Világgazdaság, 1975. február (7. évfolyam, 22/1519-41/1538. szám)
1975-02-01 / 22. (1519.) szám
1975. FEBRUÁR 1. „Sem vele, sem nélküle” Tervek az olajtőke-behatolás ellen Simon amerikai pénzügyminiszter egy szenátusi albizottság előtt tartott felszólalásában igyekezett eloszlatni az arab kihívás előidézte félelmeket, sőt arról próbálta meggyőzni hallgatóságát, hogy az olajtermelő országok az amerikai kormánnyal konzultálva annak jóváhagyásával szerzik meg amerikai cégek részvénypakettjeit. Tavaly e közvetlen beruházások az USA-ban befektetett 11 milliárd dollárnak nem egészen 10 százalékát tették ki. Előzőleg több kongresszusi vezető sürgette az amerikai gazdaság megmentését a túlságosan mohó külföldi beruházók karmaitól. Az NSZK-ban hasonló felhívások hangzottak el. Az olajtermelő országok tavaly 60 milliárd dollár fölös jövedelmet halmoztak fel, s ebből 11 milliárdot az USA-ban fektettek be. Simon minisztériumának becsléseit ismertette: az eurovaluta-piacokra 35 százalék, Angliába 12,5, más fejlett tőkésországokba 9, a nemzetközi hitelintézetekhez, így a Világbankhoz 6, a fejlődő országokba pedig 4 százalék áramlott vissza. Az amerikai értékpapírokból nagy mennyiséget vásárolhatnának fel — jegyezte meg a pénzügyminiszter —, de utalt arra az amerikai törvényre, amelyik kötelezővé teszi a bejelentést, ha egy cég részvénytőkéjének több mint 10 százaléka gazdát cserél. Korábban Williams szenátor törvényjavaslatot nyújtott be, amely felhatalmazná az elnököt, hogy tiltsa le, ha 1 milliárd dollárnál nagyobb vagyonú vállalat részvénytőkéjének több mint 5 százalékát külföldiek megvásárolják. Az USA-nak meg kell őriznie gazdasági függetlenségét, ha meg akarja védeni vezető szerepét a soron következő nehéz és bonyolult tárgyalásokon — hangoztatta. Utalt arra, hogy 1962—72 között a közvetlen külföldi beruházások évi 7 százalékkal nőttek az USA-ban, tavaly viszont már 24 százalékkal haladták meg az előző évi szintet. Javaslata értelmében a külföldi beruházónak a tervbe vett tranzakció előtt 30 nappali kérvényt kell benyújtania, amelyről — fontosabb ügylet esetén — az elnök döntene. Múlt héten Scott szenátor, a kisebbségben levő republikánusok kongresszusi vezetője javasolta, hogy a külföldi befektetők 10 ezer dollárt meghaladó amerikai tulajdonukról adjanak tájékoztatást. Elmulasztása a tulajdon kisajátításával és a tulajdonos bebörtönzésével járhat. Mindez azonban nem azt a célt szolgálja, hogy elkedvetlenítsék a külföldi beruházókat — tette hozzá. Az NSZK-ban is magasra csaptak a szenvedélyek hullámai: a magántőke, pozícióit féltve, a bankvezetőkkel fogott össze. Elhatározták, hogy információs adatbankot állítanak fel, amely a külföldiek beruházási szándékairól idejében adhat vészjelzéseket. Ezt ki akarják egészíteni azzal a kormányrendelettel, amely előírná a jelentősebb külföldi részvényvásárlások előzetes bonni jóváhagyását. Angliában a British Leyland, majd a Burmah Oil megmentésénél cselekedett gyorsan a kormány, félve az olajtőkék támadásától. Mint az AP—DJ hírügynökség írja — közben véletlenül államosították a Burmah Oilt, ahol az állami részesedés már eddig is több mint 30 százalékos volt, és a BP eddigi ellenőrző pakettjének az angol jegybankra történt átruházásával az állami tulajdon immár több mint 50 százalék. Az olajtőke-behatolás veszélyének elhárítására nyújtották be az angol parlamentben az ipari törvényt, amely útját állná az idegen tőke térhódításának. Franciaországból is érdekes hír érkezett: hirtelen 10 százalékkal felugrottak a Jacques Boret holding társaság részvényei, és párizsi tőzsdei körök szerint arab vásárlások állnak a jegyzések emelkedése