Világgazdaság, 1991. január (23. évfolyam, 1/5507-21/5527. szám)
1991-01-10 / 6. (5512.) szám
2 KÜLGAZDASÁG - VILAGGAZDASAG ALKU A KÖZPONTBAN, KONFRONTÁCIÓ A VÉGEKEN (Folytatás az 1. oldalról) Amint azt Jelcin a közelmúltban az Izvesztyija hasábjain kifejtette, a legnagyobb tagköztársaság befizetései a központi kasszába következőképpen alakulnak: 23,4 milliárd rubellel járulnak hozzá az össz-szövetségi kiadásokhoz, ezen felül az olaj- és gázipartól befolyó adók fele, azaz 15 milliárd, és a külkereskedelmi adók fele, azaz 38 milliárd is a központot illeti. Az egyéb kisebb tételekkel együtt így az orosz befizetések 78 milliárd rubelt tesznek ki az idén, vagyis Jelcinéknek 40 milliárdot sikerült lefaragniuk a tavalyi hozzájáruláshoz képest. (Az össz-szövetségi költségvetés a tavalyi 508 milliárdnyi kiadás és 452 milliárdos bevétel (VILLÁGGAZDASÁG november 27., I. oldal) után az idén csupán 275 milliárdnyi kiadást és 250 milliárdnyi bevételt irányoz elő, tekintettel a köztársaságoknak leadott hatáskörökre.) Konvertibilis valutából a várhatóan 22 milliárd rubelnyi lesz az idén a Szovjetunió bevétele - mondotta Sztyepan Szitarjan, a külgazdasági állami bizottság elnöke szerdán a parlamenti bizottsági vitában. Ennek egy része a köztársaságok és a vállalatok pénztárába vándorol, és a központnak így csak 7,6 milliárd marad, szemben a tavalyi 17 millárddal. Szitarjan szerint a külföldi országoknak nyújtott segélyek 400 millió rubelt tesznek ki, ebből 280 millió jut Afganisztánra. Ami a balti „frontot” illeti, Edgar Savisaar észt miniszterelnök, aki tegnap Moszkvában beszélt Jazov hadügyminiszterrel, még kedden kijelentette: a balti köztársaságokban nem tudják és nem is akarják megoldani január 13-áig a vonakodók besorozását. (Hasonlóan foglalt állást a lett vezetés.) Észtországban a függetlenség kikiáltása óta 8 ezer fiatal jelentkezett alternatív szolgálatra, és ők jelenleg építkezéseken kórházakban dolgoznak, s a tallini kormány nem adja át őket a megszálló csapatoknak tekintett szovjet fegyveres erőknek. A litván helyzetet bonyolítja, hogy nincs kormány, miután a parlament visszavonatta Landsbergis elnökkel az élelmiszerárak 3-5-szörös emelését, ezzel megbuktatta a politikailag mérsékeltnek tekintett Prunskiene eddigi miniszterelnököt sokat bírált sokkterápiáját. Lapzártakor a vilniusi rádió adását megszakítva közölte, hogy egy ejtőernyősökkel megrakott szállítógép landolt a repülőtéren és felszólította a lakosságot, aki csak tud, menjen a Parlamenthez. A TASZSZ híradása szerint a szovjet honvédelmi minisztérium szóvivője cáfolta, hogy a csapatok küldésének bármi más célja lenne, mint a sorozás végrehajtása. Osztrák áram Bohunice bezárásáért Ausztria meghatározott ideig hajlandó áramot szállítani Csehszlovákiának, ha Prága haladéktalanul bezárja az osztrák szakértők által biztonságtalannak ítélt, 880 megawatt kapacitású atomerőművét, egyszersmind vállalja, hogy nem épít újabb nukleáris erőművet. Hogy pontosan mennyi ideig tartana az áramszállítás, arról az osztrák kormány nem döntött, de azt kiszámolta, hogy az idei költségek 3,5 milliárd schillinget tesznek majd ki. A kabinet ülését követően Vranitzky kancellár a megállapodás további feltételeként említette, hogy a két ország közösen nekikezd környezetbarát erőművek építéséhez, és olyan új technológiák kimunkálásához, amelyek „föllendítik” az energiatakarékosságot. Jelezte, hogy a Bohunicénél kieső energiát nem csupán áramszállításokkal lehet kompenzálni, földgázexportról is lehet szó. Végezetül reményének adott hangot, hogy Bohunicét bezárják, ami az első lépést jelenti majd az általa elképzelt „középeurópai atomcsend” megteremtésében. (Az APA értesülése szerint legkésőbb január 25-ig átnyújtják Marián Calfa csehszlovák