Világgazdaság, 1972. október (4. évfolyam, 193/942-213/962. szám)

1972-10-07 / 197. (946.) szám

Tízéves lengyel-francia gazdasági megállapodás BOLGÁR KÜLDÖTTSÉG UTAZIK AZ USA-BA Tíz évre szóló lengyel—francia gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá, gyors fejlődésnek indult a szovjet—francia kereskedelem, közel áll a megállapodáshoz a második legnagyobb szovjet—nyugatnémet keres­kedelmi ügylet, Home angol külügyminiszter lengyelországi látogatást vett tervbe, Bulgária és az Egyesült Államok között felvetődött a kapcsolatok rendezésének gondolata — ezek az újabb fejlemények tanúsítják, hogy a politikai légkör továbbra is kedvez a gazdasági kapcsolatok javulásának Kelet és Nyugat között. A kereskedelem és a kooperációk bővítésének köl­csönös előnyeit kezdi mindkét fél felfedezni. Csütörtökön, Gierek franciaországi látogatásának negyedik napján aláírták a tíz évre szóló gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködési szerződést Franciaország és Lengyel­­ország között, hasonlót ahhoz, amilyen éppen egy évvel ezelőtt a Szovjetunió és Franciaország között született. Giscard d’Estaing francia gazdasági és pénzügyminiszter és Jagielski lengyel miniszterelnök-helyettes kormányszin­tű gazdasági kooperációs vegyes bizott­ság létrehozásában is megállapodott. A­­szerződés jelentős célt tűz ki: a franciák tíz év alatt meg akarják két­szerezni lengyelországi szállításaikat és évente körülbelül 900 millió frank ér­tékű exportot terveznek. Ehhez másfél milliárd frank értékű hitelt nyújtaná­nak, amelyet a lengyelek a következő három évben kívánnak felhasználni. Lengyelország különféle könnyítéseket eszközöl, hogy elősegítse a francia gép­ipari termékek exportját. (Lengyelor­szág 1971-ben 466 millió frank értékű terméket vásárolt Franciaországtól — 1965-ben csak 176 millió frank érték­ben —, a francia vásárlások hat év alatt 154 millió frankról évi 554 millió frankra emelkedtek.) Párizsi tudósítónk értesülése szerint a kohászat, a fémipar, az elektrotech­nika, a vegyipar, az élelmiszeripar és a textilipar azok az ágazatok, amelyek­ben az együttműködésre a legnagyobb lehetőségek nyílnak. A lengyel delegá­ció a párizsi tárgyalásokon ezenkívül ismertette a franciákkal, melyek azok a tervbe vett beruházások, amelyeknek létesítésében a francia közreműködésre — licencek, know-how-k átadására, be­rendezések szállítására — számítanak. Ami a most megszületett vegyes bi­zottságot illeti, ennek feladata a két ország vállalatai közötti együttműkö­dés irányítása lesz. A bizottság évente tart ülést, de folyamatosan figyelem­mel kíséri a gazdasági kapcsolatok helyzetét, határozatokat és ajánlásokat dolgoz ki a két kormány egyetértésé­vel. Valószínűleg az eredményes francia— lengyel tárgyalások inspirálták a lon­doni The Times cikkíróját, hogy lapjá­nak álláspontját kifejtse Hume brit külügyminiszter jövő évi lengyelországi látogatásáról. Mint írja, Anglia is a kapcsolatok javítására törekszik Kelet- Európával, s ezt minden valószínűség szerint kedvező irányba fogja befolyá­solni a külügyminiszter útja. Brezsnyev franciaországi látogatásá­nak egyéves évfordulója volt az ap­ropója a Pravda pénteki cikkének. A szerző megállapítja, hogy az éppen egy évvel ezelőtt aláírt szovjet—francia tíz­éves gazdasági szerződés a két ország gazdasági kapcsolataiban új szakasz megnyitását jelentette. Ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy az év első öt hónapjában a két ország vállalatai több szerződést írtak alá, mint egy év­vel korábban; január és május között 2 milliárd 903 millió frank értékű volt a kölcsönös szállítások értéke, nagyobb, mint tavaly az egész évben. Ilyen ütem mellett valószínű, hogy az 1970—74-es időszakra előirányzott 100 százalékos forgalomnövekedésnek semmi akadálya nem lesz. A Szovjetunió az utóbbi években sok üzem korszerűsítéséhez vásárolt külön­féle gépi berendezéseket francia cégek­től. A tervek szerint a Franciaország­ból származó szovjet import tovább bővül. Most folynak az Uszty-Ilim-i fa­ipari kombinát felépítéséhez szükséges francia berendezések importjáról a tárgyalások. Várhatóan a jövőben to­vább bővül a francia—szovjet földgáz­ügylet. A tervek szerint 1976-tól 20 éven keresztül összesen 2,5 milliárd köbméter földgáz kerül Franciaországba a Szov­jetunióból. A szovjet gázipar 100 ezer tonna acélcsövet kötött le a francia Vallaurec cégnél és hasonló témában újabb tárgyalások folynak. A nagy kereskedelmi ügyletek mel­lett egyre több a kisebb mennyiségű gépszállítás is. Úgy tűnik, hogy Fran­ciaországban nő az igény a szovjet ekszkavátorok, csapágyak, nyomdai be­rendezések, kovácsoló berendezések, rádiók, filmfelvevők, fényképezőgépek iránt. Jól működnek a szovjet—francia vegyes vállalatok is. Ezek a cégek trak­torokat, kombájnokat és egyéb mező­­gazdasági gépeket, útépítő- és szer­számgépeket, fa- és papíripari termé­keket, illóolajokat és vegyi anyagokat hoznak forgalomba. Az Avtopromimport szovjet külkeres­kedelmi egyesülés a TASZSZ iroda leg­újabb jelentése szerint megkötötte a szerződést a Renault vállalattal: a fran­cia cég szállítja a Káma partján épülő szovjet teherautógyár teljes berende­zését. A Renault szóvivője 200 millió frankra becsülte az üzlet értékét és ki­jelentette: ez a legnagyobb szállítási szerződés 1970 óta, amikor a Renault először jelent meg a szovjet piacon. A Szovjetunió és Lengyelország gaz­dasági kapcsolataiban a fejlett tőkés­­országokat, úgy tűnik, minőségi válto­zás következik be. Rajtuk kívül azon­ban más szocialista országok is tesz­nek hasonló irányba lépéseket s ezek kedvező fogadtatásra találtak mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államokban. E törekvések közé sorol­ható Románia felvételi kérelme az IMF-be, vagy az a bolgár bejelentés, hogy jövőre miniszterelnök-helyettesi szintű delegáció utazik az Egyesült Ál­lamokba, a bolgár—amerikai kapcso­latok rendezéséről való tárgyalásra. Nincs kizárva — írja a Reuter tudósí­tója — hogy ez alkalommal konzuli egyezmény megkötésére is sor kerül, hiszen az Egyesült Államoknak a többi szocialista országgal már van ilyen megállapodása. Természetesen a meg­beszéléseken a gazdasági és kereske­delmi kérdések fontos helyet foglalnak majd el. T. Á. Chile egységes a Kennecott elleni harcban A chilei réz franciaországi lefoglalását kimondó bírósági határozat or­szágszerte felháborodást okozott, és az ellenzéki pártokat is Allende elnök mellé állította. A pártvezetők sorban támogatásukról biztosítják az elnököt. Neruda, Chile párizsi nagykövete valószínűnek tartja, hogy a Kennecott után más amerikai réztársaságok is hasonló módon próbálják megzavarni a chilei réz eladását. Chile ellenzéki pártjai támogatják Allende elnököt a Kennecott rézkon­szern elleni harcában — jelenti a Reu­­ter-iroda. A jobboldali nemzeti párt legjobb jogászait ajánlotta fel a kor­mánynak. Az amerikai társaság — mondta a párt szóvivője — meg­pró­bálja bénítani a chilei gazdaságot és megakadályozni a chilei termékek sza­bad exportját. A kereszténydemokrata párt szóvivője kihívásnak és nyílt rab­láskísérletnek minősítette a Kennecott eljárását. Chilei politikusok rámutat­nak arra, hogy a rézbányák államo­sítását kimondó törvényt a kongresz­­szus egyhangúan hagyta jóvá. A chilei réz lefoglalásáról nyilatko­zott Neruda, az ország párizsi nagy­követe is. • Kijelentette, hogy az USA gazdasági háborút kezdeményez Chile ellen. A Kennecott előzőleg elfogadta a kártérítés megállapítására felállított chilei különbíróság illetékességét, és még nem merítette ki az összes jog­orvoslási lehetőséget, most mégis kül­földön próbálkozik — mondotta. Az akciót Neruda szerint azért kezdemé­nyezte, mert most folynak a tárgyalá­sok a chilei réz jövő évi exportjáról. A nagykövet elmondotta, hogy Chilé­ben egyelőre még vitatják, milyen mó­don vegyék fel a harcot, de megje­gyezte, hogy