mögött. (Reuter, DPA, AP, DJ) " Kommentárok a francia kormány átalakításáról A francia fővárosban némi meglepetést okozott a tegnap végrehajtott részleges kormányátalakítás időpontja. Gazdát cserélt — nyomban Szadat fegyvervásárlási körútja után — a hadügyi tárca, és új vezető került a postaügyi minisztérium élére is. Ez utóbbi változás esedékes volt, figyelembe véve, hogy a lemondott miniszter magatartását az elhúzódó postássztrájkkal kapcsolatban széles körben bírálták. Szemmel látható a francia államfő igyekezete, hogy a gazdasági problémák előtérbe kerülését az átalakítások révén is kimutassa. Segardot, aki eddig kereskedelmi államtitkár volt, miniszterré nevezték ki, s ezt úgy kommentálják, hogy egyrészt méltányolni akarták Segard érdemeit a Közel-Keleten eszközölt francia előadásokkal kapcsolatban, másrészt nyomatékot akartak adni annak a francia óhajnak, hogy tovább növeljék a kivitelt. Ismeretes, hogy Legard az idén újabb előadókörutakra indul, a többi között a szocialista országokba is ellátogat. A másik gazdasági jellegű változás Deniau — a brüsszeli bizottság egykori francia tagja — kinevezése földművelésügyi államtitkárrá. Demiannak fontos szerepe volt a brit csatlakozás elősegítésében, s bevonása a kormányba olyan időpontban történik, amikor Franciaország és Anglia több fontos közös piaci kérdést illetően szembekerült egymással. Bizonyos körökben azt is rebesgetik, hogy rövidesen újabb, nagyobb arányú kormányátalakítás várható, s ekkor nem lehetetlen Sauvagnargues külügyminiszter kiválása sem. Sőt elhangzanak célzások arról is, hogy elképzelések merültek fel a szocialisták egyes képviselőinek bevonására a kormányba. • Ma indul el háromhetes hivatalos körútjára Waldheim ENSZ-főtitkár, öt európai és hat arab országot keres majd fel. Vasárnap érkezik Belgiumba, innen az NSZK-ba, majd Luxemburgba utazik. A jövő pénteken érkezik az NDK-ba és Olaszországban fejezi be február 12-én európai látogatását. Az arab országok közül Szaúd- Arábiát, az Arab Emirátusok Államszövetségét, Katart, Bahreint, Kuvaitot és Irakot látogatja meg. • Tizenöt nyugat-afrikai ország képviselői gazdasági közösség megalakításáról tanácskoznak Libéria fővárosában, Monroviában. A hétfő óta tartó értekezleten a házigazda, Tolbert libériai elnök „szakaszos módszert” javasolt a regionális csoportosulás kialakítására. A nyugat-afrikai gazdasági közösség alapító okmányának szövegét — a tervek szerint — még az idén, a tagállamok államfőinek értekezletén jóváhagyják. • Románia és Szíria együttműködésének különböző oldalairól, a közel-keleti helyzetről és más nemzetközi kérdésekről tárgyal a Szíriában tartózkodó Manea Manescu román miniszterelnök Asszad szíriai elnökkel. • A jugoszláv tengerparton két éve szinte teljesen leállt a szállodaépítkezés — írja az újvidéki Új Szó. Horvátország idegenforgalmi hatóságai most igyekeznek előteremteni a 13 nagy szálloda befejezéséhez szükséges 776,4 millió dinárt. Az építkezést négy évvel ezelőtt kezdték meg, s az már eddig 332,3 millió dinárt emésztett fel. A szállodák elkészülte után 7300 férőhellyel bővül a horvát idegenforgalmi vállalatok szállodai kapacitása. A kötvények némileg estek, a részvények valamivel emelkedtek a koppenhágai tőzsdén a Hartling-kormány bukását követően. A Közös Piac bizottsága nem hivatalosan kommentálta a dárt eseményeket: olyan kormány" megalakulását reméli, amely elég ideig marad hivatalban ahhoz, hogy hoszszabb távú gazdaságpolitikát vezethessen be, amI jelenti 49 Meg nem erősített hírek szerint a görög kormány megegyezett Onassissal, az Olympic Airways megvételéről. Onassis hírek szerint 52 millió dollárt kap a légitársaságért. • Románia