Világgazdaság, 1990. november (22. évfolyam, 209/5467-230/5488. szám)
1990-11-16 / 220. (5478.) szám
A SZÁMÍTÓGÉP KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE Ígéretes érdekvédelmi képviselet az USA-ban A számítógépek használata miatt keletkező egészségügyi ártalmak egyre szélesedő köre nehéz feladatok elé állítja az amerikai kormányszerveket és hatóságokat, mert a dolgozók képviselői egyre hatékonyabb védelmet követelnek. A munkavállalók egyik érdekvédelmi szervezete szerint túl gyors a műszaki fejlődés ahhoz, hogy valamennyi következményét előre fel lehetne mérni. A munkáltatók és általában az üzleti világ viszont tiltakozik az ellen, hogy hatósági szinten valamilyen szabályozás bevezetésével próbálkozzanak. A szaporodó panaszok láttán azonban a politikusok végül is arra kényszerülnek, hogy komolyan foglalkozzanak a problémával. A panaszok mögött álló jelenségekre már korábban felfigyeltek, így az azonosításukra már egy ideje elterjedt a „gyakori igénybevétel miatti károsodás” (Repetitive Strain Injuries - RSI) megnevezés. A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy az amerikai munkaügyi statisztikák szerint 1988- ban az összes munkahelyi egészségkárosodásnak közel felét képviselték az ilyen esetek, szemben az 1981-ben kimutatott 18 százalékos aránnyal. A többnyire alkar- és kézfájdalmak formájában jelentkező betegség ugyan számos más foglalkozási ágnál - így az áruházi pénztárosoknál, a telefonközpontok kezelőinél és a henteseknél - is jelentkezik, az utóbbi időben azonban mégis tipikusan számítógépes ártalom formájában bukkan fel. Ennek megfelelően titkárnők, adatbevitellel foglalkozó szakemberek és elektronikus rendszerrel dolgozó újságírók panaszkodnak egyre többet a monoton igénybevétel nyomán jelentkező ártalmakra. Ezeket általában a gyors gépelésre, a nem megfelelő irodabútorokra és egyes esetekben az alkalmatlan billentyűzetekre vezetik vissza. Az USA-ban máris több millió dolláros kártérítési perekről beszélnek, amelyeket billentyűzetgyártó cégek ellen indítottak. A betegségek többnyire ínhüvelygyulladás és kézidegbántalmak formájában jelentkeznek. (Krónikus esetekben a dolog odáig fajulhat, hogy az érintett személy kénytelen elhagyni a pályát.) Az egyre nyilvánvalóbbá váló gondok megelőzésére az USA keleti partvidékének egyik helyhatósága még 1988-ban kísérletet tett arra, hogy törvényi úton szabályozza az ilyen tevékenység végzésének feltételeit. Ez a kezdeményezés azonban meghiúsult, mert az egyik bíróság illetéktelennek minősítette a helyi irányító testületet a probléma felvetésére. Mivel azonban a panaszok ismét sokasodnak, a San Franciscót és környékét igazgató helyhatóság a maga részéről ismét napirendre tűzte a kérdést. A közvélemény érintett része arra számít, hogy ez a szabályozás előbb-utóbb precedens értékűvé és általános hatályúvá válik. Az előzetes értesülések szerint a San Franciscó-i helyi kormányzati szervek előírják majd, hogy a billentyűzeten dolgozók részére szabályos időközönként szüneteket kell engedélyezni, és mindenütt be kell szerezni a kívánalmak szerint változtatható bútorokat. A munkáltatók és az ilyen pótlólagos ergonómiai beruházásokra kényszerülő cégek természetesen tiltakoznak az új előírások ellen. (Reuter) / 1990. november 16. ELEKTRONIKA 9 A lemeztársaságok támogatását élvezve