Santiago minden bizony­nyal fellebbezni fog a francia bírósági végzés ellen. Neruda úgy véli, hogy a Kennecott példáját más röztársasá­gok is követni fogják, így mindenek­előtt az Anaconda. A chilei—francia kapcsolatokról szólva kifejtette, hogy a Kennecott akciója nem befolyásolja a két ország viszonyát. Franciaországban tartózkodik jelen­leg egy chilei parlamenti küldöttség, amely erőteljes hangú közleményben ítéli el az amerikai konszern lépését, amelyet a chilei szuverenitás nyílt megsértésének, „valóságos gazdasági hadüzenetnek” minősít. A francia CFDT szakszervezet fel­szólította a kormányt, fellebbezzen a párizsi bírósági végzés ellen. A szak­­szervezet óvja a kormányt, hogy bár­mi olyat tegyen, ami veszélyeztetheti a Chilében végbemenő társadalmi vál­tozásokat. (Reuter, DP­A) Hiteld­rág­ítás Nyugat-Németország­ban A nyugatnémet jegybank mai dönté­se értelmében a hivatalos kamatlábat fél százalékkal 3,5 százalékra, a lom­­bard-kölcsön kamatát pedig 4-ről 5 százalékra emelték. Az intézkedésre az infláció-ellenes harc jegyében került sor — húzzák alá nyugati hírügynök­ségek — utalva a november 19-i általá­nos választások közeledtére. A Bundesbank és a bonni kormány már több ízben úgy nyilatkozott, hogy minden tőle telhetőt elkövet az infláció megfékezésére, amely az NSZK-ban ed­dig példátlan évi 6 százalékos ütemre gyorsult. Klasen, a jegybank elnöke sajtóértekezletén rámutatott, hogy a külső gazdasági frontokon bekövetke­zett enyhülés nagyobb manőverezési szabadságot biztosít a banknak a belső egyensúly helyreállításához. Mint isme­retes, az év elején arra kényszerült a jegybank, hogy a kamatláb csökkenté­sével állja útját a külföldi tőkék be­­özönlésének. A mostani intézkedés cél­ja viszont az, hogy a pénzügyi politika oldaláról, a banklikviditás szűkítésével igyekezzék az áremelkedéseket korlá­tozni. Nyugati pénzügyi körökben számítot­tak a nyugatnémet intézkedésre, bár an­nak korai időpontja meglepetést keltett. Párizsban biztosra veszik, hogy a Közös Piac kezdődő monetáris együttműködése hasonló hiteldrágítási intézkedésekre sarkallja majd az NSZK partnereit. Ezt a feltételezést erősíti meg Brandt kancellár legutóbbi javaslata­ indítvá­nyozta, hogy tűzzék a nyugat-európai kormányfők párizsi találkozójának na­pirendjére az inflációellenes harc mi­előbb megvalósítható közös nyugat­európai akcióprogramját. A nyugati pénzpiacokon nem volt kü­lönösebb visszhangja az NSZK intézke­désének. Tokióban ugyan tovább tartott a dollárellenes spekuláció, ezt azonban a jen felértékelésével kapcsolatos ma­kacs híreszteléseknek tulajdonítják. Tanaka miniszterelnök ismét egyértel­műen elutasította ezt a lehetőséget, de üzleti körökben eddig nem adtak nagy hitelt szavalnak. (Reuter, AP-DJ) NAPRÓL NAPRA ♦ LENGYEL—FRANCIA GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁL­LAPODÁS SZÜLETETT. Gierek franciaországi látogatása idején alá­írt szerződés tíz évre szól, és célul tűzi ki, hogy ez alatt az időszak alatt a francia export megkétszereződjék. Párizs a következő három évben másfél milliárd frank hitelt nyújt. Lengyelország különféle könnyítésekkel mozdítja elő francia, gépipari termékek importját. ♦ A CHILEI PÁRTOK EGYSÉGESEN TÁMOGATJÁK ALLENDE EL­NÖKÖT A KENNECOTT AMERIKAI KÖZTÁRSASÁGGAL folytatott vitában. Az ország párizsi nagykövete szerint az USA gazdasági há­borút kockáztat meg Chile ellen. Úgy véli, hogy más amerikai réz­társaságok is a Kennecotthoz hasonlóan próbálják zavarni a chilei réz eladását. ♦ NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN FÉL SZÁZALÉKKAL 3,5 SZÁZA­LÉKRA EMELTÉK A BANK­ KAMATLÁBAT. Az intézkedést az infláció megfékezésére hozták, tekintettel a november 19-i általános választások közeledtére. ♦ REKORDOT ÉR EL A VILÁG IDEI TEATERMÉSE. Az idei ered­mény Kínát leszámítva, 1,15 millió tonna lesz, 3,5 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A rekord elsősorban a kedvező indiai