Világgazdaság, 1986. november (18. évfolyam, 212/4462-230/4480. szám)

1986-11-22 / 225. (4475.) szám

1988. NOVEMBER 22. FONTOS TÁVKÖZLÉSI SZABVÁNY KÉSZÜL AZ EGK-BAN Az Európai Gazdasági Közösség ipari miniszterei elfogadtak egy ambiciózus tervet, amelynek értel­mében kidolgozzák az új eljáráso­kon alapuló távközlési szabványt. Az integrált szolgáltatásokat nyúj­tó digitális hálózat (Integrated Ser­vices digital network — ISDN) többek között lehetővé teszi, hogy a hívó fél azonosításával együtt je­lezzék, ha olyankor hív valaki egy állomást, miközben az mással be­szél. A hangon kívül képi informá­ció is továbbítható majd, így a be­szélő felek képernyőn is láthatják egymást, és a hálózat alkalmas lesz számítógépadatok változatos formában való átvitelére is. Az ISDN-szabvánnyal kapcsolatos tervezési munkák már 5 éve foly­nak Nyugat-Európában, az USA- ban és Japánban. Néhány kísérleti rendszer már üzemel ezekben a tér­ségekben, Nyugat-Európában azon-­­ban jelentősen hátráltatták a mun­kák előrehaladását az egyes orszá­gok távközlési rendszereinek eltéré­sei. A most­­elfogadott brüsszeli program ezt a széttagoltságot kíván­ja végleg felszámolni, mert csak így remélhető, hogy a szűk nemzeti ha­tárok fölötti verseny bontakozzék ki eb­ben a kritikus szektorban. A vál­lalatok mozgásterének kibővítése létfontosságú a japán és az ameri­kai konkurenciával­­ szembeni küz­delem miatt is. Becslések szerint a távközlési eszközök piacán 1990-ben 200 milliárd dolláros forgalom vár­ható. Az európai szabványok kidolgozá­sához 14 hónapos munkatervet fo­gadtak el. Ezalatt a szakemberek el­végezhetik a szükséges egyeztetése­ket, és a jövő év vége felé elké­szülhetnek az új szolgáltatások meghatározásával.­­ Ezek a terve­zési munkák a nyugat-európai pos­tai és távközlési hatóságok közös területének égisze alatt folynak. Az új szolgáltatásokat 1983-tól kezdve folyamatosan vezetik majd be, kezdetben azonban az üzemel­tetők rá lesznek utalva, hogy fel­használják a meglévő kábelhálóza­tot. A jelenlegi becslések szerint az új rendszer telepítése 6,7 mil­liárd ECU összegű pótlólagos be­ruházást tesz szükségessé az érint­­tett postai szervek részéről a kö­vetkező 7 év során. Az ISDN-szab­­vány fokozatos bevezetésével az EGK arra is felkészülhet, hogy a 90-es évek közepétől lehetővé válik a széles sávú átvitelre való áttérés. Ebben a mai kábelek helyett az adatokat optikai szálakon és mű­holdak közvetítésével továbbítják. (Reuter, APID) Összehívják a Nemzetközi Kávészervezet rendkívüli ülését? A kávéárak közelmúltbeli esése nyomán elképzelhető, hogy a Nem­zetközi Kávészervezet (ICO) rend­kívüli ülést kénytelen összehívni. A napi átlagár libránként 1,3941 dol­lárra zuhant­, ezzel a 15 napos átlag libránként 1,5601 dollár alá esett. A Nemzetközi Kávészervezet plafon­ára viszont 1,20—1,40 dollár között mozog, és ha­ a napi ár tartósan el­éri ezt a szintet,­­akkor az ár védel­mében az ütközőkészlet igazgatójá­nak be kell avatkoznia. Mint ismeretes, a 75 országot tö­mörítő ICO mindaddig sikeresen szabályozta az­ évi 12 milliárd dollá­ros kávépiacot, amíg — februárban — fel nem függesztették a kvótákat. Erre azért került sor, mert a világ­­piaci átlagár a rendkívül rossz bra­zil termés nyomán 8 éves csúcsra kúszott fel, és 60 centtel meghalad­ta a plafonárat. Az ICO szeptember­ben Londonban tartott éves ülésén nem állapodtak meg a résztvevők, hogy milyen feltételek között veze­tik be újból a kvótákat, ha erre szükség lesz, és irányárat sem ha­tároztak meg az 1986—87-es idény­re. Csak abban tudtak megegyezni, hogy rendkívüli ülést hívnak össze, ha az átlagár 15 napon túl 1,45 dol­lár alá süllyed. Erre pedig most az teremtett lehetőséget, hogy a jövő évi brazil termésről kedvező előre­­jelzések­­láttak napvilágot, és a vi­lág legnagyobb kávétermelője az el­adások fellendítése végett árkedvez­ményt adott vevőinek. (AP-DJ) AMERIKAI MEZŐGAZDASÁGI KERESKEDELMI MÉRLEG Kilenc éve a legkevesebb mező­­gazdasági terméket exportálta az Egyesült Államok az 1986-os pénz­ügyi évben, miközben bevitele re­kordszintre emelkedett — jelentet­te az amerikai mezőgazdasági mi­nisztérium (USDA). A szeptember 30-án befejeződött pénzügyi évben az amerikai mező­­gazdasági export értéke 26,3 mil­liárd dollárra rúgott, míg a mező­­gazdasági import 20,9 milliárd dol­lárt tett ki. A kivitel folyamatosan csökken az 1981-es rekordév óta, amikor az export 43,8 milliárd dol­lár volt. A mezőgazdasági kereskedelem­ben még mindig meglévő többlet ellenére az amerikai kormány ha­talmas szubvenciókkal, árcsökken­téssel igyekszik el- és visszahódí­tani versenytársaitól, főleg a Kö­zös Piactól a külföldi piacokat, mindenekelőtt a gabonakereskede­lemben. A különleges szubvenciós program főleg afrikai és közel-ke­leti célországainak a tonnánként 75—78 dolláros világpiaci árnál 20 százalékkal olcsóbban is eladnak amerikai búzát augusztus óta, és az amerikai árengedményeket rendre követi a Közös Piac. Ebben a ver­senyben olyan nagy hagyományos gabonaexportőrök is lemaradnak, mint Kanada, Ausztrália vagy Ar­gentína, mert nincs pénzük hasonló szubvenciókra. (MTI) FIAT—Hitachi vegyesvállalat földmunkagépk gyártására Az olasz FIAT autógyár földi munkagépekkel foglalkozó leány­­vállalata, a FIAT Allis BV. vegyes­vállalatot alapított a japán Hitachi­­csoporttal a nyugat-európai­­piacon értékesítendő hidraulikus munka­gépek közös fejlesztésére és gyár­tására. A FIAT—Hitachi Excavator Spa. nevet viselő vegyesvállalat 51 százalékban az olasz, a fennmaradó részben pedig a japán fél tulajdo­nában van. Az új cég 1987. január 1-vel kezdi meg működését. A munkagépek az olasz cég To­­rinó melletti gyárában fognak ké­szülni és a gyártók röviddel a ter­melés megkezdése után már el akarják érni az évi 250 ezres da­rabszámot. Ennek révén évente 180 millió dolláros bevételre tennének szert. A két fél együttvéve mint­egy 50 millió dollárt fektet majd az új gépek gyártásába, a tőkerésze­sedésnek megfelelő arányban. A vegyesvállalat körülbelül 500 főt alkalmaz majd. (AP—DJ) A Szovjetunió amerikai kukorica vásárlásairól Amerikai magánexportőrök egyre gyakrabban arról panaszkodnak, hogy — 1970 óta első ízben — a Szov­jetunió egyáltalán nem vásárolt az USA-tól kukoricát. A közelmúltban bejelentett hivatalos szovjet gabo­natermés-becslés szertefoszlatta a korábbi amerikai reményeket, ame­lyek 4,5 millió tonna eladását sem tartották lehetetlennek. Ma már az amerikai mezőgazdasági miniszté­rium (USDA) szakértői legfeljebb 2 millió tonna kukorica eladásában bizakodhatnak, ezt azonban a Szov­jetunió könnyűszerrel máshonnan is megrendelheti. Az USA és a Szovjetunió között érvényben levő, sorrendben a má­sodik hosszú lejáratú gabonaegyez­mény jelenleg a negyedik évében jár, és a szovjet importőrök már a második éve nem töltik ki az abban vállalt megrendelési kerete­ket sem búzából, sem kukoricából. Ezért az utóbbi időben olyan véle­mények látnak napvilágot az