Hagyományos kazetta a Philips új digitális magnetofonjában A Philips a nyáron szűk körben már bemutatta analóg kazettával működő digitális magnetofonját (VILÁGGAZDASÁG, 1990. júnus 22., 7. oldal), és jó előre igyekezett a nagyobb lemeztársaságok képviselőinek támogatását elnyerni, miután ezek a cégek meglehetősen sikeresen tudták megakadályozni a „tisztán” digitális kazettás magnó (DAT) piacra jutását. A digitális technika elterjesztése a saját hangfelvételek készítésében ugyanis ma már nem is annyira műszaki és piaci, mint inkább jogi kérdés. Emlékeztetőül: a mintegy három évvel ezelőtt bemutatott DAT-prototípusok azonnal kiváltották a lemeztársaságok heves ellenkezését. Közismert, hogy a digitális technikával készült felvétel minőségromlás nélkül tovább másolható, és minden egyes kópia további másolási sorozat forrása lehet. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint hogy a kompaktlemezek (CD) anyaga változatlan hangzáshűséggel „eltulajdonítható” - ráadásul jogdíjfizetés nélkül. Az alig megindult CD-eladások jövedelmét féltő és nem csekély gazdasági befolyással bíró - lemeztársaságok hosszas vita után rá tudták szorítani az elektronikai gyártókat egy másolásgátló áramkör kötelező beépítésére. Az SCMS rövidítéssel jelölt eszköz digitális hangforrásokból - így CD-ről is - egy felvételt még lehetővé tesz, ám a másolat további sokszorosítását meghiúsítja. Egyelőre aligha mérhető fel, hogy a kompaktlemezekről egyenként készíthető, minőségromlás nélküli otthoni felvételek milyen mértékben fogják befolyásolni az előbbiek forgalmát, a lemezipar mindenesetre beéri ezzel a korlátozással. A vita azonban jó három évig gyakorlatilag lehetetlenné tette az egyébként már sorozatgyártásra érett DAT-magnók piacra jutását. A forgalmazás tavaly indult meg, de a 2000 dollár körüli átlagárú készülékek csak az elkötelezett - és jómódú - zenerajongók érdeklődését váltották ki. Az elhúzódó egyeztetés érlelhette meg a gondolatot a Philipsben: a japánokhoz való felzárkózás helyett egyéni utat választ. Ebben két dolog is motiválta. Egyrészt az ő nevéhez fűződik a jelenleg is használatos magnókazetta kifejlesztése a 60- as években, és érthető, hogy e termék piaci jelenlétét mind tovább fenn akarja tartani. Másrészt a fogyasztói elektronikának szinte klasszikussá vált alaptörvénye az, hogy a minőségi többletet nyújtó új szolgáltatás illeszthető legyen a már meglévő rendszerekhez, még akkor is, ha az új megoldás egyébként jóval egyszerűbben lenne kivitelezhető. Szakmai körökben közismert, hogy például a színes televíziózás műszakilag a jelenleginél kevésbé bonyolult eszközökkel is megoldható lett volna, ám ügyelni kellett a vételre a már meglévő fekete-fehér készülékeken is. A Philips szerint az új digitális magnetofonoknál nem szabad lemondani a fogyasztók tulajdonában lévő hatalmas kazettatömeg felhasználhatóságáról. A meglévő analóg felvételek természetesen ettől semmivel sem fognak jobban szólni, de a kazettákra új műsor is fölvehető, immár sokkal jobb minőségben. A holland cég 1992-re ígéri DCC (Digital Compact Casette) jelű rendszerének piacra jutását. Az ötlet máris elnyerte számos jelentős lemeztársaság támogatását - köztük magától értetődően a 80 százalékban a Philips tulajdonában lévő Poly-.Gram cégét is, ezek állítólag kompakt kazettára digitális úton fölvett