Világgazdaság, 1971. augusztus (3. évfolyam, 149/644-167/662. szám)
1971-08-05 / 151. (646.) szám
Pénzpiaci izgalmak a frank körül Párizs e héten fontos devizapolitikai intézkedéseket léptetett életbe: részlegesen enyhítette a devizakorlátozási rendelkezéseket és a frank felértékelésére irányuló spekuláció megtörésére megtiltotta a „forró pénz” vásárlását. Az előzőt — mint tegnapi számunkban már közöltük — Giscard d’Estaing pénzügyminiszter jelentette be. Az utóbbival kapcsolatos utasításokat pedig — a nyilvánosság előtt nem ismertetett — körlevélben adta a kereskedelmi bankok tudtára a Francia Bank. E körlevél bombaként hatott, hatására teljes zűrzavar uralkodott el az európai devizapiacokon. Egyesek már frankválságról kezdtek beszélni. Kérdéses azonban, milyen hosszabb távú kihatása lesz a párizsi központi bank körlevelének, tényleg újabb válságos helyzetet idézett-e elő a dollár gyengesége és a hatalmas amerikai mérlegdeficit, vagy egyszerűen az utóbbi hónapokban rendkívül érzékennyé vált pénzpiacok egyik, szokottnál erőteljesebb, ideiglenes reakciójáról van-e szó. A Francia Bank körlevélben utasította az ország kereskedelmi bankjait, hogy fokozottabban ellenőrizzék devizahelyzetüket. A levél felszólította a pénzintézeteket, hogy hozzák egyensúlyba külföldi devizában való követeléseiket és tartozásaikat. Dollárt és az egyéb úgynevezett „forró pénzt” csak kereskedelmi ügyletek keretében szabad elfogadni. Az intézkedés tehát a spekuláció ellen irányul, amely már hosszabb ideje a frank felértékelésében bízik. A kereskedelmi bankok tevékenységében a spekulációs ügyletek általában 10—15 százalékot tettek ki. A körlevél — nem hivatalos források szerint — nem tartalmaz korlátozásokat a külföldiek frankvásárlásaival szemben, ha a francia állampolgárokkal való fizetési rendezésről van szó. Továbbá nem érinti a tőkemozgást sem. A körlevélbe foglaltakat a központi bank a jövőben havonta szigorúan ellenőrizni fogja. A hírügynökségek megjegyzik, a Francia Bank mostani intézkedésére az elmúlt napok hasonló lépéseinek keretében került sor. Célja a frank felértékelésére törő spekuláció visszaverése. Részben arra irányul, hogy az egy nappal korábban bejelentett devizakorlátozási enyhítésekkel való visszaélést megakadályozza. Egyes pénzpiaci körökben a spekulációs dollárügyletek megtiltásában a kettős devizapiac bevezetésének előkészítését vélték felfedezni. Ennek mintája a belga lenne: a belga franknak ugyanis két dollárárfolyama van, az egyik a hivatalos kereskedelmi ügyletekre, a másik pedig a spekulációs „forró” dollárra. A Francia Bank szóvivője határozottan cáfolta ezt a feltételezést, amely — nyilatkozata szerint — a körlevél tartalmának félreértésén és a szándékosan elterjesztett téves híreken alapszik. Hangsúlyozta, hogy a belső devizapolitikai intézkedéseket nem szabad eltúlozni. Márcsak azért sem, mert a Franciaországba beáramlott dollár mennyisége messze nem közelíti meg azt az összeget, amellyel az NSZK-nak május elején szembe kellett néznie. Az intézkedés célja egyszerűen az, hogy nehezebbé tegye a francia bankok számára a spekulációs deviza szerzését. A váratlan lépés Nyugat-Európa devizapiacain nagy zavart idézett elő és a dollárt pillanatok alatt új mélypontra szorította le. A spekulánsok Európaszerte igyekeznek megszabadulni valutáiktól, elsősorban a dollártól, és rohamosan megnőtt az arany iránti kereslet, ami a nemesfém árát újból rekordszintre nyomta fel. A párizsi devizapiacon a dollár mélypontjára esett. A Francia Bank azonban hangsúlyozta, hogy kész a dollár támogatására a piacon közbelépni, ha a beáramló pénz érvényes kereskedelmi tranzakcióból származik. Az arany ára Párizsban az elmúlt két év rekordszintjére emelkedett. Londonban is mindenki dollárt akart eladni, így jegyzése szintén mélypontra süllyedt. A Londonból származó jelentés azonban első helyen