Világgazdaság, 1974. március (6. évfolyam, 42/1292-63/1313. szám)

1974-03-28 / 61. (1311.) szám

1974. MÁRCIUS 28., CSÜTÖRTÖK VI. ÉVFOLYAM, 61. (1311.) SZÁM A szovjet külgazdaság az új ötéves terv előtt Moszkvában folytatódnak Kissinger amerikai külügyminiszter tárgya­lásai a döntő fontosságú politikai kérdésekről. A moszkvai megbeszélése­ket figyelő amerikai újságírók tudósításaikban első helyen az enyhülési politika visszafordíthatatlanságát hangsúlyozzák. Közük Gvisianyi nyilat­kozatát, amelyben a Szovjetunió Műszaki-Tudományos Állami Bizottságának elnökhelyettese rámutat: a gazdasági kapcsolatok a két ország között a jövőben feltétlenül fennmaradnak, de a legnagyobb kedvezmény hiányában az együttműködés légköre kedvezőtlenné válhat. Ez pedig elsősorban a szibériai együttműködési tervek rovására menne. Ami a szibériai kooperá­ciókat illeti, újabb részletek váltak ismeretessé a napokban tartott szovjet— japán vegyes bizottsági megbeszélésekről is. A Kissinger kíséretében Moszkvában tartózkodó amerikai újságírók útján Gvisianyi figyelmeztette az amerikai kongresszusban helyet foglaló enyhülés­ellenes képviselőket és szenátorokat, hogy meghiúsulhat igen sok nagyszabá­sú üzlet, beleértve a több milliárd dol­láros földgázprogramot is, ha továbbra sem szavazzák meg a legnagyobb ked­vezmény elvének kiterjesztését a Szov­jetunióra. E nagy volumenű együttmű­ködési tervek a kereskedelmi hitele­ken és a diszkrimináció megszűntetésén múlnak — mondta a szovjet politikus. A Szovjetunió most készíti elő a kö­vetkező ötéves gazdasági tervet. Ennek elfogadása, majd életbe léptetése után már csak nehezen lehet módosítani az olyan nagyszabású programokat, mint Szibéria fejlesztése. Az amerikai kong­resszus további ellenállása miatt a Szovjetunió kénytelen lesz Nyugat- Európához fordulni a szükséges tech­nológiák és finanszírozási eszközök be­szerzése érdekében. Gvisianyi elmond­ta, hogy mintegy 5 milliárd dollárra van szükség, az „Északi sarkcsillag” földgázprogram előkészítéséhez a csö­vek lefektetéséhez. A program az Egye­sült Államoknak 25 éven keresztül 40 milliárd dollár értékben biztosítana szibériai földgázt. Természetesen mind­két ország vezetői továbbra is optimis­ták a gázüzlet kilátásával kapcsolat­ban, hasonlóan a kelet-szibériai jakutsz­­ki földgázkooperációhoz, amelyben Ja­pán is részt venne. Az állami bizottság elnökhelyettese az együttműködési lehetőségek között említette a Szahalin-szigetek körüli olajkutatásokat, majd kitermelést, az udokani rézbányászatot. Ez utóbbi együttműködési program ismét nagy összeget igényelne, csupán a vasúti összeköttetés 2 milliárdos ráfordítást igényel. Lehetőség nyílik — mégpedig kölcsönösen előnyös feltételek alapján —a repülőgépiparban is. A Szovjet­unió Boeing 747 típusú gépért cserébe a kisebb, 40 személyes JAK—40 gépet tudná szállítani. A Szovjetunió érdekelt az amerikai technológia megszerzésében — folytat­ta Gvisianyi, de hozzáfűzte: végső so­ron a technológiai problémákat a Szovjetunió önmaga is meg tudja ol­dani. Ez csak idő és erőforrások kér­dése. Ha egyes amerikai kongresszusi tagok továbbra is útját állják a keres­kedelmi hiteleknek és a legnagyobb kedvezmény elvének, kedvezőtlenné válhat a légkör a