öt agrármérnöki főiskolája mellett a minisztertanács határozata értelmében több mint 11 ezer hektáron kísérleti tangazdaságot létesítenek. Az állami gazdaságokhoz hasonlóan szervezett mezőgazdasági üzemek élén a főiskola dékánja áll, az egyes üzemágakat pedig a tanszékvezetők irányítják. A termelő munkát a diákok végzik, és a hallgatókat az elért termelési eredmények alapján osztályozzák. A Japán érdekeltségek hajógyárat építenek Tajvanban, és a gyár már 14 szupertartályhajóra kapott megrendelést — jelentette a norvég Stavanger Aftenblad című lap Dubaiból. Az egyik oslói hajóügynökség szerint nincs kizárva arab olajexportáló országok részvétele. „Alig hihető, hogy a japánok egyedül fognak bele egy ilyen nagy beruházásba, amikor a lanyha belső kereslet miatt esetleg bezárni kényszerülnek több japán hajógyárat.” • A jugoszláv Energoprojekt 1 millió tonnás bauxitbánya és évi 500 ezer tonna kapacitású timföldgyár terveit készíti Guineában. A létesítmény értékét 250 millió dollárra becsülik. A tervező vállalat lehetőséget ad jugoszláv vállalatok beszállításaira is. • Az Esso Libya a hét végén várhatólag újra megkezdi a cseppfolyósított földgázexportját Olaszországba A szállítások tavaly októberben maradtak abba, miután a líbiai kormány felemelte a földgáz árát. • A nyugatnémet autógyártás tavaly 21,5 százalékkal, nyolcéves mélypontjára süllyedt. Személygépkocsikból 2 millió 840 ezer darabot gyártottak, 22 százalékkal kevesebbet, mint 1973-ban. A haszongépjármű-termelés 13 százalékkal esett, de ezen belül a nehéz teherautók gyártása 12,6 százalékkal fokozódott. A gépkocsiexport 20 százalékkal mérséklődött. • ij becslés a kőolajtermelők jövedelméről Az olajtermelő országok felhalmozott jövedelmei 1980-ra 200—250 milliárd dollárra növekedhetnek, azaz jóval kevesebbre, mint a Világbank jósolta 650 milliárd dollár — idézi a Washington Post — Willett amerikai pénzügyminiszter-helyettes előrejelzését. A kutatási ügyekkel megbízott pénzügyminiszter-helyettes szerint az arab jövedelmek noha még mindig hatalmasak és félelmetesek, nem jelentenek megoldhatatlan problémát. Willett becslése, amely jóval alacsonyabb a Világbankénál, azon alapul, hogy az olajtermelő országok által importált anyagi javak és szolgáltatások mennyisége lényegesen nagyobb annál, mint amit valaha is el lehetett képzelni, és valószínűleg még tovább bővül. Ez azt jelenti, hogy a pénzfelhalmozás helyett az OPEC-országok jövedelmük lényeges részét az ipari világ által termelt úgynevezett „valódi forrásokra” váltják át. A pénzügyminiszter-helyettes megállapítása megegyezik a bankkörök és az elméleti szakemberek egyre jobban egybehangzó véleményével, azzal, hogy az olajdollár-fölösleg problémáját — amely még mindig komoly — múlt évben eltúlozták. (AP—DJ) Svájc a bankok nemzetközi összefogását sürgeti A svájci központi banknak hosszú távú együttműködést kell megvalósítania a többi központi pénzintézettel a pénzpiacok rendezett működésének biztosítására — mutatott rá a Schweizerische Bankverein szóvivője. Mindennemű egyoldalú akció — mint mondotta — alááshatja Svájcnak mint nemzetközi pénzügyi központnak helyzetét, ez pedig súlyos gondokat okozna a passzív külkereskedelmi mérleggel záró országnak. A bank elítélte a közelmúltban hozott tőkekorlátozási intézkedéseket, mint az állam beavatkozását a piac rendjébe, mondván, hogy azok csak újabb károkat okozhatnak. (Reuter) Francia cég polietiléngyárat épít Lengyelországban Évi 100 ezer tonna kapacitású kis sűrűségű polietilénüzem építésére 300 millió francia frankos megrendelést adott a lengyel Polimex-Cekop külkereskedelmi vállalat a francia Technip cégnek. Az üzemet