nem a francia fejleményeket említi, hanem a dollár irányzatának hanyatlását főként az eurodollár-kamatok esésével magyarázza. Jelentékenyen emelkedett az ezüst jegyzése, és az arany unciánkénti ára egy óra alatt 71 centtel ugrott fel. Nem sokkal dél után 42,90 dolláros áron forgalmaztak. Frankfurtban a dollár a márka május 10-i lebegése óta szerdán délelőtt legmélyebb pontjára esett. Hivatalosan 3,4529 márkával jegyezték, ami a hivatalos árfolyamhoz képest a nyugatnémet pénznem 6 százalékos felértékelésének felel meg. A szerdai nap zűrzavarára teljesen jellemző, hogy ellentmondtak egymásnak a jelentések a zürichi pénzpiacok sorsával kapcsolatban. Egyesek szerint felfüggesztették a dollár jegyzését, mások szerint nem. Végül maguk a bankok erősítették meg, hogy jegyezték a dollárt és forgalmazása egész nap folyt. Az amerikai pénznem természetesen itt is esett, az arany pedig emelkedett. Zavar uralkodott délelőtt a New York-i devizatőzsdén is, a frankot igen magasan jegyezték. A feszültség délután mindenhol alábbhagyott, bár a dollár jegyzése és az arany ára lényegesen nem változott. Franciaország ki akarja használni a devizabeáramlások adta lehetőséget valamennyi külföldi adósságának törlesztésére. Augusztus 9-én visszafizeti 24 millió dollár tartozását a Nemzetközi Valuta Alapnak. Ez az utolsó részlet az 1969 augusztusában, a frank leértékelése után felvett kölcsönből. Előreláthatólag 150 millió dollárt arany formájában fizetnek vissza, ehhez — mint azt Giscard d'Estaing közölte — a Franciaországba befolyt dollár egy részét az USA-ban aranyra váltják át. V. A. PÁRBESZÉD AZ OLASZ KORMÁNY ÉS A SZAKSZERVEZETEK KÖZÖTT Olaszország súlyos gazdasági bajainak orvoslása volt a fő témája a római kormány és a szakszervezetek között kedden megindult dialógusnak, amely szerdán is folytatódott — jelenti az AFP az olasz fővárosból. A megbeszéléssorozaton Colombo miniszterelnök mellett az iparügyi, a munkaügyi és a kincstárügyi miniszter vett részt. A szervezett munkásságot a kommunista és baloldali szocialista irányítás alatt álló CGIL, a kereszténydemokrata színezetű CISL és a szocialista párthoz közelálló UIL vezetői képviselték. Az első tárgyalások után nyilvánosságra hozott közlemény mindössze anynyit állapít meg, hogy a szakszervezetek készségüket fejezik ki további tárgyalások folytatására a kormánnyal és a munkaadó szervezetekkel. Colombo miniszterelnök nyilatkozatában fegyverszünetet javasolt a szakszervezeteknek, a további konfliktusok elkerülésére a munkások és a tőkések között. Mind mondotta, csak így lehet a munkanélküliség továbbterjedését megakadályozni és a gazdasági recessziót leküzdeni. A szakszervezeti vezetőket felszólította, támogassák a kormányt a gazdaság felélénkítése és a foglalkoztatottság növelése érdekében tett erős ViP. Ugyanakkor a dialógusban részt vevő három szakszervezet közös nyilatkozatban erősítette meg, hogy a jövőben is hívek maradnak korábbi álláspontjukhoz. Véleményük szerint az általános politikai helyzet bizonytalansága és a túlhaladott gazdaságfejlesztési programok által előidézett válságok juttatták az országot jelenlegi állapotába. A gazdasági erőforrásoknak az eddigitől eltérő elosztása, a beruházások ésszerű megválasztása jelenthet csak megoldást — hangoztatják. Követeléseik között első helyen szerepel az új gazdaságpolitika kialakítása, azonnali szociális reformok végrehajtása és „egyenrangú” viszony megteremtése munkaadók és munkavállalók között. Az olasz gazdaságot súlyosan megrázták az utóbbi hónapok sorozatos munkabeszüntetései, a meredeken emelkedő árak és termelési költségek. Az év első felében az olasz ipar termelése évtizedes expanzió után 5 százalékkal visszaesett. Lanyhulnak a beruházások és a munkanélküliség emelkedőben van. Az AP hírügynökség a sztrájkokról szóló legújabb helyzetfelmérésben megállapítja, hogy a legtöbb olasz