nagyszabású üzletek megkötésére. Természetesen ekkor is maradnak olyan területek, ahol a két ország érdekei egybeesnek, és ahol az együttműködést folytatni fogják — mondta az állami bizottság elnökhe­lyettese. A következő ötéves terv előkészítése miatt Japánnak is hamarosan dönte­nie kell a szibériai kooperációkban való részvételről. A legutóbbi moszkvai ülé­sen résztvett japán küldöttség tagjai hazatérésük után Tokióban elmondták, hogy a Szovjetunió ismertette a máso­dik transz-szibériai vasútvonal építésé­nek terveit, s ebben együttműködésre kérte Japánt. Az új vonal 400—500 kilo­méterre haladna a szovjet—kínai ha­tártól. Tokió együttműködését az in­dokolná, hogy Japán ezen a vasútvo­nalon kapná a tyumeni olajat. Tokió­ban tanulmányozni fogják a szovjet ajánlatot — mondta a küldöttség egyik vezetője, s különösen arra kell tekin­tettel lenni, hogy vasúton még évi 25 millió tonna nyersolaj is csak igen ne­hezen szállítható. (Ennyit ajánlottak megvételre a Szovjetunióban a legutób­bi tanácskozáson.) Japán viszont éven­te 40 millió tonnát szeretne vásárolni. Erre csak az olajvezeték lenne megfe­lelő. Az APA DJ hírügynökség hozzá­fűzi, hogy a szigetország a végső dön­tés meghozatala előtt szeretné megis­merni a kínai álláspontot. Az energia­­forrásainak erőteljes diverzifikálására törekvő Japán potenciálisan Kínát is jelentős olajszállítójának reméli. Szemmel láthatóan fejlődnek a Szov­jetunió és az NSZK gazdasági kapcso­latai. Düsseldorfban, a nagyszabású szovjet ipari bemutató színhelyén meg­tartotta alakuló ülését a nyugatnémet keleti gazdasági bizottság munkacso­portja, amelyet a Szovjetunióval való kereskedelem fejlesztésére hívtak élet­re. Az ülésen a nyugatnémet üzleti ipari és pénzügyi körök nagyszámú képviselője jelent meg. A kurszki kombinát szovjet—nyugat­német kooperációban történő építésé­ről aláírt keretegyezmény ösztönző lö­kést ad az előkészület alatt álló újabb nagyszabású közös tervek megvalósí­tásához — hangsúlyozta az Izvesztyija című moszkvai lapnak adott nyilatko­zatában Friderichs nyugatnémet gaz­daságügyi miniszter. A kurszki prog­ram modellként szolgálhat más terü­leteken is a kölcsönösen előnyös ipari kooperációk számára. A Szovjetunió és az NSZK között jelenleg a kohászat­ban, az energiatermelésben, a vegyipar­ban és a földgáztermelésben készítenek elő hasonló tartalmú megállapodásokat. (Reuter, AP—QJ, TASZSZ) MA JUGOSZLÁVIÁBA ÉRKEZIK AZ EGYIPTOMI ÁLLAMFŐ Az Arab Liga gazdasági határozatai Ma hivatalos látogatásra Jugoszláviá­ba érkezik az egyiptomi államfő. Sza­dat és Tito megbeszéléseinek Belgrád­­ban különös jelentőséget tulajdoníta­nak, minthogy az októberi közel-keleti háború óta ez lesz a két vezető első megbeszélése. Kairói diplomáciai kö­rökben úgy tudják: a látogatás arra van hivatva, hogy új lendületet kölcsö­nözzön „az el nem kötelezett három­szög” — Belgrád, Kairó és Új-Delhi — kapcsolatainak. Egyiptom és Jugoszlávia kapcsolatai nem teljesen problémátlanok — jegy­zik meg a hírügynökségek. Erre utal, a zágrábi Vjesnik múlt heti írása, amely bírálja azt, hogy „Nasszer re­formjainak tagadásával és a nyugati pénzügyi körök előtti kapuk mind szé­lesebbre tárásával Egyiptomban az arab szocializmus eszméit gyakorlati­lag háttérbe