Plockban létesítik, az a tervek szerint az Ato-Chemie francia cég technológiáját fogja alkalmazni. Párizsi jól tájékozott körök szerint a tegnap aláírt francia—lengyel gazdasági szerződés további jelentős üzleti megállapodások előtt nyitja meg , az utat. (Reuter) Jugoszláv és francia együttműködés, a fejlődő országokban Jugoszláv vállalatok is részt vesznek francia cégek és a közel-keleti, valamint afrikai országok között létrejött szerződések teljesítésében — erről állapodtak meg Párizsban a jugoszláv kereskedelmi kamara és a francia munkáltatók szövetségének képviselői. Francia részről a megállapodást a többi között az Alsthom, a Banque de Paris et des Pays-Bas, az Electromecanique, a Generale d’Electricite, a Jeumont- Schneider és a Poclain cégek képviselői írták alá. A legnagyobb jugoszláv vállalatok a franciákkal azonos számban vesznek részt a harmadik piaci együttműködésben. (AP—DJ, Tanjug) Tömeges munkanélküliség a harmadik világban A munkanélküliek száma a harmadik világ legnagyobb városaiban eléri a 90 millió főt — mondotta Blanchard, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vezérigazgatója. Falun a munkanélküliség nem ilyen tömeges, bár egyes időszakokban, amikor a mezőgazdasági munkák szünetelnek, nagyobb arányú is lehet, mint a városokban. A fejlődő országokban nyomasztó a szegénység, mondotta Blanchard, legalább 580 millió embernek kevesebb az évi jövedelme 200 dollárnál. (DPA) Japán—ausztrál autóvita A Canberrai kormány havi 5500 darabra korlátozta az országba bevihető gépkocsik számát február és április között, és 7500-ra májustól kezdve. Az intézkedés súlyosan sérti Japán érdekeit, amely tavaly 130 ezer, 1973-ban pedig 55 ezer autót exportált Ausztráliába, s ezzel 85 százalékos részesedést szerzett az ausztrál importgépkocsi-piacon. Japán kétoldalú tárgyalásokon szeretné orvosolni a problémát: először Whitlam ausztrál miniszterelnök jövő havi tokiói látogatása során, vagy ha itt nem sikerül közös nevezőre jutni, a tavasszal esedékes rendszeres miniszteri találkozón. Ha ezeken a kétoldalú konzultációkon nem találnak a japánok számára kielégítő megoldást, a tokiói kormány a GATT elé viszi az ügyet. (Kyodo, Reuter) Növekvő termelés és életszínvonal Hivatalos jelentés a csehszlovák népgazdaságról „Az elmúlt évben fokozottabb figyelmet szenteltünk a gazdaságfejlesztés minőségi oldalainak, a tartalékok feltárásának, a hatékonyság növelésének. Igyekezetünk legjelentősebb eredménye a munkatermelékenység további növekedése, a nyersanyagok és az energia jobb kihasználása” — hangsúlyozza a Csehszlovák Szocialista Szövetségi Köztársaság népgazdaságának fejlődéséről és az 1974-es terv teljesítéséről szóló jelentés. A Szövetségi Statisztikai Hivatal dokumentuma megállapítja: az állami terv főbb feladatait teljesítették, sőt bizonyos területeken túlteljesítették. Kormányzati intézkedésekkel, valamint a KGST-országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — való együttműködéssel sikerült kiküszöbölni azt a kedvezőtlen hatást, amelyet a tőkés világpiaci árak növekedése okozott. Így az 1974-es év kedvező gazdasági mérlege jó kiindulási alap az V. ötéves terv utolsó éve feladatainak végrehajtásához. A nemzeti jövedelem tavaly 5,5 százalékkal a tervezett ütemnél gyorsabban növekedett. Ez lehetővé tette, hogy több eszközt fordítsanak a felhalmozásra és a fogyasztásra. A gépipar jelentősége Az ipari termelés növekedési üteme 6,2 százalékos volt, 0,4 százalékkal haladta meg a tervben előirányzottat. Gyorsabban nőtt — a tervnek megfelelően — a termelés a gépipari ágazatokban (8,5 százalék), az építőiparban (8,2 százalék), a színesfém-kohászatban (7,7 