Világgazdaság, 1971. november (3. évfolyam, 212/707-232/727. szám)
1971-11-26 / 230. (725.) szám
It Japán javaslat a GATT-ban újabb tarifacsökkentési tárgyalásokról A miniszteri szinten folytatódó 27. GATT-konferencián Japán javasolta a vámtarifák általános csökkentéséről szóló tárgyalások megkezdését. Kimura japán gazdaságügyi miniszter szerint a GATT számára létfontosságú egy ilyen multilaterális kereskedelmi tárgyalássorozat megindítása. A tagállamok többsége mint a Kyodo hírügynökség írja, helyesli a japán javaslatot. GATT tisztségviselők szerint Japánnak most ki kell dolgoznia javaslata részleteit. 1972-ben a pénzügyi válság feltételezett rendezése és a japán—amerikai kereskedelemben felmerült súrlódások elsimítása után sor kerülhet az indítványozott tárgyalási fordulóra. A GATT-közgyűlésen újabb támadások hangzottak el az Egyesült Államok protekcionista politikája ellen. A japán miniszter is kitért felszólalásában a problémára és követelte a protekcionista lépések haladéktalan megszüntetését. Japán a maga részéről csökkentette behozatali korlátozásait és a korlrtány az import további liberalizálását tervezi — hangoztatta. Hughes brit delegátus szerint az amerikai intézkedések erősítették a világkereskedelemben meglevő „szerencsétlen tendenciákat”. Az amerikai intézkedések ürügyet, sőt ösztönzést szolgáltatnak más kormányoknak arra, hogy kereskedelemkorlátozó intézkedéseket tegyenek. A „szerencsétlen tendenciák” között a brit delegátus utalt a növekvő munkanélküliségre is, amely Nagy-Britanniában lassan eléri az egymillió főt. A preferenciális vámtarifákat támadó amerikai álláspontra válaszolva Hughes megismételte egyes közös piaci delegátusok véleményét, és visszautasította, hogy a preferenciális megállapodások sértenék a GATT szellemét. A kedvezményes vámtarifák alkalmazása nem csökkentette, sőt ellenkezőleg növelte a kereskedelmet — mondotta. Anthony ausztrál miniszterelnökhelyettes szakértői bizottság létrehozását javasolta a mezőgazdasági termékek kereskedelmének vizsgálatára. A miniszterelnök-helyettes azt is kifejtette, hogy a Közös Piac kiszélesítésével szükségessé vált tárgyalásokat a csatlakozás időpontja előtt be kell fejezni. 1971. NOVEMBER 26., PÉNTEK III. ÉVFOLYAM, 230. (725.) SZÁM Moszkvában aláírták a magyar-szovjet árucsere-forgalmi megállapodást JÖVŐRE 14 SZÁZALÉKKAL NŐNEK AZ EXPORT-IMPORTSZÁLLÍTÁSOK Csütörtökön Moszkvában dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter aláírta Magyarország és a Szovjetunió 1972. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. A megállapodás újabb lehetőséget teremt a külkereskedelem bővítésére. A tervek szerint 1972-ben az előző évhez képest 14 százalékkal nő az export-import. Az aláírás már tükrözi a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének programját és a jegyzőkönyvhöz csatolt árulisták a bővebb, a hagyományos kereskedelmet túllépő forgalomról is szólnak. Egyébként az aláírás után dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter nyilatkozatot adott a sajtó képviselőinek. A most aláírt jegyzőkönyv értelmében 1972-ben a Szovjetunió Magyarországra nagy mennyiségű olajat, villamos energiát, vasércet, hengerelt árut, színesfémet, vegyi anyagot, faanyagot, gyapotot és más terméket szállít. Növekednek a gépek és berendezések szállításai is. Egyre több útépítőgépet, személy- és tehergépkocsit, exkavátort, kombájnt és különböző gépeket kap a magyar gazdaság. Magyarország a Szovjetuniónak élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, híradástechnikai cikkeket, különféle műszereket, komplett laboratóriumokat, vasúti és közúti szállítóeszközöket, hajókat, nagy mennyiségben fogyasztási cikkeket, lábbelit, ruhaféléket, kötöttárut, bőrdíszműárut, gyógyszereket és egyéb cikkeket exportál. Nyikolaj Patolicsev