Világgazdaság, 1972. október (4. évfolyam, 193/942-213/962. szám)
1972-10-07 / 197. (946.) szám
Tízéves lengyel-francia gazdasági megállapodás BOLGÁR KÜLDÖTTSÉG UTAZIK AZ USA-BA Tíz évre szóló lengyel—francia gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá, gyors fejlődésnek indult a szovjet—francia kereskedelem, közel áll a megállapodáshoz a második legnagyobb szovjet—nyugatnémet kereskedelmi ügylet, Home angol külügyminiszter lengyelországi látogatást vett tervbe, Bulgária és az Egyesült Államok között felvetődött a kapcsolatok rendezésének gondolata — ezek az újabb fejlemények tanúsítják, hogy a politikai légkör továbbra is kedvez a gazdasági kapcsolatok javulásának Kelet és Nyugat között. A kereskedelem és a kooperációk bővítésének kölcsönös előnyeit kezdi mindkét fél felfedezni. Csütörtökön, Gierek franciaországi látogatásának negyedik napján aláírták a tíz évre szóló gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködési szerződést Franciaország és Lengyelország között, hasonlót ahhoz, amilyen éppen egy évvel ezelőtt a Szovjetunió és Franciaország között született. Giscard d’Estaing francia gazdasági és pénzügyminiszter és Jagielski lengyel miniszterelnök-helyettes kormányszintű gazdasági kooperációs vegyes bizottság létrehozásában is megállapodott. Aszerződés jelentős célt tűz ki: a franciák tíz év alatt meg akarják kétszerezni lengyelországi szállításaikat és évente körülbelül 900 millió frank értékű exportot terveznek. Ehhez másfél milliárd frank értékű hitelt nyújtanának, amelyet a lengyelek a következő három évben kívánnak felhasználni. Lengyelország különféle könnyítéseket eszközöl, hogy elősegítse a francia gépipari termékek exportját. (Lengyelország 1971-ben 466 millió frank értékű terméket vásárolt Franciaországtól — 1965-ben csak 176 millió frank értékben —, a francia vásárlások hat év alatt 154 millió frankról évi 554 millió frankra emelkedtek.) Párizsi tudósítónk értesülése szerint a kohászat, a fémipar, az elektrotechnika, a vegyipar, az élelmiszeripar és a textilipar azok az ágazatok, amelyekben az együttműködésre a legnagyobb lehetőségek nyílnak. A lengyel delegáció a párizsi tárgyalásokon ezenkívül ismertette a franciákkal, melyek azok a tervbe vett beruházások, amelyeknek létesítésében a francia közreműködésre — licencek, know-how-k átadására, berendezések szállítására — számítanak. Ami a most megszületett vegyes bizottságot illeti, ennek feladata a két ország vállalatai közötti együttműködés irányítása lesz. A bizottság évente tart ülést, de folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdasági kapcsolatok helyzetét, határozatokat és ajánlásokat dolgoz ki a két kormány egyetértésével. Valószínűleg az eredményes francia— lengyel tárgyalások inspirálták a londoni The Times cikkíróját, hogy lapjának álláspontját kifejtse Hume brit külügyminiszter jövő évi lengyelországi látogatásáról. Mint írja, Anglia is a kapcsolatok javítására törekszik Kelet- Európával, s ezt minden valószínűség szerint kedvező irányba fogja befolyásolni a külügyminiszter útja. Brezsnyev franciaországi látogatásának egyéves évfordulója volt az apropója a Pravda pénteki cikkének. A szerző megállapítja, hogy az éppen egy évvel ezelőtt aláírt szovjet—francia tízéves gazdasági szerződés a két ország gazdasági kapcsolataiban új szakasz megnyitását jelentette. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az év első öt hónapjában a két ország vállalatai több szerződést írtak alá, mint egy évvel korábban; január és május között 2 milliárd 903 millió frank értékű volt a kölcsönös szállítások értéke, nagyobb, mint tavaly az egész évben. Ilyen ütem mellett valószínű, hogy az 1970—74-es időszakra előirányzott 100 százalékos forgalomnövekedésnek semmi akadálya nem lesz. A Szovjetunió az utóbbi években sok üzem korszerűsítéséhez vásárolt különféle gépi berendezéseket francia cégektől. A tervek szerint a Franciaországból származó szovjet import tovább bővül. Most folynak az Uszty-Ilim-i faipari kombinát felépítéséhez szükséges francia berendezések importjáról a tárgyalások. Várhatóan a jövőben tovább bővül a francia—szovjet földgázügylet. A tervek szerint 1976-tól 20 éven keresztül összesen 2,5 milliárd köbméter földgáz kerül Franciaországba a Szovjetunióból. A szovjet gázipar 100 ezer tonna acélcsövet kötött le a francia Vallaurec cégnél és hasonló témában újabb tárgyalások folynak. A nagy kereskedelmi ügyletek mellett egyre több a kisebb mennyiségű gépszállítás is. Úgy tűnik, hogy Franciaországban nő az igény a szovjet ekszkavátorok, csapágyak, nyomdai berendezések, kovácsoló berendezések, rádiók, filmfelvevők, fényképezőgépek iránt. Jól működnek a szovjet—francia vegyes vállalatok is. Ezek a cégek traktorokat, kombájnokat és egyéb mezőgazdasági gépeket, útépítő- és szerszámgépeket, fa- és papíripari termékeket, illóolajokat és vegyi anyagokat hoznak forgalomba. Az Avtopromimport szovjet külkereskedelmi egyesülés a TASZSZ iroda legújabb jelentése szerint megkötötte a szerződést a Renault vállalattal: a francia cég szállítja a Káma partján épülő szovjet teherautógyár teljes berendezését. A Renault szóvivője 200 millió frankra becsülte az üzlet értékét és kijelentette: ez a legnagyobb szállítási szerződés 1970 óta, amikor a Renault először jelent meg a szovjet piacon. A Szovjetunió és Lengyelország gazdasági kapcsolataiban a fejlett tőkésországokat, úgy tűnik, minőségi változás következik be. Rajtuk kívül azonban más szocialista országok is tesznek hasonló irányba lépéseket s ezek kedvező fogadtatásra találtak mind Nyugat-Európában, mind az Egyesült Államokban. E törekvések közé sorolható Románia felvételi kérelme az IMF-be, vagy az a bolgár bejelentés, hogy jövőre miniszterelnök-helyettesi szintű delegáció utazik az Egyesült Államokba, a bolgár—amerikai kapcsolatok rendezéséről való tárgyalásra. Nincs kizárva — írja a Reuter tudósítója — hogy ez alkalommal konzuli egyezmény megkötésére is sor kerül, hiszen az Egyesült Államoknak a többi szocialista országgal már van ilyen megállapodása. Természetesen a megbeszéléseken a gazdasági és kereskedelmi kérdések fontos helyet foglalnak majd el. T. Á. Chile egységes a Kennecott elleni harcban A chilei réz franciaországi lefoglalását kimondó bírósági határozat országszerte felháborodást okozott, és az ellenzéki pártokat is Allende elnök mellé állította. A pártvezetők sorban támogatásukról biztosítják az elnököt. Neruda, Chile párizsi nagykövete valószínűnek tartja, hogy a Kennecott után más amerikai réztársaságok is hasonló módon próbálják megzavarni a chilei réz eladását. Chile ellenzéki pártjai támogatják Allende elnököt a Kennecott rézkonszern elleni harcában — jelenti a Reuter-iroda. A jobboldali nemzeti párt legjobb jogászait ajánlotta fel a kormánynak. Az amerikai társaság — mondta a párt szóvivője — megpróbálja bénítani a chilei gazdaságot és megakadályozni a chilei termékek szabad exportját. A kereszténydemokrata párt szóvivője kihívásnak és nyílt rabláskísérletnek minősítette a Kennecott eljárását. Chilei politikusok rámutatnak arra, hogy a rézbányák államosítását kimondó törvényt a kongreszszus egyhangúan hagyta jóvá. A chilei réz lefoglalásáról nyilatkozott Neruda, az ország párizsi nagykövete is. • Kijelentette, hogy az USA gazdasági háborút kezdeményez Chile ellen. A Kennecott előzőleg elfogadta a kártérítés megállapítására felállított chilei különbíróság illetékességét, és még nem merítette ki az összes jogorvoslási lehetőséget, most mégis külföldön próbálkozik — mondotta. Az akciót Neruda szerint azért kezdeményezte, mert most folynak a tárgyalások a chilei réz jövő évi exportjáról. A nagykövet elmondotta, hogy Chilében egyelőre még vitatják, milyen módon vegyék fel a harcot, de