százalék) és a fafeldolgozó iparban (7,6 százalék). Az ipari termelésben tovább növekedett a gépipar súlya. Az egyes ágazatok belső szerkezete is megváltozott, különösen a gépiparban, a kohászatban, a vegyiparban és a közszükségleti cikkek gyártásánál. E változásokat főleg az eredményezte, hogy a kiemelt 43 fejlesztési programban 10 százalékkal gyorsabban nő a termelés, mint az ipar egészében. Az általában pozitív eredmények mellett azonban előfordultak olyan jelenségek is, amelyek fékezték az ipari termelés bővítését. Nem sikerült biztosítani a kiegyenlített termelést az egyes negyedéveken belül, s összesen 81 vállalat nem teljesítette 1974-es tervét. Az ipar egyes alapvető ágazatainak eredményei: a bányákban összesen 110,1 millió tonna szenet és lignitet fejtettek ki, 1,1 millió tonnával többet, mint 1973-ban. A villamosenergia-termelés elérte az 56 milliárd kilowatt, órát (4,8 százalék). A kohászat valamennyi ágazatában meghaladták a tervezett növekedést, így például a színesfém-kohászatban 7,7, a vaskohászatban 5,1 százalékkal. A vegyipari termelés 6,5százalékos emelkedése 1,2 százalékkal maradt el az állami tervtől. A lemaradást főleg az okozta, hogy egyes termelőegységekben átmeneti üzemzavarok voltak, az új kapacitásokat pedig megkésve helyezték üzembe. A gépipari termelés felfutása lehetővé tette a fejlesztési programokhoz tartozó termékek, a lakásépítéshez szükséges kellékek és a tartós fogyasztási cikkek előállítását nagyobb mennyiségben. Az 1973-as évhez viszonyítva 28,4 százalékkal növekedett a számjegy vezérlésű megmunkáló gépek, 17,1 százalékkal a vegyipari berendezések, 12,9 százalékkal a traktorok, 8,2 százalékkal az egyéb mezőgazdasági gépek gyártása. A tartós fogyasztási cikkek közül az előző évhez viszonyítva 4253 darabbal több személyautót, 9,8 százalékkal több mosógépet és 7,5 százalékkal több, 409 ezer darab televíziókészüléket gyártottak. Több élelmiszer Az élelmiszeripar az elmúlt évben 4,7 százalékos gyarapodást ért el, ehhez elsősorban az állati termékeket feldolgozó, a sör- és malátagyártó, valamint az olajipar járult hozzá. A húsipar termelése 6,6 százalékkal nőtt. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke tavaly csaknem 77,6 milliárd korona volt, 3 százalékkal több mint 1973-ban. Ezzel összesítve teljesítették, az állattenyésztésben pedig körülbelül 1 százalékkal túlszárnyalták az éves terv előirányzatát. Gabonából rekordmennyiséget, 960 ezer tonnával többet termesztettek, mint 1973-ban. Ezt az eredményt (miközben a vetésterület is csökkent) a hektárhozamok javításával érték el. Eredményesen bővítették a hüvelyesek termesztését, kevésbé volt sikeres a cukorrépa, a burgonya, a gyümölcs- és zöldségfélék betakarítása. Az állattenyésztés kedvező alakulása lehetővé tette a terv túlteljesítését az alapvető termékek felvásárlásában. Az elmúlt évben 2,2 százalékkal több vágóállatot, 5,1 százalékkal több vágóbaromfit, 1 százalékkal több tejet és 10,1 százalékkal több tojást vásároltak fel, mint amennyit a terv előírt. A munkatermelékenység 4,8 százalékkal volt jobb, s mintegy 87 százalékos arányban fedezte a nemzeti jövedelem növekedését. A népgazdaságban foglalkoztatottak száma 7,3 millió volt 1974- ben, 1 százalékkal több, mint 1973-ban. A dolgozók száma főleg az építőiparban, a kereskedelemben és a kultúra területén emelkedett, ezzel szemben csökkent a mezőgazdaságban és az erdészetben. A népgazdasági beruházások értéke 117,6 milliárd korona volt, 8,7 százalékkal több mint az előző évben. A beruházások állami tervének teljesítésében 1,9 százalékos volt a lemaradás. Az építkezési beruházások terén 96,2 százalékos, a gépek és a