Világgazdaság, 1984. október (16. évfolyam, 190/3644-211/3665. szám)

1984-10-02 / 190. (3644.) szám

o 1984. OKTÓBER 2. SÜRGETŐ PÉNZÜGYI PROBLÉMÁK AZ EGK­ MINISZTEREI ELŐTT Intenzív tanácskozásba kezdtek tegnap Luxembourgban­ a Közös Piac tagországainak mezőgazdasági, pénzügy- és külügyminiszterei. A probléma bonyolult, megoldása sürgető. Október 5-ig végezni kel­lene az 1985. évi költségvetési tervezet felvázolásával, de ezt a fi­nanszírozás módja körüli nézeteltérések nehezítik. Az is probléma, hogy miből teremtsék elő az idei költségvetésben keletkezett 1,8 milliárd elszámolási egységnyi deficit fedezetét. A pénzügyi nézetel­térések hátráltatják Spanyolország és Portugália belépésének előké­­­szítését is. A tegnap kezdődött kétnapos tár­gyalássorozaton a legégetőbb gya­korlati probléma: betömni az idei költségvetésben keletkezett­ hiányt, mert a közös kasszában már csak néhány hétre elegendő pénz ma­radt. A brüsszeli bizottság a múlt héten azzal fenyegette meg a tag­országokat, hogy ha e héten nem jutna r­ megállapodásra a deficit fi­nanszírozása ügyében, akkor kény­telen lesz visszafogni a parasztokat illető kifizetéseket, s ennek nem csak a termelők, hanem a tagor­szágok kormányai is meginnák a levét. Mindazonáltal­­kérdéses, hogy a bizottság figyelmeztetése elegendő lesz-e. Bizonyos, hogy kemény viták várhatók. Nagy-Britannia inkább a takarékosságban, míg a többiek a pótköltségvetés összeadásában lát­ják a megoldást. A különböző pénzügyi és mező­­gazdasági problémák ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. Hogy a tagországok az idei deficit kérdését illetően mennyire lesznek hajlandók kompromisszumra, újabb áldozat­­vállalásra, az­t­ is meghatározh­atja,­ hogy sikerül-e a törvényes határ­időig, október 5-ig beterjeszteni a jövő évi költségvetés­ tervezetét. Ha igen, akkor, mind a brüsszeli bizott­­­ágnak, mind az európai parlament­nek lesz ideje a dokumentum meg­vitatására, módosítására és életbe­léptetésére. Ha nem, akkor lehetet­lenség lesz tartani az elfogadási procedúrák érvényes menetrendjét, az alkudozás sokáig elhúzódhat, el­vonva a figyelmet a közösség átfo­gó pénzügyi és mezőgazdasági re­formjáról.­­i­ Erről, mint ismeretes, a júniusi csúcsértekezleten süzetett elvi dön­tés, de gyakorlati­­megvalósítását mindeddig napi nézeteltérések hiú­sították meg. Több feladatot kelle­ne egyidejűleg­ megoldani (s ez len­ne az eheti miniszteri tanácskozás célja is). Ezek: betömni az idei­­költségvetési lyukat; előteremteni a jövő­ évi költségvetés fedezetét; dönteni, hogy 1986. január 1-én nö­veljék-e a tagországok befizetéseit vagy pedig előbb; korlátok közé szorítani a kiadásokat, hogy a jövő­ben el lehessen kerülni az ideihez hasonló pénzügyi kutyaszorítókat; végére járni a közös mezőgazdasági politika ez év elején kezdett re­formjának, azaz a költséges túlter­melés megfékezésének; s végül, ha­tározni a Nagy-Britanniát illető költségvetési visszatérítés felszaba­dításáról. (Az 1983-as többletbefize­tésekért már megígért kártérítést az európai parlament újból­ befa­gyasztotta, látván London merevsé­gét a költségvetési vitákban.) Nemcsak az egyes tagországok között, hanem a különböző közös­ségi szervek között is nézetkülönb­ségek vannak. A közösségi szellem letéteményese, a brüsszeli bizottság aggódik a pénzforrások beszűkülé­se miatt, félti a közösség jövőjét. Thorn, a bizottság elnöke figyel­meztette az EGK soros elnökét, Fitzgerald ír miniszterelnököt, hogy ha a miniszterek elfogadják az elvben már felvázolt kiadáskorlá­tozó programot, akkor a bizottság a luxembourgi törvényszék elé ci­tálja a tagországok