Világgazdaság, 1978. január (10. évfolyam, 1/2255-21/2275. szám)

1978-01-03 / 1. (2255.) szám

GAZDASÁGI ÉLET A MAGYAR HIRDETŐ jelenti Bővebb reklám a spanyol televízióban . Figyelemre méltó intézkedéseket tervez a spanyol televízió, a máso­dik csatorna­ műsorával kapcsolat­ban. Ennek­­az adónak a műsora jelenleg az ország területének 70 százalékán vehető. Újabb 15 telé­állomás üzembehelyezésével 1978 vé­gére a TVE 2. hatósugara 90 száza­lékosra növekedne, s 21 millió em­berhez juttathatnák el a műsort. A spanyol TV mindkét csatornáján su­gároz reklámot. Tárgyalások folynak arról, hogy a 2. műsorban mecénás­műsorok közvetítését is engedélye­zik, amire a 1. műsorban eddig nem adtak lehetőséget. A mecénás-műso­rok óránkénti díját a tervek szerint kétmillió pezetában fogják megálla­pítani. A spanyol televízió programjának 60 százaléka színes, a hirdetéseket pedig majdnem száz százalékban színes adásban közvetítik. Évről évre növekszik azoknak a háztartásoknak a száma, amelyekben színes tv-ké­­szülék van. Szervezkednek a spanyol reklám­­ügynökségek is. A közelmúltban szövetséget alapítottak azzal a cél­lal, hogy közös erővel javítsák ha­tásukat a közönség előtt. Az újon­nan alakult érdekképviseletbe tömö­rült ügynökségek az országban folyó reklámmunka színvonalának emelé­se érdekében önként alávetik tevé­kenységüket a szövetség szakmai el­lenőrzésének. Kifizetődő a presztízs­hirdetés? A Time Magazine egy amerikai kutatóintézetet bízott meg azzal, hogy vizsgálja meg, kifizetődnek-e a vállalati presztízshirdetések, vagyis a reklámnak az a fajtája, amely nem valamely terméket, illetve már­kát, hanem általában a vállalatot propagálja. A tanulmány az USA 25 metropo­liszának körzetében élő, összesen 700 gazdasági vezető és üzletember vé­leményét elemzi. A megkérdezettek 16 különféle szempont szerint nyi­latkoztak arról, hogy miképpen íté­lik meg az USA 10 nagyvállalatát, reklámtevékenysége alapján. A mo­dellként kiválasztott tíz vállalat kö­zül öt presztízs­hirdetésekkel dolgo­zik, öt pedig nem. Az első csoport , amely presztízshirdetéseket tesz közzé — a következő vállalatokból állt: AMF, IBM, St. Regis Paper, Texaco, US Steel. A másodikban — amely a reklámnak ezt a fajtáját nem gyakorolja — a Borroughs, az Armstron Cork, a Champion Inter­national, a General Foods és a Gulf and Western vállalatokat talál­juk. A megkérdezettek többségében az első csoportba tartozók hirdetési tevékenysége minden tekintetben kedvezőbb benyomást váltott ki, ho­lott a második csoportba tartozók hétszer (!) annyit költöttek reklám­ra, mint a második csoport tagjai. A Time kiadója szerint a tanulmány egyértelműen bizonyítja, hogy a presztízs­hirdetések kifizetődnek, mert a kép, amelyet a vállalatról közvetítenek, nem csupán a termé­kek minősége, de a vállalat vezető­sége iránt is bizalmat kelt. A megkérdezés során egyébként a kutatók egy további témára is ki­tértek, nevezetesen a tv- és a sajtó­­hirdetések hitelességének összeha­sonlítására. A kérdezettek 29 száza­léka azt állította, hogy inkább hisz annak, amit a sajtóhirdetésekben ol­vas, 22 százaléka hihetőbbnek érez­te azt, amit a tv-reklámokban lát. Reklámfilmek a szovjet tv képernyőjén Tizenöt perc sugárzási idő: nem túlságosan sok ez? — kérdezik a szovjet reklámszakemberek. Ha arra gondolunk, hogy egy reklámtekercs időtartama 30 másodperctől 2 percig terjed, úgy a 15 perc soknak tűnik: aligha lehet az ez idő alatt sugár­zott információmennyiséget meg­je­­jegyezni. Bár az ütemet közben las­sítják, 8—10 perc után az átlagos néző kikapcsol, beáll a figyelem túl­telítettsége. Valószínű, hogy az 5—8 perces