Világgazdaság, 1980. március (12. évfolyam, 43/2797-63/2817. szám)

1980-03-22 / 58. (2812.) szám

2 Wdf 1980. MÁRCIUS 22. Szaúd-Arábia vásárolja meg a bonni államkötvényeket A bonni kormány pénteken meg­erősítette, hogy az NSZK több mil­liárd márka értékű hitelt vesz fel közel-keleti országoktól nyugatné­met állami kötvénykibocsátás for­májában. . Az ügylet célja a fizetési­­mérleg-deficit finanszírozása. (Lásd tegnapi számunk 1. oldalát.) Grüne­­wald kormányszóvivő tegnapi saj­tótájékoztatóján adott nyilatkozatá­ban számszerűen nem erősítette meg a korábbi jelentéseket, amelyek szerint a nyugatnémet pénzügymi­nisztérium 5 milliárd márka névér­tékben kínált eladásra állami köt­vényeket közel-keleti olajtermelő ál­lamoknak. Csak annyit mondott, hogy a kötvények névértéke 10 mil­liárd márka alatt van. Hozzáfűzte, hogy amennyiben tovább romlik a fizetési mérleg helyzete, további ha­sonló hitelügyletekre kerül sor. Jól értesült pénzügyi források sze­rint a pénzügyminisztérium elvi megállapodást kötött a központi bank szerepét betöltő szaúdi mo­netáris hatósággal (SAMA), s ennek értelmében Szaúd-Arábia közel 6 milliárd márka értékű nyugatnémet állami kötvényt fog vásárolni. A SAMA az egyezmény szerint dollárért márkát vásárol a nemzet­közi devizapiacokról és azzal fizet a nyugatnémet állami értékpapíro­kért. Ezzel a lépéssel egyszersmind csökkenthetik a nyugatnémet valu­tára nehezedő nyomást és megaka­dályozhatják, hogy a márka tovább veszítsen értékéből a dollárral szem­ben. Szaúd-Arábia már amúgy is egy jó ideje tervbe vette, hogy di­verzifikálja devizatartalékait (AP— DJ) Görögország hitelfelvételi nehézségei A görög központi bank 300—400 millió dolláros eurokölcsön felvéte­lére készül. A központi bank azt szeretné, ha a hitel feltételei meg­egyeznének a tavaly felvett 500 mil­lió dolláros kölcsönével. Ezt a 10 évre szóló kölcsönt a LIBOR feletti 0,5 százalékos kamattal vették fel. Pénzügyi körökben azonban azzal számolnak, hogy nem lesz könnyű biztosítani ilyen feltételeket, a pia­con szívesebben adnának 8 évre szóló kölcsönt. Probléma lehet a fel­árral is. Egyes bankok hajlandók belemenni a LIBOR feletti 0,5 szá­zalékba, de valószínű, hogy elegendő jegyzést csak egységes 0,625 száza­lékos vagy annál is magasabb fel­árral lehet elérni. (Reuter) Jól alakul a török segély ügye Nagyon valószínű, hogy sikerül összegyűjteni azt a 2,9—3,2 milliárd dollárt, amelyre Törökországnak az idén szüksége van a gazdasági élet fenntartásához — mondta Matthöfer nyugatnémet pénzügyminiszter, aki az OECD megbízásából koordinálja a Törökországnak szánt segély­programot. A segélyprogram egy részét kész­pénzben az OECD folyósítja. Köl­csönt ad a Világbank és a Nemzet­közi Valuta Alap, és a nemzetközi magánbankok várhatóan számos tö­rök tartozást ütemeznek át. Hogy az OECD készpénz-segélye mennyi lesz, arról március 27-én dönt a Gazda­sági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet úgynevezett megajánlási bizottsága. (Reuter) Az OPEC elnöke szabadpiaci áresést jósol A szabadpiaci olajárak még nem érték el mélypontjukat — jelentette ki Calderon Berti, venezuelai olaj­­ügyi miniszter, az OPEC soros elnö­ke egy, a Svenska Dagbladet cí­mű svéd napilapban megjelent nyi­latkozatában. A miniszter szerint a szabadpiac iránti érdeklődés a következő két hónapban tovább csökken, egyelőre gyakorlatilag Ja­pán és az NSZK az egyedüli vásárló. Mindez javítja az OPEC-árak egy­ségesítésének esélyeit. Az olaj szabadpiaci ára a néhány OPEC-tag által tervezett termelés­­csökkentés ellenére is tovább esik — jósolja a New York-i Petroleum Intelligence Weekly. A lap szerint a Líbia és Kuvait által