Világgazdaság, 1991. február (23. évfolyam, 22/5528-41/5547. szám)
1991-02-01 / 22. (5528.) szám
2 A Fehér Ház elismeri Kelet-Európa halmozottan hátrányos helyzetét Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia elismerést és támogatást érdemel, hiszen többszörös terhet visel: az elmúlt másfél év belföldi politikai és gazdasági átalakításának gondjai mellett meg kell birkózniuk az olajválság, az Öböl-háború következményeivel is - jelentette ki az MTI washingtoni tudósítójának Roman Popaciuk, a Fehér Ház helyettes szóvivője. A kérdésre, milyen lehetőségeket lát Washington e három országnak az iraki háborúból eredő veszteségeinek csökkentésére, a helyettes szóvivő kijelentette, hogy elsősorban multilaterális támogatásról lehet szó, amelyet a 24-es csoport, illetve az Öböl-országok koordinációs tanácsa kezdeményezhet. A vezető tőkésországokból álló G-24 képviselői szerdán üléseztek Brüsszelben, és arról határoztak, hogy ezentúl Románia is teljes jogú részese lehet a kelet-európai országok átalakulására szánt segítségnek. Az 1989 nyarán megindított kezdeményezés először csak Magyarországra és Lengyelországra vonatkozott, majd a kelet-európai változások mélyülésével kiterjesztették Csehszlovákiára, Jugoszláviára, Bulgáriára és a hajdani NDK-ra, Romániával szemben azonban - nem utolsósorban a bányászok tavaly júniusi bevetése miatt - fenntartásai voltak a huszonnégyeknek. Ez idő szerint nincs jele annak, hogy a programot ki akarnák terjeszteni a Szovjetunióra. A 24 ország képviselői rendszeresen találkoznak, a konkrét segélyprogramokat pedig az Európai Közösség brüsszeli bizottsága hangolja össze. Egyelőre nem tudni, Románia milyen segítséget kaphat, a konferenciához közel álló források szerint ugyanakkor Bukaresttől a bolgár egymilliárd dolláros segítségkéréshez hasonló méretű kérelemre számítanak. Románia eddig konkrétan 90 millió ECU-t (124 millió dollárt) kért rendkívüli energiasegélyként, s ugyanilyen célra Bulgária 70 millió ECU-höz (96 millió dollárhoz) szeretne hozzájutni. (Magyarország segélyéről lásd másik írásunkat.) A tanácskozás alkalmából a huszonnégyek összegezték: eddig 27,5 milliárd ECU (39 milliárd dollár) segítséget helyeztek kilátásba a kelet-európai országok számára. (Ez a kötelezettségvállalás több évre szól, s csak az összeg töredékét folyósították eddig.) Ebből 5,683 milliárd ECU vissza nem térítendő segély, 9,072 milliárd ECU kölcsön, 8,16 milliárd ECU az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alaptőkéjéhez való hozzájárulás, és 4,563 milliárd az EK bankján (az Európai Beruházási Bankon), a Világbankon és más nemzetközi szervezeteken keresztül fölajánlott hitel. A brüsszeli bizottság pedig a konferencia alatt jelentette be, hogy 28 millió dolláros programmal támogatja a kelet- és nyugat-európai vállalatok közti vegyes vállalatok létrejöttét. (Reuter, AP-DJ, MTI) Rendkívüli felhatalmazás a török kormánynak? Az Öböl-háború kitörését követő napokban a frontállamnak minősülő Törökországban a lakosság tömegesen vette ki takarékbetéteit, és a tőzsdei árfolyamok is megrendültek. Jegybanki források szerint a kivett betétek fele a múlt héten már visszatért, az isztambuli tőzsde pedig január 23-án már nem reagált Bagdad azon bejelentésére, hogy Törökország is agressziót követ el Irak ellen, amikor légibázisait az amerikai repülőgépek rendelkezésére bocsátja. Nem tudni viszont, hogyan hatott az a hír, hogy Bagdad állítólag mozgatható rakétaindító állványokat telepített a török határ közelébe, indításra kész föld-föld rakétákkal, és megerősítette ottani szárazföldi csapatait is. Törökországban tavaly látványos gazdasági expanzió zajlott. Nemcsak az ipari termelés bővült erőteljesen, hanem a mezőgazdaság is hamar kilábalt az aszály okozta nehézségekből, s 1990 első kilenc hónapjában a bruttó nemzeti termék (GNP) éves szinten 9,1 százalékkal gyarapodott. Azt azonban nem lehet tudni, az Öböl-háború miatt mekkora kár éri a török gazdaságot, amelynek a tavalyi gyors növekedés ellenére súlyos feszültségekkel kell számolnia. 