Világgazdaság, 1980. március (12. évfolyam, 43/2797-63/2817. szám)
1980-03-22 / 58. (2812.) szám
2 Wdf 1980. MÁRCIUS 22. Szaúd-Arábia vásárolja meg a bonni államkötvényeket A bonni kormány pénteken megerősítette, hogy az NSZK több milliárd márka értékű hitelt vesz fel közel-keleti országoktól nyugatnémet állami kötvénykibocsátás formájában. . Az ügylet célja a fizetésimérleg-deficit finanszírozása. (Lásd tegnapi számunk 1. oldalát.) Grünewald kormányszóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján adott nyilatkozatában számszerűen nem erősítette meg a korábbi jelentéseket, amelyek szerint a nyugatnémet pénzügyminisztérium 5 milliárd márka névértékben kínált eladásra állami kötvényeket közel-keleti olajtermelő államoknak. Csak annyit mondott, hogy a kötvények névértéke 10 milliárd márka alatt van. Hozzáfűzte, hogy amennyiben tovább romlik a fizetési mérleg helyzete, további hasonló hitelügyletekre kerül sor. Jól értesült pénzügyi források szerint a pénzügyminisztérium elvi megállapodást kötött a központi bank szerepét betöltő szaúdi monetáris hatósággal (SAMA), s ennek értelmében Szaúd-Arábia közel 6 milliárd márka értékű nyugatnémet állami kötvényt fog vásárolni. A SAMA az egyezmény szerint dollárért márkát vásárol a nemzetközi devizapiacokról és azzal fizet a nyugatnémet állami értékpapírokért. Ezzel a lépéssel egyszersmind csökkenthetik a nyugatnémet valutára nehezedő nyomást és megakadályozhatják, hogy a márka tovább veszítsen értékéből a dollárral szemben. Szaúd-Arábia már amúgy is egy jó ideje tervbe vette, hogy diverzifikálja devizatartalékait (AP— DJ) Görögország hitelfelvételi nehézségei A görög központi bank 300—400 millió dolláros eurokölcsön felvételére készül. A központi bank azt szeretné, ha a hitel feltételei megegyeznének a tavaly felvett 500 millió dolláros kölcsönével. Ezt a 10 évre szóló kölcsönt a LIBOR feletti 0,5 százalékos kamattal vették fel. Pénzügyi körökben azonban azzal számolnak, hogy nem lesz könnyű biztosítani ilyen feltételeket, a piacon szívesebben adnának 8 évre szóló kölcsönt. Probléma lehet a felárral is. Egyes bankok hajlandók belemenni a LIBOR feletti 0,5 százalékba, de valószínű, hogy elegendő jegyzést csak egységes 0,625 százalékos vagy annál is magasabb felárral lehet elérni. (Reuter) Jól alakul a török segély ügye Nagyon valószínű, hogy sikerül összegyűjteni azt a 2,9—3,2 milliárd dollárt, amelyre Törökországnak az idén szüksége van a gazdasági élet fenntartásához — mondta Matthöfer nyugatnémet pénzügyminiszter, aki az OECD megbízásából koordinálja a Törökországnak szánt segélyprogramot. A segélyprogram egy részét készpénzben az OECD folyósítja. Kölcsönt ad a Világbank és a Nemzetközi Valuta Alap, és a nemzetközi magánbankok várhatóan számos török tartozást ütemeznek át. Hogy az OECD készpénz-segélye mennyi lesz, arról március 27-én dönt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet úgynevezett megajánlási bizottsága. (Reuter) Az OPEC elnöke szabadpiaci áresést jósol A szabadpiaci olajárak még nem érték el mélypontjukat — jelentette ki Calderon Berti, venezuelai olajügyi miniszter, az OPEC soros elnöke egy, a Svenska Dagbladet című svéd napilapban megjelent nyilatkozatában. A miniszter szerint a szabadpiac iránti érdeklődés a következő két hónapban tovább csökken, egyelőre gyakorlatilag Japán és az NSZK az egyedüli vásárló. Mindez javítja az OPEC-árak egységesítésének esélyeit. Az olaj szabadpiaci ára a néhány OPEC-tag által tervezett termeléscsökkentés ellenére is tovább esik — jósolja a New York-i Petroleum Intelligence Weekly. A lap szerint a Líbia és Kuvait által tervezett napi 850 ezer barreles termelésviszszafogás