reklámblokk a legjobban fel­fogható. „Szappan­operák” reneszánsza az amerikai televízióban Egy tv-játék alkotóira nézve nem éppen hízelgő, ha művüket valaki „soap-opera”-nak minősíti. A „szap­pan-operák” körülbelül húsz évvel ezelőtt a kereskedelmi tévéállomá­sok nagyon sikeres (reklám?) műfa­ja volt, amely egy pipereszappan­hirdetésekkel megtűzdelt rádiójáték­sorozat nyomán kapta nevét. Az utóbbi években a hirdetések közön­ségét inkább különféle vetélkedőkkel vonzották a képernyő elé. De ha a nézők még nem is, a hirdetők meg­elégelték a játékokat (jobban mond­va sokallták azt a pluszköltséget, amelyet a nyerteseknek kifizetett pénzjutalmak jelentettek). Olcsóbb megoldás után néztek, és kiemelték a süllyesztőből a régi jó „szappan­­operát”. Ez a műfaj nem igényel drága díszletet, hiszen a jelenetek többsége mindig ugyanazokban az interiőrökben játszódik. A tapasz­talatok szerint a sztárgázsit kérő színészekre sincs szükség, mert a törzsközönség, amelyet az adások nap mint nap a képernyő elé von­zanak, enélkül is befogadja az ál­landó szerepek alakítóit. (Ma is, mint 20 évvel ezelőtt, bizonyságát adja érzelmi elkötelezettségüknek a levelek és telefonok özöne, amelyek­ben az egyes adások után tanácso­kat adnak a szereplőknek vagy ve­szélyhelyzetekre figyelmeztetik őket.) A sikeren felbátorodva az USA három nagy kereskedelmi tv-társa­­ságainak egyike, az ABC „soap­­opera”-paródiát forgatott. A sorozat szeptember végére elkészült, de az ABC alighanem túllőtt a célon: mi­helyt a programot meghirdették, ki­tört a vihar a sorozat körül. A tör­ténet középpontjában — a soap­­opera hagyományainak megfelelően — egy család története áll, csak­hogy ennek a mai amerikai tv-csa­­ládnak az életét olyan tömören szö­vik át a legkülönfélébb szexuális problémák, hogy a közvélemény és a sajtó egy része már az első adás előtt felhördült. A különböző bi­zottságok nyomására az első tizen­egy vállalat, amelynek hirdetését a „soap-opera” keretében sugározták volna, visszavonta megbízását. Az ABC kénytelen volt a „merész” ré­szeket kivágni a filmből, amitől az talán valamivel szolidabb lett, de semmiképpen sem lett jobb. Az első adás nézettsége messze elmaradt az ABC várakozásától: New Yorkban 44 százalék, Los Angelesben 50 szá­zalék, Chicagóban 38 százalék volt. Kanadában a Young and Rubi­­cam reklámügynökség tervez ügyfe­lei hirdetése hátteréül tv-sorozatot „soap”-stílusban. Címe: High Hopes .(„Nagy remények”). Egy családi ta­nácsadó szolgálat ügyfeleinek, tör­ténetét dolgozza fel. Az epizódokat a Canadian Broadcasting Corpora­tion napközben fogja műsorra tűzni 30 perces folytatásokban. A tervek szerint a soap-operát a magánkézben levő tv-állomások és az USA-állo­­mások is át fogják venni. Magyar tárgyú előadás a Nemzetközi Reklámszövetség szimpóziumán Az NSZK-beli Frankfurtban ülést tartott az International Advertising Association végrehajtó bizottsága. Az ülést a szövetség európai szer­vezetei elnökeinek évi közgyűlése, majd egy, a szocialista országok fe­lé irányuló marketing munkával foglalkozó szimpózium („West-East Marketing”) követte. Ez utóbbi ke­retében hangzott el Reinhard Beltz előadása „Marketing Magyarorszá­gon” címmel. A további előadások az európai termékek jugoszláviai marketing- és reklámtevékenységé­ben bekövetkezett változásokkal, a szocialista országokban kínálkozó marketing-lehetőségeivel és kocká­zataival, valamint a lengyel termé­kek NSZK-beli marketingjével fog­lalkoztak. Nagyobb példányszám — nagyobb hirdetési díj Az NSZK-ban kiadott 1977. évi központi sajtó­elemzés adatai sze­rint a Frankfurter Allgemeine Zei­tung olvasóinak száma elérte az egy milliót. Az elemzésből az is kitűnik, hogy a vasárnapi kiadás olvasóinak száma különösen gyorsan, 3,5 szá­zalékkal növekedett. (A hétköznapi számokat 2­4 százalékkal többen vá­sárolták.) Hirdetési tarifáinak 1977. október 1-vel életbe léptetett módo­sításával a FAZ figyelembe is vette ezt a tényt. A hétköznapi számokba változatlan tarifa mellett fogad el hirdetéseket, a vasárnapi számok alapdíj tételét 4­3 százalékkal emeli A jövőben egyébként a FAZ négy­színű hirdetéseket is közöl. 