szorítják”. A belgrádi külügyminisztérium szó­vivője szerint a két vezető áttekinti a nemzetközi helyzetet, a közel-keleti válságot, az USA és a Szovjetunió sze­repét a béke kimunkálásában. Túl ezen figyelmet szentelnek az ENSZ áprilisi nyersanyag-konferenciájával összefüg­gő kérdéseknek is. Az egyiptomi diplomácia más terüle­teken is aktív. Tegnap Tunéziába érke­zett Fahmi külügyminiszter. Látogatása — a hírügynökségek értesülései sze­rint —, összefüggésben van azzal, hogy az Arab Liga jelenlegi megbeszélésein Szíria kinyilvánította, hogy továbbra is fenntartásai vannak az USA-ra ki­mondott olajembargó felfüggesztésével kapcsolatban. Fahmi hallatni akarja szavát abban a vitában is, ami a ter­vezett arab csúcsértekezlet időpontjá­ról folyik. Ezt Egyiptom szeptemberre szeretné halasztani, más országok — Szíria, Líbia és Algéria — helyesebb­nek tartanák, ha az eredetileg kitűzött időpontban, áprilisban ülnének össze. A tuniszi tanácskozás egyik fő té­mája továbbra is a Közel-Kelet és a Közös Piac országainak kapcsolata. Az arab államok, írják a hírügynökségek, „pozitív válasz”-t kívánnak adni az EGK javaslatára, amely felszólít a gaz­dasági, technikai és pénzügyi együtt­működés megtárgyalására. Mint isme­retes, e tárgyalássorozat okozta a leg­utóbbi feszültséget az USA és a Közös Piac országai között. Erre utalva Riad, a liga főtitkára kijelentette: Az arab világ számára komoly problémát jelent az Egyesült Álla­m­ok és Nyugat-Európa között folyó vita. „Nem tekintjük ma­gunkat egy nagy tortának, amelyet a két csoport maga között oszthat fel.” Az Arab Liga tanácsának gazdasági bizottsága úgy döntött, hogy az olajár­­emelkedések sújtotta afrikai országok javára 200 millió dolláros alapot léte­sít. Ebből az összegből kamatmentes kölcsönöket nyújtanak — egyetértésben az afrikai egységszervezettel — fekete Afrika egyes országainak. Tunisz rövidesen újabb nemzet­közi tanácskozás színhelye lesz. Jú­niusban — az UNIDO égisze alatt — megrendezik a fejlődő országok iparo­sítását előmozdító pénzintézetek konfe­renciáját. Ezen 120 országból több, mint 200 bank képviselői vesznek részt, közte a Világbank megbízottai is. A megbeszélések középpontjában a har­madik világ ipari fejlesztését finanszí­rozó intézmények együttműködésének javítása áll majd, de szó lesz további finanszírozási eszközök biztosításáról, a harmadik világ országainak technikai fejlesztéséről, továbbá a bankok rész­vételéről az ipari államok és a fejlődő országok közös válalkozásainak létreho­zásában. (Reuter, APA, AP, MTI) A­rzuhanás a londoni értéktőzsdén A londoni értéktőzsdén nagymérvű árzuhanás volt, ezzel szemben a deviza­piacokon javult az angol valuta árfo­lyama. A Financial Times értékpapír­indexe az utóbbi 12 év legalacsonyabb szintjére esett a hétfőn beterjesztett költségvetés hatására, amely előirá­nyozza a vállalati adó számottevő emelését. Az ipari vezetők komor jós­latokat tettek közzé, amelyekben azt ál­lítják: a költségvetés fékezőleg hat az exportra, a növekedésre és a beruhá­zásokra. A külföld viszont kedvezően fogadta a pénzügyminiszteri beszédet, a font erősödött a devizapiacokon. (Reuter) a Új egyiptomi olajlelőhelyeket tártak fel Kairóban bejelentették, hogy a Vö­rös-tenger