miniszterelnöknek az erőmű bezárására, illetve az áramszállításokra vonatkozó ötpontos osztrák kormányprogramot.) De hogy Bohunicét hamarosan rozsda marja-e (mármint attól, hogy nem használják), az egyelőre több, mint kétséges. Bécsben úgy hírlik, hogy a csehszlovák ökológiai intézet titkos jelentést készített a prágai kormányfőnek, s a kérdéses létesítményt legalább 1995- ig üzemképesnek minősítette. Méghozzá nem csupán csehszlovák szakértőkre, hanem a Siemens és a Westinghouse embereinek a véleményére is alapozva. Szerintük kisebb, 1992-ig megteendő biztonságjavító intézkedések után 1995-ig működtethető az erőmű. De ha a Westinghouse 580 millió dolláros, ötéves „feljavító” programját valósítják meg, akkor a bohunicei reaktorok addig élnek, amíg - természetes úton - meg nem halnak. Folyik a kötélhúzás. Az osztrák energiafőnökök jó alkalmat látnak Bohunicében az egyébként is elengedhetetlennek ítélt beruházások, amúgy elnapolásra szánt fejlesztések keresztül- hajtásához. A politikusok egymással civakodnak, melyikük az egyedüli hiteles környezetvédő. Az osztrák patikusoknak pedig, mintha nem lennének elegek a téli megfázások, a gyógyszertárakban tülekedő érdeklődőkkel kell megvívniuk, hogy mikor kezdik meg a jódtabletták kiosztását. Ezekből ugyanis minden osztrák gyógyszertárnak december közepétől komoly készletet kell kiépítenie. F. Zs. ROMLOTT AZ OSZTRÁK CÉGEK FIZETÉSI MORÁLJA Földvári Zsuzsa jelenti Bécsből: Romlott, persze nem magyar mértékkel mérve, az osztrákok fizetési morálja 1990 második felében. A fizetési késedelmek terjedéséből a KSV (Kreditschutzverband von 1870) az első felét véli kiolvasni a konjunktúra lanyhulásának. A legpontosabb fizetők továbbra is a cipő, a bőr-, a szőrmeipar, a szállítás, a játék- és sportszergyártás vállalatai, a leglustábbak pedig a nyomda- és papíripari cégek. Ez utóbbiak „rossz magaviseletét” a KSV a nagyon kemény ágazaton belüli versennyel magyarázza, s azzal, hogy aránytalanul sok cég települt le Kelet-Ausztriában. A szégyentábla második helyére a gépipar és a kohászat került, s romlott a gépkocsi- és kerékpáralkatrészeket gyártó szektor helyezése is. Átlagosan jól fizető ellenben az építőipar. Ami a magánszemélyek fizetési készségét illeti, pozíciójuk javult az előző félévhez képest, s ez főleg a kedvező foglalkoztatási, jövedelemszerzési helyzetnek tulajdonítható. Ezzel összefüggésben azonban nőtt a lakosság kockázatvállaló kedve is a korábbinál nagyobb hitelek fölvételére. Regionálisan tekintve az inkasszóstatisztikákat, Felső- Ausztria és Stájerország kivételével valamennyi tartományban romlott a fizetési fegyelem. A banlistát Bécs vezeti 9500 esettel, 222 milliós követeléssel, a második helyen Alsó- Ausztria áll 114 millió schillinget jelentő 5600 üggyel. A leginkább megbízható adós Burgenland és Vorarlberg. Brüsszel költségvetési fegyelmet kér Görögországtól a hitelekért cserébe Az Európai Közösség brüszszeli végrehajtó bizottsága még mindig nyomást gyakorol Görögországra annak érdekében, hogy az athéni kormány csökkentse kiadásait és tökéletesítse az adók behajtását, ha meg akarja kapni a kétmilliárd ECU-s (2,7 milliárd dolláros) gazdaságstabilizációs hitelcsomagot a közös kasszából - közölték a Reuterrel a tárgyalásokhoz közel álló források. Henning Christophersennek, a brüsszeli bizottság pénzügyekért felelős tagjának szóvivője nem volt hajlandó kommentálni azokat a sajtóértesüléseket, mely szerint főnöke pontos információkat kért a görög kormánytól, hogy az miként akarja visszafogni az államháztartás hitelfelvételeit. Görögország a gazdaságstabilizációs hitelért tavaly novemberben folyamodott Brüszszelhez. A bizottság a görög gazdasági stratégia hiányosságait december elején kezdte el feszegetni, amikor Christophersen az EK 