Világgazdaság, 1984. október (16. évfolyam, 190/3644-211/3665. szám)
1984-10-02 / 190. (3644.) szám
o 1984. OKTÓBER 2. SÜRGETŐ PÉNZÜGYI PROBLÉMÁK AZ EGK MINISZTEREI ELŐTT Intenzív tanácskozásba kezdtek tegnap Luxembourgban a Közös Piac tagországainak mezőgazdasági, pénzügy- és külügyminiszterei. A probléma bonyolult, megoldása sürgető. Október 5-ig végezni kellene az 1985. évi költségvetési tervezet felvázolásával, de ezt a finanszírozás módja körüli nézeteltérések nehezítik. Az is probléma, hogy miből teremtsék elő az idei költségvetésben keletkezett 1,8 milliárd elszámolási egységnyi deficit fedezetét. A pénzügyi nézeteltérések hátráltatják Spanyolország és Portugália belépésének előkészítését is. A tegnap kezdődött kétnapos tárgyalássorozaton a legégetőbb gyakorlati probléma: betömni az idei költségvetésben keletkezett hiányt, mert a közös kasszában már csak néhány hétre elegendő pénz maradt. A brüsszeli bizottság a múlt héten azzal fenyegette meg a tagországokat, hogy ha e héten nem jutna r megállapodásra a deficit finanszírozása ügyében, akkor kénytelen lesz visszafogni a parasztokat illető kifizetéseket, s ennek nem csak a termelők, hanem a tagországok kormányai is meginnák a levét. Mindazonáltalkérdéses, hogy a bizottság figyelmeztetése elegendő lesz-e. Bizonyos, hogy kemény viták várhatók. Nagy-Britannia inkább a takarékosságban, míg a többiek a pótköltségvetés összeadásában látják a megoldást. A különböző pénzügyi és mezőgazdasági problémák ezer szállal kapcsolódnak egymáshoz. Hogy a tagországok az idei deficit kérdését illetően mennyire lesznek hajlandók kompromisszumra, újabb áldozatvállalásra, azt is meghatározhatja, hogy sikerül-e a törvényes határidőig, október 5-ig beterjeszteni a jövő évi költségvetés tervezetét. Ha igen, akkor, mind a brüsszeli bizottágnak, mind az európai parlamentnek lesz ideje a dokumentum megvitatására, módosítására és életbeléptetésére. Ha nem, akkor lehetetlenség lesz tartani az elfogadási procedúrák érvényes menetrendjét, az alkudozás sokáig elhúzódhat, elvonva a figyelmet a közösség átfogó pénzügyi és mezőgazdasági reformjáról.i Erről, mint ismeretes, a júniusi csúcsértekezleten süzetett elvi döntés, de gyakorlatimegvalósítását mindeddig napi nézeteltérések hiúsították meg. Több feladatot kellene egyidejűleg megoldani (s ez lenne az eheti miniszteri tanácskozás célja is). Ezek: betömni az ideiköltségvetési lyukat; előteremteni a jövő évi költségvetés fedezetét; dönteni, hogy 1986. január 1-én növeljék-e a tagországok befizetéseit vagy pedig előbb; korlátok közé szorítani a kiadásokat, hogy a jövőben el lehessen kerülni az ideihez hasonló pénzügyi kutyaszorítókat; végére járni a közös mezőgazdasági politika ez év elején kezdett reformjának, azaz a költséges túltermelés megfékezésének; s végül, határozni a Nagy-Britanniát illető költségvetési visszatérítés felszabadításáról. (Az 1983-as többletbefizetésekért már megígért kártérítést az európai parlament újból befagyasztotta, látván London merevségét a költségvetési vitákban.) Nemcsak az egyes tagországok között, hanem a különböző közösségi szervek között is nézetkülönbségek vannak. A közösségi szellem letéteményese, a brüsszeli bizottság aggódik a pénzforrások beszűkülése miatt, félti a közösség jövőjét. Thorn, a bizottság elnöke figyelmeztette az EGK soros elnökét, Fitzgerald ír miniszterelnököt, hogy ha a miniszterek elfogadják az elvben már felvázolt kiadáskorlátozó programot, akkor a bizottság a luxembourgi törvényszék elé citálja a tagországok kormányait az EGK alapszerződésének megszegése miatt. Thorn szerint