térségében, Ras Hareb vidé­kén új olajlelőhelyeket fedeztek fel. Feltehetőleg ez lesz Egyiptom legjelen­tősebb olajvidéke. Az új lelőhely kiter­jedése mintegy 22 négyzetkilométer, a feltételezett tartalék 18 millió tonna olaj. Egyiptom kedden két koncessziós egyezményt kötött amerikai cégekkel olaj- és földgázkutatásról. Az összesen 29 millió dollárra rugó megállapodások közül az egyik a delta-vidéken folyó kutatásokra vonatkozik; ezt a Conoco­­val kötötték. A másik szerződés, ame­lyet a Transworld International válla­lattal kötöttek, a délkeleti sivatagban folyó munkálatokat irányozza elő. Hi­­lal olajügyi miniszter közölte, hogy ez­zel hétre emelkedett a külföldi válla­latokkal kötött olajkutatási egyezmé­nyek száma, s ezek együttesen 144 mil­lió dollárt ölelnek fel. Megjegyezte, to­vábbi koncessziós megállapodásról foly­nak tárgyalások az Amoco és a Mobil trösztökkel. (Reuter) NAPRÓL NAPRA SZADAT EGYIPTOMI ÁLLAMFŐ MA ÉRKEZIK JUGOSZLÁVIÁBA. A két ország kapcsolatai nem teljesen problémamentesek, s így a Szadat—Tito találkozónak különös jelentőséget kölcsönöz a cél, hogy új lendületet adjanak az el nem kötelezett országok, a Belgrád—Kai­ró—Új-Delhi-tengely együttműködésének. SHULTZ LATIN-AMERIKAI TANÁCSKOZÁSRA INDULT, az Ame­­rika-közi Fejlesztési Bank évi közgyűlésének alkalmából. Az amerikai pénzügyminiszter megáll Caracasban és Brazíliában, hogy megismer­kedjék a térség két legnagyobb országának új vezetőivel. LENGYEL KERESKEDELMI KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT WASHING­TONBA, hogy a két ország gazdasági együttműködéséről, a kölcsönös áruforgalom bővítéséről tárgyaljon. Megállapították, hogy a lengyel import bővítéséhez megfelelő hitelfeltételek szükségesek. ♦ WASHINGTON FELVÁSÁROLTA A MARHAHÚST az amerikai farmerektől, hogy ellensúlyozza azoknak az árak eséséből eredő vesz­teségeit. Az elnök fontolóra vette a marhahúsbevitel ideiglenes kor­látozásának lehetőségét is, bár ez az intézkedés igen súlyosan érintené az USA legfontosabb szállítóját, Mexikót.­­ A KŐOLAJ SZABADPIACI ÁRA KÉT-ÖT SZÁZALÉKKAL A HIVA­TALOS ÁR RT,ATT mozog és a viszonteladók számításai szerint rövi­desen maguk a termelők is olcsóbban kínálják. A jelenlegi szabadpiaci árak még mindig magasak, de már elfogadhatóbb szintre estek vissza. Az erősáramú iparág helyzete és feladatai Az erős áramú iparág termelési értéke a múlt évben elérte a 18 milliárd forintot, s ennek igen jelentős részét exportálták. Különösen a tőkésorszá­gokba jutó export növekedése volt dinamikus. A KGM vezetői az eredmé­nyek ellenére sem elégedettek, véleményük szerint a továbbiakban szűkí­teni kell a gyártmányok körét, ez egyúttal egyik előfeltétele a gazdaságo­sabb termelésnek. A megvalósításhoz azonban szükség van az iparágban rekonstrukciós beruházásokra is. Az iparág eredményeiről és feladatairól dr. Heiczman János miniszterhelyettes tartott szerdán délelőtt sajtótájékoz­­ tatót. A magyar erősáramú ipar az utóbbi években igen erőteljes fejlődésen ment keresztül — kezdte beszámolóját a mi­niszterhelyettes. Termelési értéke az 1968—73. közötti években átlagosan mintegy 8,5 százalékkal növekedett, s vállalatainak hatékonysága meghaladja a gépipari átlagot. Külön pozitív jelen­ség, hogy a