USA- ban, hogy meglepő lenne, ha a mostani megállapodás lejártával újabb egyezmény születne a világ legnagyobb gabonaexportőre és rimportőre között. (Reuter) lllli!!!li!iLllllí!lí! Piac 3 hírek A Megkezdte a termelést Kína leg­nagyobb, 1,59 milliárd tonnára be­csült készletű rézbányája. A tervek szerint a Jiangcsi tartományban levő bánya évente 21 400 tonna koncentrátumot hoz majd a fel­színre. A A Fülöp-szigeteki cukorterme­lők jövőre már 70—145 ezer ton­na nyerscukrot értékesíthetnek köz­vetlenül a világpiacon, miután az új manilai kormány felszámolta a Marcos-korszakban kiépített cukor­kereskedelmi monopóliumot. A Elefántcsontpart a jelenlegi idényben előreláthatólag 145 ezer tonnára növelheti cukortermelését az 1985—86-os évadban megtermelt 132 ezer tonnáról. A 90-es évek elejére a tervek szerint 185 ezer tonnára fut majd föl a cukorter­melés. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVALMOS DEVIZAÁRFOLYAMAI DEVIZÁK (tőzsdei jegyzés alapján)­­ ÉRVÉNYBEN: 1986. NOV. 22—24. 1983. NOVEMBER 21. . . vételi közép eladási 1 USA dollár az egyes országok devizanem ár). 100 egységre Ft-ban pénznemében angol font 6604,43 6611,04 6617,65 London* 1,4140—1,4150 ausztrál dollár 3024,22 3027,25 3030,28 Sydney 1,5527 belga frank 111,55 111,66 111,77 Brüsszel 41,765—41,9350 dán korona 613,52 614,13 614,74 Koppenhága 7,6275 finn márka 943,00 943,94 944,88 Helsinki 4.968 francia frank 708,08 708,79 709,50 Párizs 6,5865—6.6025 holland forint 2052,95 2035.01 2057.07 Amszterdam 2,2750 japán jen (1000) 285,72 286.01 283.30 Tokió 163.20—163.30 kanadai dollár 3374,64 3378.02 3381.40 Torontó 1,3369—1.3373 kuvaiti dinár 15 898.23 15 914.14 15 930.05 Kuvait ZÁRVA norvég korona 614 26 614,87 615.48 Osló 7.6170 NSZK márka 2318.34 2320.66 2322.98 Frankfurt 2,0112—2.0192 olasz líra (1000) 33.48 33 51 33.54 Milánó 1299.50 osztrák schilling 329.04 3.29.37 329.70 Bécs 14.18—14­19 portugál escudo 3423 31.31 31.34 Lisszabon 149.143—149.575 spanyol peseta 34.43 34.46 34.49 Madrid 135.509—135.849 svájci frank 2784.91 2787.70 2790.49 Zürich 1.6953—1.6868 svéd korona 671.30 671.97 672.64 Stockholm 6.9800—6.9750 tr és dl rubel 2797.20 2800.00 2802.80­­ SDR USA dollárban 1.19853 USA dollár 4677.26 4681.94 4686 62­­ Ecu USA dollárban 1.03194 ECU (Közös Piac) 4825,90 4830,73 4835,56 A határidős ár­folyamkülönb­öizeti százalékok változatlanul az 1985 június 29-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. A s 1 font USA dolárban Nemzetkosi Arany dollár­finom uncia: London 388,20; Zürich 389,00~392,00 Devizatáblázatunkban a nyugati tőzsdék délutáni jegyzéseit adjuk meg. Az MNB a forintárfolyamok kialakításakor nem ezeket, hanem a reggeli jegyzéseket veszi alapul. ÁRUPIACOK A PFTROI KÉMIAI ALAPANYAGUK ARANAK ALAKULASA A fenti árakat az European Che­mical News 1986. november 3-i száma alapján közöljük. Az árak a szaklap tájékoztatása szerint irány­ár jellegűek, az európai termelők­kel felhasználókkal és kereskedők­kel folytatott konzultációk során alakították ki őket. Közepes vagy annál nagyobb tételben létrejött kötésekre vonatkoznak • ··■ közös külső vámtarifa alá eső áru, •• «* nem vámköteles EGK áru A szer­ződéses árak a teljesített szállítá­sokra vonatkoznak külön megjelö­lés hiányában nem «* névleges. (dollár/tonna) Termék Európai szerződéses Euópai SDO, Irak 1986. október 29. 