a kiadások korlátozása esetén nem maradna pénz újabb közös programokra, s túl merevvé válna az agrárkiadási politika. A terv szerint a miniszterek határoznák meg, hogy évről évre hány százalékkal nőhetnek az EGK kiadásai; a mezőgazdasági előirányzatok például lassabb ütemben emelkedhetnének,mint a költségvetés bevételei. „Pusztán matematikai módszerekkel nem lehet megoldani a problémát” — mondta Thorn. A külügyminiszterek keddi ülésére maradt a nem kevésbé fontos téma: az EGK kibővítése. Spanyolország és Portugália csatlakozásának előkészületeit a 10 tagországon belüli nézetkülönbségek hátráltatják. Ha e héten sikerültegállapodni, melyek legyenek a csatakozás még vitatott feltételei,ekkor tartani lehet a belépés eredeti dátumát, 1986. január elsejét. Hírügynökségi jelentések szerint azonban ennek esélye csekély, ategnapi megbeszélések rossz előjelekkel indultak, a miniszterek leragadtak a majdani borpiaci rendtartás részleteinél, illetve a takarékosság lehetséges módjainál, sétséggé merevnek látszottak. „A német eltérések csak nőnek, ahelyett, ho f úgy csökkennének” — kommentálta a helyzetet egy diplomata. Mások szerint a különbségek olyan nagyok, hogy elsimításukra a decemberben esedékes dublini csúcs lenne alkalmas. De addig az EGK aligha várhat. H. V. Spanyolországban a költségvetési deficit visszafogását tervezik A spanyol kormány a hét végén elfogadta a költségvetés tervezetét, amely jövőre 1400 milliárd peseta deficittel számol szemben az 1984-es 1300 milliárdos hiánnyal — közölte a újságírókkal Eduardo Sotillos, a kormány szóvivője. A parlament által a jövő héten megvitatandó tervezet további részleteiről Sotillos nem mondott semmit. A kormánynak már a múlt hét elején meg kellett volna vitatnia az előterjesztést, de addig nem akart dönteni, amíg a munkáltatóik és a szakszervezetek nem egyeztek meg az új... 2 évre szóló kollektív szerződésekben. Felipe González miniszterelnök végül is úgy határozott, hogy a bértárgyalásoktól függetlenül e hét elejére a kormány útjára bocsátja az 1985-ös költségvetés tervezetét. Eközben a munkáltatók szövetsége (CEOE) és a kormány támogatását élvező szocialista szakszervezetek (UGT) több kérdésben, nem utolsó sorban a bérek ügyében, meg tudtak állapodni. Eszerint jövőre átlagosan 6,5 százalékkal emelkednek a bérek, ez elmarad a Madrid által 7 százalékosra tervezett inflációtól. Az idén átlagosan 7,5 százalékkal nőnek a bérek, míg a fogyasztói árak a kormány elképzelése szerint 9 százalékkal emelkednek. A kommunistákhoz közelálló CCOO szakszervezet nem elégszik meg a tervezett béremelés mértékével, de az UGT szeretné, ha a CCOO végül is az aláírók között szerepelnek. A sztrájkok miatt a tavalyinál 68,6 százalékkal több munkaóra veszett el Spanyolországban január és augusztus között — jelenti a munkáltatók szövetsége. Adatai szerint 2158, mintegy 4 millió munkást érintő sztrájkban 90,8 millió munkaóra ment veszendőbe az év első nyolc hónapjában. A munkabeszüntetések száma 38 százalékkal, a sztrájkolóké pedig 158,8 százalékkal emelkedett. Spanyolország január és augusztus között 5,1 milliárd dollár jövedelemhez jutott a turizmusból, az 16,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban — közölte az idegenforgalomért felelős madridi kormánytitkárság. A nyár végéig 30,5 millió külföldi kereste fel Spanyolországot, 3,8 százalékkal többen, mint a tavalyi megfelelő időszakban. (Reuter, AP—DJ) Sí Megoldódott a Lufthattsa vezetőségének vitája a hajózó személyzet képviselőivel, az eddigi 40,2 órás heti munkaidőt 38,5-re csökkentik a 6700 fős hajózó alkalmazotti gárda