sem elegendő, hogy megfordítsa az árak csökkenését, amelyet elsősorban az erősen feltöltött készletekkel hoz összefüggésbe. A lap szerint az idén a legfontosabb olajfajták ára barrelenként 3—4 dollárral esett, egyes afrikai fajták felára pedig kevesebb, mint 3 dollár a hivatalos ár felett, holott a tavalyi év végén esetenként 15 dollárral is meghaladta a hivatalos OPEC-árakat. Erősen csökkent a szabadpiacokon gazdát cserélő napi mennyiség is. 1979 utolsó 9 hónapjában még napi 3 millió barrelt adtak-vettek átlagosan a szabadpiacokon, az idei első negyedévben már csak napi 700 ezret. Az azonnali olajárak gyengülését a PSW a szaúdi olajpolitika sikereként könyveli el. Rijád fenntartja ugyanis a napi 9,5 millió barreles termelési szintet, hogy előmozdítsa az OPEC-árak újraegyesítését. (Reuter) A A Szovjetunió kész műszaki be- rendezéseket és felszereléseket szállítani Nicaraguának a latin-amerikai ország hagyományos exportcikkei: cukor, gyapot, kávé ellenében. A nicaraguai kormányküldöttség moszkvai tárgyalásairól kiadott közlemény szerint lehetőség van szovjet egészségügyi, oktatási és műszaki szakemberek Nicaraguába küldésére is. • Kína 222 millió dollár értékben Boeing 767 és 747 típusú repülőgépeket rendelt az USA-tól, összesen négy darabot. A szállítási határidő 1982—1983. Dánia tavaly év végi nettó devizatartozásai elérték a 77,5 milliárd koronát, ez egyenértékű a nemzeti össztermék 25 százalékával. A központi bank nem tervezi a dán korona további leértékelését — jelentették be Koppenhágában. Némi zavart okozott a múlt héten a zürichi aranytőzsdén, hogy Dél-Afrika távolmaradt a piactól. Az e hét elején tapasztalt 80 dolláros unciánkénti áremelés hatására azonban ismét eladott kisebb menynyiséget. • A svéd kormány 6 millió koronát ajánlott fel az ENSZ-nek az apartheid-ellenes program megvalósítására és a dél-afrikai menekültek támogatására. Az NDK és Kambodzsa 25 évre kötött barátsági és együttműködési szerződése értelmében a két ország a jövőben folyamatosan mélyíti kétoldalú kapcsolatait, különös tekintettel a politikai, az ideológiai és a gazdasági együttműködésre. A Világbank 116 millió dolláros kölcsönt nyújt Indonéziának öntözőrendszerek építéséhez. Ennek segítségével szeretné elérni az ország, hogy éves rizstermése 171 ezer tonnára nőjön. JELENTI Ott Japán a jövő héten ad választ Royo panamai elnöknek, hogy hajlandó-e részt venni a Panamacsatorna kiszélesítésének építésében. • Portugáliában 2 százalékkal emelkedtek a megélhetési költségek februárban. Megépülhet a La Manche-csatorna alatti alagút Mégis megépülhet az alagút a La Manche-csatorna alatt: a brit kormány szerdán jóváhagyta a brit és a francia államvasutak közös tervét, amely szerint tenger alatti vasúti alagutat építenének és így 4 és fél órára csökkentenék a Párizs—London közötti menetidőt. A konzervatív kormány nem járul ugyan hozzá anyagilag az építkezéshez, de támogatja a terv megvalósítása iránt érdeklődő magántőkét — mondta a brit parlamentben Fowler közlekedési miniszter. A munkáspárti kormány 1974-ben elutasított egy, az alagút építésére vonatkozó tervet, mert túl magasnak találta az előirányzott 2 milliárd font sterlinges költséget. A brit és a francia vasút által előterjesztett mostani terv 800 millió fontra faragta le a költségeket. Már számos bankkal sikeres tárgyalásokat folytattak a magánberuházások finanszírozásáról — mondta a brit vasutak képviselője a Reuternak adott nyilatkozatában. Az előzetes költségszámítások szerint a beruházás várható hozama elegendő tőkét vonz. A Közös Piac most mérlegeli, hogy fedezze-e az alagútépítés költségeinek egyötödét (MTI, Reuter) Közvetlen szaúdi olajszállítások