termelő üzem a nyári szabadságok miatt bezárt, de a szociális mozgalmak továbbra sem szűnnek. A repülőterek földi irányító személyzete szerdán kezdett munkabeszüntetést, s emiatt az Alitalia 5 óra hosszat szüneteltette teljes légiforgalmát. Róma központi pályaudvarának személyzete pedig már bejelentette, hogy augusztus 11-én háromnapos sztrájkba lép. Kínai külkeresk miniszterhelyettes Szovjetunióban Szerdán Moszkvába érkezett Csou Hua-min kínai külkereskedelmi miniszterhelyettes. Csou Hua-min részt vesz a szovjet-kínai kereskedelmi tárgyalások befejező szakaszának munkájában és árucsere-forgalmi, valamint fizetési megállapodást ír alá Moszkvában. (TASZSZ) Schiller Romániába és Magyarországra látogat Schiller nyugatnémet gazdasági és pénzügyminiszter szerdán Bukarestbe utazott. A miniszter — az AP értesülése szerint — augusztus 11-ig tartózkodik Romániában, majd néhány napot Budapesten tölt. Mindkét országban találkozik a gazdasági élet vezető személyiségeivel — mondja a jelentés. Schiller eszmecserét folytat az NSZK és Románia, illetve Magyarország kétoldalú kapcsolatairól: az ipari és technológiai együttműködésről, a vámkedvezmények kérdéseiről és a kooperációról. Árfolyamesés a New York-i tőzsdén A Wall Street nagyon kedvezőtlenül fogadta az acéliparban végrehajtandó bér-, illetve áremelkedések hírét, amelyet úgy értékel, hogy erősíti az inflációs tendenciákat. Az amerikai üzletembereket az is aggasztja, hogy a Detroitban levő Michigan Bank prime rate emelése előfutára lehet a nagyobb bankok kamatlábemelésének. A New York-i börze hangulatát jól tükrözi, hogy a Dow Jones-index 14,89 ponttal esett és 850,03 pontos értékével január 20-a óta a legalacsonyabb színvonalat érte el. A legújabb amerikai gazdasági fejleményekről Connally pénzügyminiszter is nyilatkozott Aggodalmát fejezte ki, hogy esetleg más bankok is követik a Michigan példáját és az alacsony színvonalú hitelkérelmek ellenére emelik a prime rate-ot. (AP, Reuter) Werner a közös piaci valutaárfolyamokról Werner luxemburgi miniszterelnök és gazdasági miniszter síkraszállt a közös piaci valutaárfolyamok mielőbbi rögzítéséért. „Aki gazdasági és valutauniót akar, annak nem lehet lemondani az átváltási árfolyamok rögzítéséről” — írja Werner a hamburgi gazdasági kutatóintézet kiadványában. Hozzáteszi azonban, hogy mindez nem zárja ki az átmenet időszakában a kurzusok bizonyos mértékű megváltoztatását. Werner szerint a jövőben ki kellene zárni minden „egoista” fel-, vagy leértékelést. A lebegő árfolyamról azt mondotta, hogy az hosszabb távon „tűrhetetlen”. (DPA) NAPRÓL NAPRA ♦ FRANCIAORSZÁG A FRANK FELÉRTÉKELÉSÉRE IRÁNYULÓ SPEKULÁCIÓ ELLENSÚLYOZÁSÁRA megtiltotta a kereskedelmi bankoknak, hogy spekulációs jellegű dollárt és más úgynevezett „forró pénzt” vásároljanak. A váratlan lépés Nyugat-Európa devizapiacain nagy zűrzavart okozott. A spekulánsok most az aranyra vetették magukat, amelynek árfolyama tovább szökik felfelé. ♦ BURMA GAZDASÁGI KILÁTÁSAIVAL foglalkozik a második oldalon található cikkünk. Az ország egyike Délkelet-Ázsia legszegényebb államainak. A lakosság 80 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, és pusztán a létminimumot tudja magának biztosítani. Burma jövőjét illetően kevés a kedvező jel. ♦ TRANSZ AFRIKAI MÚÚT ÉPÍTÉSÉT tervezik. A Világsajtóból című rovatunkban közölt cikk szerint a kenyai Mombasat a nigériai Lagosszal összekötő mintegy 7 ezer kilométeres műút az áruszállítások könnyítése mellett emeli az idegenforgalmi bevételeket, ösztönzi a lakásépítkezéseket, valamint a szerviz- és üzemanyagtöltő állomáshálózat kifejlesztését és így egyszerre jelent munkalehetőséget és jövedelemforrást az afrikai országoknak. ♦ BERUHÁZÓ VÁLLALATAINK EXPORT tevékenysége az új gazdasági irányítási rendszerben egyre aktívabban bontakozik ki. Az ilyen jellegű export egy része szellemi jellegű, magasrendű