1978. januárjától 40 000 példány­nyal emelkedik a Time Magazine nemzetközi kiadása és ezzel eléri az 1,22 milliós példányszámot. A pluszpéldányokat fele-fele arányban a Közel-Kelet és Kanada veszi fel A jövő évben magasabb példány­számban megjelenő nemzetközi ma­gazin hirdetési díjai is emelkednek. Egy fekete-fehér oldal az atlanti ki­adásban ezentúl 11 200 dollárba, a kanadai kiadásban 2875 dollárba fog kerülni. Gyenge a magyar propaganda Nagy-Britanniában Hova utaznak az angolok? Londoni tudósítónktól: Az angol turistairodák számára hosszú idő óta az 1976-os év volt a leggyengébb. A britek ugyanis 10 százalékkal kevesebb napot töltöt­tek a szigetország különböző vidé­kein és 30 százalékkal kevesebbet külföldön. Azok az országok is — amelyek hagyományosan be vannak rendezkedve az angol turisták foga­dására — megérezték a csatornán túlról jövők számának csökkenését. Spanyolország volt az egyedüli, amely 1976-ban is megőrizte vonz­erejét és Majoréival, valamint Mi­­norcával együtt a legtöbb brit tu­ristát fogadta. Az országonkénti adatok a követ­kezőkről tudósítanak. Spanyolorszá­got 1975-ben 2,4 millió brit turista kereste fel, s ez a szám mindössze 150 ezerrel kevesebb, mint ahány brit turista együttvéve megfordult Franciaországban, Olaszországban és Belgiumban. Pedig Spanyolország is megérezte a nemzetközi turizmus visszaesését, hiszen 1973-ban még 2,6 millió brit turistát fogadtak. Egyszerű a magyarázata annak, miért mennek a britek szívesen Spa­nyolországba. Az átlag turista ugyanis a napfényes spanyol ten­gerpartot keresi és ezért megnyu­godva olvassa, a spanyol nyaraló­helyeket hirdető prospektusokban: napfény garantálva. Spanyolország így első helyen áll a brit turizmus­ban, de figyelemre méltó, hogy 1975- ben Ausztriába 221 ezer, Hollandiá­ba 12 ezer, és az észak-európai or­szágokba (Dánia kivételével) 97 ezer brit turista látogatott. A Londonban működő MALÉV és Danube Travel irodák vezetőinél ar­ról érdeklődtünk, hogy hány brit turista látogatott Magyarországra. A brit turista „megdolgozása” az át­lagosnál több időt igényel — mond­ta válaszában dr. Pákai András a londoni MALÉV iroda vezetője. Ar­ra kell törekednünk, figyelembe vé­­ve a magyar lehetőséget és a brit szokásokat, hogy a második szabad­ság eltöltésére invitáljuk az angolo­kat. Tekintetbe kell venni, hogy a nap­fényre vágyó családos angolok nyári szabadságukat július 20—szeptember 1. között töltik el, ekkor van ugyan­is iskolaszünet, így gyakorlatilag mi csak az augusztust tudjuk ajánlani. A MALÉV és a MALÉV AIR TOURS úgynevezett hosszú hétvégi kiruccanásai kedveltek lettek. A csütörtök és vasárnap között közle­kedő MALÉV járatok novembertől kezdve 17 héten keresztül 20—40 utast visznek, illetve hoznak az ak­ció keretében, amelyhez hat angol utazási iroda csatlakozott. Három­éves átlagban az utasforgalom évi 8 ezer főt tesz ki. A forgalom növelésének egyik legfontosabb eszköze, a szélesebb kö­­rű propaganda lehetne. A MALÉV, lehetőségei korlátozottak, hiszen az általános, hazánkat népszerűsítő reklámra csak minimális propagan­dakerete van. A vállalati propagan­dára is csak