vállalatok termékösszetéte­lükkel évről évre jobban igyekeznek igazodni a felhasználói piac követelmé­nyeihez. Szűkült a hiánycikkek köre is, bár néhány területen még mindig érez­hető a szűk kapacitás (kábel) és vannak átmeneti hiánycikkek is (szárazelem, centrifuga). Ilyen esetben azonban a ke­reskedelemmel együttműködve import útján gondoskodnak a hazai piac el­látásáról. A belföldi szükségletek kielégítése mellett (múlt évben 2,8 milliárd forint értékű árut szállítottak a belkereske­­delem részére) az iparág vállalatainál jelentősen megnőtt mind a szocialista, mind a tőkés export. A szocialista or­szágokba irányuló kivitelre jellemző, hogy az 1968—73. közötti időszakban 2,3-szeresére emelkedett. A termékek zöme az NDK-ba és a Szovjetunióba került, közöttük is elsősorban a közúti járművillamossági cikkek, kábelek, ház­tartási és villamoskészülékek, forgógé­pek. A­­tőkésországokba jutó export fejlődésének üteme ennél is jelentő­sebb, a kivitel mintegy megháromszoro­zódott. Az erősáramú termékek vevői között a fejlett nyugati tőkésországok (NSZK, Svédország, Olaszország, Dánia stb.) mellett egyre nagyobb a szerepe a fejlődő országoknak (Kuvait, Irak, Irán, Líbia, Peru stb.). Érdemes egy számadattal is érzékel­tetni a tőkésországokba jutó kivitel növekedését: az NSZK-ba irányuló ex­port a múlt évben az 1968. évi értéke­sítéshez képest harmincszorosára nőtt, a svéd export tízszeresére, de ez alatt az időszak alatt lendült fel erőteljesen a kuvaiti és az iraki export is. A ke­reskedelmi forgalom növekedésével együtt sor került, az iparág és külföldi partnerei között szorosabb kooperációs, licenciavásárlási, együttműködési kap­csolat kialakítására is. Az iparághoz tartozó vállalatok jelenleg 26 termelési kooperációban érdekeltek, s ezzel min­den más iparágat megelőznek. A har­madik piacokon való együttműködési megállapodások közül említésre méltó a nyugatnémet Siemens, AEG, Bosch és Olympia, az olasz FIAT, a svájci­­nyugatnémet BBC, a francia Alsthom, valamint a Tyler és a General Motors amerikai cégek európai vállalataival kialakult üzleti kapcsolat. Az alágazat értékesítési forgalmát az idén 1973-hoz képest 7,3 százalékkal tervezik növelni. A szocialista orszá­gokba — az ismeretes helyzet miatt — a kivitel csak mérsékeltebben, mintegy 2,5 százalékkal nő. Ennél jelentősebb fejlődéssel számolnak, azonban a tőkés exportnál. Biztosítékul szolgál, hogy az iparág már ma több fontos szerződés­sel rendelkezik, s ezek a következő 2— 3 évre vonatkoznak. Így például Jugo­szláviába villamos motorvonatokat, Ku­­vaitba komplett alállomásokat, Finnor­szágba erőművi berendezéseket, Irakba kábeleket, Algériába transzformátoro­kat, Törökországba erőművi berendezé­seket szállítanak — mint ahogy erről a megállapodások aláírásakor a VI­­LÁGGAZDASÁG­ban már beszámol­tunk. Az ez évi, de különösen a következő ötéves tervidőszak alatt megvalósításra váró feladatok megoldásához az ipar­ágban főleg a tőkés export-árualapot növelő beruházásokra, rekonstrukciókra és szocialista importból származó gép­cserékre kerül majd sor. A világszerte növekvő kereslet alapján az ÉVIG (Egyesült Villamosgépgyár) kismotor­gyártásának rekonstrukciójára 1974—76 között például 320 millió forintot