hanganyagokkal segítik majd az új készülék népszerűsítését. A nyár elején tartott bemutatón a Warner Brothers lemezcég képviselője még óvatosan nyilatkozott a fejlesztésről, amelynek eredményeként szerinte az analóg kazettákéhoz képest sokkal jobb hangzás nyerhető majd, a CD-t viszont ebben nem sikerült utolérni. Kérdés, hogy a DCC-magnóknak Philips által jelzett 500 dolláros ára elég vonzó lesz-e a pillanatnyilag drágább DAT- készülékekkel szemben. A japánok szerint az utóbbiak nyilvánvalóan mind olcsóbak lesznek; egyesek tudni vélik, hogy a szemfüles vásárlók Tokióban már 625 dollárnak megfelelő árért is szert tudnak tenni DAT- magnetofonra. „Mire a DCC megjelenik - mondják -, talán már ennek is csak a felébe fog kerülni.” A DCC másik hátránya, hogy a hagyományos kazetta felhasználása miatt korlátozott a miniatürizálás lehetősége. A DAT- kazetta mérete 8 egymásra helyezett hitelkártyáéval egyezik meg, és 4 órányi műsor vehető rá föl. Kapható már a Walkman méretű DAT-magnó is (egyelőre méregdrágán), és a japánok állítólag dolgoznak az ennél is kisebb változaton. A kétkedő elemzők szerint nincs másról szó, mint hogy a pénzügyileg nem túl kiegyensúlyozott helyzetű Philips egyszerűen nem tudna eleget költeni saját DAT-változatára, ezért döntött a konvencionális kazettával épülő digitális rendszer mellett. Újdonságához a jelek szerint meg tudta nyerni a lemeztársaságok jóindulatát, mely utóbbiak a múlt századi géprombolókhoz hasonlóan mély ellenszenvvel néznek a fogyasztóknak komoly minőségi többletet nyújtó DAT-technikára. K. L. Európa legnagyobb szórakoztatóelektronikai cége, a hollandiai központú Philips továbbra is kitart az analóg magnókazetta mellett, és ezt az olcsó hanghordozó eszközt kívánja a digitalizálás szolgálatába állítani. Ezzel a multinacionális vállalat kitart a japánokétól alapvetően eltérő fejlesztési út mellett a mágneses hangrögzítésben, az iparág hagyományai szerint ugyanis az új megoldásnak illeszthetőnek kell lennie a meglévő eszközökhöz. Kisméretű zsebtelefon a Fujitsutól A japán Fujitsu egyik részlege ingzsebben is elférő, minden eddiginél kisebb celluláris telefont mutatott be a közelmúltban. A cég által a világ legkisebb és legkönnyebb hordozható telefonjának minősített készülék súlya mindössze 290 gramm. A Pocket Commander típusnévvel ellátott eszközzel az volt a konstruktőrök célja, hogy a celluláris telefont megszabadítsák azoktól az eddigi korlátoktól, amelyek óhatatlanul együtt járnak az autóba szerelt, illetve az aktatáskás változatokkal. A készüléket egy időben mutatták be az Egyesült Államokban, Japánban és Kanadában. Los Angelesben már egy héten belül kapható lesz, Amerika-szerte való értékesítését pedig jövő év első három hónapjában kezdik el az USA-ban. A gyártó által ajánlott kiskereskedelmi ár 1195 dollár lesz. (Reuter) AMERICAN ]EXPRESS BANK Kínálja Önnek Szolgáltatásait, - a vagyonkezelés sokféle módozatát, - az export-import műveletek zökkenőmentes bonyolítását. 1010 BÉCS, KÄRNTNERSTRAßE 21-23. Itt található az Ön American Express Bankja. Itt bonyolítják a magánszemélyek vagyonával és befektetéseivel kapcsolatos összes kereskedelmi és pénzügyi műveletet is. A Bank a lekötött betétek széles skáláját ajánlja ATS-ben, USD-ben és DEM-ben. Nyitva tartás: Hétfő-Péntek 8-12 ÓRÁIG. ♦ Világméret • Világszínvonal: 1' 3°