mérnöki és szervezői munka, technológia, licencek, kivitele, valamint gépexport. Cikkünk a Könnyűipari Beruházási Vállalat üzletkötésein mutatja be az ilyesfajta kivitel előnyeit. ♦ ROMÁNIA ÉS A TÖBBI SZOCIALISTA ORSZÁG élénk együttműködést folytat a gépgyártásban. Az elmúlt öt évben az ország gép- és berendezéskereskedelmének több mint 60 százalékát a szocialista országokkal bonyolította le. A jövőben fokozni kívánják a kooperációt, különösen a szerszámgépgyártás, a mezőgazdasági gépek, és a járművek előállításában. Együttműködés a textilipari gépgyártásban A szovjet szövőautomaták kooperációs gyártására mintegy másfél évvel ezelőtt kezdődtek meg a tárgyalások a Könnyűipari Gépgyártó Vállalat, a TECHNOIMPEX és az érdekelt szovjet külkereskedelmi egyesülések, valamint gyártó vállalatok között. A tervek szerint a KGV két részegységet készítene, amit a szovjet partnerek beépítenének a szövőautomatákba. Cserébe vállalják a magyar gépigények kielégítését. A magyar vállalat megtette a szükséges előkészületeket a termelés beindításához, s a több mint 6500 darabos vállalásból az idén már elkészíti az első 15 részegységet. Szó van továbbá arról is, hogy ebbe az együttműködésbe rajtunk kívül bolgár és csehszlovák vállalatok is bekapcsolódnak. A napokban fejeződött be a román fővárosban a KGST 25. jubileumi ülésszaka. A részt vevő tagországok egyhangúan elfogadták a szocialista integráció komplex programját. Ez további — és újabb — lehetőségeket nyújt nemcsak az intézmények, hanem a termelők, a kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolatok elmélyítéséhez, s aunkamegosztásban rejlő lehetőségek ,még jobb kihasználásához. A szocialista országok között már számos területen született több országot átfogó együttműködés. A legújabb kapcsolatok kiépítésére a szövőautomaták területén kínálkozik lehetőség. Itt egyelőre csak a magyar és a szovjet vállalatok között vannak előrehaladott tárgyalások, de más országok is jelezték a részvételi szándékukat.. A magyar könnyűipar előtt a negyedik ötéves tervben nagy feladatok állnak. A többi között például jelentősen növelni kell a textil- és textilruházati ipar termelését. Ennek megvalósítását szolgálja a tervezett rekonstrukció, mert a munkaerőhelyzet ismeretében csak a jelenleginél jóval nagyobb gépesítéssel lehet eleget tenni a követelményeknek. Ugyancsak intenzívebb gépesítést követel meg a korszerű anyagok mind nagyobb térhódítása. Magyarországon a textilipari gépek gyártása nem tekint vissza nagy hagyományokra. A hazai vállalatok ilyen szükségleteiket elsősorban a külföldi piacokról beszerzett gépekkel fedezték — több-kevesebb sikerrel. A most szinte ugrásszerűen megnövekedő kereslet sem lehet ok tehát arra, hogy erőteljesen fejlesszék ezt az iparágat. Az előzetes felmérések szerint, hogy a tervezett programot megvalósítsák, a többi között mintegy 600 automata szövőgép szükséges. A magyar vállalatok már jó néhány berendezést vásároltak nyugati cégektől. A számítások szerint, ha a szükséges berendezéseket tőkésországokból szereznék be, az öszszesen mintegy 13 millió dollárba kerülne, s ezt az összeget még növelnék a vám és a különböző szállítási költségek. így könnyen kiszámítható, hogy a felhasználók nem jutnának viszonylag olcsó áron ezekhez a szövőgépekhez. Ráadásul állandó növekvő tőkésimportot jelentene majd a folyamatos alkatrészellátás. A szövőgyárak előtt azonban nemcsak a tőkés cégek termékei ismertek. A Szovjetunióban régóta gyártanak szövőautomatákat, s az elmúlt négy évben egy olyan korszerű szövőgéptípus jelent meg a piacon, ami a nyugat-európai termékekkel teljesen egyenértékű. Az SZTB típusú mikrovetélővel dolgozó szövőgép két színváltós változata már Magyarországon is megtalálható az üzemekben. Ezekről is nagyon jó véleménnyel vannak a felhasználók. A berendezés előnye, hogy kiszolgálása a nagy fokú