fordí­tanak, az Ipari Műszergyár törpemotor­gyártásának bővítésére pedig 150 millió forintot. Ezekkel az intézkedésekkel elősegíthetik a jelenleg még gondot okozó problémák (a túl széles gyárt­mányszerkezet, a technológiai fejlődés nem kielégítő üteme, a gazdaságtalan gyártmányok felszámolása) megoldását. Külön említésre méltó a Kábel Művek helyzete, ahol jelenleg az olajválság hatásaként a termeléshez szükséges mű­anyagok hiányával küszködnek, s emiatt akadozik a szállítás is. De ettől függetlenül több megoldásra váró fel­adat van a kábelgyártásnál, hiszen vi­lágszerte 5—10 évenként megduplázó­dik az energiatermelés, s ehhez fel kel­lene zárkóznia a kábeltermelésnek is. A kivezető utat a nemzetközi kooperá­ció jelenti, s a szocialista országokkal már folynak a program szerinti terv­egyeztetések. Ezek szerint 1976—80 kö­zött rendszeresebbé kívánják tenni egyes kábeltípusok importját, ennek el­lentételeként a magyar adottságoknak megfelelő kábeltípusok szerepelnének. Bővíteni kell a tőkés cégekkel folyta­tott kooperációk körét is. Az említett lehetőségeken túlmenően azonban elő­feltételként szűkíteni kell a gyártmány­szerkezetet és a gazdaságos nagysoro­zatok kialakítását. . . Hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás Szíriával Március 23-tól 27-ig Damaszkuszban tartották Magyarország és Szíria gaz­dasági együttműködési vegyes bizottsá­gának első ülését. A tárgyalások ered­ményeként a felek hosszú lejáratú ke­reskedelmi megállapodást írtak alá, és jegyzőkönyvben rögzítették a vegyes bizottsági ülésen megtárgyalt gazdasági kérdéseket. Az új hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás szabad­ devizás fizetést irányoz elő. A megállapodáshoz áru­lista csatlakozik, amely tartalmazza a kölcsönösen szállítandó főbb export- és import­termékeket. A felek megvizs­gálták azokat a szállítási lehetőségeket, amelyek a két ország között a közel­múltban létrehozott gazdasági-együtt­működési (25 millió dollár összegű hi­tel) megállapodás keretében szóba jö­hetnek, például kikötői felszerelés, kon­fekcióüzem, izzólámpa és fénycsőgyár, élelmiszeripari berendezések stb. Egy­úttal rögzítették a különféle magyar gépipari felszerelések szállításával ösz­­szefüggő fontosabb hatósági és vállalati teendőket. Eszmecserét folytattak a műszaki-tudományos és mezőgazdasági együttműködés szélesítésének kérdései­ről is. Olasz cégek kubai beruházási tervei Olaszország négy legnagyobb mono­póliuma nagyszabású beruházásokat szándékszik megvalósítani Kubában — közölte Vilaseca Forne, Kuba olaszor­szági nagykövete. Az Industrie Pirelli gumiabroncsgyárat akar telepíteni Ku­bába. Ez, ha megvalósul, az ország leg­nagyobb ilyen üzeme lesz. A Montedi­son és az Ente Nazionali Idrocarburi (ENI) kőolajfinomítók építését tervezi, a negyedik monopólium, az Ente Parti­­cipazione e Finanziamento Industrie Manifatturiera (EFIM) pedig tonhalfel­­dolgozó-gyárat készül felépíteni Kubá­ban. (Az ENI és az EFIM állami kéz­ben van.) A kubai nagykövet elmondta, hogy a beruházások műszaki részleteit már ki­dolgozták, a pénzügyi kérdésekről még tárgyalnak. A döntést várhatóan a rö­videsen Olaszországba érkező kubai szakértőküldöttség tárgyalásainak ered­ményeként hozzák meg. (AP-DJ)

Next