1990 első 11 hónapjában a folyó fizetési mérleg 2,3 milliárd dolláros deficitet mutatott, és a külkereskedelmi hiány az egy évvel azelőttinél 120 százalékkal magasabb, 8,8 milliárd dollár volt. Márpedig az elhúzódó háború erősen megnyirbálhatja Törökország jelentős idegenforgalmi valutabevételeit, amelynek nagysága 1990 első 11 hónapjában elérte a 3,3 milliárd dollárt. Az ankarai kormány a katonai kiadások emelkedése miatt a központi árellenőrzésű termékek drágítását is tervezi - közölte a Reuterről egy neve elhallgatását kérő kormánytisztviselő. Turgut Özal államfő elé olyan javaslat került, amelyben szerepel a vasúti és légi közlekedés fuvardíjainak, az elektromos áram, a papír, a cukor és a tea árának azonnali emelése. (Ankara egyébként nem közöl hivatalos adatokat arról, hogy Kuvait augusztus 2-i iraki elözönlése óta mennyit fordított katonai kiadásokra.) A Reuter arról is értesült, hogy a héten a parlament elé terjesztenek egy olyan törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt paarlamenti jóváhagyás nélkül rendeletek alkotására. Üzletemberek máris azzal vádolják a kormányt, hogy felfüggeszti az adósságtörlesztést a magánszektornak, a baloldali Cumhuriyet napilap pedig azt állítja, hogy az állam „eltulajdonítja” a jól dolgozó állami vállalatok nyereségét. A török államháztartás finanszírozási nehézségeit mutatja, hogy az 1991-es költségvetés 20 050 milliárd líra (6,7 milliárd dollár) hiánnyal számol, ami több mint kétszerese a tavalyi 9400 milliárd lírás deficitnek. Emellett Törökországnak az idén hatmilliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie, és a gazdaságpolitikai célok között szerepel a 60 százalékos infláció leszorítása is. (Reuter, MTI) VILAGGAZDASAG Lesújtó prognózis a kelet-európai gazdaságról A kelet-európai államok gazdasági teljesítménye 1991- ben tovább zsugorodik. Bulgáriának, Romániának, a Szovjetuniónak és Magyarországnak az 1990-eshez hasonló recesszióra kell felkészülnie, Csehszlovákiában pedig kirívó lesz a visszaesés - áll az összehasonlító gazdasági tanulmányokkal foglalkozó bécsi intézet legújabb jelentésében. Az intézet számításai szerint a kelet-európai országokban - a Szovjetunió nélkül, de Kelet- Németországot beleszámítva - az ipari termelés közel 20 százalékkal, a nemzeti termék csaknem 14 százalékkal esett vissza 1990-ben. „A térség” összmutatója - Jugoszlávia és a Szovjetunió eredményét is beleértve - az iparban 9, a nemzeti termékben 6 százalékos csökkenést jelez. Az ipari termelés a Szovjetunióban 5, a nemzeti termék 3 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Ezt ugyan a jelentés „mérsékelt” jelzővel illeti, de megjegyzi, hogy az összkép a Szovjetunióban katasztrofálisan fest. Az ellátási hiányosságokat főleg az elosztási hálózat összeomlása idézte elő — állapítja meg a bécsi dokumentum. Az 1991-es év esélyeiről szólva az intézet szerint a legbiztatóbb jelek Kelet-Németországban mutatkoznak. Ott az év második felében az ipari termelés akár növekedhet is. Lengyelországban a keresletet visszafogó politika folytatása el fogja nyomni a szerkezeti átalakítást elősegítő impulzusokat, s stagnálással kell számolni. A többi kelet-európai ország számára sem ért véget az átmenet. Az idén vagy erősebb lesz a visszaesés a tavalyinál (Csehszlovákia), vagy az 1990-eshez hasonló (Magyarország, Szovjetunió, Románia, Bulgária) - állapítja meg a bécsi dokumentum, amely az alábbi táblázatban foglalta össze kutatásai eredményét. ELŐFIZETÉS!!! A VILÁGGAZDASÁG a következő bankszámlaszámra történő átutalással fizethető elő: Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámla. A HELIR címe: 1900 Budapest XIII, Lehel út 10/a. A VILÁGGAZDASÁG ezen kívül bármely postahivatalnál is előfizethető. Kelet-Európa teljesítménye 1990-ben Ország Ipari term. Nemz. term. (százalék) (százalék) Bulgária -13 -12 Csehszlovákia -3,5 -3 Magyarország -10 -5 Kelet-Németo. -29 -22 Lengyelország -25 -17 Románia -21 -15 Kelet-Európa -19,5 -13,8 Szovjetunió -5 -3 Jugoszlávia -10,6 -10 Egész térség -9,3 -6,3 (MTI) Németország tovább szépíti a háborúban játszott szerepét Az NSZK 800 millió márkát ad Nagy-Britanniának, hogy segítse háborús kiadásai finanszírozását, emellett katonai felszereléseket is szállít neki - közölte Genscher német külügyminiszter, miután Bonnban brit kollégájával Hurddel tárgyalt. Az összeg megfelel a brit elvárásoknak, London már korábban jelezte, az USA-nak adott összegek egytizedére tart igényt. (Kedden az NSZK 5,5 milliárd dollárt ígért az USA-nak, abriteknek adott összeg mintegy 500 millió dollárnak felel meg.) A britek a tokiói külügyminsztérium szóvivője szerint Japánt is kérték, adjanak több pénzt háborús terheikhez. A szóvivő szerint azonban - a Japánban komoly politikai vihart kiváltó 9 milliárd dolláros kormányajánlaton felül - Tokió nem kíván több hozzájárulást adni, s az összeget a tavaly felállított öbölbeli együttműködési alapnak folyósítja, az majd eldönti, hogyan osztja el a pénzt. Az NSZK - mint Kohl kancellár szerdai beszédéből is kiderült - igyekszik bizonyítani, hogy kész komoly terhet magára vállalni a háborús erőfeszítésekből, ezt jelzi az Izraelnek kilátásba helyezett, egyes hírek szerint 1 milliárd márkát is elérő, főleg katonai célú segítség is. Genscher a BBC-nek adott szerda esti nyilatkozatában visszautasította a szemrehányásokat, s a szövetséges ügyhöz való legfontosabb német hozzájárulásnak a két évtizedes keleti politikát nevezte. Ez volt jórészt a kiváltója a kelet-európai változásoknak - mondta -, s ezek tették lehetővé, hogy a nemzetközi közösség hatékonyan szállhat ma szemben Irakkal. (Ezzel - némi egyszerűsítéssel - lényegében a német politika érdemének minősítette a világ megosztottságában bekövetkezett változásokat, s azt, hogy Kuvait elfoglalása ügyében a Szovjetunió nem állt Irak oldalára.) Ami a háború és a német belpolitika összefüggéseit illeti: az ellenzéki szociáldemokraták csütörtökön megvádolták Törökországot, hogy hatalmi szerepének növelésére akarja felhasználni a háborút, s figyelmeztették a bonni kormányt, meg ne próbáljon Törökország védelmében harcba lépni a parlament jóváhagyása nélkül. Szemben az amerikai, a brit, a francia vagy az olasz kormánnyal, az NSZK-ban, ahol a háborúellenes hangulat különösen erős, a kormány nem kérte ki hivatalosan a parlament támogatását a válságban tanúsított politikájához. Vogel, az SPD vezetője parlamenti felszólalásában bírálta Kohlnak azt a keddi döntését, hogy katonai egységeket küld a NATO-tag Törökországba, s arra figyelmeztetett, a katonai szerepvállaláshoz a parlament kétharmadának egyetértése szükséges, így az SPD, amely attól tart, Ankara támogatásával az NSZK és a NATO egésze belesodródhat a háborúba, meggátolhat egy ilyen parlamenti döntést. Vogel, a Reuter jelentése szerint, kihagyta beszédéből azt, az írásos formájában még szereplő fordulatot, amelyben Özal török miniszterelnököt területszerzési törekvésekkel vádolja, de még ebben az enyhített megfogalmazásban is tápot adhatott Irán, Szíria (és persze Irak) hasonló aggodalmainak. No meg - ami nyilván célja volt - kellemetlen helyzetbe hozta Kohlt, akinek az NSZK NATO- beli kötelezettségeinek megerősítésével és az ígért soron kívüli katonai segítséggel épp most sikerült helyreállítania a mármár megromlott német-török viszonyt. (Reuter, AP-DJ, MTI 1991. február 1. Gyorsan növekedett tavaly a lengyel magánszektor (Folytatás az 1. oldalról) Lengyelország már jó ideje sürgeti a reformok könnyebbé tételéhez adósságállományának csökkentését, amiről a hét vezető tőkésország múlt heti New York- i találkozóján elvi megegyezés is született (VILÁGGAZDASÁG, 1991. január 23., 1-2. oldal), vita most már arról folyik, hány százalékos legyen a tartozások mérséklése (VILÁGGAZDASÁG, 1991. január 30., 2. oldal). A