kormányait az EGK alapszerződésének megszegése miatt. Thorn szerint a kiadások korlátozása esetén nem maradna pénz újabb közös programokra, s túl merevvé válna az agrárkiadá­si politika. A terv szerint a­­ mi­niszterek határoznák meg, hogy évről­ évre hány százalékkal nő­­hetnek az EGK kiadásai; a mező­­gazdasági előirányzatok például lassabb ütemben emelkedhetnének,­­m­int a­­ költségvetés bevételei. „Pusztán matematikai módszerek­kel nem lehet megoldani a prob­lémát” — mondta Thorn. A külügyminiszterek keddi ülé­sére maradt a nem kevésbé fon­tos téma: az EGK kibővítése. Spa­nyolország és Portugália csatlako­zásának előkészületeit a­ 10 tagor­szágon belüli nézetkülönbségek hátráltatják. Ha e héten sikerül­­t­egállapodni, melyek legyenek­ a csatakozás­ még vitatott feltételei,­­ekkor tartani lehet a belépés ere­­­deti dátumát, 1986. január elsejét. Hírügynökségi jelentések­­ szerint azonban ennek esélye csekély, a­­tegnapi megbeszélések rossz elője­lekkel indultak, a miniszterek le­ragadtak a majdani borpiaci rend­­­tartás részleteinél, illetve a taka­rékosság lehetséges módjainál, s­­étséggé merevnek látszottak. „A né­­m­et el­térések csak nőnek, ahelyett, h­o f úgy csökkennének” — kommen­tálta a helyzetet egy diplomata. Mások szerint a különbségek olyan nagyok, hogy elsimításukra a decemberben esedékes dublini csúcs lenne alkalmas. De addig az EGK aligha várhat. H. V. Spanyolországban a költségvetési deficit visszafogását tervezik A spanyol kormány a hét végén elfogadta a költségvetés tervezetét, amely jövőre 1400 milliárd peseta deficittel számol szemben az 1984-es 1300 mil­liárdos hiánnyal — közölte a­ újságírókkal Eduardo Sotil­­los, a kormány szóvivője. A parla­ment által a jövő héten megvita­tandó tervezet további részleteiről Sotillos nem mondott semmit.­­ A kormánynak már a múlt hét elején meg kellett volna vitatnia az előterjesztést, de addig nem akart dönteni, amíg a munkáltatóik és a szakszervezetek nem egyeztek meg az új... 2 évre szóló kollektív szer­ződésekben. Felipe González mi­niszterelnök végül is úgy határo­zott, hogy a bértárgyalásoktól füg­getlenül e hét elejére a kormány útjára bocsátja az 1985-ös költség­­vetés tervezetét. Eközben a munkáltatók szövetsé­ge (CEOE) és­ a kormány támogatá­sát élvező szocialista szakszerveze­tek (UGT) több kérdésben, nem utolsó sorban­ a bérek ügyében, meg tudtak állapodni. Eszerint jö­vőre átlagosan 6,5 százalékkal emelkednek a­­ bérek, ez elmarad a Madrid által 7 százalékosra terve­zett inflációtól. Az idén átlagosan 7,5 százalékkal nőnek a bérek, míg a fogyasztói árak a kormány el­képzelése szerint 9 százalékkal emelkednek. A kommunistákhoz közelálló CCOO szakszervezet nem elégszik meg a tervezett béremelés mértékével, de az UGT szeretné, ha a CCOO végül is az aláírók között szerepelnek. A sztrájkok miatt a tavalyinál 68,6 százalékkal több munkaóra ve­szett el Spanyolországban január és augusztus között — jelenti a mun­káltatók szövetsége. Adatai szerint 2158, mintegy 4 millió munkást érintő sztrájkban 90,8 millió mun­kaóra ment veszendőbe az év első nyolc hónapjában. A munka­be­szüntetések száma 38 százalékkal, a sztrájkolóké pedig 158,8 százalékkal emelkedett. Spanyolország január és augusz­tus között 5,1 milliárd dollár jöve­delemhez jutott a turizmusból, az 16,7 százalékkal több, mint egy év­vel korábban — közölte az idegen­­forgalomért felelős madridi kor­­mánytitkárság. A nyár végéig 30,5 millió külföldi kereste fel Spanyol­­országot, 3,8 százalékkal többen, mint a tavalyi megfelelő időszak­ban. (Reuter, AP—DJ) Sí Megoldódott a Lufthattsa vezető­ségének