1986. október 29-Etilén 359 (nem) 240—250 (cif) Propilén (100%) 271 275—280 (cif) Butadién 298 100—120 (fob) Benzol 258 238—243 (fob) Toluol 215 (nem) 205—215 (fob) Kilói (Virgin) nincs adat 225—230 (fob) (solvent) 225—230 (fob) Szűről 533 490—500** (fob) 455—465* (cif) Paraxilol 430 350—360 (fob) Ortoxilol 296 290—300 (fob) Fenol 515—525 nincs adat Ammónia nincs adat 101—105 (c&f) Metanol 96 80—85** 70—72* Vegyipari benzin nincs adat 118—120 (cif) Lanyhuióban a napraforgóolaj konjunktúrája A világ napraforgóolaj-termelése az október elsejével indult 1986— 87-es idény második felében mér­séklődni fog, hogy összhangba ke­rülhessen a várható kereslettel — adja hírül a hamburgi Oil World szaklap. A feldolgozó üzemekben a jelenlegi negyedévben még mintegy 9 százalékkal nő a termelés, a jövő év első negyedévében stagnálni, az azt követő időszakban pedig csök­kenni fog. Az utóbbi egy évben ta­pasztalt konjunktúrajelek a világ k­­ápráf­or­gőola­j -piacán halványulni látszottak. A jelenlegi idényben a világ nap­­raforgómag-termelése is mintegy 700 ezer tonnával, 18,8 millió tonnára esik vissza, ám még így is jóval fö­lötte lesz az utóbbi öt év 15,7 mil­lió tonnás átlagának. Az idény eleji rekordszintű 680 ezer­ tonnás napra­forgóolaj-készletek a szakértők szá­mításai szerint az idény végére 614 ezer tonnára apadhatnak. A napraforgóolaj felhasználása az idény első felében az egy évvel ko­rábbihoz képest valószínűleg 6 szá­zalékkal, 3,76 millió tonnára nő, az elsősorban az EGK-ban, az európai szocialista országokban, Algériában Egyiptomban, Mexikóban és Török­országban várható keresletélénkülés következtében. Az idény második felében viszont 3,43 millió tonnára csökken. ■ Az Oil World , az idei napraforgó terméscsökkenést javarészt az Ar­gentínában várható visszaesés szám­­­lájára írja. A latin-amerikai ország­ban ugyanis egynegyedével csökken­tették a napraforgó termőterületét, s ezeken a földeken inkább gabo­nát és szójababot termelnek. En­nek következtében az ország nap­raforgómag-termelése a tavalyihoz képest 1 millió tonnával, 3,3 millió tonnára esik vissza.. (Reuter) AZ IDÉN TOVÁBB NŐ A TEJTERMÉKGYÁRTÁS A világ tejtermelése a washing­toni mezőgazdasági minisztérium (USDA) legutóbbi előrejelzése sze­rint az idén egy százalékkal (423 millió tonnával) fog növekedni 1985-höz képest. A Mexikóból és a Szovjetunióból jelentett számottevő növekedés bőségesen ellensúlyozza a Brazíliában, illetve a kisebb ke­let-európai államokban várható csökkenést. Vajból az idén előreláthatólag 6,9 millió tonna készül, a­ tavalyi meny­­nyiségnél 2 százalékkal több. Eb­ben továbbra is FGK-nak van dön­tő része, a tagállamok ugyanis a mérsékelt sajtkereslet miatt előny­ben részesítik ezt a terméket, amelynek ráadásul a felduzzadt készletek ellenére garantált felvá­sárlói piaca van. Sajtból az idei világtermelés 9,7­ millió tonnára tehető, ez 3 száza­lékkal haladná meg az egy évvel korábbit. A bővülés legnagyobb ré­sze az USA ra jut. Száraz tejporból előreláthatólag 4,1 millió tonna ké­szül, ezt a mennyiséget­ az­ USDA jelentése a tavalyinál 2,5 százalék­kal nagyobbnak adja meg. A nö­vekedés ezúttal főként­­ a Közös Piac számlájára írható. (Reuter) Új szolgáltatásunk a betétgyűjtés! Átmenetileg feleslegessé vált pénzeszközeit rövid és közép­­lejáratú betétként bármely gazdálkodó szervezet elhelyezheti az ÉPÍTŐIPARI INNOVÁCIÓS BANK Rt.-nél. Kedvező feltételek, rugalmas ügyintézés! Érdeklődni lehet Kovács Lajosnénál. (z­ Bm Telefon: 498-592, vagy 490-970 IW3 mellék ÉPÍTŐIPARI INNOVÁCIÓS BANK Rt. 1139 Budapest, Teve u. 8—10.

Next