Világgazdaság, 1990. június (22. évfolyam, 102/5360-123/5381. szám)
1990-06-01 / 102. (5360.) szám
2 KÜLGAZDASÁGI VILÁGGAZDASÁG A NYUGAT ELSZÁNTA MAGÁT A SZOVJETUNIÓ MEGSEGÍTÉSÉRE? (Folytatás az 1. oldalról) Az viszont új helyzetet teremthet a csúcstalálkozót megterhelő litván kérdésben, ha az új orosz elnök beváltja ígéretét, és Oroszország „gazdasági különbékét” köt Litvániával. Ha Oroszország akár ebben, akár más fontos kérdésben külön utat választ, márpedig Jelcin szavai szerint rövidesen deklarálja saját törvényeinek elsőbbségét a szövetségiekkel szemben, akkor a központ aligha szoríthatja „rendre” a Baltikumban alkalmazott kétes eszközökkel. Ezeknek a lehetőségeknek a megpendítésével a Szovjetunió felbomlása gyorsul fel, vagy éppen az új erőhelyzet révén a szövetség konföderáció formájában való újjáélesztésére támadt halvány esély? Ha Oroszország az utóbbi mellett áll ki, tartalommal telítődhetnek Gorbacsov eddigi homályos ígéretei. Hová állnak az új helyzetben a katonák, akiknek - minden hűségnyilatkozatuk ellenére is - komoly szerepet tulajdonítanak abban, hogy Gorbacsov ottawai nyilatkozataiból ítélve megmakacsolta magát Németország NATO-tagsága, a leszerelés és Litvánia ügyében? Kell-e, érdemes-e, lehet-e Gorbacsov segítségére sietni jelentős nyugati gazdasági segélyekkel? Ez a téma már csak azért sem kerülhető meg a csúcson, mert a szovjetek minden bizonnyal fel akarják vetni - nem véletlenül vannak ott Gorbacsov kíséretében legfontosabb gazdasági tanácsadói. A már elkészült kétoldalú gazdasági megállapodást, benne a legnagyobb kedvezménnyel, Bush és környezetének a csúcstalálkozó előtti nyilatkozatai szerint főleg a szovjet kivándorlási törvény elhúzódása miatt nem lehet - mint tervezték - aláírni. (A Legfelső Tanács az eredetileg kitűzött tegnapi időpontról a tervezetek torlódására hivatkozva a vitáját a jövő hétre, Gorbacsov visszatérése utánra tette át.) De nyilvánvaló, hogy Bush kezében ez, még inkább a Szovjetunió érdemi gazdasági megsegítése a fő ütőkártya a vitás kérdésekben, mindenekelőtt a német kérdésben és a litván ügyben. A gazdaság terén minden korábbi, ellenkező értelmű washingtoni nyilatkozat ellenére születhet meglepetés. Még az sem kizárt, hogy egy ilyen gesztusért Gorbacsovnak - legalábbis nyíltan és most - a vártnál kevesebbet kell cserébe adnia. A szovjet elnök tárgyalási pozícióit paradox módon akár erősítheti is otthoni megrendült helyzete. Érzékeltetheti, méghozzá joggal, hogy ha túl nagy kompromisszumokra szorítják, még inkább azok markába kerül otthon, akik megkeményedésre szorították. Amellett pedig már nem is kell neki érvelnie, hogy a Szovjetunió önerejéből nem képes úrrá lenni a fenyegető gazdasági káoszon, megteszik helyette a nyugatiak. Igaz, a szovjet elnök nem vitt magával Washingtonba épkézláb reformelképzelést (szemlátomást maga is igyekszik elhatárolódni a balul sikerült újabb reformprogramtól). A Nyugat azonban - nem jó szívvel, de jobb megoldás híján - már kész megszavazni a korábban kategorikusan kizárt nagy segélytervet. A 24 legfejlettebb gazdaságú országot tömörítő OECD kétnapos párizsi értekezletén a beszámolók szerint az volt a közhangulat, hogy közre kell működni a szovjet gazdaság életképessé tételében, különben Gorbacsov pozíciója tovább gyengül, s mindennek beláthatatlan következményei lehetnek a leszerelési folyamatra, Kelet-Európára, dea fizetési zavarok elszaporodásával — az egész világgazdaságra, is. A segélynyújtás legfőbb támogatója érthető módon az NSZK. Haussmann gazdasági miniszter Párizsban azt