szűkösen futja a pro­pagandakeretből, a MALÉV iroda szomszédságában működő jugoszláv és bolgár idegenforgalmi iroda az országot is hirdeti, így az említett feladatot a londoni MALÉV iroda nem tudja úgy ellátni, hogy felfi­gyeljenek a reklámra, így nem ma­rad más hátra, minthogy hétvégi kirándulásokat, túrákat hirdessen a MALÉV, s ennek kapcsán melléke­sen az országot is népszerűsítse. A Danube Travel (ez az iroda képviseli az IBUSZ-t) igazgatója Ka­tona Ferenc viszont arra utalt, hogy országismertető propagandát Angliá­ban csak az IBUSZ folytat: propa­gandamunkájukban azért is kap na­gyobb hangsúlyt az országismerte­­tés, mert feladataik is eltérnek a lé­gitársaság munkájától, így például a Danube Travel terjeszti az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács kiadvá­nyait. Kérdés azonban, hogy ele­­gendő-e ez a figyelem felkeltésé­hez? S ha ehhez­ hozzátesszük azt, hogy a Danube Travel hirdetései nem különböznek bármely más uta­zási iroda hirdetési alapszövegétől és terjedelmük is igen szerény, ak­kor utalunk arra, hogy mennyire hiányzik Angliában a Magyarország­ra invitáló országpropaganda, így a magyarországi utazásokat azok a szakújságírók és társügynök­ségek népszerűsíthetik, akiket ha­zánkba hívtunk és kedvező tapasz­talataikról beszámolnak lapjaikban. Ehhez viszont megfelelő háttérin­formációra van szükségük a meghí­vottaknak, s főleg olyan szervre, amelytől kaphatnak Magyarországot népszerűsítő anyagokat. Ilyen szerv csak egy lehet: az Országos Idegen­­forgalmi Tanács. A mai helyzet ismeretében feltét­lenül az lenne az első lépés, hogy kialakítsunk egy egységes koncep­ciót, amely alapja lehet idegenfor­galmi propagandánknak, így meg­szűnhetne az a már jellemző áldat­lan állapot, hogy a hirdetések fel­aprózódnak és ennek következtében lényegesen kisebb hatásfokkal jelen­nek meg, mint amire a rendelke­zésre álló pénzösszegek lehetőséget adnának. Ez persze nem jelenti azt, hogy a propagandára fordított jelen­legi eszközök elégségesek. Az országot, a tájakat, a népszo­kásokat bemutató filmekre, vetítés­sel egybekötött előadásokra, vagyis rendszeres rendezvényekre lenne szükség, s e mellett sok színvonalas írásos propaganda anyagra. Kádas István Kereskedelemtechnikai kérdések­ben részletes felvilágosítást ad a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara Keres­kedelemtechnikai Osztálya. Európa: Bánki Györgyné 314-155/365 mellék: Rukavína Erna 314-155/365. Ázsia, Ausztrália: Tóth Zsuzsanna 314-155/366. Vámügyek: dr. Deák Sán­dor 314-155366. LIBANON Gyógyszerek árának változása A libanoni egészségügyi miniszté­rium 1977. november 26-i hatállyal 105 gyógyszeripari termékre álla­pított meg új eladási árat. A gyógy­szerek árrendezésének első szakasza 3—50 százalékos árcsökkentést je­lent. A gyógyszerpiac újjászervezé­se keretében a minisztérium újabb árlistákat készít, amelyek a gyógy­szertárakban kapható összes készít­ményre kiterjednek. {NIA) SIERRA LEONE: Új vámtarifa Az 1970-ben közzétett beviteli vámtarifa helyett a Deutsches Han­­dels — Archív (DHA) keretében megjelent az 1977. szeptember 1-i állású vámtarifa. Annak ellenére, hogy Sierra Leone nem tagja a brüsszeli vámnómenklatúra egyez­ménynek, vámtarifája felépítési alapját a brüsszeli vámnómenkla­túra képezi, vagyis első négy vám­­tarifaszám-mélységig megegyezik a magyar, kereskedelmi vámtarifa vastag betűs részével. Gyakran több vámtarifaszámot összevonnak (pél­dául 90.17/18). A vámtételek túlnyomó része ér­tékvámtétel, amelyet a cif érték alapján vetnek ki. A súlyvámtéte­leket leone/mértékegység alapon szá­mítják. A mértékegységet minden esetben