berendezések beruházásában 100,8 százalékos arányban teljesítették az évi tervet. Gyorsabb ütemű volt a beruházás a termelési szférában, ezen belül pedig a tüzelőanyagtermelésben és az energetikában. Az 1975-ös terv A népgazdaság fejlesztésének állami terve Csehszlovákiában az össztermelés 5,8 százalékos növekedését irányozza elő 1975-re. Eszerint a termelés volumene az 1971—75-ös időszakban 2,7 százalékkal haladja meg az előirányzottat. Az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal növekszik. A fémkohászati ipar és a nehézgépgyártás termelésének növekedése 5,4 százalékkal haladja meg a — terv szerint — múlt évit, a gépgyártás 8,6 százalékkal, a vegyipar pedig 9,8 százalékkal. A külkereskedelem volumene a szocialista országokkal 5,9 százalékkal, a tőkésországokkal pedig 11 százalékkal bővül. A gazdaságfejlesztési előirányzat lehetőséget ad az életszínvonal további emelésére. A személyes fogyasztás 4,4 százalékkal nő, az ipari termékek fogyasztása 5,5 százalékkal, az élelmiszeripari termékeké pedig 3,6 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. F. Zs., J. Gy. Deficites Ausztria kereskedelme az NVSZK-val Ausztria kereskedelmi forgalma az NSZK-val tavaly 6,7 milliárd márka deficitet mutatott fel — mondotta Sallinger, az osztrák szövetségi gazdasági kamara elnöke. A passzívumból 3,4 milliárd márkát a nyugatnémet turisták kiadásai fedeznek. A kétoldalú kapcsolatok javítása érdekében Sallinger felszólította Bonnt, az állami vásárlásoknál az eddiginél jobban vegye figyelembe az osztrák vállalatok kínálatát, és támogassa Bécset a Közös Piac mezőgazdasági importjával kapcsolatos vitás kérdéseknél. (APA, DPA) leszorítani a politikai segélyek összegét, a szenátus külügyi bizottsága azonban még ezt is sokallja. Azt ajánlja, hogy csak a hosszú lejáratú hitelek keretében szállított élelmiszerek 30 százalékát adják a politikai szempontból fontos államoknak. Összegszerűen ez 270 millió dolláros limitet jelent. A külügyi bizottság ajánlatára válaszként Washington jelezte, hogy az adományok értékét 100 millió dollárral csökkenti, a programra csak 1 milliárd 300 millió dollárt fordít. (Reuter) Washington élelmiszer-segélyei és politikai céljai Az amerikai kormány 1,4 milliárd dollárt akar élelmiszer-segélyezési programjára fordítani — jelentették be Washingtonban. E program keretében adományként, azaz ingyen és áruként, vagyis pénzért szállít élelmiszert a rászoruló országoknak. Egy kongresszusi rendelet értelmében az élelmiszer-segélyeknek maximálisan 30 százaléka állítható politikai célok szolgálatába. A jelen esetben ez 420 millió dollárt jelentene, ennyiért szállíthatnának élelmiszert a saigoni rezsimnek, Kambodzsának, Dél-Koreának, Egyiptomnak és Izraelnek. A Fehér Ház hajlandó lett volna 375 millió dollárra VILÁGGAZDASÁG Olajdollárok a szudáni mezőgazdaság fejlesztésére Rövidesen közös vállalatot hívnak életre az arab országok a szudáni mezőgazdaság fejlesztésére. Az AP-DJ hírügynökség szerint a Kuvaitban működő Arab Alap a gazdasági és társadalmi fejlődésért most dolgozik a terv utolsó részletein. Ez részét képezi az arab országok törekvésének, hogy 10 év múlva belső erőből fedezzék az élelmiszer-szükséglet 35—40 százalékát. A terv értelmében az olajdollárok egy részét a szudáni mezőgazdaság támogatására használnák. Az országban 200 millió acre művelhető föld, 12 millió szarvasmarha, 10 millió juh, 16 millió kecske van. A FAO által támogatott tervben résztvevő országok: Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emirátusok Szövetsége, Egyiptom, Irak és valószínűleg Líbia három hónapon belül közös vállalkozást hoznak létre a terv megvalósítására. (AP—DJ)