az NSZK-nak A nyugatnémet Avia Mineralel szerződést kötött Szaúd-Arábiával, amely szerint a következő három évben mintegy napi 100 ezer barrel olajat vásárol közvetlenül a királyságtól. A szállítások áprilisban kezdődnek, és az olajat a hivatalos szaúdi áron számolják el. Az ügylet egyetlen feltétele volt, hogy a szállított olajat az NSZK-ban lehet csak továbbértékesíteni. Az Avia már tárgyalásokat kezdett a Deutsche BP-vel és a Deutsche Shell-lel az esetleges finomításról, a cégnek ugyanis nincsen saját feldolgozó kapacitása, így a vásárolt olajat továbbadja más cégeknek. (Reuter) Románia és Zaire elmélyíti gazdasági kapcsolatait Befejezte hivatalos romániai tárgyalásait Mobutu zaire-i elnök. Ceausescu államfővel folytatott megbeszélései során mindkét fél hangsúlyozta, hogy a jövőben bővíteni és mélyíteni kívánják a két ország kapcsolatait politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális területen. A tárgyalások eredményeként intézkedéseket fogadtak el a gazdasági kooperáció bővítéséről az ipar, a bányászat, a mezőgazdaság és más ágazatok területén. Növelni kívánják a kereskedelmi forgalmat is. Ez volt a két elnök harmadik találkozója, első megbeszélésüket 1970- ben Bukarestben tartották, két évvel később Ceausescu látogatott Kinshasába. (MTI) Gierek Lengyelország élelmiszer-önellátásáról Befejező szakaszukba léptek a lengyelországi választási előkészületek, vasárnap választják meg a parlamenti képviselőket és a vajdasági tanácsok tagjait. Ebből az alkalomból beszédet mondott Gierek, a LEMP KB első titkára, ezen értékelte a választói gyűlések eredményeit és képet adott a lengyel gazdaság legégetőbb problémáiról. Rámutatott, hogy a gazdaság hatékonyságának ügye mindenki feladata, nem oldható meg csupán utasítások útján. A gazdasági feladatok végrehajtásához rendre, fegyelemre, a felelősségek tisztázására, kezdeményezőkészségre és jó munkára van szükség. Véleménye szerint idén az első két hónapban ígéretesen haladt a terv teljesítése, javult az energiaszolgáltatás és a szállítás, de nehézségek vannak még az anyagellátásban, és számos vállalat elmarad kooperációs kötelezettségeinek teljesítésétől. Egyes helyeken problémák adódnak a folyamatos termelés megvalósításában is. Eddig elmaradt a tervezettől a fogyasztási cikkek termelésnövekedése, a lakosság pénzbevételei viszont gyorsabban nőnek az előirányzottnál. Az idei gazdasági feladatok teljesítése közvetlenül kapcsolódik a mezőgazdasághoz, hiszen a jobb termés az ellátás javítása mellett lehetővé teszi az import csökkentését is — mondotta Gierek. Ezért hangsúlyozta, hogy már most mindent meg kell tenni az országban a tavaszi mezőgazdasági munkák legkedvezőbb feltételeinek megteremtéséhez. Végül rámutatott, hogy ma a világban az élelmiszer egyre inkább stratégiai jelentőségűvé válik, ezért — bár nem könnyű, de lehetséges — az egész népgazdaság szempontjából fontos, hogy Lengyelország önellátó legyen élelmiszerekből. (MTI) Brit gyorssegély Zimbabwe-Rhodesiának Nagy-Britannia felszólította a fejlett tőkésországokat, hogy hitelekkel és segélyekkel nyújtsanak támogatást az április 18-án függetlenné váló Zimbabwe-Rhodesia gazdaságának talpraállításához. London gyorssegélyként máris felajánlott 7 millió font sterlinget az ország infrastrukturális beruházásainak mielőbbi megkezdéséhez. Ezen kívül magánvállalkozók és különböző nem állami intézmények félmillió font sterling összegben támogatást nyújtanak iskolák, lakások és kórházak építéséhez, illetve korszerűsítéséhez. Londonban emlékeztetnek rá, hogy megígérték: Mugabe zimbabwei miniszterelnök kérésére hajlandók közreműködni az ország hadseregének kiképzésében technikai