tervezett napi 850 ezer barreles termelésvisz­­szafogás sem elegendő, hogy meg­fordítsa az árak csökkenését, ame­lyet elsősorban az erősen feltöltött készletekkel hoz összefüggésbe. A lap szerint az idén a legfonto­sabb olajfajták ára barrelenként 3—4 dollárral esett, egyes afrikai fajták felára pedig kevesebb, mint 3 dollár a hivatalos ár felett, holott a tavalyi év végén esetenként 15 dollárral is meghaladta a hivatalos OPEC-árakat. Erősen csökkent a szabadpiacokon gazdát cserélő napi mennyiség is. 1979 utolsó 9 hónapjában még napi 3 millió barrelt adtak-vettek átlago­san a szabadpiacokon, az idei első negyedévben már csak napi 700 ez­ret. Az azonnali olajárak gyengülését a PSW a szaúdi olajpolitika sikere­ként könyveli el. Rijád fenntartja ugyanis a napi 9,5 millió barreles termelési szintet, hogy előmozdítsa az OPEC-árak újraegyesítését. (Reu­ter) A A Szovjetunió kész műszaki be-­ rendezéseket és felszereléseket szál­lítani Nicaraguának a latin-ameri­kai ország hagyományos exportcik­kei: cukor, gyapot, kávé ellenében. A nicaraguai kormányküldöttség moszkvai tárgyalásairól kiadott köz­lemény szerint lehetőség van szovjet egészségügyi, oktatási és műszaki szakemberek Nicaraguába küldésére is. • Kína 222 millió dollár értékben Boeing 767 és 747 típusú repülőgé­peket rendelt az USA-tól, összesen négy darabot. A szállítási határidő 1982—1983. Dánia tavaly év végi nettó de­vizatartozásai elérték a 77,5 milliárd koronát, ez egyenértékű a nemzeti össztermék 25 százalékával. A köz­ponti bank nem tervezi a dán ko­rona további leértékelését — jelen­tették be Koppenhágában.­­ Némi zavart okozott a múlt hé­ten a zürichi aranytőzsdén, hogy Dél-Afrika távolmaradt a piactól. Az e hét elején tapasztalt 80 dollá­ros unciánkénti áremelés hatására azonban ismét eladott kisebb meny­­nyiséget. • A svéd kormány 6 millió koro­nát ajánlott fel az ENSZ-nek az apartheid-ellenes program megvaló­sítására és a dél-afrikai menekültek támogatására. Az NDK és Kambodzsa 25 évre kötött barátsági és együttműködési szerződése értelmében a két ország a jövőben folyamatosan mélyíti két­oldalú kapcsolatait, különös tekin­tettel a politikai, az ideológiai és a gazdasági együttműködésre. A Világbank 116 millió dolláros kölcsönt nyújt Indonéziának öntöző­­rendszerek építéséhez. Ennek segít­ségével szeretné elérni az ország, hogy éves rizstermése 171 ezer­ ton­nára nőjön. JELENTI Ott Japán a jövő héten ad választ Royo panamai elnöknek, hogy haj­landó-e részt venni a Panama­csatorna kiszélesítésének építésében. • Portugáliában 2 százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek februárban. Megépülhet a La Manche-csatorna alatti alagút Mégis megépülhet az alagút a La Manche-csatorna alatt: a brit kormány szerdán jóváhagyta a brit és a francia államvasutak közös tervét, amely szerint tenger alatti vasúti alagutat építenének és így 4 és fél órára csökkentenék a Pá­rizs—London közötti menetidőt. A konzervatív kormány nem járul ugyan hozzá anyagilag az építkezés­hez, de támogatja a terv megvaló­sítása iránt érdeklődő magántőkét — mondta a brit parlamentben Fowler közlekedési miniszter. A munkáspárti kormány 1974-ben elutasított egy, az alagút építésére vonatkozó tervet, mert túl magasnak találta az előirányzott 2 milliárd font sterlinges költséget. A brit és a francia vasút által előterjesztett mostani terv 800 millió fontra fa­ragta le a költségeket. Már számos bankkal sikeres tár­gyalásokat folytattak a magánbe­ruházások finanszírozásáról — mondta a brit vasutak képviselője a Reuternak adott nyilatkozatában. Az előzetes költségszámítások sze­rint a beruházás várható hozama elegendő tőkét vonz. A