megjegyezte, hogy Santiago minden bizonynyal fellebbezni fog a francia bírósági végzés ellen. Neruda úgy véli, hogy a Kennecott példáját más röztársaságok is követni fogják, így mindenekelőtt az Anaconda. A chilei—francia kapcsolatokról szólva kifejtette, hogy a Kennecott akciója nem befolyásolja a két ország viszonyát. Franciaországban tartózkodik jelenleg egy chilei parlamenti küldöttség, amely erőteljes hangú közleményben ítéli el az amerikai konszern lépését, amelyet a chilei szuverenitás nyílt megsértésének, „valóságos gazdasági hadüzenetnek” minősít. A francia CFDT szakszervezet felszólította a kormányt, fellebbezzen a párizsi bírósági végzés ellen. A szakszervezet óvja a kormányt, hogy bármi olyat tegyen, ami veszélyeztetheti a Chilében végbemenő társadalmi változásokat. (Reuter, DPA) Hiteldrágítás Nyugat-Németországban A nyugatnémet jegybank mai döntése értelmében a hivatalos kamatlábat fél százalékkal 3,5 százalékra, a lombard-kölcsön kamatát pedig 4-ről 5 százalékra emelték. Az intézkedésre az infláció-ellenes harc jegyében került sor — húzzák alá nyugati hírügynökségek — utalva a november 19-i általános választások közeledtére. A Bundesbank és a bonni kormány már több ízben úgy nyilatkozott, hogy minden tőle telhetőt elkövet az infláció megfékezésére, amely az NSZK-ban eddig példátlan évi 6 százalékos ütemre gyorsult. Klasen, a jegybank elnöke sajtóértekezletén rámutatott, hogy a külső gazdasági frontokon bekövetkezett enyhülés nagyobb manőverezési szabadságot biztosít a banknak a belső egyensúly helyreállításához. Mint ismeretes, az év elején arra kényszerült a jegybank, hogy a kamatláb csökkentésével állja útját a külföldi tőkék beözönlésének. A mostani intézkedés célja viszont az, hogy a pénzügyi politika oldaláról, a banklikviditás szűkítésével igyekezzék az áremelkedéseket korlátozni. Nyugati pénzügyi körökben számítottak a nyugatnémet intézkedésre, bár annak korai időpontja meglepetést keltett. Párizsban biztosra veszik, hogy a Közös Piac kezdődő monetáris együttműködése hasonló hiteldrágítási intézkedésekre sarkallja majd az NSZK partnereit. Ezt a feltételezést erősíti meg Brandt kancellár legutóbbi javaslata indítványozta, hogy tűzzék a nyugat-európai kormányfők párizsi találkozójának napirendjére az inflációellenes harc mielőbb megvalósítható közös nyugateurópai akcióprogramját. A nyugati pénzpiacokon nem volt különösebb visszhangja az NSZK intézkedésének. Tokióban ugyan tovább tartott a dollárellenes spekuláció, ezt azonban a jen felértékelésével kapcsolatos makacs híreszteléseknek tulajdonítják. Tanaka miniszterelnök ismét egyértelműen elutasította ezt a lehetőséget, de üzleti körökben eddig nem adtak nagy hitelt szavalnak. (Reuter, AP-DJ) NAPRÓL NAPRA ♦ LENGYEL—FRANCIA GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS SZÜLETETT. Gierek franciaországi látogatása idején aláírt szerződés tíz évre szól, és célul tűzi ki, hogy ez alatt az időszak alatt a francia export megkétszereződjék. Párizs a következő három évben másfél milliárd frank hitelt nyújt. Lengyelország különféle könnyítésekkel mozdítja elő francia, gépipari termékek importját. ♦ A CHILEI PÁRTOK EGYSÉGESEN TÁMOGATJÁK ALLENDE ELNÖKÖT A KENNECOTT AMERIKAI KÖZTÁRSASÁGGAL folytatott vitában. Az ország párizsi nagykövete szerint az USA gazdasági háborút kockáztat meg Chile ellen. Úgy véli, hogy más amerikai réztársaságok is a Kennecotthoz hasonlóan próbálják zavarni a chilei réz eladását. ♦ NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN FÉL SZÁZALÉKKAL 3,5 SZÁZALÉKRA EMELTÉK A BANK KAMATLÁBAT. Az intézkedést az infláció megfékezésére hozták, tekintettel a november 19-i általános választások közeledtére. ♦ REKORDOT ÉR EL A VILÁG IDEI TEATERMÉSE. Az idei eredmény Kínát leszámítva, 1,15 millió tonna lesz, 3,5 százalékkal nagyobb a tavalyinál. A rekord elsősorban a kedvező indiai