Világgazdaság, 1973. március (5. évfolyam, 42/1044-64/1066. szám)

1973-03-22 / 57. (1059.) szám

A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA Gazdasági kérdések az országgyűlésen Focsk Jenő, a Minisztertanács elnöke az országgyűlés szerdán megnyílt tavaszi ülésszakán ismertette a gazdasági élet előtt álló feladatokat és meg­oldandó problémákat. Ezután dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Magyarország külgazdasági kapcsolatairól adott áttekintést. A miniszterelnök gazdaságpolitikánk egyik fő irányvonalának, a termelés ha­tékonyságának gyors ütemű fejlesztését jelölte meg. Az elmúlt két évben társadalmi termelésünk hatékonysága nőtt, de ütemével nem lehetünk elége­dettek. A munka termelékenységét te­kintve a szocialista országok sorában középen foglalunk helyet, a legfejlet­tebb kapitalista országokhoz képest tíz­­tizenötéves elmaradásunk van. A kormány egyik legfontosabb felada­tának tekinti a beruházási munka meg­javítását. A beruházások mértéke mér­séklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlító áron számítva 2 százalékkal csökkentek. To­vábbra sem megnyugtató a befejezet­len beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a kivitelezés nem javult eléggé, nagyok a többlet­­költségek, a befejezési határidőknél késések mutatkoznak. Az egyensúly megteremtése 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költségvetés hiánya, ami rész­ben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, részben a beruházási többletköltségekből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből, vagy támogatásának növekedéséből adó­dott. Ezen változtatnunk kellett, és az elmúlt évet a tervezett 3,2 milliárddal szemben 2,6—2,7 milliárd forintos költ­ségvetési hiánnyal zártuk. Az ország­­gyűlés által jóváhagyott 1973-as költ­ségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban, hogy mind a bevételek, mind a kiadások mintegy 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A költségve­tési egyensúly teljes megteremtése még a további évek feladata. Ennek fő útja gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, a költ­ségvetési bevétel növelését. Az egyen­súlyi helyzet áttekintése után a minisz­terelnök a gazdaságos termelés fejlesz­téséről szólt. A többi között elmondta, hogy az ipar kedvező szerkezeti átala­kítását jelzi egyes ágazatoknak az át­lagos növekedési ütemét lényegesen meghaladó fejlesztése. Kijelölt vállalatok A gyártmányszerkezet korszerűsítése érdekében a vállalatoknak, az ipar­ágaknak az eddiginél szélesebb körű összefogása szükséges. A vállalatok munkájának fejlődését a kormány egye­bek között azzal is segíti, hogy a Köz­ponti Bizottság állásfoglalása alapján a közelmúltban határozatot hozott 50 gaz­dálkodó egység, 180 vállalat tevékeny­ségének figyelemmel kísérésébe. Ezek állítják elő az egész ipari termelésünk 55 százalékát, s az ipari exportunk két­harmadát. A megfigyelt vállalatok vál­tozatlanul az általánosan érvényes gaz­daságirányítási rendszer keretei között működnek. A kijelölés önmagában nem jelent jogcímet valamiféle kivételes el­bánásra, engedményekre. Az általános­tól eltérő módszereket fognak viszont alkalmazni jelenleg hat, a későbbiek során valószínűleg 8—10-re szaporodó nagyvállalat átszervezésére, korszerűsí­tésére, ahol a termelési szerkezet át­alakításához szükséges anyagi eszközö­ket saját erőből nem tudják biztosítani. A Minisztertanács határozata alapján a Gazdasági Bizottság kijelölte az érin­tett vállalatokat: ezek a Magyar Hajó- és Darugyár, Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtó­mű- és Felvonógyár, valamint a Beton- és Vasbetonipari Művek. A IV. ötéves terv folyamán