Világgazdaság, 1991. február (23. évfolyam, 22/5528-41/5547. szám)

1991-02-01 / 22. (5528.) szám

2 A Fehér Ház elismeri Kelet-Európa halmozottan hátrányos helyzetét Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia elismerést és támogatást érdemel, hiszen többszörös terhet visel: az elmúlt másfél év belföldi politikai és gazdasági átalakításának gond­jai mellett meg kell birkózniuk az olajválság, az Öböl-háború következményeivel is - jelen­tette ki az MTI washingtoni tudósítójának Roman Popaciuk, a Fehér Ház helyettes szóvivő­je. A kérdésre, milyen lehetősé­geket lát Washington e három országnak az iraki háborúból eredő veszteségeinek csökken­tésére, a helyettes szóvivő kije­lentette, hogy elsősorban multi­laterális támogatásról lehet szó, amelyet a 24-es csoport, illet­ve az Öböl-országok koordiná­ciós tanácsa kezdeményezhet. A vezető tőkésországokból álló G-24 képviselői szerdán üléseztek Brüsszelben, és arról határoztak, hogy ezentúl Romá­nia is teljes jogú részese lehet a kelet-európai országok átala­kulására szánt segítségnek. Az 1989 nyarán megindított kezde­ményezés először csak Magyar­­országra és Lengyelországra vonatkozott, majd a kelet-euró­pai változások mélyülésével kiterjesztették Csehszlovákiára, Jugoszláviára, Bulgáriára és a hajdani NDK-ra, Romániával szemben azonban - nem utolsó­sorban a bányászok tavaly jú­niusi bevetése miatt - fenntar­tásai voltak a huszonnégyeknek. Ez idő szerint nincs jele annak, hogy a programot ki akarnák terjeszteni a Szovjetunióra. A 24 ország képviselői rendsze­resen találkoznak, a konkrét segélyprogramokat pedig az Európai Közösség brüsszeli bizottsága hangolja össze. Egyelőre nem tudni, Romá­nia milyen segítséget kaphat, a konferenciához közel álló for­rások szerint ugyanakkor Buka­resttől a bolgár egymilliárd dolláros segítségkéréshez hason­ló méretű kérelemre számítanak. Románia eddig konkrétan 90 millió ECU-t (124 millió dol­lárt) kért rendkívüli energiase­gélyként, s ugyanilyen célra Bulgária 70 millió ECU-höz (96 millió dollárhoz) szeretne hoz­zájutni. (Magyarország segé­lyéről lásd másik írásunkat.) A tanácskozás alkalmából a huszonnégyek összegezték: eddig 27,5 milliárd ECU (39 milliárd dollár) segítséget he­lyeztek kilátásba a kelet-euró­pai országok számára. (Ez a kötelezettségvállalás több évre szól, s csak az összeg töredé­két folyósították eddig.) Ebből 5,683 milliárd ECU vissza nem térítendő segély, 9,072 milliárd ECU kölcsön, 8,16 milliárd ECU az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) alaptő­kéjéhez való hozzájárulás, és 4,563 milliárd az EK bankján (az Európai Beruházási Bankon), a Világbankon és más nemzet­közi szervezeteken keresztül fölajánlott hitel. A brüsszeli bizottság pedig a konferencia alatt jelentette be, hogy 28 millió dolláros programmal támogat­ja a kelet- és nyugat-európai vállalatok közti vegyes vállala­tok létrejöttét. (Reuter, AP-DJ, MTI) Rendkívüli felhatalmazás a török kormánynak? Az Öböl-háború kitörését követő napokban a frontállamnak minősülő Törökországban a lakosság tömegesen vette ki takarékbetéteit, és a tőzsdei árfolyamok is megrendültek. Jegybanki források szerint a kivett betétek fele a múlt héten már visszatért, az isztambuli tőzsde pedig január 23-án már nem reagált Bagdad azon bejelentésére, hogy Törökország is agressziót követ el Irak ellen, amikor légibázisait az amerikai repülőgépek rendelkezésére bocsátja. Nem tudni viszont, hogyan hatott az a hír, hogy Bagdad állítólag mozgatható rakétaindító állványokat telepített a török határ közelébe, indításra kész föld-föld rakétákkal, és megerősítette ottani szárazföldi csapatait is. Törökországban tavaly látvá­nyos gazdasági expanzió zajlott. Nemcsak az ipari termelés bővült erőteljesen, hanem a mezőgaz­daság is hamar kilábalt az aszály okozta nehézségekből, s 1990 első kilenc hónapjában a bruttó nemzeti termék (GNP) éves szinten 9,1 százalékkal gyara­podott. Azt azonban nem lehet tudni, az Öböl-háború miatt mekkora kár éri a török gaz­daságot, amelynek a tavalyi gyors növekedés ellenére súlyos feszültségekkel kell számolnia. 