felszerelésének korszerűsítésében, továbbá a közigazgatás mielőbbi újjászervezésében. (APA) VILÁGGAZDASÁG A JAPÁN KÜLÜGYMINISZTER WASHINGTONI MEGBESZÉLÉSEI Előtérben a kereskedelmi és a katonai kérdések A csütörtök óta Washingtonban tartózkodó Okita japán külügyminiszter háromnapos látogatása során nemzetközi és kétoldalú politikai és gazdasági kérdéseket vitat meg amerikai tárgyalópartnereivel. Csütörtökön hosszasan tanácskozott Vance külügy, Brown hadügyminiszterrel és Brzezinskivel, az elnök külügyi tanácsadójával. Az amerikai vezetők ezúttal is szorgalmazták, hogy Tokió gyorsítsa fegyverkezését, növelje katonai kiadásainak öszszegét. Brown méltányolta, hogy Japán hajlandó nagyobb terheket vállalni az országa területén állomásozó 50 ezer főnyi amerikai katonaság fenntartási költségeiből, kiadásait a jelenlegi 730 millió dollárról 1 milliárd dollárra emelni. Állítólag Japán 14 milliárd dollár értékben amerikai katonai repülőgépeket is vásárol. Okita a nyári felsőházi választásokra hivatkozva, fejtegette, hogy a katonai kiadások növelése rövid távon politikai problémákat okozhat, ennek ellenére Tokió hajlandó katonai kiadásait az előző évekhez hasonló mértékben növelni. A külügyminiszter Okira miniszterelnök májusi washingtoni látogatását készíti elő, ezzel volt kapcsolatos, hogy megbeszélései nemzetközi politikai és gazdasági kérdéseket érintettek, köztük az energiaproblémákat. Okita megerősítette, hogy kormánya támogatja Washington álláspontját Afganisztán ügyében, szavaiból azonban kitűnt, hogy Tokió változatlanul vonakodik csatlakozni a Szovjetunió elleni gazdasági embargóhoz. A japán külügyminiszter csütörtökön és pénteken a kongresszus két házának tagjaival tárgyalt az USA-ba irányuló japán autóexport korlátozásának ügyében. A képviselőház költségvetési bizottsága most foglalkozik azzal a gondolattal, hogy felszólítja a japán gépkocsigyártókat, vagy korlátozzák az USA-ba irányuló exportjukat, vagy kongresszusi akciókkal kell szembenézniük. Okita azt magyarázta, hogy az amerikai gyártóknak át kellene állniuk kisfogyasztású gépkocsik termelésére, és akkor értékesítési gondjaik is megszűnnének. (Reuter, MTI) Angol és amerikai fegyverszállítások Kínának A brit kormány hozzájárult, hogy angol vállalatok fegyvereket szállítsanak Kínának — jelentette be Parkinson angol kereskedelmi miniszter. A miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: Peking nem kerül rá az angol hadiipar megrendelőinek állandó listájára, csak alkalmanként fog fegyvereket vásárolni. Az angol bejelentéssel majdnem egyidőben érkezett a hír Washingtonból, hogy Carter elnök engedélyével helikoptereket és szállítórepülőgépeket exportálnak Kínának amerikai cégek és egyben kínai pilótákat is kiképeznek. Amerikai hadügyminisztériumi források szerint Peking később szeretné megvásárolni e gépek licencét és további katonai felszerelések szállítását kérte Washingtontól. A Pentagon közzétette, hogy milyen jellegű felszereléseket fognak exportálni az ázsiai államnak, eszerint: teherautókat, távközlési berendezéseket, radar-riasztóberendezéseket, felszereléseket a repülőszemélyzet kiképzésére, különféle elektronikus berendezéseket és légi felvevőgépeket. Kína továbbá megvásárolhatja néhány amerikai alkatrészekből álló külföldi katonai berendezés licencét is. A Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy az Egyesült Államok korábban konzultált a nyugati szövetségesek koordinációs bizottságával (COCOM) és Japánnal is, s azok nem ellenezték a szállításokat. (Reuter) Az USA és Kína légügyi egyezmény megkötését tervezi Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok és Kína rövidesen kétoldalú légügyi