terméseredményeknek, illetve Bangladesh gazdasági talpraállásának köszönhető. ♦ KÍNA ARGENTIN BÚZA VÁSÁRLÁSÁT TERVEZI. Állítólag fél millió tonna vételéről lenne szó és a megállapodás aláírását november végére várják. A magyar—görög kereskedelem fejlesztésének járható útjai A magyar—görög kereskedelmi forgalom viszonylag lassú ütemben növekszik. Ennek egyik oka a magyar export és import kedvezőtlen szerkezeti összetétele. Másik oka, hogy a magyar ipari és külkereskedelmi vállalatok egy része idegenkedik a görög kisüzemek szerény volumenű rendeléseitől. A klíringelszámolás alapján történő kereskedelmi forgalom dinamikusabb növekedését alapvetően gátolja a görög adóvisszatérítési rendszer, a legnagyobb kedvezmény elve érvényesítésének görög részről történő elutasítása. A GATT-hoz való csatlakozásunk és a konvertibilis elszámolás lehetőségét felvető görög javaslat új helyzetet teremthet a két ország gazdasági kapcsolataiban. Ezekről a kérdésekről tájékoztatta munkatársunkat Athénben Kovács István kereskedelmi tanácsos. Melyek a görögországi magyar export főbb jellemzői? — A két ország közötti árucsere-forgalom az utóbbi években évi 18—22 millió dollár közötti értéket képviselt. Az évi 10—12 millió dolláros magyar export nem mondható kielégítőnek, különösen akkor, ha figyelembe vesszük szerkezeti összetételét. Ebben csupán néhány százalékot képviselnek a gépek és beruházási javak, s mintegy 75—80 százalékot az anyag jellegű és a mezőgazdasági termékek. Ez annál is inkább sajnálatra méltó, mert a görög állami szektor versenykiírásaiban a klíringelszámolású szocialista országok elsőbbséget élveznek, s így a magyar vállalatok is előnyös helyzetből indulhatnak. A gép- és berendezés-exportunk viszonylagos lemaradása több tényezőre vezethető vissza. Elsősorban a rendkívül éles konkurrenciaharccal magyarázható, amely jellemzője a szinte teljesen nyitott görög piacnak. A liberális importpolitika következtében rendkívüli a verseny az ár, a minőség, a szállítási határidő, a szervizszolgáltatások, az alkatrészellátás tekintetében, a gyors alkalmazkodás elengedhetetlen a versenytársak legyőzéséhez, így is sikerült egyes iparágakban erős pozíciót kiharcolni a görög piacon, kooperáció keretében Diesel-meghajtású erőművek szállítására létrejött 4 millió dolláros szerződés, a Magyar Hajó- és Darugyár portál- és úszódaru eladásai is milliós nagyságrendben fejezhetők ki. Minden jel arra mutat, hogy jelentősen, akár kétszeresére lehet növelni az évi 250 ezer dolláros szerszámgépexportot is. A most véget ért szaloniki vásáron szép sikert arattak a magyar fonodai berendezések, s a görög textilipar gyors fejlődését kihasználva, évi 1—2 millió dolláros többletexportot lehet velük elérni. Aránytalanul nagy súllyal esnek latba exportunkban a kohászati termékek, főleg a hengereltáruk, emellett a fenyőfűrészáruk évi 4—4 millió dolláros volumenben, valamint az állati eredetű mezőgazdasági termékek. Végül említést érdemelnek a gazdasági kapcsolatok új formáinak kialakításában eddig elért eredmények. A VIDEOTON tv-összeszerelő üzem létrehozásában vett részt, s a kezdeti nehézségek után ma már folyamatossá vált az üzem termelése, idén 100—150 ezer dollár értékű tv-szett exportja válik lehetővé. Jelenleg arról van szó, hogy a kooperációt közös vállalattá fejlesztik a görög partnerrel. A Kohászati Gyárépítő Vállalat közös acélöntöde felállításáról folytat komoly tárgyalásokat. Ezek szerint versenyképes magyar árucikkekkel nagyobb arányban lehetne növelni az árucsere-forgalmat? — Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, érdemes kitérni a magyar import szerkezetére, amely kizárólag mezőgazdasági árukból (déligyümlöcs, gyapot, dohány), valamint nyersbőrből tevődik össze. Noha az utóbbi időben importunk ipari jellegű késztermékekkel is bővült, e téren addig nem következhet be lényeges változás, amíg a