1990 első 11 hónapjában a folyó fizetési mérleg 2,3 mil­liárd dolláros deficitet mutatott, és a külkereskedelmi hiány az egy évvel azelőttinél 120 szá­zalékkal magasabb, 8,8 milliárd dollár volt. Márpedig az elhú­zódó háború erősen megnyirbál­hatja Törökország jelentős ide­genforgalmi valutabevételeit, amelynek nagysága 1990 első 11 hónapjában elérte a 3,3 milliárd dollárt. Az ankarai kormány a kato­nai kiadások emelkedése miatt a központi árellenőrzésű ter­mékek drágítását is tervezi - közölte a Reuterről egy neve elhallgatását kérő kormánytisztviselő. Turgut Özal államfő elé olyan javaslat ke­rült, amelyben szerepel a vasúti és légi közlekedés fuvardíjainak, az elektromos áram, a papír, a cukor és a tea árának azonnali emelése. (Ankara egyébként nem közöl hivatalos adatokat arról, hogy Kuvait augusztus 2-i ira­ki elözönlése óta mennyit for­dított katonai kiadásokra.) A Reuter arról is értesült, hogy a héten a parlament elé terjesz­tenek egy olyan törvényjavas­latot, amely felhatalmazza a kormányt paarlamenti jóváha­gyás nélkül rendeletek alkotá­sára. Üzletemberek máris azzal vádolják a kormányt, hogy fel­függeszti az adósságtörlesztést a magánszektornak, a baloldali Cumhuriyet napilap pedig azt állítja, hogy az állam „eltulaj­donítja” a jól dolgozó állami vállalatok nyereségét. A török államháztartás finanszírozási nehézségeit mutatja, hogy az 1991-es költségvetés 20 050 milliárd líra (6,7 milliárd dol­lár) hiánnyal számol, ami több mint kétszerese a tavalyi 9400 milliárd lírás deficitnek. Emel­lett Törökországnak az idén hatmilliárd dollárnyi külső adósságot kell visszafizetnie, és a gazdaságpolitikai célok között szerepel a 60 százalékos inflá­ció leszorítása is. (Reuter, MTI) VILAGGAZDASAG Lesújtó prognózis a kelet-európai gazdaságról A kelet-európai államok gazdasági teljesítménye 1991- ben tovább zsugorodik. Bulgá­riának, Romániának, a Szovjet­uniónak és Magyarországnak az 1990-eshez hasonló recesszió­ra kell felkészülnie, Csehszlo­vákiában pedig kirívó lesz a visszaesés - áll az összehason­lító gazdasági tanulmányokkal foglalkozó bécsi intézet legújabb jelentésében. Az intézet számításai szerint a kelet-európai országokban - a Szovjetunió nélkül, de Kelet- Németországot beleszámítva - az ipari termelés közel 20 szá­zalékkal, a nemzeti termék csaknem 14 százalékkal esett vissza 1990-ben. „A térség” összmutatója - Jugoszlávia és a Szovjetunió eredményét is beleértve - az iparban 9, a nemzeti termékben 6 százalé­kos csökkenést jelez. Az ipari termelés a Szovjet­unióban 5, a nemzeti termék 3 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évben. Ezt ugyan a jelentés „mérsékelt” jelzővel illeti, de megjegyzi, hogy az összkép a Szovjetunióban ka­tasztrofálisan fest. Az ellátási hiányosságokat főleg az elosz­tási hálózat összeomlása idézte elő — állapítja meg a bécsi dokumentum. Az 1991-es év esélyeiről szólva az intézet szerint a leg­biztatóbb jelek Kelet-Németor­­szágban mutatkoznak. Ott az év második felében az ipari ter­melés akár növekedhet is. Lengyelországban a keresletet visszafogó politika folytatása el fogja nyomni a szerkezeti át­alakítást elősegítő impulzusokat, s stagnálással kell számolni. A többi kelet-európai ország szá­mára sem ért véget az átmenet. Az idén vagy erősebb lesz a visszaesés a tavalyinál (Cseh­szlovákia), vagy az 1990-eshez hasonló (Magyarország, Szov­jetunió, Románia, Bulgária) - állapítja meg a bécsi dokumen­tum, amely az alábbi táblázat­ban foglalta össze kutatásai eredményét. ELŐFIZETÉS!!! A VILÁGGAZDASÁG a következő bankszámlaszámra történő átutalással fizethető elő: Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámla. A HELIR címe: 1900 Budapest XIII, Lehel út 10/a. A VILÁGGAZDASÁG ezen kívül bármely postahivatalnál is előfizethető. Kelet-Európa teljesítménye 1990-ben Ország Ipari term. Nemz. term. (százalék) (százalék) Bulgária -13 -12 Csehszlovákia -3,5 -3 Magyarország -10 -5 Kelet-Németo. -29 -22 Lengyelország -25 -17 Románia -21 -15 Kelet-Európa -19,5 -13,8 Szovjetunió -5 -3 Jugoszlávia -10,6 -10 Egész térség -9,3 -6,3 (MTI) ­ Németország tovább szépíti a háborúban játszott szerepét Az NSZK 800 millió márkát ad Nagy-Britanniának, hogy segítse háborús kiadásai finan­szírozását, emellett katonai felszereléseket is szállít neki - közölte Genscher német külügy­miniszter, miután Bonnban brit kollégájával Hurddel tárgyalt. Az összeg megfelel a brit elvá­rásoknak, London már koráb­ban jelezte, az USA-nak adott összegek egytizedére tart igényt. (Kedden az NSZK 5,5 milliárd dollárt ígért az USA-nak, a­­briteknek adott összeg mintegy 500 millió dollárnak felel meg.) A britek a tokiói külügymi­­nsztérium szóvivője szerint Japánt is kérték, adjanak több pénzt háborús terheikhez. A szóvivő szerint azonban - a Japánban komoly politikai vi­hart kiváltó 9 milliárd dolláros kormányajánlaton felül - Tokió nem kíván több hozzájárulást adni, s az összeget a tavaly felállított öbölbeli együttmű­ködési alapnak folyósítja, az majd eldönti, hogyan osztja el a pénzt. Az NSZK - mint Kohl kan­cellár szerdai beszédéből is kiderült - igyekszik bizonyíta­ni, hogy kész komoly terhet magára vállalni a háborús erő­feszítésekből, ezt jelzi az Iz­raelnek kilátásba helyezett, egyes hírek szerint 1 milliárd márkát is elérő, főleg katonai célú segítség is. Genscher a BBC-nek adott szerda esti nyilatkozatában visszautasította a szemrehányá­sokat, s a szövetséges ügyhöz való legfontosabb német hozzá­járulásnak a két évtizedes kele­ti politikát nevezte. Ez volt jórészt a kiváltója a kelet-euró­pai változásoknak - mondta -, s ezek tették lehetővé, hogy a nemzetközi közösség hatékonyan szállhat ma szemben Irakkal. (Ezzel - némi egyszerűsítéssel - lényegében a német politika érdemének minősítette a világ megosztottságában bekövetke­zett változásokat, s azt, hogy Kuvait elfoglalása ügyében a Szovjetunió nem állt Irak ol­dalára.) Ami a háború és a német belpolitika összefüggéseit ille­ti: az ellenzéki szociáldemok­raták csütörtökön megvádolták Törökországot, hogy hatalmi szerepének növelésére akarja felhasználni a háborút, s figyel­meztették a bonni kormányt, meg ne próbáljon Törökország védelmében harcba lépni a parlament jóváhagyása nélkül. Szemben az amerikai, a brit, a francia vagy az olasz kor­mánnyal, az NSZK-ban, ahol a háborúellenes hangulat különö­sen erős, a kormány nem kérte ki hivatalosan a parlament támogatását a válságban tanú­sított politikájához. Vogel, az SPD vezetője par­lamenti felszólalásában bírálta Kohlnak azt a keddi döntését, hogy katonai egységeket küld a NATO-tag Törökországba, s arra figyelmeztetett, a katonai szerepvállaláshoz a parlament kétharmadának egyetértése szükséges, így az SPD, amely attól tart, Ankara támogatásá­val az NSZK és a NATO egé­sze belesodródhat a háborúba, meggátolhat egy ilyen parla­menti döntést. Vogel, a Reuter jelentése szerint, kihagyta beszédéből azt, az írásos formájában még sze­replő fordulatot, amelyben Özal török miniszterelnököt terület­szerzési törekvésekkel vádolja, de még ebben az enyhített megfogalmazásban is tápot adhatott Irán, Szíria (és persze Irak) hasonló aggodalmainak. No meg - ami nyilván célja volt - kellemetlen helyzetbe hozta Kohlt, akinek az NSZK NATO- beli kötelezettségeinek megerő­sítésével és az ígért soron kívü­li katonai segítséggel épp most sikerült helyreállítania a már­­már megromlott német-török viszonyt. (Reuter, AP-DJ, MTI 1991. február 1. Gyorsan növekedett tavaly a lengyel magánszektor (Folytatás az 1. oldalról) Lengyelország már jó ideje sürgeti a reformok könnyebbé tételéhez adósságállományának csökkentését, amiről a hét vezető tőkésország múlt heti New York- i találkozóján elvi megegyezés is született (VILÁGGAZDA­SÁG, 1991. január 23., 1-2. oldal), vita most már arról fo­lyik, hány százalékos legyen a tartozások mérséklése (VILÁG­­GAZDASÁG, 1991. január 30., 2. oldal). A Párizsi Klubba tömörült hitelező kormányok egyelőre a velük szembeni mintegy 34-35 milliárd dollár 40 százalékának