Párizsi Klubba tömörült hitelező kormányok egyelőre a velük szembeni mintegy 34-35 milliárd dollár 40 százalékának elengedésére hajlanak, és nem tartják elfogadhatónak a lengyel kormány által kért 80 százalékos elengedést. Janusz Sawicki, az adósságtárgyalásokat lengyel részről irányító pénzügyminiszterhelyettes legújabban kijelentette, Varsó nem szeretné, ha az elmaradt kamatokat tőkésítenék. Ezzel - hangsúlyozta - az ország jelenleg 46,1 milliárd dolláros adósságállománya az ezredfordulóra 106 milliárdra emelkedne. Hozzáfűzte, 1981 óta - amióta Lengyelország nem finanszírozhatta új hitelekkel törlesztéseit, s ezért gyakorlatilag nem teljesítette fizetési kötelezettségeit, hanem átütemezett - elsősorban a kamatok tőkésítése következményeképp szinte megduplázódott az akkor 25,5 milliárd dolláros adósságállomány. Sawicki szerint az adósságállomány csökkentésében az adósságért részvényt ügyletnek kellene teret adni, és közölte, hogy Varsó nem kívánja tartozásai rendezésére felhasználni a tavalyi 3,8 milliárd dolláros kereskedelmi többlettel 5 milliárd dollárra duzzasztott valutatartalékait. (Reuter, AP-DJ, MTI) A brit kormányfő bízik az infláció letörésében John Major brit miniszterelnök a The Times tegnapi számában megjelent interjújában ismét bizakodását fejezte ki abban, hogy - „ha semmi teljesen váratlan dolog nem történik” - 1991 negyedik negyedévére éves szinten 5,5 százalékra sikerül leszorítani az inflációt a jelenleg 9,3 százalékos ütemről. Optimizmusa ellenére megerősítette, hogy a kormány gazdaságpolitikájának első számú ellensége továbbra is az infláció marad. Ezzel kapcsolatban kizárta az elhamarkodott kamatcsökkentés lehetőségét, hozzáfűzve, hogy az Európai Monetáris Rendszer (EMS) valutaárfolyam-lebegtetési rendszerébe való belépés olyan fegyelmet követel, hogy az igazolja a brit monetáris politika szigorúságát. (Az irányadó kamatláb jelenleg 14 százalék Nagy-Britanniában.) A gazdaság helyzete kapcsán repedések mutatkoznak az Öbölháború megkívánta egység miatt kötött brit belpolitikai tűzszüneten. Az alsóház szerdai ülésén a munkáspárti képviselők azzal vádolták a konzervatív kormányt, hogy az szándékosan magára hagyta a gazdaságot, elhanyagolta a beruházás és a szakemberképzés követelményét, s ezzel előidézte a gazdaság lassulását. Válaszában Peter Lilley kereskedelmi és ipari miniszter visszautasította a vádakat, azzal érvelve, hogy a lassulás „fájdalmas de szükséges folyamat”, és kijelentve, hogy a brit gazdaságnak jelenleg jobb esélyei vannak a növekedés újraindulására, mint a korábbi recessziók idején. (Reuter, AP-DJ) Továbbra is mérsékelt olajpiac Az olajtőzsdék csütörtökön azonnal reagáltak Khadji szaúdi város szerdai lerohanására, bár a nyugtalanság az árakban végül kevéssé tükröződött. Londonban a márciusi szállítású Brent olajat barrelenként 19,95 dollárért kínálták napközben, szerdán késő délután 20,41 dollárért. New Yorkban a szintén erre a hónapra lekötött könnyűolajok ára 21 és 22 dollár között mozgott, szerdán még 20,97 dollár volt a nap végén. Az Öböl-háború kitörésének következtében a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) termelése csökkent januárban, a frontközeli olajmezők munkásai ugyanis eltávoztak munkahelyeikről. A Reuter felmérése szerint az e hónapban elért napi átlagtermelés 22,99 millió barrel volt, szemben a decemberi 23,55 millió barrellel. A visszaesés Szaúd- Arábiában, Iránban, illetve a Szaúd-Arábia és Kuvait közti semleges zónában volt jelentősebb. (Reuter, MTI, AP-DJ) Szerkesztette: Boronkay Tamás © VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Alapító főszerkesztő: Gyulai István Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Elek János, Emőd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) A kiadványszerkesztőség vezetője: Gyulai István főszerkesztő Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Képviselő: Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet.