Világgazdaság, 1990. szeptember (22. évfolyam, 167/5425-187/5445. szám)
1990-09-01 / 167. (5425.) szám
0 FtVILÁGGAZDALAP, XXII. évfolyam, 167. (5425.) szám ÜZLETI NAPILAP 1990. szeptember 1., szombat Agyit JELENTI AZ IRAK ELLENI AMERIKAI KATONAI TÁMADÁS csak idő és felkészülés kérdése, és akár két hónapon belül is megtörténhet - vélik amerikai szakértők. Haig egykori amerikai védelmi miniszter és NATO-főtitkár szerint is valószínű a katonai összecsapás. Bonn bejelentette, hogy hajlandó részt venni az Irak elleni embargó miatt károkat szenvedő országok pénzügyi megsegítésében. Tokió ugyanakkor jelezte, hogy támogatja az embargót és kész megvitatni Washingtonnal a térség országainak segélyezését, de a nemzetközi erőkhöz adott 1 milliárd dolláros hozzájárulását nem tervezi növelni. A BÉKE UTOLSÓ ESÉLYÉNEK tartják Pérez de ' Cuellar ENSZ-főtitkár és Tarik Aziz iáki külügyminiszter tegnap megkezdődött tárgyalásait. A térség országainak sajtója szerint ha az ENSZ-főtitkárnak nem sikerül eredményt elérnie, „akkor csak a katonai megoldás marad". Értesülések szerint a két politikus két alkalommal is tárgyalt egymással, de egyelőre nem ismeretes, hogy milyen eredménnyel. A SZOVJET CSAPATOK EGYHARMADA TÁVOZOTT Magyarországról augusztus végéig. A Honvédelmi Minisztérium adatai szerint eddig 35 720-an hagyták el az országot, beleszámítva a hozzátartozókat és a polgári alkalmazottakat. Az adatok megfelelnek az ütemterv előírásainak. SEVARDNADZE ÁZSIAI KÖRÚTRA indult, hogy rendezze Moszkva kapcsolatait három vele határos országgal. A külügyminiszter egyhetes útja során Kínába, Észak- Koreába és Japánba látogat. ROMÁNIÁT ÖKOLÓGIAI TERRORRAL VÁDOLJA Bulgária, mert Rusze határváros felett ismét megsűrűsödtek a Duna romániai partjáról érkező mérgező klórgázfelhők. Giurgiu város vegyi üzemének levegőszennyezése sok tiltakozó akcióra adott okot, nemrég Lukanov bolgár miniszterelnök tiltakozott telefonon Petre Roman miniszterelnöknél. A bolgár szakszervezetek most azt akarják elérni, hogy Rusze környékét nyilvánítsák katasztrófa sújtotta övezetnek. A TATÁR AUTONÓM KÖZTÁRSASÁG FÜGGETLENNÉ NYILVÁNÍTOTTA magát tegnap, és a Szovjetunió 15 szövetségi köztársaságával azonos státust követel. A TASZSZ arról is beszámol, hogy a tatár parlament által egyhangúan elfogadott döntés a Szovjetunióval és az Oroszországi Föderációval kötendő jogi, politikai és gazdasági kapcsolatok alapjául szolgál. TÖRÖK ÁRAMOT IMPORTÁL BULGÁRIA, hogy fedezni tudja a termelés nagyfokú csökkenése miatt kieső villamosenergiahiányt. A szófiai gazdasági minisztérium tájékoztatása szerint a két ország arról egyezett meg, hogy a bolgár gazdaság helyreállítása után Bulgária visszaadja Törökországnak az óránként 200 megawattnyi elektromos áramot. A FRANCIA KORMÁNY FEJET HAJTOTT A TÜNTETŐ PARASZTOK ELŐTT, és 1,2 milliárd frankot ajánlott fel az állattenyésztőknek a szárazság és a húsárak esése miatti veszteségek ellensúlyozására. A 200 ezer paraszt rendőri fellépést kiváltó tüntetését követően bejelentett segély összegét a parasztszövetségek képviselői elégtelennek tartják. MEGNYÍLT AZ OMÉK és a Budatranspack nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállítás. A mezőgazdasági rendezvényen 27 ország kiállítói, köztük 611 magyar és 178 külföldi résztvevő mutatja be termékeit. A VILÁGBANK ELNÖKE MAGYARORSZÁGRA és Lengyelországra látogat szeptember 1. és 7. között. A MAGYAR LAKOSSÁG 3,1 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT a nyolcvanas években - derül ki a népszámlálásról kiadott előzetes adatokból. 1990. január 1-jén az ország lakossága 10 millió 375 ezer fő volt. AZ EXPO VIDÉKEN nevű, májusban létrehozott ausztrál-magyar alapítványhoz eddig 270 magyar település csatlakozott azzal a céllal, hogy a világkiállításon egyenlő eséllyel vehessen részt az ország bármely települése. A FINNORSZÁGBAN TARTÓZKODÓ ANTALL JÓZSEF magyar kormányfő látogatást tett a Nokia részvénytársaságnál. A PHARE-PROGRAMRÓL tartotta tegnap első megbeszélését az NGKM-ben az OECD segélyprogramjával foglalkozó tárcaközi bizottság. A 14 minisztérium képviselői áttekintették, hogy négy fő területre: a gazdasági szerkezet átalakítására, a piacgazdaság infrastrukturális feltételeinek megteremtésére, környezetvédelmi beruházásokra, valamint oktatási és vállalkozásösztönzési célokra használják majd fel az összesen 120 millió dollárra rúgó segélykeretet. A ROMÁN GAZDASÁG PIACGAZDASÁGGÁ VALÓ ÁTALAKÍTÁSÁRA tett ígéretet Petre Roman miniszterelnök abban az üzenetben, amelyet a korábban sztrájkoló Tractorul-gyári munkásokhoz intézett. A 10 ezer dolgozó szeptember 5-éig felfüggesztette a munkabeszüntetést, miután egy parlamenti delegáció tárgyalt velük Brassóban. ROMÁNIA SEGÉLYT KÉR AZ IRAK ellen hozott szankciók okozta károk ellensúlyozására. A washingtoni román nagykövet elsősorban az Egyesült Államok és a fejlett országok támogatására számít. Irak évi 1,7 milliárd dolláros tartozását olajjal törleszti Romániának, és az eddig kiesett szállítások miatt a román finomítók kapacitása máris 25 százalékkal csökkent. TÁMADNAK A VÖRÖS KHMEREK a phnompeni kormány csapatai ellen, ha kudarcba fulladnak az ENSZ kambodzsai béketervéről Dzsakartában folytatandó tárgyalások. A JAPÁNOK A DÚSÍTOTT ALMALEVET kedvelik, és erre a technológiára már jó ideje át is állt a Békéscsabai Konzervgyár a Marubeni segítségével. A cég tavaly 780 ezer dollárért exportált üdítőitalt a szigetországba, idén pedig akár 5 millió dolláros bevételt is elérhet, mivel a japánok feloldották a termékre vonatkozó importkvótákat. A MUNKÁSOK ŐRZIK AZ ÜZEMET a leveleki Dózsa Tsz egyik nyíregyházi telepén a helyzet rendeződéséig, mert meg akarják akadályozni munkahelyük eladását. Az alkalmazottak kft.-t hoztak létre, hogy saját maguk vehessék meg az üzemet, de vezetőjüknek a tsz elnöke felmondott. JÖVŐRE 6,5 MILLIÓ TONNA SZOVJET OLAJRA VAN KILÁTÁS Szeptember közepére talán megegyezés születik a jövő évi, úgynevezett indikatív listáról. Eszerint várhatóan 6,5 millió tonna olajat veszünk - dollárért - a Szovjetuniótól. 3. oldal POLITIKA ÉS ÜZLET: SIKER Az egyik legsikeresebb osztrák üzletember és politikus, Josef Taus üzleti útját vázolja fel bécsi tudósítónk. 