elengedésére hajlanak, és nem tartják elfo­gadhatónak a lengyel kormány által kért 80 százalékos elen­gedést. Janusz Sawicki, az adósság­tárgyalásokat lengyel részről irányító pénzügyminiszter­helyettes legújabban kijelentet­te, Varsó nem szeretné, ha az elmaradt kamatokat tőkésítenék. Ezzel - hangsúlyozta - az or­szág jelenleg 46,1 milliárd dolláros adósságállománya az ezredfordulóra 106 milliárdra emelkedne. Hozzáfűzte, 1981 óta - amióta Lengyelország nem finanszírozhatta új hitelekkel törlesztéseit, s ezért gyakorlati­lag nem teljesítette fizetési kötelezettségeit, hanem átüte­mezett - elsősorban a kamatok tőkésítése következményeképp szinte megduplázódott az akkor 25,5 milliárd dolláros adósság­­állomány. Sawicki szerint az adós­ságállomány csökkentésében az adósságért részvényt ügyletnek kellene teret adni, és közölte, hogy Varsó nem kívánja tartozásai rendezésére felhasz­nálni a tavalyi 3,8 milliárd dolláros kereskedelmi többlet­tel 5 milliárd dollárra duzzasz­tott valutatartalékait. (Reuter, AP-DJ, MTI) A brit kormányfő bízik az infláció letörésében John Major brit miniszterel­nök a The Times tegnapi számá­ban megjelent interjújában ismét bizakodását fejezte ki abban, hogy - „ha semmi teljesen váratlan dolog nem történik” - 1991 negyedik negyedévére éves szinten 5,5 százalékra sikerül leszorítani az inflációt a jelen­leg 9,3 százalékos ütemről. Optimizmusa ellenére megerő­sítette, hogy a kormány gazda­ságpolitikájának első számú ellensége továbbra is az inflá­ció marad. Ezzel kapcsolatban kizárta az elhamarkodott kamat­­csökkentés lehetőségét, hozzá­fűzve, hogy az Európai Mone­táris Rendszer (EMS) valutaár­folyam-lebegtetési rendszerébe való belépés olyan fegyelmet követel, hogy az igazolja a brit monetáris politika szigorúságát. (Az irányadó kamatláb jelenleg 14 százalék Nagy-Britanniában.) A gazdaság helyzete kapcsán repedések mutatkoznak az Öböl­­háború megkívánta egység miatt kötött brit belpolitikai tűzszü­neten. Az alsóház szerdai ülé­sén a munkáspárti képviselők azzal vádolták a konzervatív kormányt, hogy az szándékosan magára hagyta a gazdaságot, elhanyagolta a beruházás és a szakemberképzés követelmé­nyét, s ezzel előidézte a gaz­daság lassulását. Válaszában Peter Lilley kereskedelmi és ipari miniszter visszautasította a vádakat, azzal érvelve, hogy a lassulás „fájdalmas de szük­séges folyamat”, és kijelentve, hogy a brit gazdaságnak jelen­leg jobb esélyei vannak a növe­kedés újraindulására, mint a korábbi recessziók idején. (Reuter, AP-DJ) Továbbra is mérsékelt olajpiac Az olajtőzsdék csütörtökön azonnal reagáltak Khadji szaú­­di város szerdai lerohanására, bár a nyugtalanság az árakban végül kevéssé tükröződött. Londonban a márciusi szállítá­sú Brent olajat barrelenként 19,95 dollárért kínálták napköz­ben, szerdán késő délután 20,41 dollárért. New Yorkban a szin­tén erre a hónapra lekötött könnyűolajok ára 21 és 22 dollár között mozgott, szerdán még 20,97 dollár volt a nap végén. Az Öböl-háború kitörésének következtében a Kőolaj-expor­táló Országok Szervezetének (OPEC) termelése csökkent januárban, a frontközeli olaj­mezők munkásai ugyanis eltá­voztak munkahelyeikről. A Reu­ter felmérése szerint az e hó­napban elért napi átlagtermelés 22,99 millió barrel volt, szem­ben a decemberi 23,55 millió barrellel. A visszaesés Szaúd- Arábiában, Iránban, illetve a Szaúd-Arábia és Kuvait közti semleges zónában volt jelentő­sebb. (Reuter, MTI, AP-DJ) Szerkesztette: Boronkay Tamás © VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Alapító főszerkesztő: Gyulai István Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Boronkay Tamás, Elek János, Em­őd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) A kiadványszerkesztőség vezetője: Gyulai István főszerkesztő Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadó: Oláh László igazgató Műszaki vezető: Varga Borbála A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Képviselő: Csefkó Zoltán, Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet.

Next