külkereskedelmi miniszter az aláírás után a megjelent újságíróknak kijelentette, hogy a most megkötött szerződést jelentősnek tekinti, mivel az 1971—75. évre szóló hosszú lejáratú megállapodás fontos szakaszát öleli fel. A továbbiakban elmondotta, hogy a két ország vállalatai az államközi megállapodásokban tervezett forgalmat teljesítették és sikeresen fejezik be az 1971-es évet, s az árucsere-forgalom 14 százalékos bővülése mindkét ország számára előnyös. Dr. Bíró József szintén jelentősnek mondotta a jövő évi forgalom emelkedését és kiemelte, hogy a magyar— szovjet árucsere-forgalom nemcsak a mennyiségét tekintve jelentős, hanem számunkra a szerkezete is fontos. Érdemes visszatekinteni a 24 évvel ezelőtt aláírt első kereskedelmi és hajózási megállapodásra, amelynek az érv’’-e akkor 30 millió rubel volt. Ma már ennek sokszorosáról adhatunk számot. Moszkvában a jegyzőkönyv aláírása után dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter fogadta a Moszkvában dolgozó magyar újságírókat és részükre a két ország külkereskedelmi kapcsolatáról a következő nyilatkozatot adta: Magyarország és a Szovjetunió között érvényben levő, 1971—75. évekre szóló hosszú lejáratú árucsere-forgalmi megállapodás a mostani aláírás alapja. A fejlődés ütemére jellemző, hogy exportunk jövőre az idei előirányzatokhoz képest 13—15, importunk pedig 11—13 százalékkal nő. A forgalom emelkedése elsősorban a kölcsönös gépszállítások bővüléséből adódik. Ezen belül is növekszik a magyar élelmiszeripari berendezések kivitele mintegy 70 százalékkal, az elektroakusztikai berendezések exportja több mint 50 százalékkal. A szovjet piacon immár hagyományos terméknek tekinthető a magyar autóbusz, amelynek a kivitele ugyancsak emelkedik, de több műszert és berendezést is szállítunk az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Gépimportunk — a magyar népgazdaság szükségleteinek megfelelően — szintén fokozódik. Így például több, mint ötszörösére nő az energetikai rendszerek behozatala, a traktor és mezőgép alkatrészekből mintegy másfélszer, az útépítő gépekből és exkavátorokból pedig mintegy 60 százalékkal többet importálunk. Jelentős személygépkocsi-behozatalunk is 50 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. Első ízben vásárolunk 10 ezer tonnát meghaladó befogadóképességű szárazrakomány-szállító hajót. Említésre méltó a MÁV dieselesítő programjának megvalósítására vásárolt Diesel-mozdonyok importja is. A metró további kiépítésével kapcsolatban 50 motorkocsit hozunk be a Szovjetunióból. De jelentős az emelkedés a tehergépkocsi, a járműalkatrészek, a traktorok, a mezőgazdasági gépek területén is. Jövőre tovább erősödik a két ország közötti termelési együttműködésen alapuló kölcsönös árucsere-forgalom is. Erre mutat, hogy az 1970-ben megkötött — számítástechnikai eszközök szállításáról szóló — egyezménynek megfelelően a termékek exportja a tavalyihoz képest négyszeresére, importja pedig több mint háromszorosára emelkedik. A Zsiguli-kooperáció néven ismert megállapodás alapján jövőre 21 500 személygépkocsit hozunk be, szemben az idei 13 500 darabbal. A Zsiguli személygépkocsik gyártásához szükséges magyar alkatrész-szállítások megközelítik az egyezményben előirányzott maximális szintet. A gépkereskedelem mellett a magyar népgazdaság számára rendkívül fontosak a Szovjetunióból érkező nyersanyagok. Ezek szállítása jövőre tovább bővül, a rézimport 90 százalékkal, a műszál 25 százalékkal, az azbeszt 24 százalékkal. De ugyancsak több nyersolaj érkezik az országba, mintegy 500 ezer tonnával, vasércből 900 ezer tonnával, a hengerelt árukból 50 ezer tonnával, az alumíniumból 10 ezer tonnával, gyapotból 1000 tonnával, kálisóból 15 ezer tonnával vásárolunk többet. A forgalom áruösszetételében gyakorlatilag változás nem lesz, mivel importunk mintegy 70 százalékát a nyersanyagok, félkésztermékek, valamint az energiahordozók és a gépek alkotják, míg a magyar export 50 százaléka gépek és berendezések, több mint 20 százaléka könnyűipari és fogyasztási cikk, valamint gyógyszerkészítmény, 14 százaléka élelmiszergazdasági termék. Anyagexportunk részaránya viszonylag alacsony marad. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter a VILÁGGAZDASÁG moszkvai tudósítójának kérésére külön is foglalkozott a vállalatok előtt álló feladatokkal. Ez a megállapodás a vállalatok tevékenységének gyakorlati alapját képezi — mondotta bevezetőben. Most elsősorban rajtuk a sor, hogy a vállalatok magánjogi szerződéseiket szovjet partnereikkel minél előbb megkössék. De nemcsak a szerződések aláírására kell gondot fordítani. Az utóbbi időben több minőségi reklamáció is érkezett az importőröktől, s ezt a jövőben el kell kerülni. A szállítandó gépek és berendezések műszaki színvonalának emelése mellett nagy gondot kell fordítani azok üzemeltetésének biztosítására. Az alkatrészellátás területén is sok a pótolni való, mennyiségileg és összetétel szempontjából is javítani kell a szállításokat. Fontos, hogy határidőre pontosan szállítsuk a jó minőségű termékeket — mondotta befejezésül dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter. Faragó András Javult a Közös Piac összesített kereskedelmi mérlege Az utóbbi hónapokban számottevően javultak a közös piaci országok kereskedelmi mérlegei, részben a paritások világméretű lebegtetése következtében. A brüsszeli bizottság legutóbbi havi jelentése szerint a paritások ingadozása a közös piaci kereskedelemre ösztönzően ható árváltozásokhoz vezetett. A Hatok kereskedelmi mérlegét előnyösen befolyásolta az is, hogy a gazdasági klíma lehűlésével megcsappant behozataluk — teszi hozzá a jelentés. Csupán Franciaországban folytatódott az import magas szintje. Az NSZK- ban növekedett a kereskedelmi többlet, annak ellenére, hogy lassult a kivitel a külföldi árucikkek iránt mutatkozó lanyha kereslet miatt. A közösség exportja nem sokkal járult hozzá a térség gazdasági tevékenységének megélénküléséhez az utóbbi hónapokban. A nyugatnémet kivitel emelkedése veszített üteméből, Hollandia exportja abszolút mértékben is csökkent, és bár Belgium kivitelének növekedésével dicsekedhet, ennek mérve rendkívül csekély. Ugyanakkor Franciaország és Olaszország sokat nyert az árfolyam-változásokból — állapítja meg a bizottság. A francia áruk nagyobb versenyképessége kiegyenlítette a világkereskedelem lassulásának hatását és az utóbbi hetek tapasztalatai azt mutatják, hogy az olasz árucikkek külföldi értékesítését is ugyanaz a tényező, a nemzeti valuta relatív leértékelődése segíti elő. (Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ A MAGYAR—SZOVJET ÁRUCSERE-FORGALOM JÖVŐRE 14 szálakkal nő. Az 1972-es évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet csütörtökön írta alá Bíró József magyar és Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter. ♦ A RENAULT GÉPKOCSIGYÁR SZOVJET ÉS KELET-EURÓPAI üzletei élénk visszhangot váltottak ki. A konszern sikerét azzal magyarázzák, hogy tekintetbe veszi a megrendelő országok speciális kívánságait. A francia kormány különleges hitelfeltételekkel teszi még vonzóbbá az üzletet. ♦ A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKNAK JUTTATOTT SZOVJET SEGÍTSÉG már meghaladja az 5 milliárd rubelt. A szovjet közreműködéssel felépülő számos létesítményhez szükséges szakemberek kiképzéséről is gondoskodnak. A fejlődő országok a szovjet gépekért, berendezésekért, technológiai ismeretekért nyersanyagokkal, hagyományos exporttermékekkel és egyre inkább iparcikkekkel fizetnek. ♦ AZ OLASZ—OSZTRÁK GAZDASÁGI KAPCSOLATOK ERŐSÖDÉSÉT várja az osztrák államelnök látogatása után a