1990/91-es gazdasági előrejelzését ismertetve felhívta a figyelmet arra, hogy a tagországok közül Görögország néz a legnagyobb költségvetési hiány és a leggyorsabb infláció együttes veszélye elé. Az athéni kormány nemrég hozta nyilvánosságra költségvetéstervezetét, amelyben 1,2 százalékos gazdasági növekedés mellett 17 százalékos inflációt és a bruttó hazai termék (GDP) 16,6 százalékára rúgó költségvetési hiányt valószínűsít. (Reuter) 1991. január 10. Amerikai hitelgarancia Moszkvának - és feddés a balti lépésekért A Fehér Ház szóvivője ugyanaznap figyelmeztette Moszkvát - rég hallott éles hangon - a balti államok és több más tagköztársaság katonai megfélemlítése miatt, amikor garantálta számára a decemberben megajánlott élelmiszer-vásárlási hitelt. Elemzők ezt a kettősséget úgy értelmezik, hogy Washington a politikai retorikán kívül egyebet nem kíván tenni az önállósodó köztársaságokért, talán nem is kedve ellen való a központ kísérlete a birodalom szétesésének megakadályozása. Négy napig tartó tárgyalássorozat után az USA és a Szovjetunió képviselői kedden állapodtak meg az amerikai agrárcikkek vásárlását szolgáló hitelgaranciáról. Az egymilliárd dolláros hitelt még december elejénajánlotta föl Washington Moszkvának, ez azonban - tekintve a Szovjetunió jelenlegi pénzügyi helyzetét csak az amerikai fél hitelgaranciájával megtámogatva váltható tényleges áruvásárlásra. A megbeszélés technikai okokból húzódott el az amerikai küldöttség vezetője szerint. A szovjet fél először kap hitelt a Commodity Credit Corporation által kezelt, úgynevezett GSM-102-es program keretében. (Az eddigi kedvezményes, de készpénzes amerikai gabonaeladások az amerikai mezőgazdasági minisztérium közvetlen illetékességébe tartozó exportösztönzési - EEP - program keretében zajlottak.) A másik időrabló tényező az volt, hogy a szovjetek a felajánlott összeg egy részéből a szállítási költségeket akarták fedezni - erre a GSM-hitelek elvben nem használhatók fel. A „különleges körülményekre való tekintettel azonban az amerikaiak elfogadták, hogy egy viszonylag szerény hányadot - 50 millió dollárt - az elszállításra lehet költeni. A megajánlott 1 milliárd dollárból Moszkva 900 millióra kapott hitelgaranciát, a fennmaradó 100 millióról később állapodnak meg. Az összeg egyes agrárcikkek szerinti felosztása „lényegében a várakozásokat tükrözte” - ez az USA gabonaexportőreit tömörítő szövetség vezetőjének véleménye -, de sok szállító csalódásának adott hangot. Mindenekelőtt a csirkeexportőrök, akik mindössze 25 millió dolláros szállítást tudnak majd hitelre lebonyolítani. Takarmánygabona vásárlására 530 millió, búzára és búzalisztre 165 millió, szójadarára és egyéb fehérjedús takarmányra pedig 130 millió dollár fordítható. Ez utóbbi keltette a legnagyobb meglepetést, miután ebből a pénzből legfeljebb 650 ezer tonnát tudnak majd a szovjetek vásárolni, szemben a szakma által remélt egymillió tonnával. A hitelgarancia segítségével importálandó gabonát Moszkva - hasonlóan a korábbi kedvezményekhez - betudhatja majd a felek közti gabonaegyezmény teljesítésének részeként. Általános kereskedői várakozás szerint a szovjet partner sietve él majd a felkínált lehetőséggel, tartva annak esetleges visszavonásától. Már a hét elején igen aktív volt a chicagói gabonatőzsdén, és becslések szerint legalább másfél millió tonna amerikai kukoricát és 500 ezer tonna szójadarát kötött le. Jóllehet a most kapott hitelgarancia csak a január 8-a utáni ügyleteknél érvényesíthető, vannak olyan feltételezések, hogy az említett vásárlások hivatalos bejelentését addig húzzák majd az eladók, hogy ezekre a tételekre is ki lehessen terjeszteni a biztosítékot. Moszkva egyébként ezekkel a vásárlásokkal a gabonegyezmény 1990-re vonatkozó vásárlási