görög hatóságok érvényben tartják az értéktöbbletadók visszatérítésével kapcsolatos jelenlegi rendelkezéseiket. Ezt a 10—20 százalékos adókedvezményt ugyanis kizárólag az ipari félkész- és késztermékek konvertibilis exportja után nyújtják, ez viszont súlyosan érinti a klíringdeviza-elszámolású országokba, javarészt a szocialista országokba irányuló nem nyersanyag jellegű exportot. A nyersanyagok közül pedig egyre nehezebbé válik a gyapot és a bőr importja. A görögországi iparfejlesztési politika következtében a nyersanyagoknak mind nagyobb százalékát dolgozzák fel haza üzemekben, s a megállapított exportkontingenseket fokozatosan csökkentik. Az egyensúlyi követelmények betartása miatt ez a tendencia végső soron Görögországba irányuló exportunk fejlesztésének döntő akadályozója lehet. Nem kevésbé fékezi a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését a görög fél eddigi vonakodása, hogy írásban is lefektesse a legnagyobb kedvezmény elvét. Emiatt az 1971 tavaszán folytatott kétoldalú tárgyalásokon nem tudtunk új hosszú lejáratú megállapodást aláírni, helyette a kontingenslistát tartalmazó éves jegyzőkönyv aláírására szorítkoztunk, amelyet azután 1972-re, újabb egyéves időtartamra meghosszabbítottunk. A jövőre nézve kínálkozik-e valamilyen megoldás a kapcsolatok dinamikusabb fejlesztésére? _— A mi álláspontunkat valamennyi kérdésben világosan leszögeztük, legutoljára Tordai Jenő miniszterhelyettes fejtette ki a szaloniki vásáron tett látogatása alkalmával. Athénben folytatott tárgyalásokat illetékes görög gazdasági szervek vezetőivel. Görög részről figyelemre méltó javaslattal álltak elő: indítványozták, hogy a két ország 1974—75-ben térjen át a szabad devizás elszámolásra. Véleményük szerint a jövő évben konkrét formában kellene megvitatni a kétoldalú forgalom növekedésének akadályait, a klíringelszámolás leszámolásával jelentkező egyensúlyprobléblémákat és egy meghatározott előkészítési időszak után kellene áttérni a sokoldalú elszámolásra. A görögök nem voltak hajlandók határozott ígéretet tenni az exporttámogatási rendszer Magyarországra történő kiterjesztésére, de nem zárkóztak el az elől, hogy esetenként ilyen kívánságoknak eleget tegyenek. Ebben és más problémákat jelentő kérdések megoldásában új helyzetet teremthet a GATT-ba való felvételünk, amely automatikusan érvényre juttat majd számos diszkrimináció-ellenes rendszabályt. Jósolni igen nehéz, és csak a következő időszak gyakorlati tapasztalataiból lehet majd bizonyosan lemérni, hogy görög részről milyen mértékben és mennyire komolyan óhajtják gazdasági kapcsolataink fokozását — fejezte be tájékoztatását Kovács István kereskedelmi tanácsos. H. R. A brit Munkáspárt gazdasági programja A pénteken véget ért brit munkáspárti kongresszus által elfogadott gazdasági programot ismerteti az AP-DJ hírügynökség. A program „Nagy-Britannia szocialista állammá való alakítását és a kapitalizmus visszaszorítását” tartalmazza. A hírügynökség szerint a dokumentum a második világháború óta „a legbaloldalibb jellegű”. A párt többek között javasolja a vagyonok és jövedelmek újrafelosztását „a munkásosztály javára”, az ipar és a mezőgazdaság erőteljes államosítását, az árak és a monopóliumok ellenőrzését, a multinacionális vállalatok megfékezését,a teljes foglalkoztatottság helyreállítását 35 órás munkahéttel, a 122 ezer dollárnál nagyobb magánvagyonok évi megadóztatását, az adócsalók és spekulánsok elleni harcot. A program célja, hogy a munkáspárti kormány „a történelem során első ízben fellépjen a magántőke ellen és autentikusan szocialista politikát kövessen”. A határozat nem kötelező a kormányra nézve, de a hírügynökség kommentátora szerint a Wilson-kormány által okozott csalódások után a pártvezetőség nem mellőzheti a tagság kívánságait. A pártvezér és a végrehajtó bizottság többi tagja egyébként minden javaslatot elfogadott.