megállapodást köt. A korábbiakban azért szakadtak meg a tárgyalások az egyezményről, mert Washington ragaszkodott hozzá, hogy egyszerre több amerikai légitársaság kapjon leszállási engedélyt Kínában, Peking viszont csak egyetlen légitársaságnak akart engedélyt adni. Pekingből származó értesülések szerint Kína változtatott korábbi álláspontján, és állítólag két amerikai légitársaságnak lenne hajlandó megadni menetrendszerű járatok indításának jogát. A kétoldalú légügyi egyezmény hiányában az amerikaiaknak eddig Európán vagy Japánon keresztül kellett Kínába repülniük, s ez komoly költségtöbbletet okozott. Az egyezmény aláírása elől azonban még nem hárult el minden akadály, Peking például kitart amellett, hogy a két ország között egyenlő számú járattal teljesítsenek szolgálatot a légitársaságok. Ez azt jelentené, hogy ha két amerikai légitársaság hetente kétszer akarna menetrendszerűen Kínába repülni, akkor a kínai légitársaságnak jogában állna hetente négy alkalommal az USA- ba járatot indítani. Kérdéses, hogy a kínaiak találnának-e elegendő utast útjaihoz, hogy azok gazdaságosak legyenek. A PANAM légitársaság, amelynek állandó képviselete van Kínában, tavaly megegyezett a CAAC kínai légi vállalattal hat charter-járat indításáról. Érdeklődés hiánya miatt azonban négy utat lemondott. Ha a légügyi kérdésekben meg tudnak is egyezni, még mindig gondot okoz, hogy a Kínába érkező amerikaiakat hol helyezzék el. Pekingben rendkívül nehéz szállodai szobához jutni, új hotelek építését pedig egyelőre nem kezdték meg. (AP—DJ, Reuter) VITÁK KÍNÁBAN AZ ATOMIPAR KIÉPÍTÉSÉRŐL Kínának bőségesen van uránkészlete, és ez igazolja a nukleáris erőművek építésének jogosságát — jelentette ki az egyik vezető kínai atomfizikus, Zsang Seng-szie, aki egyszersmind a nukleáris fejlesztésekért felelős minisztérium miniszterhelyettese. Egy tudományos konferencián hangoztatta, hogy Kína szénkészletének 60 százaléka az ország északi területein, vízenergiájának pedig 70 százaléka a délnyugati területeken található, ezért keleten, délen és észak-keleten rendkívül fontos ipari központok energiaforrás nélkül maradnak. E régiók számára a legésszerűbb megoldást az atomerőművek építése jelenti. A fizikus kijelentette, hogy Kína képes saját erőből is atomreaktorokat építeni. A Zsenmin Zsipao című pekingi napilap viszont csütörtöki számában arról ír, hogy továbbra is a szén marad Kína legfontosabb energiaforrása. Az atomerőművek építéséhez pedig nem csupán korszerű technológiára hanem jelentős pénztőkére is szükség van, a vízerőművek kiépítése pedig hosszú időt vesz igénybe. Jelenleg a vízerőművek termelik az elektromos áram 17 százalékát. Kínában a feltárt szénkészletek mennyiségét 600 milliárd tonnára becsülik, a széntermelés az utóbbi két évben átlagosan meghaladta az évi 600 millió tonnát. (AP—DJ, Reuter) raA LIGUDÁSÁG A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Előfizetési díj évi 3600 Ft Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettesek: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADÁM Szerkesztőség: Bp. V., Dorottya u. é. IV. em. Postacím: Budapest Pf. 534. 1397 Telefon: 184 055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Till Imre igazgató Kiadóhivatal, Bp., Blaha Lujza tér 1—3. 1959 Telefon: 343-100 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, Intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál(postacím: Budapest V., József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy átutalással a KHI 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. BO.310290? - Szedte Zrínyi Nyomda, Bp..* F. v.: Bolgár Imre Nyomta: Szikra Lapnyomda, Budapest F. : Csöndes Zoltán