vitája a hajózó személyzet képviselőivel, az eddigi 40,2 órás heti munkaidőt 38,5-re csökkentik a 6700 fős hajózó alkalmazotti gárda számára. JELENTI­ Si Új szakaszt nyit a két ország közötti kereskedelem történetében Malaysia miniszterelnökének há­romnapos, hétfőn kezdődött olaszor­szági látogatása — mondják Kuala Lumpurban. Tárgyalások Jugoszlávia bankadósságainsk átü­temszéséről Jugoszlávia külföldi adósságainak sorsáról folytak tárgyalások New Yorkban. A jugoszláv küldöttség több évre szóló átütemezési prog­ramot javasolt a hitelező magán­bankok képviselőinek, a program a jugoszláv adósságok egy részére vo­natkozna­k a részletek nem isme­retesek. A hitelező bankokat­­képvi­selő Manufacturers Hanover Corp. amerikai pénzintézet illetékese ki­fejtette, hogy a bankok a maguk részéről hajlandók lennének effajta megállapodásra, de csak akkor, ha hasonló szellemű egyezmény meg­kötésére hajlandók a hitelező kor­mányok és nemzetközi pénzügyi szervezetek is. A tárgyban további megbeszéléseket fognak tartani. Ju­goszlávia külföldi adósságállomá­nyát szakértők 21 milliárd dollárra becsülik. (Reuter, AP—DJ) A Magyar Kereskedelmi Kamara külgazdasági kapcsolatok főosztálya felvételre keres viszonylati referensi munkakörre közgazdasági egyetemet vagy külkereskedelmi főiskola áruforgalmi szakán végzett angol és francia felsőfokú­­ nyelvtudású .i­s -­­ külkereskedelmi gyakorlattal rendelkező munkatársat A jelentkezést részletes önéletrajzzal kérjük a személyzeti és munkaügyi főosztályra beküldeni Cím: 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 6-8. Érdeklődni lehet: a a 313-522-es telefonszámon Éliás István főosztágvezető-helyettesnél ­ Mennyit kerestek tavaly az amerikaiak? Átlagosan 4,8 százalékkal nőtt tavaly az amerikai dolgozók nomi­nálbére.. — jelenti a washingtoni munkaügyi statisztikai hivatal. Egy átlagos amerikai, dolgozó tavaly — adólevonás előtt — 17 544 dollárt keresett, szemben az 1982. évi 16 734 dollárral. Mindez azt jelen­ti, hogy az átlagdolgozó bére gyor­sabban nőtt az­ inflációnál, amely 1983-ban 3,8 százalékos volt. A felmérés 89 millió keresőt ösz­­szesített, ők alkották az Egyesült­­Államok munkaképes­ korú lakossá­gának 88,3 százalékát. A legtöbbet a­ bányászatban­­ dolgozók — köz­tük az olaj- és a gázbányászok — vitték haza, évi 28.808 dollárt, míg a lista másik végén a kiskereske­delmi dolgozók álltak 10 007 dollá­ros évi fizetéssel. Legnagyobb mér­tékben a pénzügyi és az ingatlan­­szakma tudta emelni a béreket, tavaly 9,4 százalékkal 1982-höz ké­pest­ , a második legjobb, 6 s­záza­­lékos teljesítményt a­­1­­jszolgáltató ágazat — beleértve a szállodaipart és az egészségügyet , is — mutatta fel. A legszerényebb ütemben, mindössze 0,5 százalékkal az építő­ipari bérek nőttek.. Nagyarányú­­ elbocsátásokat, lét­számcsökkentést tervez az AT&T amerikai telefontársaság. Ismere­tes, hogy a ,.hatalmas céget ez év­ január elsején — tröszt­­ellenes megfontolásokból — nyolc részre szabdalták. Azóta a cég gondok közé került, s rákény­szerült az ésszerűbb" gazdálkodásra. Don McLaughlin elnök, szerint 11 ezer ember — mind vezető beosz­tásúak, mind­­ kékgallérosok­­ — munkája válik fölöslegessé ez év végéig. A világszerte összesen 373 ezer főt foglalkoztató cég elsősor­ban a berendezéseket karbantartó személyzetet akarja­ csökkenteni, illetve a számítógéppiaci babérok­ra törő AT&T Technologies nevű leányvállalat gárdáját leapaszta­ni. „Több ízben ígértük, hogy ala­pos vizsgálat alá vonjuk cégünk tevékenységét, hogy alkalmazkod­junk az új helyzethez; a mostani döntés e vizsgálatok következmé­nye” — jelentette ki a Cégelnök. (Reuter, AP—DJ) m­ ­­iMmmm A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség: Bp V., Dorottya u. 6. IV. e. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából , a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp., I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállala­tok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Köz­ponti Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. ,1900) , közvetlenül vagy átutalással a KHI 2150-96162 pénz­­forgalmi jelzőszámára 84.3102/9-10 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpélt Felelős vezető: Vágó­ Sándorné Nyomtat Szikra Lapnyomda,­Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148 . VILÁGGAZDASÁG Terjednek az olaj­barterügyletek Irán újabb gazdasági szükségintézkedéseket tervez A már négy éve tartó s gyakorlatilag állóháborúvá csendese­dett iraki—iráni konfliktusban a szemben álló felek egy átmeneti békülékenyebb időszak után ismét a végsőkig menő harcról beszél­nek. Az iráni kormány, amely nagyjából zavartalan olajeladásai ré­vén könnyebben tudja finanszírozni a háborút, jövőre is szükség­költségvetést tervez, Irak pedig kilátásba helyezte, hogy megkezdi a határtól távolabb eső iráni gazdasági létesítmények bombázását is. Az olajpiacon viszonylagos nyugalom honol. Izgalmat csak az emír­ségek és Franciaország küszöbön álló barterügylete okoz, valamint hogy Abu Dhabi egyoldalú olajár-leszállításra készül, s az emírsé­gek többi tagjával együtt kvótájával is elégedetlen. Musszavi iráni miniszterelnök ar­ra figyelmeztette országa népét, hogy az infláció mérsékléséhez és az olajbevételektől való függőség csökkentéséhez­­ a kormány újabb gazdasági szükségintézkedésekre kényszerül. Irán továbbra is az Irakkal szembeni háborúnak a győ­zelemig tartó­ folytatását tekinti azonban legfőbb céljának — ezt már a kormányfő által a miniszté­riumokhoz intézett körlevél tartal­mazza, amelyben a kormányfő az egyes tárcáknak jövőre juttatandó költségvetési összeg csökkentését helyezte kilátásba. A körlevél szerint a­ következő, jövő márciusban kezdődő költség­­vetés kiadásaira 3700 milliárd rialt (41 milliárd dollárt) irányoznak elő, 4,5 milliárd riallal kevesebbet, mint a folyó évben, amikor az­ irá­ni parlament jócskán meghúzta a kormány által kért összeget. A há­ború a kiadások 42 százalékát fog­ja fölemészteni közvetlenül és köz­vetve, a további prioritások sor­rendben a mezőgazdaság, a víz- és a talajgazdálkodás, a bányászat, a nehézipar, a vegyipar­­ és az ener­giaipar lesznek. Az említett összeg­ből 2700 milliárd riást szánnak fo­lyó kiadásokra, 1000 milliárdot pe­dig fejlesztésre. A körlevél­­ amel­lett foglalt állást, hogy a folyó ki­adások finanszírozásában ne növe­kedjék az olajbevételek részesedé­se, továbbá hogy a kormány ke­vésbé támaszkodjon a. központi ..banktól, fölvett.. hitelekre,', Musszavi külön ..kitérí: a éé infláció Probléma­­,rá­fár/­s.. a .dokumentumban hang­'­súlyozta, hogy folytonos erőfeszíté­seket kell tenni a mutató leszorí-­­ tására. Hivatalos adatok szerint je­lenleg 17 százalék a fogyasztói árak emelkedésének éves üteme,'," szem­ben az 1980—81-es 30­­százalékkal, a szakértők azonban jóval is maga­­sabbra teszik a ráta tényleges ér­tékét.