mondta, életbe vágó, hogy a mostani csúcson és a hét vezető tőkésország júliusi, Houstonban tartandó csúcsértekezletén Gorbacsov egyértelmű jelzést kapjon: a gazdaság talpraállításában számíthat a Nyugatra. A támogatásnak azonban feltételei lesznek. Brady amerikai pénzügyminiszter szerint „Bush elnök világossá tette, hogy szándékában áll minden olyan területen segítséget adni a Szovjetuniónak, amely a piagángazdaság irányába mutató reformhoz vezet”. Brady részletezte is: nem látja értelmét pénzt adni bármely kelet-európai országnak, amíg a piacgazdaság alapvető elemei - magántulajdon, értékpiacok és nyugati típusú bankrendszer - nincs intézményesítve. Erre persze azt is lehet mondani, hogy visszadobták a labdát Gorbacsovnak. Salamon Gabriella MOSZKVA ARANYAT IS ELAD A FIZETÉSI HÁTRALÉKOK RENDEZÉSÉRE A reformokhoz hosszú lejáratú hitelek szükségesek Viktor Gerasenko, a Goszbank - a szovjet jegybank - elnöke nem részletezte, hogy a Szovjetunió pontosan milyen nyersanyagokkal kíván pénzt szerezni fizetési nehézségeinek enyhítéséhez, azt azonban hangsúlyozta, hogy nem az aranyeladások játsszák majd a vezető szerepet, és nem lehet szó további kőolaj- és földgázeladásokról sem. A szovjet külgazdasági kapcsolatok bankja, a Vnyesekonombank az elképzelések szerint elsősorban swapügyleteket fog kötni az arannyal: úgy ad el készpénzért aranyat, hogy egyidejűleg megállapodást köt a nemesfém későbbi visszavásárlásáról. Moszkva azért választja ezt a fajta swapügyletet - hogy tudniillik voltaképpen egyfajta áthidaló hitelért „zálogba teszi” az aranyat -, hogy az arany tényleges eladása nélkül juthasson készpénzhez, mivel nagyobb aranyeladásokkal csökkentené a nemesfém piaci árát. Hasonló fellépésben bíznak a nagy japán kereskedőházak is, amelyek ugyan visszautasították szovjet partnereik azon kérését, hogy a fizetési nehézségek miatt egy évvel halasszák el a japán textilszállítások árának kiegyenlítését, ám nem akarják föladni hosszú távú lehetőségeiket a hatalmas szovjet piacon. A döntést nyilvánosságra hozó kereskedőházi szóvivő nem szolgált, adatokkal az elmaradásokkal kapcsolatban, ám a japán sajtó értesülései szerint a szovjetek 55 millió dollárral tartoznak textilszállításokért. A Szovjetunióval és Kelet- Európával kereskedő japán magánvállalatok szervezetének adatai szerint a szovjet külkereskedelmi vállalatok április végéig már 255 millió dolláros fizetési elmaradást halmoztak föl japán szállítóikkal szemben. A legnagyobb tételt a vegyipari cikkek elmaradt ellenértékei képezik, 110 millió dollárral. Ugyancsak súlyosan érintette a szovjet fizetések elmaradása a japán acélgyártókat, akiknek február végéig 90 millió dollárnyi kifizetetlen számlájuk halmozódott föl. Több japán acélgyártó erre úgy reagált, hogy leállította a már beérkezett, április és október között leszállítandó megrendelések teljesítését. A szovjet fizetési elmaradások miatt a 18 legnagyobb japán kereskedőház szovjet exportja áprilisban már 25 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Márciusban a visszaesés még csak 4 százalékos volt, míg februárban az export 14 százalékkal nőtt. A Szovjetunió fizetési nehézségei enyhültek ugyan, ám a szovjet gazdaság nem kielégítő teljesítménye miatt lehetnek még problémák a számlák kiegyenlítésében - jelentette ki Yeutter amerikai mezőgazdasági miniszter, aki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) miniszteri megbeszélésére érkezett Párizsba. (Yeutter, illetve az amerikai mezőgazdasági tárca érezhette is a nehézségek enyhülését, hiszen a