a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok további bővülésével számolnak. Az a törekvés, hogy jobban kihasználjuk a nemzet­közi gazdasági szervezetek működésé­­ben rejlő lehetőségeket. Exporttermé­keink gazdasági, műszaki színvonalá­tól, minőségétől függ, mennyire tudjuk forgalmunkat bővíteni az elkövetke­zendő években. Hazánknak a világ­piacon becsülete, súlya és hitele van — mondotta Fock Jenő. Az export és a nemzeti jövedelem Dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter felszólalásában elmondotta, hogy 89 országgal van érvényes állam­közi szerződésünk, 30 országgal hosz­­szú lejáratú megállapodásunk. A ma­gyar vállalatok 142 ország vállalataival tartanak fel export—import kapcsola­tot. Külkereskedelmünk gyorsan fejlő­dik, az export aránya a nemzeti jöve­delemben megközelíti a 40 százalékot. A tervek szerint, a külk­e­­r­kedelmi for­galom 1975-ig 1970-hez képest 40—50 százalékos emelkedést ér el, a IV. öt­éves terv első két esztendejében 1971- ben és 1972-ben is lényegesen megha­ladta a termelés és a nemzeti jövede­lem növekedésének ütemét. 1971-ben az import növekedett nagyobb mérték­ben, 1972-ben pedig határozottan töre­kedtünk az egyensúly helyreállítására. A számítások , helyesnek bizonyultak, a múlt évben sikerült megvalósítani a népgazdaság arányosabb fejlődését. Ez kedvezően hatott a belső piacra és a külkereskedelmi forgalomra is. A bel­földi gazdálkodási körülmények javu­lása mellett a kedvező külkereskedelmi eredmények elérését segítette, hogy a szocialista országok igényei lehetővé tették a gépipari és általában feldol­gozóipari termékexportunk növelését. Ezzel egyidejűleg élénkült a tőkésorszá­gokban a konjunktúra, javultak eladá­sai lehetőségeink és forgalmunk cse­rearánya is. Az említett változásoknak megfele­lően az export az 1971. évihez képest a rubel- és dollárfizetési viszonylatokban 21 százalékkal növekedett, a behozatal 3 százalékkal mérséklődött. A rubelfize­tésű kivitel dinamikája erősebb volt, ily módon az 1970-ben és 1971-ben ki­alakult negatív előjelű áruforgalmi egyenleggel szemben 1972-ben aktív egyenleget sikerült elérni. Növekedett a kivitelünk a dollárfizetésű országok­ba is. Itt a legnagyobb emelkedést a mezőgazdasági és élelmiszeripari ter­mékeknél értük el, de ezen belül lé­nyeges az egyes termékeknél elért kon­junkturális árnyereség. A miniszter hangsúlyozta, hogy az 1972-es év külkereskedelmi eredményei az egész népgazdaság eredményei. Az exportunk fokozását fejlesztési elgon­dolásokkal együtt kell vizsgálnunk, fi­gyelemmel arra, hogy a termékek bár­melyik időben bármilyen piacon egy­aránt gazdaságosan értékesíthetők le­gyenek. A fokozottan exportorientált termelés távlati megalapozása az egész népgazdaság fejlesztési politikájának döntő kérdése. Ezután kitért a minisz­ter a szocialista országok közötti gaz­dasági kapcsolatokra és a sokoldalú együttműködésre. Példaként említette, hogy a járműipari egyezmény keretében az idén a Szovjetunióba 4700 darab autó­buszt és 22 ezer darab hátsóhidat szál­lítunk. Ezek értéke az 1973. évi gép­ipari exportunk 33 százaléka. A zöld­ség-gyümölcs egyezmény keretében szállításra kerülő friss- és konzerváru a mezőgazdasági forgalom 56 százalékát adja. Kereskedelempolitika Árucsere-forgalmi megállapodásaink kölcsönösen bővítették az exportlehető­ségeket, a liberalizációs folyamat foly­tatódott, és ma már több országgal ke­reskedünk teljesen liberalizált elvek alapján. Több olyan megállapodást ír­tunk alá, illetve parafáltunk, amelyek értelmében ezek az országok kölcsönös­ségi alapon, biztosítják a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését. Ez kedvező hatást gyakorolhat a vámtár­­gyalásokra, a