számára. JELENTI Si Új szakaszt nyit a két ország közötti kereskedelem történetében Malaysia miniszterelnökének háromnapos, hétfőn kezdődött olaszországi látogatása — mondják Kuala Lumpurban. Tárgyalások Jugoszlávia bankadósságainsk átütemszéséről Jugoszlávia külföldi adósságainak sorsáról folytak tárgyalások New Yorkban. A jugoszláv küldöttség több évre szóló átütemezési programot javasolt a hitelező magánbankok képviselőinek, a program a jugoszláv adósságok egy részére vonatkoznak a részletek nem ismeretesek. A hitelező bankokatképviselő Manufacturers Hanover Corp. amerikai pénzintézet illetékese kifejtette, hogy a bankok a maguk részéről hajlandók lennének effajta megállapodásra, de csak akkor, ha hasonló szellemű egyezmény megkötésére hajlandók a hitelező kormányok és nemzetközi pénzügyi szervezetek is. A tárgyban további megbeszéléseket fognak tartani. Jugoszlávia külföldi adósságállományát szakértők 21 milliárd dollárra becsülik. (Reuter, AP—DJ) A Magyar Kereskedelmi Kamara külgazdasági kapcsolatok főosztálya felvételre keres viszonylati referensi munkakörre közgazdasági egyetemet vagy külkereskedelmi főiskola áruforgalmi szakán végzett angol és francia felsőfokú nyelvtudású .is - külkereskedelmi gyakorlattal rendelkező munkatársat A jelentkezést részletes önéletrajzzal kérjük a személyzeti és munkaügyi főosztályra beküldeni Cím: 1055 Budapest Kossuth Lajos tér 6-8. Érdeklődni lehet: a a 313-522-es telefonszámon Éliás István főosztágvezető-helyettesnél Mennyit kerestek tavaly az amerikaiak? Átlagosan 4,8 százalékkal nőtt tavaly az amerikai dolgozók nominálbére.. — jelenti a washingtoni munkaügyi statisztikai hivatal. Egy átlagos amerikai, dolgozó tavaly — adólevonás előtt — 17 544 dollárt keresett, szemben az 1982. évi 16 734 dollárral. Mindez azt jelenti, hogy az átlagdolgozó bére gyorsabban nőtt az inflációnál, amely 1983-ban 3,8 százalékos volt. A felmérés 89 millió keresőt öszszesített, ők alkották az EgyesültÁllamok munkaképes korú lakosságának 88,3 százalékát. A legtöbbet a bányászatban dolgozók — köztük az olaj- és a gázbányászok — vitték haza, évi 28.808 dollárt, míg a lista másik végén a kiskereskedelmi dolgozók álltak 10 007 dolláros évi fizetéssel. Legnagyobb mértékben a pénzügyi és az ingatlanszakma tudta emelni a béreket, tavaly 9,4 százalékkal 1982-höz képest , a második legjobb, 6 százalékos teljesítményt a1jszolgáltató ágazat — beleértve a szállodaipart és az egészségügyet , is — mutatta fel. A legszerényebb ütemben, mindössze 0,5 százalékkal az építőipari bérek nőttek.. Nagyarányú elbocsátásokat, létszámcsökkentést tervez az AT&T amerikai telefontársaság. Ismeretes, hogy a ,.hatalmas céget ez év január elsején — trösztellenes megfontolásokból — nyolc részre szabdalták. Azóta a cég gondok közé került, s rákényszerült az ésszerűbb" gazdálkodásra. Don McLaughlin elnök, szerint 11 ezer ember — mind vezető beosztásúak, mind kékgallérosok — munkája válik fölöslegessé ez év végéig. A világszerte összesen 373 ezer főt foglalkoztató cég elsősorban a berendezéseket karbantartó személyzetet akarja csökkenteni, illetve a számítógéppiaci babérokra törő AT&T Technologies nevű leányvállalat gárdáját leapasztani. „Több ízben ígértük, hogy alapos vizsgálat alá vonjuk cégünk tevékenységét, hogy alkalmazkodjunk az új helyzethez; a mostani döntés e vizsgálatok következménye” — jelentette ki a Cégelnök. (Reuter, AP—DJ) m iMmmm A MAGYAR KERESKEDELMI KAMARA NAPI KIADVÁNYA Megjelenik hetenként ötször Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: VAJNA JÁNOS és DANKÓ ADAM Szerkesztőség: Bp V., Dorottya u. 6. IV. e. Postacím: Budapest, Pf. 534. 