feltüntetik a súly-vámtéte­leknél. Alternatív vámtételek (a megadott súly-vámtétel vagy az utána feltüntetett, de oda tartozó értékvámtétel) esetén a nagyobb vámösszeget eredményező vámtételt alkalmazzák. A vámtarifa szintje magas. Az ér­tékvámtételek a vámmentes tételek­től a 120 százalékos vámtételekig terjednek, zömmel vámmentes, 15 százalék, 30 százalék, 40 százalék, valamint gyakori 50 százalék és 60 százalékos vámtételekkel. A legma­gasabb vámtételek a 87—02 vtsz. alá tartozó személygépkocsiknál fordul­nak elő: 90, illetve 120 százalék. A vámtarifa egyetlen oszlopban tünteti fel a vámtételeket, amelyek a magyar árukra is vonatkoznak. A vámtarifával összefüggésben meg kell említeni, hogy tavaly október 17-én jogerőre emelkedett a Sierra Leone és Libéria közötti vámunió (Manó River Unió). Ugyan­ezzel a kerettel lépett életbe mind a két ország bevitelénél használt közös külső vámtarifa, amely szin­tén a brüsszeli vámnómenklatúrára épül. Az értékvámtételeket a brüsz­­szeli vámértékegyezmény értelmé­ben vetik ki. Ha a közös külső vámtarifában nem tüntetnek fel vámtételt, akkor továbbra is a nem­zeti vámtarifákban szereplő vámté­teleket alkalmazzák. A két vám­uniós ország egymás közötti forgal­mában nem hajtanak be vámot vagy hasonló illetékeket. A szóban forgó közös külső vámtarifát a DHA 1978-ban teszi közzé. OLASZORSZÁG Kizárás közösségi elbánásból Az EGK-bizottság 1977. november 23-án kelt határozatával felhatal­mazta Olaszországot, hogy a Bulgá­riából származó és a tagállamok sza­bad forgalmában található, 40.02 vtsz. alatti szintetikus kaucsukból készült latex importját a közösségi elbánásból kizárja, amennyiben a behozatali okmányok megszerzési kérelme 1977. november 7. után kelt. (NSA) 1978. JANUÁR 3. W (g KUBA IDEGENFORGALMI TERVEI Kuba ismét kész fogadni az ame­rikai turistákat — mondotta a ku­bai nemzeti bank vezetője — s a valutaszerzésben ismét jelentős sze­repet kívánnak juttatni a turizmus­nak. Lehetőség van arra, hogy 1980-ig megtízszerezzék a Kubába látogató turisták számát, s így 300 ezren keressék fel az országot. A látogatók közel kétharmada az USA-ból érkezne. Számítások sze­rint a forgalom fellendülésével a bevételek a jelenlegi 5—10 millió dollárról évi 250 millió dollárra emelkedhetnek. A kubai idegenforgalmi szervek elrendelték a régi szállodák felújí­tását, s tervezik azt is, hogy a kö­vetkező öt évben 50 új szállodát nyitnak. Charter-járatok indulnak majd Chicagóból és Detroitból Ku­bába, New York­ból pedig január 14-én indul az első járat. Az utazás szervezői elégedettek az érdeklődés­sel, amelyre mint mondják, egyebek között az ad alapot, hogy a kubai árak rendkívül kedvezőek a turis­ták számára. (AP—DJ) Turizmus­börze Nyugat-Berlinben Idén március 4-től 12-ig lesz a nemzetközi turizmus szakemberei­nek legjelentősebb találkozója, a Nyugat-Berlini­ turizmusbörze. Ma­gyarországról az Országos Idegen­­forgalmi Tanács összefogásában az alábbi vállalatok képviseltetik ma­gukat: az IBUSZ, a COOPTOURIST, a VOLÁNTOURIST, a BUDAPEST TOURIST, a MALÉV AIR TOURS, a PANNÓNIA és a HUNGARHO­­TELS-HUNGÁRIA. 7 Idegenforgalom és szállodaipar K&reshedelemtechitíka AUSZTRIA Jobban ellenőrzik az acélimportot Ausztriában 1978. január 1-től be­vezették az acélimport bejelentési kötelezettségét. (Az Európai Szén- és Acélközösséghez hasonló engedélye­zési eljárás elrendeléséről van szó.) Az érintett acélféleségek behozata­lának engedélyezése továbbra is a vámhivatalok hatáskörébe tartozik. A vámhivatal a vámkezelésnél iga­zolja az importszándék bejelentésé­nek megtörténtét az osztrák keres­kedelemügyi minisztérium felé. (NSA)

Next