külkereskedelmet szabá­lyozó különböző előírásokra és segítheti az export és import jelenleginél na­gyobb érdekeltségének megteremtését. Több tőkésországgal van olyan meg­állapodásunk, hogy 1975. január 1-vel megszüntetik a beviteli korlátozás alá vont cikkek körét. Az eredmények el­lenére a jelenlegi korlátozó kontingens­rendszert, amely exportunknak mintegy 30 százalékát érinti, sajnálatosnak tart­juk, és úgy ítéljük meg, hogy fékezik a forgalom nagyobb növekedését. A tőkésországok Magyarországgal szemben alkalmazott kereskedelempoli­tikáját illetően reálisan feltételezhető, hogy, már csak saját exportérdekeik miatt is, liberalizálják a Magyarország­ból származó áruk bevitelét. A korábbi és a jelenlegi valuta árfolyamváltozá­sok nem okoztak károkat devizagazdál­kodásunknak. Rugalmas kereskedelmi munkával, az új ár- és értékviszonyok­hoz való gyors alkalmazkodással a jö­vőben is el tudjuk kerülni a problémá­kat a változó világpiacon. (MTI) Véget ért a francia repülőtéri sztrájk Párizsi tudósítónktól­ Több hetes sztrájk után a francia re­pülőtársaságok tegnapelőtt ismét elin­díthatták járataikat, mert a kormány szokatlanul kemény nyomásának hatá­sára a repülőtéri irányító személyzet felvette a munkát. Franciaországban három társaság mű­ködik, mind a három állami tulajdon­ban van. Az Air France elsősorban a nemzetközi járatokat tartja üzemben, kivéve az afrikai vonalakat. Ez utóbbi­val az UTA foglalkozik, míg a belföldi járatokat az Air Inter üzemelteti. A há­rom vállalat azt tervezte, hogy az idén 215 millió frankos nyereségre tesz szert. Az eddigi becslések szerint az irányító személyzet sztrájkja körülbelül ugyan­ilyen nagyságú veszteséggel jár, így a tervezett nyereséget a sztrájk felemész­tette. Emiatt a légitársaságok kényte­lenek lesznek több repülőgép-megren­delésüket elhalasztani. A párizsi repülőtereken a légiforga­lom előreláthatólag a mai nappal válik ismét teljessé. Általános viszont a ta­pasztalat, hogy az utasok még több hé­ten keresztül vonakodni fognak az Air France szolgálatait igénybe venni. Gazdasági kérdések a helsinki előkészítő konferencia napirendjén A helsinki nagyköveti tanácskozás munkabizottsága szerdán folytatta a tervezett európai biztonsági és együtt­működési értekezlet második napirendi pontjának, a gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés kérdésének megvitatását, szerkesztésre való elő­készítését. A konzultáció ütemének fel­­gyorsulására mutat, hogy a 34 érdekelt ország képviselői már a második teljes munkaülésen a napirendi pont meg­fogalmazásának vázlatáról tanácskoz­tak, s lényegében egyetértésre is jutot­tak. A szocialista országok elképzelését a konferencián alakítandó szakértői bi­zottság feladattervéről Csehszlovákia terjesztette elő, míg az EGK-tagállamok vázlatát az NSZK ismertette. Mivel a két munkaokmány hasonló tartalmú pontokból állt, bizonyos egyszerűsíté­sekkel össze lehetett egyeztetni őket, és elvileg kialakult a téma kerete. A konferencia köreiből származik az értesülés, hogy a gazdasági kérdésekre vonatkozó anyag általános vitája és a vázlat írásba foglalása már a jövő héten befejeződhet. (MTI) NAPRÓL NAPRA ♦ KÜLKERESKEDELMI FORGALMUNK FEJLŐDIK, növekedési üteme tavaly és tavalyelőtt lényegesen meghaladta a termelést és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét — hangsúlyozta dr. Bíró József kül­kereskedelmi miniszter az Országgyűlés­­tegnap megnyílt tavaszi ülés­szakán. Az export aránya nemzeti jövedelmünkben megközelíti a 40 százalékot, jelenleg 89 országgal van érvényes államközi szerződésünk, s 142 ország vállalataival tartunk fenn export—import kapcsolatokat. ♦ DÁNIÁBAN NEGYEDMILLIÓ DOLGOZÓ SZÜNTETTE BE A MUN­KÁT. A