7. oldal Dobra vernek Gorbacsov a reformok szeptemberben 20 vállalatot halaszthatatlanságáról Interjú az ÁVÜ igazgatójával Várhatóan néhány héten belül eldördül a startpisztoly, és az Állami Vagyonügynökség eredeti elképzelései szerint a kiskereskedelem és vendéglátóipar előprivatizációjával párhuzamosan elindul az úgynevezett első privatizációs program (EPP). Ennek keretében, a gazdaság más területeiről is mintegy 20 vállalat értékesítésére kerül sor. Az ÁVÜ újonnan kinevezett igazgatótanácsának első ülését követően többek között erről beszélgettünk Csépi Lajossal, a Vagyonügynökség igazgatójával. - Az Állami Vagyonügynökség új igazgatótanácsának első ülésén igen drasztikus intézkedéseket hozott, több vállalatot államigazgatási felügyelet alá vont. Miért éppen most szánták el magukat erre a lépésre? - Az érintett vállalatoknál a privatizáció mostanra jutott el abba a szakaszba, ahol - bizonyos nemzetgazdasági érdekek szempontjából - indokolt az államigazgatási felügyelet. Az Ikarus és a Csepel Autó esetében például attól tartottunk, hogy az állam beavatkozása nélkül a vállalatok értéke minimálisra csökkenne, mire eladásukra sor kerülne. Ha a lépést valóban ez indokolja, akkor az már korábban is időszerű lett volna. - Egy vállalati tanács által irányított céget államigazgatási felügylet alá vonni igen drasztikus intézkedés, amely erősen korlátozza a gazdálkodási szabadságot. Korábban a kormányzati szervek is kerestek más megoldásokat, az egyik ilyen lehetőség lett volna például, hogy a két vállalat bejelenti az öncsődöt, de erre nem került sor. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, valamint az ÁVÜ szakértői most viszont úgy látták, hogy elkerülhetetlen a beavatkozás. A Lehel Hűtőgépgyárról korántsem mondható el, hogy a csőd szélén áll, mégis államigazgatási felügyelet alá vonták. A Lehelnek igen régi kapcsolata volt egy nyugat-európai céggel, termékeinek nyugati eladása teljesen ráépült a partner értékesítési hálózatára. Most ez a cég meg akarja vásárolni a Lehelt, méghozzá úgy, hogy 100 százalékban tulajdonosává váljon. Anélkül, hogy bármilyen kifogásunk lenne a hűtőgépgyár vezetése ellen, úgy gondoljuk, hogy egy ilyen hosszú ideje tartó együttműködés bizonytalanná teszi az alkupozíciójukat a gyár értékesítésekor. Ezért az ár és az eladás feltételeinek kialakításakor mi is szeretnénk jelen lenni. Egy száz százalékban történő felvásárláskor egyébként is félő, hogy a konkurencia „megeszi” a kisebbet. Ennek más módja is elképzelhető, például megalakulhat most egy vegyes tulajdonú részvénytársaság, és a külföldi tulajdonos a későbbiekben is felvásárolhatja a magyar részvényeket. - A nyugati gazdaságokban léteznek olyan technikák, amelyek alkalmazásával ez a veszély elkerülhető. Mi is egy hasonló jogi eszközt szeretnénk kimunkálni, amely biztosítja, hogy a legfontosabb kérdésekben az államérdek érvényesüljön esetleg kisebbségi részvénytulajdon esetén is. A jövő héten ugyancsak nagy súlyú döntéseket hoz az igazgatótanács. Kiválasztja, hogy melyik lesz az a húsz vállalat, amelyikkel indul az első privatizációs program. - Hosszabb előkészületek után most jutottunk az EPP küszöbére. Egyelőre még folyik az egyeztetés a javasolt vállalati körről az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, valamint az érintett vállalatokkal. A jövő heti döntést várhatóan szeptember közepén hirdetjük ki nyilvánosan. ( Folytatás a 3. oldalon) Az iraki olaj nem megy a Szovjetunióba Szalontay Mihály jelenti Moszkvából. Az Irakkal erre az évre kötött kormányközi egyezmény alapján a Szovjetunió eddig 6,5 millió tonna olajat kapott Bagdadtól - idézi a Pravda csütörtöki száma a szovjet külgazdasági minisztérium illetékesét. Az irakiak összesen 1,6 milliárd dollár értékű olajjal és 350 millió dollár készpénzzel tartoztak az idén a Szovjetuniónak, ami körülbelül 10,5 millió tonna olajnak felel meg. Ebből Moszkva Kuvait lerohanáásig 6,5 millió tonna olajat és 46 millió dollárt kapott meg. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztus 6-i határozatát a Szovjetunió is tiszteletben tartja, és azóta leállította a kereskedelmet Irakkal, sőt visszahívta azt a két hajót, amelyek éppen útban voltak Bagdadnak szánt árukkal a Perzsa-öböl felé. A két ország közti árucsere tehát a nullára csökkent, de az iraki létesítményeken folytatják munkájukat a szovjet vendégmunkások, mert ez nem jár kereskedelmi tevékenységgel, és így nem esik embargó alá - írja a Pravda. A lap hozzáteszi, hogy 6500 szakértőjükkel nem állnak egyedül, mert Irakban továbbra is folytatja a munkát 3 ezer lengyel, 500 csehszlovák, 60 bolgár, és 10 ezer jugoszláv állampolgár. Ami a moszkvai követelések rendezését illeti, az illetékes szerint Irak kész lenne a törlesztésre, de azok az amerikai bankok, amelyeken keresztül üzleteiket lebonyolították, zárolták Bagdad számláit. Alekszandr Belonogov szovjet külügyminiszter-helyettes a szovjet parlament külügyi bizottsága tegnapi ülésén elmondta, hogy a Szovjetunió 800 millió dollár bevételtől esik el 1990- ben, ha betartja az RT embargóját. Ebből 520 millió dollár veszteség oka, hogy az iraki olajat a Szovjetunió nem tudja reexportálni Indiába, Bulgáriába, Romániába és más országokba. • Meglepetést keltő bejelentést tett a manilai szovjet nagykövetség: a Szovjetunió hajlandó nyersolajat szállítani a Fülöpszigetekre, hogy pótolja az öbölbeli válság miatt kiesett olajat a szigetországban. A követség tisztviselője szerint a többlet szovjet olajtermelésből más országoknak is tudnak szállítani. (AP-DJ) A mielőbbi gazdasági reformok mellett szállt síkra Gorbacsov szovjet elnök annak a két tanácsadó bizottságnak az együttes ülésén, amelyek feladata a gyökeres változtatások irányelveinek kidolgozása. A szovjet államfő szerint a Szovjetunióra gazdasági összeomlás vár, hacsak nem hoznak mielőbb drasztikus intézkedéseket. Sokan azt kérdezgetik, vajon a vezetés nem kezd-e újabb életveszélyes kísérletbe. A szovjet társadalomban gyakorlattá vált a törvények figyelmen kívül hagyása. Amenynyiben nem szakítanak határozottan ezzel a gyakorlattal, fennáll a gazdaság összeomlásának, az állam szétesésének veszélye. Az elnöki és a szövetségi tanács előtt Gorbacsov hangoztatta, hogy a növekvő elégedetlenség és az életszínvonal zuhanása miatt nem tűrnek halasztást a piacgazdaság kialakítására szolgáló intézkedések. Most még kézben lehet tartani a helyzetet - hangoztatta a szovjet államfő, miután keményen bírálta és felmentette Nyikityin első miniszterelnök-helyettest, őt téve felelőssé a cigerettahiányért. A cigarettát, amelyért hosszú sorok kígyóznak, már csak jegyre lehet kapni. Akkora a hiánypszichózis, hogy több helyütt már tüntetttek is a nikotint nélkülöző dohányosok. A két bizottság ülésének befejeződéséről még nem érkezett hír, de a hírügynökségek megerősítik, hogy Gorbacsov egyre inkább eltávolodik a /?/z.vA m.-kormány óvatosabb reformtervezetétől, hogy helyette az Oroszországi Föderáció szakértői bizottságának radikálisabb elképzeléseit tegye magáévá. (Reuter) Privatizálás Csehszlovákiában A kormány egységes, a vállalkozók méltatlankodnak Csehszlovákiában nem múlik el hét, hogy valamelyik kormánytisztviselő ne vázolná a küszöbönálló privatizálásra vonatkozó elképzeléseket. A múlt héten Petr Pithart cseh miniszterelnök a gépipari tárcához tartozó vállalatok vezetőinek fejtette ki, hogy nyugvópontra jutottak a privatizálás körüli viták a kormányzaton belül. E hét csütörtökén a kormány elfogadta a parlament elé terjesztendő törvénytervezetet. Közben persze egyre erősebben hallatják hangjukat azok, akik elégedetlenek a kérdés kormány általi kisajátításával - közéjük tartozik többek közt a csehszlovák vállalkozók társulásának elnökhelyettese is. A cseh kormány elnökének múlt heti kijelentéseivel teljes összhangban, csütörtökön Wales szövetségi miniszterelnök-helyettes a kormánydöntés előtt már ismertette az elképzeléseket. Első lépésben mintegy 70 ezer, elsősorban a szolgáltatások, a kereskedelem és a vendéglátás szférájában működő kisvállalat magánkézbe adására kerül sor. Ezeket az egységeket vagy megkísérlik visszajuttatni eredeti tulajdonosaiknak, vagy lehetővé teszik megvásárlásukat. A vállalatnagyság miatt „kisprivatizálásnak” elkeresztelt műveletet mederbe terelő jogszabályok tervezetét a kormány szeptember 15-ig készül a parlament elé terjeszteni. Az állami nagyvállalatok tulajdonának megváltoztatására Wales közlése szerint külön átfogó törvényt készítenek elő. Ez fogja szabályozni a „kisprivatizáláson” kívül rekedt, az állami vagyon tekintélyesebb hányadát (becslések szerint 70 százalékát) megtestesítő vállalatok tulajdonosváltozását ingyenes lakossági részvények útján (VILÁGGAZDASÁG, 1990. augusztus 28., 2. oldal), külföldi befektetők bevonásával, valamint Wales titokzatos kijelentésével szólva „a piacgazdaságokban szokásos egyéb eszközök segítségével”. A miniszterelnök-helyettes nem bocsátkozott jóslatokba azt illetően, hogy az állami tulajdon mekkora hányadát fogja érinteni a tervbe vett privatizálás, csupán annyit ígért, hogy az átalakulási törvény végleges tervezete három-négy hónapon belül elkészül. (Folytatás a 2. oldalon) Peking fékezi a tartományok versenyét a külföldi tőkéért A kínai adóhatóság rendeletben tiltotta meg a viszonylag nagy önállósággal rendelkező helyi kormányzatoknak, hogy központi engedély nélkül adókedvezményeket nyújtsanak a külföldi beruházóknak. A központi vezetés ugyanis komoly bevételektől esett el a külföldi tőkét becsalogatni szándékozó helyi kormányzatok mohósága miatt. Egyes közgazdászok úgy vélik, hogy a rendelet előhírnöke a bonyolult adórendszer felülvizsgálatának is. A vegyes vállalatok Kínában 30-50 százalékos nyereségadót fizetnek, tevékenységüktől függően. Az öt, hivatalosan is elismert különleges gazdasági övezetben viszont a profitnak mindössze 15 százalékát kell adóban befizetniük, és bizonyos magas innovációjú iparágak további jelentős kedvezményeket élvezhetnek. Nyugati szakértők úgy vélekednek, hogy a mostani rendelet semmiképpen sem vonatkozhat a különleges övezetekben külföldi részvétellel létrejött vállalkozásokra. Az adóhatóság elsősorban azokat a területeket kívánja célba venni, ahol a helyi vezetők a központ akaratát semmibe véve megtoldották a hivatalosan is járó adókedvezményeket, az azonban kérdéses, hogy Peking érvényt tud-e szerezni rendeletének. (Reuter)