Szovjetunió a hírek szerint rendezte elmaradt amerikai gabonaimport-számláit - VILÁGGAZDASÁG, 1990. május 28., 8. oldal.) Yeutter úgy vélte, nehéz megállapítani, hogy a szovjet fizetési problémákat az okozza-e, hogy a szovjet importőr vállalatoknak nincs elég devizájuk a kötelezettségeikhez képest, vagy pedig az, hogy az egész ország túlköltekezik külföldön. Negatív növekedési ráta esetén nehéz sok valutához jutni - tette hozzá az amerikai miniszter. Gazdaságának növekedése nélkül - vélte még a Goszbank elnökének bejelentése előtt Veutter - a Szovjetuniónak aranyat, illetve más kemény cikket kell eladnia, vagy pedig hitelt kell fölvennie. Hitelre Moszkva az Egyesült Államoktól nemigen, inkább Japántól számíthat - vélte a miniszter, aki arra a kérdésre válaszolva, hogy a legnagyobb kedvezmény megadása mellett a Szovjetunió kaphat-e kölcsönöket is Washingtontól, azt mondta, hogy ez a lehetőség a szovjet gazdaság állapotától függ. Ez pedig könnyen a 22-es csapdája lehet: a Szovjetunió gazdaságának egészségétől függően kaphat hiteleket, ám ahhoz, hogy gazdaságát egészségesebbé tegye, növekedést érjen el, hitelekre van szüksége. A hosszú lejáratú kölcsönöknek a szovjet gazdasági problémák megoldásában betöltött fontos szerepét hangsúlyozta a Reuternek Vladen Martinov, a szovjet világgazdasági és nemzetközi kapcsolatok kutatóintézetének igazgatója is. Martinov kiemelte: a hosszú távú kölcsönökre azért van égető szüksége a Szovjetuniónak, hogy a következő" három évben átvészelhesse a kritikus változtatásokat, és integrálódhasson a világgazdaságba. A közgazdász kijelentette: nem tudja felbecsülni, mennyi hitelre lenne szüksége a Szovjetuniónak az átmeneti időszakban. Elmondta viszont, hogy a pénzt fogyasztási cikkek behozatalára kellene fordítani, hogy lecsapolják a kielégítetlen kereslet miatt felgyülemlett kényszermegtakarításokat, s ezáltal segítsenek mérsékelni az inflációs nyomást. Martinov szerint a rubel öt-hét év alatt konvertibilissé tehető, a folyamat gyorsasága azonban egyrészt a szovjet gazdaságtól függ, másrészt attól, hogy sikerül-e megőrizni a valuta stabilitását. Szovjet közgazdászok egyre többet beszélnek a rubel konvertibilissé tételéről, a legnagyobb fejfájást az okozza nekik, hogyan kerülhető el, hogy annak megvalósítása után ne áramoljon ki hatalmas tőkemennyiség az országból. A Reuter úgy véli, ez elkerülhető azzal a gyakorlattal, amellyel több fejlődő, ország próbálkozik, ha a valutakiáramlást csakis kereskedelmi tranzakciókon keresztül teszik lehetővé, míg a szovjet állampolgároknak megtiltják, hogy külföldi bankbetéteket nyissanak. N. G. A Szovjetunió nyersanyagokat - köztük aranyat is, de kőolajat és földgázt nem - ad el, hogy több mint kétmilliárd dolláros fizetési elmaradását rendezze - jelentette ki a Goszbank elnöke. A külkereskedelmi fizetési nehézségek ugyanis már a Szovjetunió hitelképességét, nyugati kereskedelmi megítélését sodorták veszélybe. Márpedig a szovjet gazdasági átalakuláshoz hosszú távú hitelekre van szükség - hangsúlyozta egy vezető szovjet szakember. A Nemzetközi Menedzser Központ ajánlata Privatizáció 1990. június 10-21. Érdeklődés, jelentkezés: 1775 Budafok 1. Pf. 113. Telefon: 226-0755, 226-5128 226-0253 . Éleződő EK-amerikai ellentétek az OECD-értekezleten (Folytatás az 1. oldalról) A Közös Piac és az USA közötti ellentétek mindenképpen árnyékot vetnek a megbeszélések hangulatára, de a háttérbe húzódott Japán valószínűleg megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy ezúttal nem a japán kereskedelmi többlet áll a viták kereszttüzében. Tokió szempontjából kedvező, hogy az OECD, a kamatlábak további emelkedésétől tartva, a nemzetközi megtakarítások növelésére szólította fel a tagokat. Nicholas Brady amerikai pénzügyminiszter azonban figyelmeztetett: Japán ne értse félre a megtakarításokkal kapcsolatos felhívást, ez nem jogosítja fel a japánokat arra, hogy elhanyagolják az USA-val szemben fennálló hatalmas kereskedelmi többlet csökkentésének problémáját. Clayton Yeutter mezőgazdasági miniszter sem hagyott sok kétséget afelől, hogy a japán rizsimport egyoldalú korlátozása is terítékre fog kerülni. Az OECD-találkozón az agrárkereskedelemről folytatták a legtöbb szócsatát, de más témák is napirendre kerültek. A munkanélküliség leküzdésére hatékonyabb eszközöket kell alkalmazniuk a tagországoknak. A statisztikák tanúsága szerint a kilencvenes éveket a mérsékelt gazdasági növekedés jellemzi majd, de ez nem jelenti azt, hogy a munkanélküliek száma automatikusan csökkenni fog. Az OECD szerint a szociálpolitika súlypontját a munkanélküliek átképzésére, oktatására kell helyezni. Francois Mitterrand francia elnök felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugati államoknak adósságkönnyítést kellene nyújtaniuk a közepes jövedelmű országok számára is. A hét legfejlettebb tőkésország 1988-as torontói értekezletén a legszegényebbek közé tartozó szubszaharai országok számára dolgoztak ki különböző adósságkönnyítési eljárásokat. A mostani javaslat elsősorban a keleteurópai országokat érinti, és a felszólalás időzítése azt sugallja, hogy a téma napirendre kerülhet a hetek július 9-11 . közötti houstoni konferenciáján. (Reuter) Indul az Expo építészeti versenye Földvári Zsuzsa jelenti Bécsből. Eddig 140 sztár építész jelezte, hogy indul az 1995-ös világkiállításra kiírt építészeti pályázaton. Az osztrák Expo Vienna AG szerdai hatállyal hirdette meg a versenyt, amelyre október végéig lehet benyújtani pályázatot. A bécsi vállalat összesen 30 nemzetközi építész tekintélyt hívott meg a pályázatra. Számukra extra honoráriumot kívánnak biztosítani. Rajtuk kívül - adja hírül a szerdai Die Pressében megjelent csaknem félkolumnás pályázati felhívás - csak magyar és osztrák építészek versenyezhetnek, éljenek akár szülőhazájukban, akár külföldön. A pályázat az Expo-terület beépítésére, építészeti elrendezésére vonatkozik, és kiterjed arra is, hogy miként lehet a létesítményeket 1995 után hasznosítani. A pályázat összköltsége 3,5 millió schilling, az első helyezett 1 millió schillinget kap, a zsűri 3 7 darab díjat kíván kiosztani, ezekre összesen 2,75 milliót szán. A részvételi díj 500 schilling. Külön pályázaton indulhatnak magyar és osztrák építészhallgatók. Mindkét „versenyszámban” jövő év januárban hirdetnek eredményt. 1990. június 1 Az EK nagy kölcsönt szán Jugoszláviának Az Európai Közösség növelni akarja a Jugoszláviának nyújtott hiteleit. Abel Matutes, a brüsszeli bizottság tagja szerdán Brüsszelben közölte, hogy a közösség Európai Beruházási Bankja (EIB) a következő öt esztendőben tervek szerint 900 millió ECU kölcsönt fog folyósítani a belgrádi kormánynak. Amennyiben a közösség illetékes szervei hozzájárulnak a bizottság javaslatához, Jugoszlávia hozzávetőleg kétszer annyi közösségi hitelt fog kapni, mint az utóbbi években. Megjegyzendő, hogy az EIB az EK saját pénzintézete, amely elsősorban a tagországok elmaradottabb körzeteinek nyújt segítséget, Magyarország, egészen a közelmúltig, nem részesülhetett az EIB kölcsöneiből. A héten alkolt Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nem