szakszervezetek és a munkaadók nem jutottak megállapo­dásra a kollektív szerződések meghosszabbításában, s nem vezetett eddig eredményre a kormány közvetítése sem. A munkabeszüntetés elsősorban a vas- és fém-, a bútor-, a textil-, a nyomdaipart, a gép­gyártást és a szolgáltató ágazatokat érinti. ♦ ARGENTÍNA GAZDASÁGPOLITIKÁJÁBAN számottevő változásokat hozhat Campora új választott elnök hivatalba lépése — írja a Világ­a­sajtóból című rovatban ismertetett szemelvény. A justicialista párt gazdasági programjában fokozott szerep jut az állami beruházásoknak. Campora egy korábbi nyilatkozatában utalt arra, hogy Argentína esetleg áttér a tervgazdálkodásra. ♦ MAGYARORSZÁG KŐOLAJSZÜKSÉGLETÉT a hazai termelés mel­lett eddig szinte kizárólag a Szovjetunió fedezte. Becslések szerint az évtized végére a magyar kőolajigény 15 millió tonna körüli lesz, ezt a Szovjetunió már csak részben elégítheti ki, így a külkereskedelem érdeklődése mindinkább a Közel-Kelet felé fordul. Eddig Irakkal született hosszú lejáratú keretegyezmény, de a jövőben más arab orszá­gokban is megjelennek a magyar külkereskedők. ♦ ÉLEZŐDIK A VITA AZ AMERIKAI HÚSÁRAK KÖRÜL. A kong­resszusban erősödik azoknak a tábora, akik az 1964-ben hozott hús­import-korlátozó törvény visszavonását követelik. Egy másik csoport árstopot sürget. A kormány eddig mereven elzárkózott az árkorláto­zástól. Tíz év óta egyébként tavaly szaporodott a legnagyobb arány­ban az amerikai szarvasmarhaállomány. Elnapolják az Európai Valuta Alap vitáját Az EGK pénzügyminisztereinek konferenciája Látszólag technikai okokból, de valójában a zűrzavaros pénzügyi hely­zet miatt elmarad a legfőbb téma megtárgyalása az EGK pénzügyminiszte­reinek ma kezdődő tanácskozásán. Jóllehet, az októberi csúcstalálkozón el­határozták, hogy 1973. április 1-én életbe léptetik a közös alapot, a minisz­terek csupán az infláció leküzdésére kidolgozott akcióprogram eredményei­ről tárgyalnak majd. Erről a brüsszeli bizottság — amely kedden és szerdán ülésezett — állított össze dokumentumot. A Közös Piachoz tartozó kilenc or­szág pénzügyminiszterei ma és holnap megbeszélést tartanak a valutahelyzet­ről és a közös pénzügyi politika tovább­fejlesztéséről. Hiányozni fog azonban a napirendről az a kérdés, amit eredeti­leg a fő témának szántak: az Európai Valuta Alap életrehívása, mert — úgy­mond — nézeteltérés alakult ki a terve­zett intézmény színhelyét illetően. Nagy-Britannia képviselője „a haté­konyság és az ésszerűség” szempontjai­ra hivatkozva nem járult, hozzá ahhoz, hogy az új szerv központja Luxemburg­ban legyen. Emiatt valószínűleg lehetet­lenné válik, hogy a programnak meg­felelő időben (április 1-én) az EGK or­szágai a pénzügyi együttműködés ma­gasabb formájára térjenek át. A jelek arra vallanak, hogy az elhe­lyezésről folyó vita hátterében nyomo­sabb nézeteltérések rejlenek. A francia lapok szerint — írja az MTI tudósí­tója — a halogatás közvetlen összefüg­gésben van azzal a ténnyel, hogy a Közös Piac a legutóbbi pénzügyi hatá­rozatok következtében lényegében két külön övezetre oszlott, vagyis avval, hogy az angol, olasz és ír valutát nem lebegtetik együtt a többi közös piaci valutával. A tudósítás a Les Echost idézve rámutat arra, hogy a Közös Piac átmeneti kettészakadása mindenképpen „halva születetté” tette a pénzügyi együttműködési alap tervét. Párizsban, ahol nagy reményeket fűznek az alap működéséhez, azzal vádolják Londont, hogy rendre megbénítja a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzésére irányuló kezdeményezéseket. A Les Echos hangsúlyozza: az együttműködési alap létrehozásának elodázása olyan kudarc, amely nem fogja fokozni a va­luták közös lebegtetéséhez fűzött közös