1397 Telefon: 184-055 Kiadja a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke megbízásából , a Magyar Távirati Iroda Kiadója Felelős kiadó: Wertheimer Andor igazgató Kiadóhivatal, Bp., I., Fém u. 5-7. Postacím: Pf. 3. 1426 Telefon: 359-590 Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj évi 4200 Ft Előfizethetik a magyar közületek (vállalatok, szövetkezetek, hatóságok, intézmények) bármely postahivatalnál és a Posta Központi Hírlap Irodánál (postacím: Budapest V., József nádor tér 1. ,1900) , közvetlenül vagy átutalással a KHI 2150-96162 pénzforgalmi jelzőszámára 84.3102/9-10 - Szedte Zrínyi Nyomda, Bpélt Felelős vezető: Vágó Sándorné Nyomtat Szikra Lapnyomda,Budapest Felelős vezető: Csöndes Zoltán HU ISSN 0042-6148 . VILÁGGAZDASÁG Terjednek az olajbarterügyletek Irán újabb gazdasági szükségintézkedéseket tervez A már négy éve tartó s gyakorlatilag állóháborúvá csendesedett iraki—iráni konfliktusban a szemben álló felek egy átmeneti békülékenyebb időszak után ismét a végsőkig menő harcról beszélnek. Az iráni kormány, amely nagyjából zavartalan olajeladásai révén könnyebben tudja finanszírozni a háborút, jövőre is szükségköltségvetést tervez, Irak pedig kilátásba helyezte, hogy megkezdi a határtól távolabb eső iráni gazdasági létesítmények bombázását is. Az olajpiacon viszonylagos nyugalom honol. Izgalmat csak az emírségek és Franciaország küszöbön álló barterügylete okoz, valamint hogy Abu Dhabi egyoldalú olajár-leszállításra készül, s az emírségek többi tagjával együtt kvótájával is elégedetlen. Musszavi iráni miniszterelnök arra figyelmeztette országa népét, hogy az infláció mérsékléséhez és az olajbevételektől való függőség csökkentéséhez a kormány újabb gazdasági szükségintézkedésekre kényszerül. Irán továbbra is az Irakkal szembeni háborúnak a győzelemig tartó folytatását tekinti azonban legfőbb céljának — ezt már a kormányfő által a minisztériumokhoz intézett körlevél tartalmazza, amelyben a kormányfő az egyes tárcáknak jövőre juttatandó költségvetési összeg csökkentését helyezte kilátásba. A körlevél szerint a következő, jövő márciusban kezdődő költségvetés kiadásaira 3700 milliárd rialt (41 milliárd dollárt) irányoznak elő, 4,5 milliárd riallal kevesebbet, mint a folyó évben, amikor az iráni parlament jócskán meghúzta a kormány által kért összeget. A háború a kiadások 42 százalékát fogja fölemészteni közvetlenül és közvetve, a további prioritások sorrendben a mezőgazdaság, a víz- és a talajgazdálkodás, a bányászat, a nehézipar, a vegyipar és az energiaipar lesznek. Az említett összegből 2700 milliárd riást szánnak folyó kiadásokra, 1000 milliárdot pedig fejlesztésre. A körlevél amellett foglalt állást, hogy a folyó kiadások finanszírozásában ne növekedjék az olajbevételek részesedése, továbbá hogy a kormány kevésbé támaszkodjon a. központi ..banktól, fölvett.. hitelekre,', Musszavi külön ..kitérí: a éé infláció Probléma,ráfár/s.. a .dokumentumban hang'súlyozta, hogy folytonos erőfeszítéseket kell tenni a mutató leszorí- tására. Hivatalos adatok szerint jelenleg 17 százalék a fogyasztói árak emelkedésének éves üteme,'," szemben az 1980—81-es 30százalékkal, a szakértők azonban jóval is magasabbra teszik a ráta tényleges értékét. Rafszandzsani, az iráni parlament elnöke egy istentiszteleten kijelentette, hogy az Irakkal vívott háború befejezésének egyetlen módja, ha Irán végső katonai csapást mér ellenfelére. A harci cselekmények fokozásában vagy legalábbis a harcias kijelentések sűrítésében Irak is fokozni akarja háborús aktivitását, legalábbis