Közös Piac most mérlegeli, hogy fedezze-e az alagútépítés költ­ségeinek egyötödét (MTI, Reuter) Közvetlen szaúdi olajszállítások az NSZK-nak A nyugatnémet Avia Mineralel szerződést kötött Szaúd-Arábiával, amely szerint a következő három évben mintegy napi 100 ezer barrel olajat vásárol közvetlenül a király­ságtól. A szállítások áprilisban kez­dődnek, és az olajat a hivatalos szaúdi áron­­ számolják el. Az ügy­let egyetlen feltétele volt, hogy a szállított olajat az NSZK-ban lehet csak továbbértékesíteni. Az Avia már tárgyalásokat kezdett a Deutsche BP-vel és a Deutsche Shell-lel az esetleges finomításról, a cégnek ugyanis nincsen saját fel­dolgozó kapacitása, így a vásárolt olajat továbbadja más cégeknek. (Reuter) Románia és Zaire elmélyíti gazdasági kapcsolatait Befejezte hivatalos romániai tár­gyalásait Mobutu zaire-i elnök. Ceausescu államfővel folytatott meg­beszélései során mindkét fél hang­súlyozta, hogy a jövőben bővíteni és mélyíteni kívánják a két ország kapcsolatait politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális területen. A tárgyalások eredménye­ként intézkedéseket fogadtak el a gazdasági kooperáció bővítéséről az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság és más ágazatok területén. Növelni kívánják a kereskedelmi forgalmat is. Ez volt a két elnök harmadik ta­lálkozója, első megbeszélésüket 1970- ben Bukarestben tartották, két év­vel később Ceausescu látogatott Kinshasába. (MTI) Gierek Lengyelország élelmiszer-önellátásáról Befejező szakaszukba léptek a len­gyelországi választási előkészületek, vasárnap választják meg a parla­menti képviselőket és a vajdasági tanácsok tagjait. Ebből az alkalom­ból beszédet mondott Gierek, a LEMP KB első titkára, ezen érté­kelte a választói gyűlések eredmé­nyeit és képet adott a lengyel gaz­daság legégetőbb problémáiról. Rá­mutatott, hogy a gazdaság haté­konyságának ügye mindenki fela­data, nem oldható meg csupán uta­sítások útján. A gazdasági felada­tok végrehajtásához rendre, fegye­lemre, a felelősségek tisztázására, kezdeményezőkészségre és jó mun­kára van szükség. Véleménye szerint idén az első két hónapban ígéretesen haladt a terv teljesítése, javult az energia­szolgáltatás és a szállítás, de nehéz­ségek vannak még az anyagellátás­ban, és számos vállalat elmarad kooperációs kötelezettségeinek tel­jesítésétől. Egyes helyeken problé­mák adódnak a folyamatos terme­lés megvalósításában is. Eddig el­maradt a tervezettől a fogyasztási cikkek termelésnövekedése, a lakos­ság pénzbevételei viszont gyorsab­ban nőnek az előirányzottnál. Az idei gazdasági feladatok tel­jesítése közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdasághoz, hiszen a jobb ter­més az ellátás javítása mellett le­hetővé teszi az import csökkentését is — mondotta Gierek. Ezért hang­súlyozta, hogy már most mindent meg kell tenni az országban a ta­vaszi mezőgazdasági munkák leg­kedvezőbb feltételeinek megterem­téséhez. Végül rámutatott, hogy ma a világban az élelmiszer egyre in­kább stratégiai jelentőségűvé válik, ezért — bár nem könnyű, de le­hetséges — az egész népgazdaság szempontjából fontos, hogy Lengyel­­ország önellátó legyen élelmiszerek­ből. (MTI) Brit gyorssegély Zimbabwe-Rhodesiának Nagy-Britannia felszólította a fej­lett tőkésországokat, hogy hitelek­kel és segélyekkel nyújtsanak támo­gatást az április 18-án függetlenné váló Zimbabwe-Rhodesia gazdasá­gának talpraállításához. London gyorssegélyként máris felajánlott 7 millió font sterlinget az ország infrastrukturális beruházásainak mi­előbbi megkezdéséhez. Ezen kívül magánvállalkozók és különböző nem állami intézmények félmillió font sterling összegben