terméseredmények­nek, illetve Bangla­desh gazdasági talpraállásának köszönhető. ♦ KÍNA ARGENTIN BÚZA VÁSÁRLÁSÁT TERVEZI. Állítólag fél mil­lió tonna vételéről lenne szó és a megállapodás aláírását november végére várják. A magyar—görög kereskedelem fejlesztésének járható útjai A magyar—görög kereskedelmi forgalom viszonylag lassú ütemben nö­vekszik. Ennek egyik oka a magyar export és import kedvezőtlen szerke­zeti összetétele. Másik oka, hogy a magyar ipari és külkereskedelmi válla­latok egy része idegenkedik a görög kisüzemek szerény volumenű rendelé­seitől. A klíringelszámolás alapján történő kereskedelmi forgalom dina­mikusabb növekedését alapvetően gátolja a görög adóvisszatérítési rendszer, a legnagyobb kedvezmény elve érvényesítésének görög részről történő el­utasítása. A GATT-hoz való csatlakozásunk és a konvertibilis elszámolás lehetőségét felvető görög javaslat új helyzetet teremthet a két ország gaz­dasági kapcsolataiban. Ezekről a kérdésekről tájékoztatta munkatársunkat Athénben Kovács István kereskedelmi tanácsos. Melyek a görögországi magyar export főbb jellemzői? — A két ország közötti árucsere-for­galom az utóbbi években évi 18—22 millió dollár közötti értéket képviselt. Az évi 10—12 millió dolláros magyar export nem mondható kielégítőnek, kü­lönösen akkor, ha figyelembe vesszük szerkezeti összetételét. Ebben csupán néhány százalékot képviselnek a gépek és beruházási javak, s mintegy 75—80 százalékot az anyag jellegű és a mező­­gazdasági termékek. Ez annál is inkább sajnálatra méltó, mert a görög állami szektor versenykiírásaiban a klíring­­elszámolású szocialista országok elsőbb­séget élveznek, s így a magyar vállala­tok is előnyös helyzetből indulhatnak. A gép- és berendezés-exportunk vi­szonylagos lemaradása több tényezőre vezethető vissza. Elsősorban a rendkí­vül éles konkurrenciaharccal magyaráz­ható, amely jellemzője a szinte teljesen nyitott görög piacnak. A liberális im­portpolitika következtében rendkívüli a verseny az ár, a minőség, a szállítási határidő, a szervizszolgáltatások, az al­katrészellátás tekintetében, a gyors al­kalmazkodás elengedhetetlen a verseny­társak legyőzéséhez, így is sikerült egyes iparágakban erős pozíciót kiharcolni a görög piacon, kooperáció keretében Diesel-meghajtá­sú erőművek szállítására létrejött 4 millió dolláros szerződés, a Magyar Ha­jó- és Darugyár portál- és úszódaru el­adásai is milliós nagyságrendben fejez­hetők ki. Minden jel arra mutat, hogy jelentősen, akár kétszeresére lehet nö­velni az évi 250 ezer dolláros szerszám­gépexportot is. A most véget ért szalo­­niki vásáron szép sikert arattak a ma­gyar fonodai berendezések, s a görög textilipar gyors fejlődését kihasználva, évi 1—2 millió dolláros többletexportot lehet velük elérni. Aránytalanul nagy súllyal esnek latba exportunkban a ko­hászati termékek, főleg a hengereltáruk, emellett a fenyőfűrészáruk évi 4—4 millió dolláros volumenben, valamint az állati eredetű mezőgazdasági termékek. Végül említést érdemelnek a gazdasági kapcsolatok új formáinak kialakításá­ban eddig elért eredmények. A VIDEO­TON tv-összeszerelő üzem létrehozásá­ban vett részt, s a kezdeti nehézségek után ma már folyamatossá vált az üzem termelése, idén 100—150 ezer dollár ér­tékű tv-szett exportja válik lehetővé. Jelenleg arról van szó, hogy a kooperá­ciót közös vállalattá fejlesztik a görög partnerrel. A Kohászati Gyárépítő Vál­lalat közös acélöntöde felállításáról folytat komoly tárgyalásokat. Ezek szerint versenyképes magyar árucikkekkel nagyobb arányban lehetne növelni az árucsere-forgalmat? — Mielőtt erre a kérdésre válaszol­­nék, érdemes kitérni a magyar import szerkezetére, amely kizárólag mező­­gazda­sági árukból (déligyümlöcs, gya­pot, dohány), valamint nyersbőrből te­vődik össze. Noha az utóbbi időben im­portunk ipari jellegű késztermékekkel is bővült, e téren addig nem következ­het be lényeges változás, amíg a görög hatóságok