kötelezettségéből még fennmaradó részt teljesítette. K. L. Német vállalatok fegyverszállítása Irakba? Németországban vizsgálat indult hét vállalat ellen, mert állítólag megsértették az Irakkal szemben elrendelt kereskedelmi embargót. A magát és a cégeket megnevezni nem kívánó bonni kormányhivatalnok nem erősítette meg azt a feltételezést, miszerint a szóban forgó cégek szerepelnek-e azon az újabb listán, melyet a washingtoni kormányzat adott át Bonnak az embargót kijátszó német vállalatokról. A Die Welt című napilap beszámolt arról, hogy a washingtoni külügyminisztérium szerint további 19 német cég szegte meg a kereskedelmi tilalmat, s szállított egyebek mellett hadászati cikkeket Iraknak. Washington egyszer már adott ilyen listát Bonnak, tavaly decemberben, mintegy 50 német cég nevével. (AP-DJ) VARSÓ HÁROMÉVES IMF-MEGÁLLAPODÁSRA TÖREKSZIK Lengyelország gazdasági reformjának hatékony támogatása, valamint adósságállományának mérséklése végett hároméves hitelkeret-megállapodást szeretne kötni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - jelentette ki a Bielecki-kormány tagjelöltjeinek parlamenti meghallgatásai során Leszek Balcerowicz. A lengyel gazdasági program kidolgozója és irányítója várhatóan megtartja mind pénzügyminiszteri, mind miniszterelnök-helyettesi posztját. A parlament alsóháza, a szejm a tervek szerint holnap szavaz a kormány tagjainak kinevezéséről, Balcerowicz azonban kijelentette: más posztot a kormányban nem vállal, és lemond, ha nem folytathatja a sikeres, jóllehet fölöttébb fájdalmas gazdasági sokkterápiát. A gazdaságátalakító programot tavaly a fejlett tőkésországok és a Valutaalap együtt 1 milliárd dolláros valutastabilizáló alappal támogatták, ezenkívül az IMF további 715 millió dolláros kölcsönt nyújtott. Balcerowicz hangsúlyozta, hogy az IMF-fel kötendő új megállapodásnak a tavalyinál szélesebb területet kell felölelnie, ám ez irányú elképzeléseiről egyelőre nem közölt részleteket a lengyel parlament illetékes bizottságával. Hangsúlyozta, hogy az IMF segítsége „elengedhetetlen” lépés a nyugati kormányok meggyőzéséhez: engedjenek el Lengyelországnak a kamatokkal és hátralékokkal már 45,2 milliárd dollárra duzzadt adósságállományából. (A tartozások négyötöde a Párizsi Klubba tömörült hitelező kormányokkal szemben áll fenn.) A Gazeta Wyborcza, a Szolidaritás napilapja Janusz Sawickit, az adósságtárgyalásokat lengyel részről irányító kormánytisztviselőt idézve azt közölte, hogy Varsó nyugati hitelezői már késznek mutatkoznak némi adósságenyhítésre. Sawicki szerint „nem jelentene nagy problémát, ha például 10 százalékkal csökkentenék a lengyel adósságállományt”, ám hozzáfűzte: Varsó 80 százalékos adósságcsökkentésre szeretné rábírni hitelezőit. (Reuter) NYOLCVANNÉGY ÉPÍTÉSZETI PÁLYAMŰ AZ EXPÓBA Munkatársunktól: Szerdától öt napon keresztül ülésezik az osztrák fővárosban az 1995-ös világkiállítás építészeti versenyének zsűrije. Az Expo-Vienna AG által kiírt pályázatra 84 pályamű érkezett. A versenyre elsősorban osztrák és magyar építészeket hívtak meg, kezdőket is, nemzetközi hírű szakembereket is. A döntnökök munkáját az osztrák tudományügyi miniszter és Bécs illetékes városi tanácsosa irányítja. A mai lapszám szerkesztője: Salamon Gabriella . VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Alapító főszerkesztő: Gyulai István Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Elek János, Emőd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) A kiadványszerkesztőség vezetője: Gyulai István főszerkesztő Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Képviselő: Hudák Éva, Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR). Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIA 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet.