építéséről. A Japán és nyugatnémet acéltársaságok közösen kívánják kiaknázni az alaszkai olajmezők felfedezése után támadt acélcsövek iránti keresletet. A japán Fuji és a nyugatnémet August Thyssen már előzetes szerződést is kötött. A Rajna- és Ruhr-vidék két tucat nagyvárosát egyetlen közlekedési rendszerrel kapcsolják össze. Az 1980-ig megvalósítandó vállalkozásban 230 kilométer hosszú, föld alatti vasúthálózatot, zárt pályás autóutakat és két repülőteret építenek. Japánban 21 878 851 tv-készüléket tartanak nyilván. Ebből 3 193 179 színes készülék. A távol-keleti ország lakossága a legújabb felmérések szerint meghaladta a 101 milliót. Tavaly 1 893 000 gyermek született japánban, 23 000-rel több, mint 1968-ban. w 1970. FEBRUÁR 21. Napirenden az indiai költségvetés Csütörtökön kezdődött az indiai palament 3 hónapos ülésszaka, amely az 1970—71-es pénzügyi évre előirányzott költségvetést vitatja meg. A megnyitó beszédet Giri elnök tartotta. Elmondotta, hogy a kormány eltökélt szándéka gyorsabb lépéseket tesz egy új demokratikus és szocialista társadalmi rend fejlesztéséért. India elnöke megállapította, hogy az ország ipari termelése az elmúlt év során több mint 7 százalékkal emelkedett. A fizetési mérleg kielégítő volt, és ennek alapján az év végéig India növelni tudná tartalékait. Határozottan javultak az ipari kilátások — hangoztatta — különösen a műszaki fejlesztés terén. Az ország jelenlegi helyzete biztató a további fejlődés szempontjából. Felkérték az összes indiai állam kormányát, hogy biztosítsa a földreform végrehajtását, fékezze meg a vidéken tapasztalható növekvő türelmetlenséget és a nyomában fellépő feszültségeket. A költségvetés körül várható parlamenti vitának nagy figyelmet szentel az indiai sajtó. A lapok hangsúlyozzák, hogy az új költségvetési tervezetben a Nemzeti Kongresszus párt vezetősége és a kormány tovább erősíti a párt bombay-i kongresszusa után megkezdett haladó intézkedéseket , a legnagyobb magánbankok államosítását, a monopóliumok tevékenységének korlátozását, az állami szektor hatáskörének bővítését. Az indiai nagytőke képviselői is «lázasan készülődnek. A szindikátus-csoport harcot akar indítani Indira Gandhi kormánya ellen és e célból felszólította a parlament jobboldali csoportjait, hogy szavazzák le a kormány új költségvetési tervezetét. Indira Gandhi miniszterelnök-asszony csütörtökön a Nemzeti Kongresszuspárt parlamenti frakciójában történt felszólalásakor felhívta a képviselőket, hogy egyhangúlag támogassák a kormány által előterjesztett költségvetési tervezetet. Ha ezt ugyanis nem sikerül elfogadtatnia, számolni kell a kormányának bukásával. (Reuter, MTI) A SZOVJET CUKORIPAR PROBLÉMÁI A szovjet cukoriparnak két problémát kell megoldania: növelni kell a munka termelékenységét és el kell érni, hogy a gyári feldolgozásra kerülő répa cukortartalma magasabb legyen. A cukoripar lapja, Szaharnaja Promoszlennoszty januári száma tanulmányt közöl a cukoripar termelékenységéről és megállapítja: a folyó ötéves terv (1966—1970) ideje alatt erőteljesen csökkent a répából kivont cukortartalom. Ennélfogva igen sok függ a nyersanyag minőségének javításától, a répa kiszedésének és feldolgozásának megfelelő időpontjától. A répa ellenértékét a benne levő cukortartalomtól függően kellene kifizetni — írja a lap. A lap vélermménye szerint olyan termelőszövetkezeteket kell kialakítani, ahol a répaföldek a gyárak közelében fekszenek, s így lerövidíthető lenne a répa útja. A szállítást gépesíteni és korszerűsíteni kell, felépíteni a megfelelő tárolókat és automatizálni a cukortermelést. A lap aláhúzza az erkölcsi és anyagi ösztönzők fontosságát, a dolgozók érdekeltté tételét. Korszerűsíteni kell a gyárak bérstruktúráját. Ideértve a dolgozók anyagi jutalmazását is. A cukoripar jelenlegi termelékenysége és annak növekedési üteme nem kielégítő — állapítja meg a szovjet lap. Az okok főként az ipar struktúrájában rejlenek. 1969 elején a cukorgyárak 43 százaléka napi 1500 metrikus tonna feldolgozó kapacitással működött. Bár közülük többet korszerűsítettek, ezekben a gyárakban a munkaráfordítás 150—200 százalékkal haladta meg azokét az üzemekét, amelyekben a feldolgozó kapacitás napi 3—4 ezer tonnát ér el. A folyóiratban közölt statisztika kimutatja, hogy a szovjet cukoripar többsége kis- és középnagyságú gyárakból áll. A 100 tonna répa feldolgozására fordított idő a kisüzemekben 34 munkanap, a nagyüzemekben 12,8 munkanap. A közlemény azt a tanulságot vonja le, hogy magasabb munkatermelékenységet lehetne elérni a cukorgyárak rekonstrukciójával. A minimális és maximális produktivitású gyárak termelése közötti különbség nagymértékben a kapacitás-kihasználás fokának és a munkaszervezés színvonalának tudható be. (Reuter) Malik indonéz külügyminiszter Moszkvában Pénteken hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Malik indonéz külügyminiszter. Gromikóval és más szovjet vezetőkkel folytat tárgyalásokat. Moszkvaikörökben arra következtetnek, hogy a tárgyalások előterében szerepel az Indonéziának nyújtott szovjet kölcsönök ügye. A Reuter értesülései szerint Indonézia hosszú lejáraton, kamatmentesen kéri 800 millió dolláros adósságának visszafizetését. A szovjet fővárosban — írja a Reuter — döntőnek tartják a jelenlegi tárgyalásokat Moszkva és Djakarta gazdasági és politikai kapcsolatainak alakulása szempontjából. Maliik már 1966-ban hasonló célok érdekében járt Moszkvában, de üres kézzel távozott. A szovjet hitel visszafizetéséről múlt év szeptemberében is tárgyaltak a két ország képviselői, de ezek sem vezettek eredményre. Megfigyelők úgy vélik, hogy ha Malik sikereket ér el Moszkvában, erősítené tárgyalási pozícióit a nyugati hitelezőkkel szemben, akikkel egy hónap múlvakezdi meg tárgyalásait. Noha az indonéz külügyminiszter valószínűleg hangoztatni fogja országa jó szándékait a Szovjetunióval való kapcsolatok felújításáról, és megerősíti el nem kötelezettségi politikáját, szovjet részrőlhűvös fogadtatásra kell felkészülnie — írja a Reuter. Az indonéz belpolitikai bírálata mellett elítélik Djakartát azért is, mert lehetővé tette a Nyugat behatolását a gazdasági életébe. A bolgár—csehszlovák együttműködés A pozsonyi Új Szó beszámol az idei csehszlovák—bolgár kereskedelmi megállapodásról. A jegyzőkönyv szerint az árucsere terjedelme 3,3 milliárd korona értékű lesz. Ez az összeg majdnemkétszerese az 1948. évi forgalomnak. Csehszlovákia hagyományosan gépeket, berendezéseket, hengerelt anyagot, vegyipari cikkeket, papírt, hőálló anyagokat és nagy választékban fogyasztási árucikkeket szállít Bulgáriának. Bulgária a gépipari árucikkeken kívül dohányt, cigarettát, friss gyümölcsöt és zöldséget, színesfémeket, vegyipari cikkeket exportál Csehszlovákiának. Igen keresettek a tarka, kézi csomózású bolgár szőnyegek, tiszta selyem ruhaanyagok, prémkabátok, bőrkesztyűk és a bolgár kerámia. Az árucsere fejlesztéshez jelentős mértékben hozzájárult a csehszlovák— bolgár gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság tevékenysége is, melynek ágazati bizottságai intenzív módon keresték a termelési kooperációnak és az együttműködésnek új formáit. Ezen a téren jelentős a Skoda teherautó-gyártási együttműködési egyezmény. Értéke körülbelül 1 milliárd korona és lényeges hatással lesz az 1971—1975-ös évek árucsere-forgalmára. Csehszlovákia jelenleg Bulgária harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Bulgária a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külkereskedelmi partnereinek sorában a 7. helyen áll. Dán javaslat kelet-nyugati együttműködésre Hartling dán külügyminiszter egy olyan kelet-nyugati fórum megteremtését javasolta, ahol „viszonylag problémamentes” kérdéseket vitatnának meg. Példaként megemlítette az embert körülvevő környezet átalakításának problémáját. Parlamenti felszólalásában Hartling rámutatott arra, hogy az e területeken megvalósuló, nem kimondottan gazdasági, műszaki és tudományos problémákat érintő együttműködés megfelelő politikai klímát teremthet, lehetővé téve súlyosabb kérdések megoldását is. Veszteséges az angol állami acélipar A British Steel Corporation, angol állami acélvállalat bejelentette, hogy a szeptember hónappal végződő üzleti évben 22,8 millió font sterling veszteséggel dolgozott. A bejelentés szerint a megfelelő pénzügyi eredmény eléréséhez jelentős áremelésre volna szükség és korszerű gyártási módszereket kellene bevezetni. Nem helyes — közli a vállalat — az ország gazdasága szempontjából, hogy az acélipar az áraknak a gazdaságos szint alatt való tartásával más iparágakat szubvencionál. A most folyó hathónapos periódus folyamán, tekintve, hogy a kormány áremelést engedélyezett, az eredményekben nyilvánvalóan javulás mutatkozik. A BSC egyébként 1975-re 32—33 millió tonna acélkihozatalt tervez, a szeptemberben befejeződött üzleti év 24 230 000 tonna eredményével szemben. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az elkövetkező hat év folyamán évente 150—175 millió font sterling értéket ruházzon be. (Reuter) VILÁGGAZDASÁG A SVÉD GAZDASÁG HELYZETE 1969 VÉGÉN Általánosságban véve 1969 a svéd gazdaság jó éve volt. Az ipari termelés volumene viszonylag nagymértékben, közel 9 százalékkal nőtt. Ez a növekedési ütem jóval meghaladta a második világháború utáni évek átlagát, csak 1960-ban és 1964-ben érte el ezt a szintet a korábbi években. Mindezt gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság mellett — ami már 1968-ban is fennállt — sikerült elérni, így a növekedés a foglalkoztatottak számának lényegesebb emelkedése nélkül valósult meg. A termelékenység növekedése ennek megfelelően megközelítőleg 9 százalékra tehető, szemben a hatvanas évek 7 százalékos átlagával. Az ipari beruházások volumene 1967- ben és 1968-ban csökkenő tendenciát mutatott. Ez a mutató is előnyösen változott 1969-ben; a beruházások volumene az iparban 6 százalékkal, a kereskedelemben még nagyobb mértékben nőtt. Az országban egy év alatt 105 ezer új lakást adtak át. A lakosság fogyasztása, a kiskereskedelmi forgalom 4 százalékkal emelkedett. A külkereskedelem területén is hasonlóan kedvező változások mutatkoztak. Kedvezően hatott a világpiacnak Svédország számára előnyös konjunkturális alakulása, amely az exportnak váratlanul nagy, 14—15 százalékos növekedését eredményezte. Ehhez hasonló exportnövekedést szintén csak két esetben regisztráltak a hatvanas években. 1960-ban 16, 1964-ben 15 százalékkal nőtt az export. Az ország számára egyértelműen előnyös változások mellett azonban kedvezőtlenebb tendenciák is jelentkeztek. Bár a fogyasztói árszínvonal a hatvanas évek 32 százalékos átlagánál alacsonyabb mértékben, 3 százalékkal emelkedett, ez a növekedés még így is egy ponttal meghaladta az 1968-as ütemet. Az import növekedésének üteme körülbelül azonos volt az exportéval. A Svéd Gazdaságkutató Intézet becslése szerint ez az egyéb fizetési mérlegtételek változtatásaival együtt a fizetésimérleg 300 millió Ster-ra tehető passzívumára vezetett. Bár a passzívum mértéke viszonylag nem nagy, a változás iránya kedvezőtlen, tekintettel az 1968-as év százmilliós aktívumára. Egyértelműen kedvezőtlen jelenség volt viszont a devizakészletek jelentős, a passzívumot jóval meghaladó apadása. Az ország arany- és devizatartalékai az év első 11 hónapjában több mint 30 százalékkal, körülbelül 2 milliárd Skr-val csökkentek. Az okok sokrétűek: szerepet játszott a kamatláb rendkívül magas nemzetközi színvonala, a hosszú lejáratú külföldi tőkebefektetések növekedése és a nemzetközi pénzpiac rendezetlen állapotából fakadó rövid lejáratú tőkemozgások. A devizakiáramlás drasztikus hitelkorlátozásokat hívott életre, a hivatalos kamatláb júliusban 1931 óta nem tapasztalt magasságot, 7 százalékot ért el. A kötelező tartalékok arányát felemelték, a kereskedelmi bankok által, a központi banknál felvehető hitelek összegét egyéni kvóták szerint maximálták. Mindezek végrehajtását különböző szankciókkal biztosítják. Az intézkedések eredményeképpen június és október között a kereskedelmi bankok nyújtotta hitelek összege több mint 4 százalékkal csökkent. Nagy probléma előtt áll tehát a svéd gazdasági élet. A nagyarányú gazdasági növekedés nyilvánvalóan megtorpan, ha a hitelkorlátozások nem enyhülnek. E kérdésre csak 1970 folyamán kapunk választ, de könnyen lehetséges, hogy — mindenekelőtt a beruházások vonalán — kisebb recesszió következik be. A hitelpolitika arculatát viszont a devizahelyzet határozza majd meg. Nem valószínű, hogy az export növekedési üteme ebben az évben eléri az 1969-es arányokat, részben azért, mert az exportra termelő üzemek nagy része már teljes kapacitással dolgozik (a Gazdaságkutató Intézet az 1969-es növekedés felével számol). Az import növekedése várhatóan még inkább lelassul majd. Ez önmagában a kereskedelmi mérleg javulását eredményezi, de a fizetési mérleg egyéb tételeinél a helyzet már korántsem megnyugtató. A szolgáltatásokkal kapcsolatos kifizetések, az erősen passzív idegenforgalmi mérleg igen könnyen tovább ronthatják a fizetési mérleg pozícióját, és ez a gazdaságpolitikai elképzelések kialakításában a kormánynak további gondokat okozhat. Olah Zoltán A lengyel külkereskedelem tavaly A lengyel külkereskedelmi forgalomban évek óta mutatkozó gyors és dinamikus növekedési ütem a múlt évre is jellemző volt. 1966 óta a lengyel külkereskedelemben nőtt az export súlya, ezzel egyidejűleg ennek szerkezete és földrajzi megoszlása is kedvező irányban változott meg. Lengyelország kereskedelmi forgalmában a szocialista országok részesedése a megelőző évhez képest 1,7 százalékkal nőtt és év végéig elérte a 66 százalékot. A külkereskedelmi forgalom a múlt évben — még nem ellenőrzött adatok szerint — több mint 6 milliárd dollár értékű volt és ez körülbelül 500 millió dolláros emelkedést jelent 1968-hoz képest. A múlt év első kilenc hónapjában a forgalom körülbelül 12 százalékkal emelkedett, az előző év hasonló időszakához képest. Az exportban a gépek és berendezések, valamint a közlekedési eszközök aránya nőtt jelentős mértékben — 1968 hasonló időszakához képest 19 százalékkal. A beruházási javak részesedése az összexportban ebben a kilenchónapos periódusban 13,4 százalékkal emelkedett. Ezeknek a cikkeknek a kivitele a szocialista országokba 19, a tőkésországokba 17 százalékkal nőtt. Az exporton belül legnagyobb ütemű a gépjárműkivitel növekedése volt (44 százalék), elsősorban annak következtében, hogy jelentős mennyiségű licenc alapján készített személygépkocsi, Polski Fiat 125 került külföldi piacokra. Harminc százalékkal nőtt ez időszakban a szerszámgépek és a fémfeldolgozógépek exportja, 58 százalékkal a kohóipari gépek, 49 százalékkal a papíripari gépek, 24,7 százalékkal a mezőgazdasági gépek, 28 százalékkal a textilipari gépek, 35 százalékkal a hajómotorok és ugyancsak 35 százalékkal a bányászati felszerelések kivitele. A tüzelő- és nyersanyag-export értéke a múlt év első és tizedik hónapja között 300 millió dollár volt, év végéig pedig kb. 500 millió dollárt ért el. Ennek ellenére ebben az árucsoportban az export csak 11 százalékkal nőtt. A nyersanyagok világpiaci ára a múlt évben Lengyelország számára kedvezően alakult. Volt ugyan bizonyos árcsökkenés a kén piacán és néhány más területen is, a színesfémek ára viszont emelkedett. A mezőgazdasági cikkek és élelmiszerek exportja 1969-ben a kedvezőtlen időjárási tényezők következtében csökkent. Január és szeptember között a kivitel az 1968-as év szintjén volt, de a negyedik negyedévben e szint alá csökkent. Jelentősen csökkent 1969-ben a vasexport — ezt elsősorban Anglia kontingens-korlátozásai okozták — és a cukorexport. Ez a Nemzetközi Cukoregyezménynek azzal a határozatával függ össze, amely Lengyelország számára 370 ezer tonában rögzítette a kontingenst. Csökkent a gyümölcs, a zöldség, a szárnyasállat, a fagyasztott áruk, a méz, a repce és a repcephaj kivitele is. Így az összexportban az agrártermékek és élelmiszerek részesedése az 1968-as 14 százalékról 12 százalékra csökkent. Az agrártermékek exportjának szerkezetében azonban kedvező változások mentek végbe, elsősorban a félkész- és késztermékek aránya nőtt. Az ipari fogyasztási javak kivitele 13 százalékkal emelkedett. Hasonló volt a helyzet a konfekcionált és kötöttáruk, a bőrcipők és bútorok esetében is. Ezek exportja a múlt évben körülbelül 500 millió dollár értékű volt. Az import növekedési rátája a múlt évben 11 százalék volt. A szocialista országok viszonylatában ez az arány 15 százalék. Legnagyobb volt ez a növekedés a gépek és beruházási eszközök behozatala területén, ezeknek aránya szocialista viszonylatból 17,5, tőkés viszonylatból 18,9 százalékkal nőtt. Minél gyorsabban növekszik azonban az ipar fejlesztési üteme, annál nagyobb mértékben nő a modern, hatékony berendezések iránti igény. Ezeknek behozatala viszont az ország fizetésképességétől függ. A tőkésországokba irányuló lengyel gép- és berendezésexport — amellyel ezt kompenzálni lehetne — ma még az összkivitelnek csak csekély hányadát, 5 százalékát alkotja. Tekintettel arra, hogy az agrárexport és az élelmiszerek kivitele mind nagyobb nehézségekbe ütközik, a tőkésországok viszonylatában a kereskedelmi és fizetési mérleg körül mind nagyobbak a problémák. Ezek megoldását segíthetik elő — bár ma még igen kis mértékben — az ipari kooperációk is. Lengyelország arra törekszik, hogy egyes beruházási javak termelése területén a legkorszerűbb technikát valósítsa meg, amelynek alapján termékeit bárhol a világpiacon elhelyezheti. A tőkés fizetési mérleget tekintve ,tehát ebben a viszonylatban az exportnak az importnál nagyobb ütemű növelése kívánatos. Ami az 1969-es évet illeti, ebben az időszakban teljesítették ezeket a feladatokat. (Der Polnische Aussenhandel) CSÖKKENT AZ NDK ÉS AUSZTRIA KERESKEDELME Az osztrák APA hírügynökség jelentéseszerint az NDK-ba irányuló osztrák export 1968-ban 670 784 000 schilling értékű volt, 1969-ben azonban csak 612 342 000 scillinget ért el. Ausztria importja ugyanebben az időszakban 599 625 000 schillingről 632 384 000 schillingre emelkedett. A két ország közötti összes kereskedelem tehát 25 683 000 schillinggel csökkent, bár még így is háromszorosát teszi ki az 1953-ban elért forgalomnak. Bécsi vélemény szerint az NDK többéves kereskedelmi passzívumát Ausztriával szemben a behozatal korlátozásával igyekszik csökkenteni. A nemrégiben tartott államközi megbeszéléseken Ausztria képviselői annak a reménynek adtak kifejezést, hogy az osztrák exportnak ez a visszafejlődése idén nem folytatódik. Különösképpen nagy kötéseket várnak a március elején megnyíló lipcsei vásártól, és kedvező kihatást remélnek attól is, hogy az Osztrák Szövetségi Gazdasági és Iparkamara nemrég képviseletet nyitott Berliniben.