Világsajtóból című rovatunk egyik cikke. A tiroli kérdés rendezésével zöld utat kapott a két ország közötti együttműködés, ami gazdasági téren is érezteti majd hatását. Az árucsere további kibővítését az is ösztönzi, hogy a két ország gazdaságai kiegészítik egymást. ♦ A KÜLKERESKEDELMI ÁRAK MAGYAR SZEMPONTBÓL az idén a rubelelszámolású területekkel kedvezően, a dollárelszámolású országokkal pedig kedvezőtlenül alakultak. A dollárelszámolású területekkel folytatott kereskedelemben a cserearány romlása elsősorban a nyugat-európai konjunktúra lehűlésével van kapcsolatban. ♦ A MŰANYAGZSÁKOK KOMOLY FENYEGETÉST jelentenek a papírzsákot előállító gyárak számára. Használatukkal azonban nő a megsemmisíthetetlen szeméttömeg. Ezen kíván segíteni egy japán gyár, amely meghatározott időn belül felbomló műanyagféleséget állított elő. Kommentárok a valutahelyzet új fejleményeiről Világszerte meglepetést okozott az a bejelentés, hogy december közepén Nixon az Azori-szigeteken találkozik Pompidouval. Általános a vélemény, hogy a nemzetközi pénzügyi válság megoldása szempontjából ez a találkozás lesz a döntő jelentőségű és a Tízek klubjának római értekezlete, valamint Brandt kancellár párizsi útja tulajdonképpen ennek előkészítését szolgálja. Bonnban nagyra értékelik a csúcstalálkozó bejelentését, mert ez szinte rákényszeríti az államfőket: konkrét eredményekkel lépjenek a nyilvánosság elé. Kétségtelenül javulnak a nemzetközi valutaválság idei megoldásának kilátásai és kedvező légkör alakult ki a Rómában kedden és szerdán létrejövő Tízek tanácskozása előtt. Japánban ezzel kapcsolatosan a római tanácskozás jelentőségének viszonylagos csökkenésére mutattak rá. Egyes források szerint Pompidou elnök azzal a feltétellel járult hozzá a december 13-i időponthoz, hogy előzőleg feltétlen tartsák meg a Tízek klubjának római értekezletét. Párizsi körökben az a nézet, hogy miután Washington hozzájárul a római értekezlet megtartásához, lehetővé vált, hogy Pompidou és Brandt december elején Párizsban már az olasz fővárosban hozott döntések ismeretében hangolja össze álláspontját a pénzügyi válság kérdésében. Véleményük szerint az Azori szigeteken Pompidou már az egész Közös Piac nevében tárgyal az amerikai elnökkel. A Le Monde csütörtöki száma Franciaország tekintélyének növeléséről ír és Nixon gesztusa mögött Franciaországnak a pénzügyi válságban elfoglalt álláspontját látja igazoltnak. Nyilvánvaló ugyanis — írja —, hogy Párizs nélkül nem lehet kielégítő rendezést elérni, hiszen Franciaország volt az egyetlen, amely augusztus 15. után megtagadta valutájának lebegtetését a dollárral szemben. A francia lap egyébként nem várja, hogy a Pompidouval folytatott tanácskozáson egy csapásra sikerül rendezni a problémákat, hiszen a megoldás még az európai keretek közé sem fér bele. A rendezés csak a Pompidouval és a továbbiakban más országok vezetőivel megtartandó tanácskozások után bontakozik majd ki — írja a Le Monde. Valóban, washingtoni értesülések szerint Nixon január első felében „Amerika határain túl” találkozni kíván Brandt kancellárral és későbbi időpontban — de még moszkvai—pekingi útja előtt — a japán vezetőkkel is. Tokióban egyébként többet várnak a Nixon—Pompidou találkozótól, mint Nyugat-Európában, és biztosra veszik, hogy az arany árával kapcsolatban a két vezető megállapodik egymással. Ottani pénzügyi körök világosan kifejezésre juttatták, készek a jen „nagy arányú” felértékelésére. Hírek szerint a jen 15 százalékos felértékelésére készülnek. (A japán valuta jelenlegi árfolyama 9,6 százalékkal magasabb a hivatalos paritásnál.) A Tízek római tanácskozásánál amerikai hivatalos személyiségek nem voltak hajlandók felfedni, milyen konkrét terveket vitt Connally tarsolyában Volcker pénzügyminiszterhelyettes csupán reményét fejezte ki, hogy