erre utalnak szaporodó „figyelmeztető , akciós” és harcias kijelentései. A múlt hét végén ismét iraki támadás érte a Bandar Khomeiniben épülő olajfinomítót, s a megfigyelők szerint Bagdad el is érte célját, hiszen a közreműködő japán cégek szakemberei távoztak a helyszínről, s ezzel újra félbeszakadt a beruházás. Az iraki kormányzó Baath Párt hivatalos napilapjában pedig olyan fenyegetés látott napvilágot, hogy Bagdad a jövőben nemcsak a frontvonal közelében levő célpontok bombázását fogja elrendelni, hanem Irán belsejében levő stratégiai fontosságú gazdasági objektumokét is. Az olajpiacot az év végi keresletnövekedéssel kapcsolatos halk optimizmus jellemzi, mindössze két fejlemény váltott ki némi izgalmat az utóbbi napokban, mindkettőben az emírségek vannakérintve. Az egyik, hogy igaznak bizonyult a hír: az öbölmenti ország francia Mirage repülőgépeket vásárol, s ezért cserébe olajat ad. Párizsból származó jelentések szerint rövid időn belül aláírják a 450 millió dollár értékű, 18 vadászgép, illetve 15 millió bartel olaj cseréjét tartalmazó megállapodást. Ezzel az EAE is megszegi a Kőolajexportáló Országok Szervezetének hivatalos irányelveit, amelyek tiltják az olajjal való barterkereskedelmet, mint olyan eszközt, amely módot nyújt a hivatalos árak aláásására. Líbia, Irak és Irán már hosszabb ideje köt barterüzleteket, de az emírségeket nyilván az bátorította föl, hogy a nyáron a Szaúd-Arábia is 1 milliárd dollár értékű repülőgépvásárlásról írt. alá szerződést az amerikai Boeing céggel, szintén olajszállítás ellenében. A másik érdekesebbnek számító hír, hogy az emírségek vezető tagállama, Abu Dhabi bejelentette, hogy egyoldalúan le fogja szállítani olajának hivatalos, árát, mert túl nagynak tartja a többi OPEC- olajhoz képest az árdifferenciát, s a kartell többszöri kérésükre sem intézkedett. A bejelentés Oteibától, az emírségek olajügyi miniszterétől származik, aki egyúttal megismételte, hogy országa kvótaemelésre is igényt tart. Oteiba a Murban olajminőség magas árfekvésének tulajdonítja, hogy az emírségek hagyományosan napi 1,2 millió barreles (a kvóta csak 1,1 millió barrel), termelése 1 millió barrel alá esett.V egyes" források szerint most a G00 " ezer " harcért is alig éri el. Növelte viszont a termelését Nigéria, a legnagyobb afrikai exportőr. Nyugati olajipari szakértők napi 1,35 millió barrelre teszik kibocsátását, s arra számítanak, hogy októberben is 1,4 milliós szintet fog tartani Nigéria, noha erre a hónapra már nem érvényes az ideiglenes kvótaemelés, amelyet az OPEC engedélyezett a nyáron tagos számára. Nigéria a kis kereslet miatt nem tudta kihasználni az augusztusra és a szeptemberre szóló lehetőséget, viszont jelezte, hogy nem kíván visszatérni 1,3 millió barreles kvótájához. (Reuter, AP— DJ) Ismét növekszik az amerikai összesített gazdasági index Augusztusban kéthónapos visszaesés után 0,5 százalékkal növekedett az USA-ban a vezető gazdasági mutatók összesített indexe, jelezve, hogy a következő hónapokban folytatódik a gazdaság fellendülése. A 10 mutató közül 6 járult hozzá az index növekedéséhez, leginkább a tőzsdei árak mutatója. A kereskedelmi minisztérium azt is nyilvánosságra hozta, hogy a kereskedelmi mérleg hiánya augusztusban 9,86 milliárd dollárra csökkent a júliusi rekordösszegű 14,06 milliárd dolláros hiányról. A javulást az idézte elő, hogy az import 16,7 százalékkal csökkent. Az augusztusi adatokkal együtt a kereskedelmi deficit az év első nyolc hónapjában 83,68 milliárd dollár volt, szemben az előző év azonos időszakának 40,82 milliárd dolláros hiányával.. (AP&DJ, Reuter)