támogatást nyúj­tanak iskolák, lakások és kórházak építéséhez, illetve korszerűsítéséhez. Londonban emlékeztetnek rá, hogy megígérték: Mugabe zimbabwei mi­niszterelnök kérésére hajlandók köz­reműködni az ország hadseregének kiképzésében technikai felszerelésé­nek korszerűsítésében, továbbá a közigazgatás mielőbbi újjászervezé­sében. (APA) VILÁGGAZDASÁG A JAPÁN KÜLÜGYMINISZTER WASHINGTONI MEGBESZÉLÉSEI Előtérben a kereskedelmi és a katonai kérdések A csütörtök óta Washingtonban tartózkodó Okita japán külügymi­niszter háromnapos látogatása so­rán nemzetközi és kétoldalú politikai és gazdasági kérdéseket vitat meg amerikai tárgyalópartnereivel. Csü­törtökön hosszasan tanácskozott Vance külügy, Brown hadügymi­niszterrel és Brzezinskive­l, az elnök külügyi tanácsadójával. Az ameri­kai vezetők ezúttal is szorgalmazták, hogy Tokió gyorsítsa fegyverkezé­sét, növelje katonai kiadásainak ösz­­szegét. Brown méltányolta, hogy Japán hajlandó nagyobb terheket vállalni az országa területén állo­másozó 50 ezer főnyi amerikai ka­tonaság fenntartási költségeiből, ki­adásait a jelenlegi 730 millió dol­lárról 1 milliárd dollárra emelni. Állítólag Japán 14 milliárd dollár értékben amerikai katonai repülő­gépeket is vásárol. Okita a nyári felsőházi választásokra hivatkozva, fejtegette, hogy a katonai kiadások növelése rövid távon politikai prob­lémákat okozhat, ennek ellenére Tokió hajlandó katonai kiadásait az előző évekhez hasonló mértékben növelni. A külügyminiszter Okira minisz­terelnök májusi washingtoni látoga­tását készíti elő, ezzel volt kap­csolatos, hogy megbeszélései nem­zetközi politikai és gazdasági kér­déseket érintettek, köztük az ener­giaproblémákat. Okita megerősítette, hogy kormánya támogatja Washing­ton álláspontját Afganisztán ügyé­ben, szavaiból azonban kitűnt, hogy Tokió változatlanul vonakodik csat­lakozni a Szovjetunió elleni gazda­sági embargóhoz. A japán külügyminiszter csütör­tökön és pénteken a kongresszus két házának tagjaival tárgyalt az USA-ba irányuló japán autóexport korlátozásának ügyében. A képvise­lőház költségvetési bizottsága most foglalkozik­ azzal a gondolattal, hogy felszólítja a japán gépkocsigyártó­kat, vagy korlátozzák az USA-ba irányuló exportjukat, vagy kong­resszusi akciókkal kell szembenéz­niük. Okita azt magyarázta, hogy az amerikai gyártóknak át kellene áll­niuk kisfogyasztású gépkocsik ter­melésére, és akkor értékesítési gond­jaik is megszűnnének. (Reuter, MTI) Angol és amerikai fegyverszállítások Kínának A brit kormány hozzájárult, hogy angol vállalatok fegyvereket szállít­sanak Kínának — jelentette be Par­­kinson angol kereskedelmi minisz­ter. A miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: Peking nem kerül rá az angol hadiipar megrendelőinek ál­landó listájára, csak alkalmanként fog fegyvereket vásárolni. Az angol bejelentéssel majdnem egyidőben érkezett a hír Washing­tonból, hogy Carter elnök engedé­lyével helikoptereket és szállító­­repülőgépeket exportálnak Kínának amerikai cégek és egyben kínai pilótákat is kiképeznek. Amerikai hadügyminisztériumi források sze­rint Peking később szeretné megvá­sárolni e gépek licencét és további katonai felszerelések szállítását kér­te Washingtontól. A Pentagon köz­zétette, hogy milyen jellegű felsze­reléseket fognak exportálni az ázsiai államnak, eszerint: teher­autókat, távközlési berendezéseket, radar-riasztóberendezéseket, felsze­reléseket a repülőszemélyzet kikép­zésére, különféle elektronikus beren­dezéseket és légi felvevőgépeket. Kína továbbá megvásárolhatja né­hány amerikai alkatrészekből álló külföldi katonai berendezés licencét is. A Fehér Ház szóvivője elmond­ta, hogy az