a Tízek előbbre lépnek majd, de tagadta, hogy már Rómában kilátás lenne a monetáris válság „közbeeső” megoldására. A „kényes kérdésekre” nem volt hajlandó válaszolni, így arra sem, hogy a dollárt az arany helyett közvetlenül kapcsolják a különleges lehívási jogokhoz. A dollár leértékeléséről homályos megfogalmazású választ adott, azt viszont kifejezetten tagadta, hogy Rómában meg lehessen állapodni a 10 százalékos importpótvám felfüggesztéséről. Igen optimista kicsengésű volt, Bumsnek, a Federal Reserve Board elnökének nyilatkozata a római találkozóról. Sejtetni engedte, hogy az amerikai delegáció kész tervekkel indul az olasz fővárosba. Reuss demokratapárti képviselő, a dollár leértékelését célzó kongresszusi javaslat egyik szülőatyja viszont egyenesen azt jósolta, hogy a képviselőház gyorsan törvénybe iktatná a dollár leértékelését, ha erre nézve Connally megállapodik a másik kilenc vezető tőkésországgal. Még a karácsonyi szünet előtt a Fehér Házba lehetne küldeni a törvényt, jóváhagyás végett — hangoztatta a képviselő. A római találkozó — még ha valószínűleg csak a további csúcstalálkozósorozat előjátéka lesz is, a jelek szerint már tükrözi a szembenálló felek magatartásának nagyobb rugalmasságát — mondják Washingtonban. A Wall Streeten ennek nyomán helyreállhat a bizalom, ez viszont Nixon második fázisának megvalósítása szempontjából bír nagy jelentőséggel. Reménytkeltőnek tartják a Párizs és Bonn közötti közeledés perspektíváit is. A befolyásos Handelsblatt értesülése szerint a dollár 5 százalékos leértékelésénél a frank megtartaná az aranyhoz fűződő jelenlegi paritását, tehát 5 százalékkal értékelődne fel, a márka pedig az új dollár-paritáshoz képest 6 százalékkal. Hivatalos helyen cáfolták a Handelsblatt értesülését, bár a gazdasági minisztérium részéről hozzátették: a dollár leértékelése kedvezően befolyásolná a valuták általános rendezését. Ugyanezen a helyen igyekeznek tompítani a dollár újabb értékveszteségét más valutákhoz képest. Véleményük szerint a dollár gyengülése a római tanácskozással kapcsolatos spekulációkkal van összefüggésben. Tény, hogy a frankfurti valutatőzsdén csütörtökön 10,7 százalékra növekedett a nyugatnémet márka dollárral szembeni felértékelési aránya. A dollár árfolyama az európai valutapiacokon általánosan gyengült. Az arany ára viszont tovább emelkedett és Londonban elérte az unciánkénti 43,64 dolláros szintet. Ez a legmagasabb ár azóta, hogy Nixon elnök három hónappal ezelőtt felfüggesztette a dollár aranyra való átválthatóságát. (Reuter, MTI, DPA) Stans találkozott Kirillinnel Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Stans, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere csütörtökön folytatta a véleménycserét a szovjet— amerikai gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseiről. Az amerikai miniszter találkozott Kirillin miniszterelnök-helyettessel, a kormány tudományos és technológiai bizottságának elnökével is. Megvitatták a két ország közötti tudományos-műszaki és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének számos kérdését. Stans pénteken háromnapos vidéki körútra indul, ellátogat Bakuba és Tbiliszibe. (MTI, Reuter) Hitel Dél-Olaszország fejlesztésére Az Európai Beruházási Bank 66 milliárd 875 millió líra kölcsönt nyújt az olasz kormánynak Olaszország elmaradott, déli részének iparfejlesztésére. Az erről szóló megállapodást a bank elnöke és a déli beruházásokért felelős olasz miniszter írta alá. A hitelből finanszírozzák több gyár felépítését Dél-Olaszországban, Szicíliában és Szardíniában. Az új üzemek több mint 4000 személynek biztosítanak állást. A mostani hitellel együtt az Európai Beruházási Bank eddig 410 milliárd lírát nyújtott az olasz kormány ezzel foglalkozó szervének, a Cassa per il Mezzogiorno-nak. (Reuter)