érvényben tartják az érték­többletadók visszatérítésével kapcsola­tos jelenlegi rendelkezéseiket. Ezt a 10—20 százalékos adókedvezményt ugyanis kizárólag az ipari félkész- és késztermékek konvertibilis exportja után nyújtják, ez viszont súlyosan érinti a klíringdeviza-elszámolású országok­ba, javarészt a szocialista országokba irányuló nem nyersanyag jellegű ex­portot. A nyersanyagok közül pedig egyre nehezebbé válik a gyapot és a bőr importja. A görögországi iparfej­lesztési politika következtében a nyers­anyagoknak mind nagyobb százalékát dolgozzák fel haza üzemekben, s a megállapított exportkontingenseket fo­kozatosan csökkentik. Az egyensúlyi követelmények betartása miatt ez a tendencia végső soron Görögországba irányuló exportunk fejlesztésének döntő akadályozója lehet. Nem kevésbé fékezi a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését a görög fél eddigi vonakodása, hogy írásban is lefektesse a legnagyobb ked­vezmény elvét. Emiatt az 1971 tavaszán folytatott kétoldalú tárgyalásokon nem tudtunk új hosszú lejáratú megálla­podást aláírni, helyette a kontingens­­listát tartalmazó éves jegyzőkönyv alá­írására szorítkoztunk, amelyet azután 1972-re, újabb egyéves időtartamra meghosszabbítottunk. A jövőre nézve kínálkozik-e valami­lyen megoldás a kapcsolatok dinamiku­sabb fejlesztésére? _— A mi álláspontunkat valamennyi kérdésben világosan leszögeztük, leg­utoljára Tordai Jenő miniszterhelyettes fejtette ki a szaloni­ki vásáron tett lá­togatása alkalmával. Athénben folyta­tott tárgyalásokat illetékes görög gaz­dasági szervek vezetőivel. Görög részről figyelemre méltó javaslattal álltak elő: indítványozták, hogy a két ország 1974—75-ben térjen át a szabad devizás elszámolásra. Véleményük szerint a jövő évben konkrét formában kellene megvitatni a kétoldalú forgalom növe­kedésének akadályait, a klíringelszámo­lás leszámolásával jelentkező egyen­­súlyprobléblémákat és egy meghatáro­zott előkészítési időszak után kellene áttérni a sokoldalú elszámolásra. A görögök nem voltak hajlandók határo­zott ígéretet tenni az exporttámogatási rendszer Magyarországra történő kiter­jesztésére, de nem zárkóztak el az elől, hogy esetenként ilyen kívánságoknak eleget tegyenek. Ebben és más prob­lémákat jelentő kérdések megoldásában új helyzetet teremthet a GATT-ba való felvételünk, amely automatikusan ér­vényre juttat majd számos diszkriminá­ció-ellenes rendszabályt. Jósolni igen nehéz, és csak a következő időszak gya­korlati tapasztalataiból lehet majd bi­zonyosan lemérni, hogy görög részről milyen mértékben és mennyire komo­lyan óhajtják gazdasági kapcsolataink fokozását — fejezte be tájékoztatását Kovács István kereskedelmi tanácsos. H. R. A brit Munkáspárt gazdasági programja A pénteken véget ért brit munkás­párti kongresszus által elfogadott gaz­dasági programot ismerteti az AP-DJ hírügynökség. A program „Nagy-Bri­­tannia szocialista állammá való alakí­tását és a kapitalizmus visszaszorítá­sát” tartalmazza. A hírügynökség sze­rint a dokumentum a második világ­háború óta „a legbaloldalibb jellegű”. A párt többek között javasolja a va­gyonok és jövedelmek újrafelosztását „a munkásosztály javára”, az ipar és a mezőgazdaság erőteljes államosítását, az árak és a monopóliumok ellenőrzé­sét, a multinacionális vállalatok meg­fékezését,­­a teljes foglalkoztatottság helyreállítását 35 órás munkahéttel, a 122 ezer dollárnál nagyobb magán­vagyonok évi megadóztatását, az adó­csalók és spekulánsok elleni harcot. A program célja, hogy a munkás­párti kormány „a történelem során első ízben fellépjen a magántőke ellen és autentikusan szocialista politikát köves­sen”. A határozat nem kötelező a kormány­ra nézve, de a hírügynökség kommen­tátora szerint a Wilson-kormány által okozott csalódások után a pártvezető­ség nem mellőzheti a tagság kívánsá­gait. A pártvezér és a végrehajtó bi­zottság többi tagja egyébként minden javaslatot elfogadott.

Next