automatizáltság következtében kevés munkáskért igényel. Jó a szovjet szövőautomaták minősége, így működés közben kevés a leállás, s ami nem elhanyagolható, karbantartásuk sem igényel sok munkát. Az egy órára jutó vetésszám — vagyis a termelékenység — akkora, mint a nyugati gépeké. És ami lényeges jóval olcsóbbak, mint a tőkésországokból származó szövőgépek. Mintegy másfél évvel ezelőtt a magyar könnyűipar vezetői felkeresték a szovjet partnereket és információkat kértek tőlük, hogy a tervezett rekonstrukcióban milyen mértékben számíthatnak erre a géptípusra. A gyártók ekkor elmondták, hogy a belső piacon nagy a kereslet termékeire — ott is sok üzemben cserélik ki a teljes gépparkot — s más szocialista országok is jelezték vételi szándékukat. Felvetették, hogy a magyar igények kielégítésére úgy nyílhatna lehetőség, ha a vállalatok egyes részegységeket gyártanának. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat vállalkozott a feladatra, s az előzetes tárgyalások alapján két sokszerkezetű csoportot készít majd. Az egyik a hajtómű és a bordamozgató, a másik a szállítópálya kefeegysége és az acél mikrovetélő lesz. (Ezek az egész berendezésnek mintegy 10 százalékát teszik ki.) A szovjet gyártók a részegységeket beépítik az SZTB-típusú szövőautomatákba, s így szállítják tovább azokat a felhasználókhoz. A megállapodástervezet szerint Magyarországra annyi rubelért küldenek szövőgépeket, amennyiért részegységet kapnak. Az előzetes tárgyalások sikeresen haladnak. Várható, hogy rövidesen megállapodás jön létre az árakban és a szállítási ütemezésben is. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalatnál azonban ezt megelőzően megkezdődtek a gyártási előkészületek. A szovjetek átadták a részegységek komplett technológiáját és a dokumentációkat. Ezeknek tanulmányozása során kiderült, hogy a hazai nyers- és alapanyagokból a folyamatos gyártás megoldható, s mindössze rövid ideig tartó kis tőkés import szükséges. A KGV három gyáregységében — Budapesten, Vácott és Mezőtúron — megtették a szükséges előkészületeket a különböző berendezések fogadására. Úgy tűnik, még ebben az évben 15 garnitúrát el is készítenek. Ez természetesen csak tört része a teljes vállalásnak. Összesen több mint 6500 darabot kell 1975-ig leszállítania a magyar vállalatnak, hogy a szovjetek elküldjék a könnyűiparnak szükséges automata szövőgépeket. Egyelőre öt évre készült csak el a szerződéstervezet, de minden bizonnyal ez az együttműködés tovább tart majd. Természetesen az együttműködéseknél mindig megvizsgálják azokat az előnyöket, amelyek hasznosak a résztvevő vállalatoknak. A KGV-nál a kooperáció eredményeként jelentős gépgyártó kapacitás jön létre, s az ipari szakemberek tapasztalata is nő. Ezenkívül kedvező kapcsolatokat alakíthatnak ki egy nagy gépgyártóval, amellyel a későbbiek során más témában is együttműködhetnek. A TECHNOIMPEX — mint külkereskedelmi vállalat — az export—import szállításokat intézi, s a jutalékból jelentősen nő a bevétele. A szovjet vállalatok érdekeltsége ebben az együttműködésben az, hogy nagyobb beruházás nélkül jelentős kapacitástöbbletet teremthetnek. Így figyelmüket a gyártásnál — és későbbiek során a fejlesztésnél — kevesebb részegységre kell összpontosítaniuk, ami lehetővé teszi az erők koncentrálását. A közeljövőben aláírásra kerülő megállapodás a nemzetközi kereskedelem új formájának jegyeit viseli. Most már szinte általános jelenséggé vált, hogy a vállalatok — szocialista partnereikkel is — nem egyszerűen csak eladni, vagy venni akarnak. Az eseti kapcsolatokat felváltja mindinkább a termelési, értékesítési együttműködés, amely mindkét fél számára hasznos. Ez a textilipari kooperáció csak egyik példája annak a számtalan lehetőségnek, amire a szocialista országok között sor kerülhetne. Ezeknek mielőbbi kiaknázása mindenkinek nagy hasznot jelentene. Faragó András