­­ Rafszandzsani, az iráni parla­ment elnöke egy istentiszteleten ki­jelentette, hogy az Irakkal vívott háború befejezésének­­ egyetlen módja, ha Irán végső katonai csa­pást mér ellenfelére. A harci cse­lekmények fokozásában­ vagy leg­alábbis a harcias kijelentések sűrí­tésében Irak is fokozni akarja há­borús aktivitását, legalábbis erre utalnak szaporodó „figyelmeztető , akciós” és harcias kijelentései. A múlt hét végén ismét iraki táma­dás érte a Bandar Khomeiniben épülő olajfinomítót, s a megfigye­lők szerint Bagdad el is érte célját, hiszen a közreműködő japán cégek szakemberei távoztak a helyszínről, s ezzel újra félbeszakadt a beruhá­zás. Az iraki kormányzó Baath Párt hivatalos napilapjában pedig olyan fenyegetés látott napvilágot, hogy Bagdad a jövőben nemcsak a frontvonal közelében levő célpon­tok bombázását fogja elrendelni, hanem Irán belsejében levő straté­giai fontosságú gazdasági objektu­mokét is. Az olajpiacot az év végi kereslet­­növekedéssel kapcsolatos halk op­timizmus jellemzi, mindössze két fejlemény váltott ki némi izgalmat az utóbbi napokban, mindkettőben az emírségek vannak­­érintve. Az egyik, hogy igaznak bizonyult a hír: az öbölmenti ország francia Mirage repülőgépeket vásárol, s ezért cserébe olajat ad. Párizsból származó jelentések szerint rövid időn belül aláírják a 450 millió dollár értékű, 18 vadászgép, illetve 15 millió bartel olaj cseréjét tar­talmazó megállapodást. Ezzel az EAE is megszegi a Kőolajexportáló Országok Szervezetének hivatalos irányelveit, amelyek tiltják az olaj­jal való barterkereskedelmet, mint olyan eszközt, amely módot nyújt a hivatalos árak aláásására. Líbia, Irak és Irán már hosszabb ideje köt barterüzleteket, de az emírsé­geket nyilván az bátorította föl, hogy a nyáron a Szaúd-Arábia is 1 milliárd dollár értékű repülőgép­vásárlásról írt.­ alá szerződést az amerikai Boeing céggel, szintén olajszállítás ellenében. A másik érdekesebbnek számító hír, hogy az emírségek vezető tag­állama, Abu Dhabi bejelentette, hogy egyoldalúan le fogja szállíta­ni olajának hivatalos, árát, mert túl nagynak tartja a többi OPEC- olajhoz képest az árdifferenciát, s a kartell többszöri kérésükre sem intézkedett. A bejelentés Oteibától, az emírségek olajügyi miniszterétől származik, aki egyúttal megismé­telte, hogy országa kvótaemelésre is igényt tart. Oteiba a Murban olaj­minőség magas árfekvésének tulajdonítja, hogy az emírségek ha­gyományosan napi 1,2 millió bar­reles (a kvóta csak 1,1 millió bar­rel), termelése 1 m­illió­ barrel alá esett.­­V egyes" for­rások szerint most a­­ G00 " ezer " harcért is alig éri el. Növelte viszont a termelését Nigé­ria, a legnagyobb afrikai exportőr. Nyugati olajipari szakértők napi 1,35 millió barrelre teszik kibocsá­tását, s arra számítanak, hogy ok­tóberben is 1,4 milliós szintet fog tartani Nigéria, noha erre a hó­napra már nem érvényes az ideig­lenes kvótaemelés, amelyet­ az OPEC engedélyezett a nyáron ta­gos számára. Nigéria a kis keres­let miatt nem tudta kihasználni az augusztusra és a szeptemberre szó­ló lehetőséget, viszont jelezte, hogy nem kíván visszatérni 1,3 millió barreles kvótájához. (Reuter, AP— DJ) Ismét növekszik az amerikai összesített gazdasági index Augusztusban kéthónapos vissza­esés után 0,5 százalékkal növeke­dett az USA-ban a vezető gazda­sági mutatók összesített indexe, je­lezve, hogy a következő hónapok­ban folytatódik a gazdaság fellen­dülése. A 10 mutató közül 6 járult hozzá az index növekedéséhez, leg­inkább a tőzsdei árak mutatója. A kereskedelmi minisztérium azt­ is nyilvánosságra hozta, hogy a ke­reskedelmi mérleg hiánya augusz­tusban 9,86 milliárd dollárra csök­kent a júliusi rekordösszegű 1­4,06 milliárd dolláros hiányról. A javu­lást az idézte elő, hogy az import 16,7 százalékkal csökkent. Az augusztusi adatokkal együtt a ke­reskedelmi deficit az év első nyolc hónapjában 83,68 milliárd dollár volt, szemben az előző év azonos időszakának 40,82 milliárd dolláros hiányával.. (AP&DJ, Reuter)

Next