közös piaci pénzintézet, ennyiben semmi köze sincs az EIB-hez. A Közös Piac még 1980-ban kötött együttműködési szerződést a jugoszláv kormánnyal, amelyet a brüsszeli bizottság most társulási egyezménnyé szeretne bővíteni. A cél a kereskedelmi akadályok kölcsönös felszámolása és a politikai párbeszéd intézményesítése. Az EIB segélyeinek kétharmada a jugoszláv közlekedési infrstruktúrát javítaná. A bizottság azt is indítványozza, hogy Belgrádot is vegyék fel az EK által támogatott demokratizálódó kelet-európai országok listájára. Ennek feltétele mindazonáltal a demokrácia és az emberi jogok kiteljesítése. Görögország nem támogatja Jugoszlávia fokozott megsegítését a jugoszláv belpolitikai helyzetre hivatkozva, valamint azt sérelmezve, hogy a jugoszlávok korlátozzák a görög tranzitforgalmat. Mint ismeretes, a közelmúltban macedón tüntetők eltorlaszolták a görög határállomáshoz vezető utakat Jugoszláviában, tiltakozva az ellen, hogy Görögországban nem ismerik el a macedón nép jogait. (DPA) Opciós kötvényeket bocsát ki az osztrák állami ipar Földvári Zsuzsa jelenti Bécsitől: , A gyakorlatilag az egész osztrák állami ipart felölelő Austrian Industries még ebben a hónapban elindul a tőzsdére vezető úton: június 25-e és július 2-a között „Biztonság, fantáziával” hirdetésszöveg kíséretében mintegy 3 milliárd schilling értékű kötvényt bocsát ki. A kötvénykibocsátást irányító konzorcium vezetője a Creditanstalt, amelynek vezérigazgatója szerint az Al-opciós kötvények a műfaj összes előnyét, . kínálják a befektetőknek. A kötvény tulajdonosai 1992 őszén dönthetnek majd arról, hogy megtartják-e a kötvényeket, vagy papírjaikat részvényekké váltják át. A kötvénykibocsátásban az osztrák bankok mellett külföldi pénzintézetek is részt vesznek, a papírok egynegyedét külföldön akarják értékesíteni. A majdani tőzsdei bejegyzés-hez vezető kötvénykibocsátás az állami iparban végrehajtott sikeres szanálási program megkoronázásának tekinthető. Az Austrian Industries elnöke sajtóértekezletén elmondta, hogy a 102 belföldi és 26,külföldi vállalkozásból álló birodalom forgalma tavaly 140,7 milliárd schilling volt, hat holdingja jeel nyereséggel zárta mérlegét a CA-Stahl, az ÖMV, az Árnak és a Chemieholding. Mindössze a gépipari és az elektronikai terület maradt veszteséges, de az összesített mérleg így is pozitív. A VILÁGGAZDASÁG . A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten Főszerkesztő: GYULAI ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: ATKÁRI JÁNOS, BORONKAY TAMÁS Szerkesztőség: Budapest VII., Wesselényi u. 57. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 122-8014, Telex: 22-7958, Telefax* 122-2927 Kiadja: Computerworld Informatika Kft. Felelős kiadó: FUTÁSZ DEZSŐ ügyvezető Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A - 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj évi 5400 Ft. ISSN 0042-6148 * A grafikai tördelés Apple* MacintoshTM gépen készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Bp. Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán JJ* Cégvezető: OLÁH LÁSZLÓ ~ Műszaki vezető: Varga Borbála Budapest VII., Rákóczi út 16. Telefon: 111-7917, Telex: 22-6307 cwh h, Telefax: 142-3965 Postacím: 1536 Budapest, Pf. 386. Hirdetések: CWI Kereskedelmi Iroda Poór Ernőné irodavezető Megrendelések felvétele a szerkesztőség címén. Képviselők: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó * A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni, írásokat újraközölni kizárólag a kiadó írásos hozzájárulásával lehet.