reményeket sem. A derűlátók most abban bíznak, hogy a közös alap kérdését a külügyminisz­terek április 2-án kezdődő tanácskozá­sán vitatják meg. A ma kezdődő meg­beszélésen — ami az első fejezete a gazdasági és pénzügyi unió megvalósí­tására hivatott három értekezletnek — az árak emelkedése elleni küzdelem ösz­­szehangolása mellett tárgyalnak a de­vizapiacok újranyitása utáni helyzetről és a Húszak március 26-án kezdődő ér­tekezletének előkészítéséről. (Mint is­meretes, a jövő héten Washingtonban tartandó megbeszélés napirendjén a nemzetközi pénzügyi rendszer meg­reformálásáról tanácskoznak.­ (Reuter, AFP, MTI) Diplomáciai pezsgés Ausztráliában • Patolicsev befejezte új-zélandi tárgyalásait Nemzetközi kapcsolatainak kiterjesz­tésén munkálkodik a csendes-óceáni két nagy országban, Ausztráliában és Új- Zélandban kormányra került munkás­párti vezetés. Erről árulkodik a diplo­máciai élet felpezsdülése, amit egy­részről Patolicsev szovjet külkereske­delmi miniszter és Bijedics jugoszláv miniszterelnök tárgyalása, másrészt pe­dig a Koreai NDK kereskedelmi kül­döttségének ez évre tervezett látogatása jelez. A szovjet külkereskedelmi miniszter tegnap befejezte új-zélandi megbeszé­léseit, amelyekről közös közleményt csak később adnak ki, de eredménye (hasonlóan a Canberrai megbeszélések­hez) egyértelműen az, hogy bővíteni kell a kétoldalú árucserét. Walding wellingtoni külkereskedelmi miniszter egyenesen „elkerülhetetlen”-nek nevez­te a Szovjetunióval folytatott kereske­delem növelését, evvel kapcsolatban utalt a nemzetközösségi preferenciák el­vesztésére. Példaként néhány terméket (karórákat, fényképezőgépeket és trak­torokat) említett, amelyek szállítója a szovjet külkereskedelem, és amelyekre Új-Zéland vevő lenne. Bijedics jugoszláv miniszterelnök el­sősorban politikai kérdéseket érintett Whitlam miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén, és mint a Tanjug hír­­ügynökség közli, a Canberrai kormány hangot adott azon kívánságának, hogy együttműködjék az el nem kötelezett országokkal. Kiszivárgott értesülések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Ausztrália megfigyelőkkel képvi­selteti magát az el nem kötelezett or­szágok szeptemberi algíri csúcsértekez­letén. Ausztrália a csendes-óceáni térségben vitt eddigi szerepének megváltoztatá­sára is lépéseket tesz. Ezek közé sorol­ható a Koreai NDK-val szemben meg­változott magatartása. A demokratikus Korea elismerését ugyan még nem ter­vezik — írja egy kormányszóvivőt idéz­ve a Reuter canberrai tudósítója —, de ennek indoka kizárólag az, hogy „ne hátráltassuk a két Korea újraegyesíté­sét”. Az viszont tény, hogy a két kor­mány megállapodása értelmében még ebben az évben észak-koreai delegáció látogat az ausztrál fővárosba. Hosszú lejáratú brit-lengyel együttműködési megállapodás Lengyelország és Nagy-Britannia ked­den 10 évre szóló gazdasági, ipari, tu­dományos és műszaki együttműködési megállapodást kötött. A dokumentumot Olechowski lengyel külkereskedelmi miniszter és Amery angol külügyminisz­terhelyettes írta alá. A lengyel minisz­ter aznap érkezett háromnapos hivata­los látogatásra Londonba. A Reuter sze­rint brit gazdasági körökben remélik, hogy a megállapodás ösztönözni fogja az iparcikkek kétoldalú kereskedelmét és az eddiginél szorosabb kooperációt. Lengyelország tavaly 71 millió font értékben exportált Angliába, ahonnan 75,5 millió fontért vásárolt különböző árucikkeket. Olechowski tegnap eszmecserét foly­tatott Davies brit „Európa-miniszter­­rel”, akivel megvitatta az Anglia közös piaci tagságából adódó problémákat. A lengyel miniszter tárgyalt Stodart me­zőgazdasági, halászati és élelmiszeripari államminiszterrel is.

Next