Egyesült Államok ko­rábban konzultált a nyugati szövet­ségesek koordinációs bizottságával (COCOM) és Japánnal is, s azok nem ellenezték a szállításokat. (Reu­ter) Az USA és Kína légügyi egyezmény megkötését tervezi Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok és Kína rövidesen kétol­dalú légügyi megállapodást köt. A korábbiakban azért szakadtak meg a tárgyalások az egyezményről, mert Washington ragaszkodott hozzá, hogy egyszerre több amerikai légitársa­ság kapjon leszállási engedélyt Kí­nában, Peking viszont csak egyetlen légitársaságnak akart engedélyt ad­ni. Pekingből származó értesülések szerint Kína változtatott korábbi ál­láspontján, és állítólag két amerikai légitársaságnak lenne hajlandó meg­adni menetrendszerű járatok indí­tásának jogát. A kétoldalú légügyi egyezmény hiányában az amerikaiaknak eddig Európán vagy Japánon keresztül kellett Kínába repülniük, s ez ko­moly költségtöbbletet okozott. Az egyezmény aláírása elől azonban még nem hárult el minden akadály, Peking például kitart amellett, hogy a két ország között egyenlő számú járattal teljesítsenek szolgálatot a légitársaságok. Ez azt jelentené, hogy ha két amerikai légitársaság hetente kétszer akarna menetrend­szerűen Kínába repülni, akkor a kínai légitársaságnak jogában állna hetente négy alkalommal az USA- ba járatot indítani. Kérdéses, hogy a kínaiak találnának-e elegendő utast útjaihoz, hogy azok gazdaságo­­­sak legyenek. A PANAM légitársa­ság, amelynek állandó képviselete van Kínában, tavaly megegyezett a CAAC kínai légi vállalattal hat charter-járat indításáról. Érdeklő­dés hiánya miatt azonban négy utat lemondott. Ha a légügyi kérdések­ben meg tudnak is egyezni, még mindig gondot okoz, hogy a Kínába érkező amerikaiakat hol helyezzék el. Pekingben rendkívül nehéz szál­lodai szobához jutni, új hotelek épí­tését pedig egyelőre nem kezdték meg. (AP—DJ, Reuter) VITÁK KÍNÁBAN AZ ATOMIPAR KIÉPÍTÉSÉRŐL Kínának bőségesen van uránkész­lete, és ez igazolja a nukleáris erő­művek építésének jogosságát — je­lentette ki az egyik vezető kínai atomfizikus, Zsang Seng-szie, aki egyszersmind a nukleáris fejlesztése­kért felelős minisztérium miniszter­­helyettese. Egy tudományos konfe­rencián hangoztatta, hogy Kína szénkészletének­ 60 százaléka az or­szág északi területein, vízenergiájá­nak pedig 70 százaléka a délnyu­gati területeken található, ezért ke­leten, délen és észak-keleten rend­kívül fontos ipari központok ener­giaforrás nélkül maradnak. E ré­giók számára a legésszerűbb meg­oldást az atomerőművek építése jelenti. A fizikus kijelentette, hogy Kína képes saját erőből is atom­reaktorokat építeni. A Zsenmin Zsipao című pekingi napilap viszont csütörtöki számában arról ír, hogy továbbra is a szén marad Kína legfontosabb energia­­forrása. Az atomerőművek épí­téséhez pedig nem csupán kor­szerű technológiára hanem je­lentős pénztőkére is szükség van, a vízerőművek kiépítése pedig hosszú időt vesz igénybe. Jelenleg a víz­erőművek termelik az elektromos áram 17 százalékát. Kínában a fel­tárt szénkészletek mennyiségét 600 milliárd tonnára becsülik, a szén­­termelés az utóbbi két évben átla­gosan meghaladta az évi 600 millió tonnát. (AP—DJ, Reuter) raA LIGUDÁSÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3600 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. é. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közül­etek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál­­(postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215—96162 pénzfor­galmi jelzőszámra. BO.3102­9­0? - Szedte Zrínyi Nyomda, Bp..* F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. : Csöndes Zoltán

Next