Világgazdaság, 1991. május (23. évfolyam, 83/5589-103/5609. szám)
1991-05-03 / 83. (5589.) szám
Csak az amerikaiak csökkentették a kamatlábat (Folytatás az 1. oldalról) Európai megfigyelők szerint az amerikai jegybank döntését politikai megfontolások erősen befolyásolták. A G-7 ülése előtt és alatt az amerikaiak megpróbálták rávenni tárgyalófeleiket, hogy kamatlábcsökkentéssel segítsék az Egyesült Államok és néhány más ipari ország lanyha konjunktúrájának ösztönzését. A német és a japán pénzügyi vezetőknél azonban süket fülekre találtak az amerikai érvek, ők továbbra is inkább a hazai, mint a nemzetközi pénzügyi helyzethez igazítják kamatpolitikájukat. Hibának tartják a hitelhez jutás könnyítését, amikor az inflációs nyomás még közvetlen fenyegetést jelent. Az európaiak szerint az amerikai pénzügyminisztérium tudja, hogy a fél százalékos kamatlábcsökkentés nem elegendő az egész amerikai gazdaság fellendítéséhez, de arra számít, hogy fő kereskedelmi partnereik szintén csökkentik a kamatokat. Ily módon mesterségesen ösztönöznék országukban a keresletet, ezen belül az Amerikából származó import iránti keresletet is, ami viszont ösztönzőleg hatna az amerikai gazdaságra. A németek és a japánok azonban jelezték, egyelőre nem követik az amerikai példát, sőt a francia pénzügyminiszter - aki egyébként szintén örömmel látná a hazai kamatlábak mérséklődését - a washingtoni tanácskozás után egyetértett azzal, hogy nem szabad lejjebb engedni a kamatlábakat, ha az alapvető gazdasági viszonyok ezt nem igazolják. Az amerikai kamatláb csökkentésére kedvezően reagáltak a részvényárfolyamok, és - átmeneti visszaesés után - emelkedett a dollár értéke is. Az amerikai részvénypiacok reagálását erősítették, de paradox módon a kamatlábemelés indokoltságát kétségbe vonták az amerikai gazdaság állapotáról közzétett legújabb adatok. Az előremutató összefoglaló gazdasági index február után márciusban is emelkedett, és az amerikai vállalatok anyagbeszerzői pedig azt jelentették, hogy április már a harmadik hónap volt, amikor lassult a visszaesés üteme. Ha ezeknek az adatoknak hinni lehet, és figyelembe vesszük, hogy a kamatlábemelésnek is időre van szüksége, amíg változásának hatása az anyagi gazdaságban érződik, akkor nem lehetetlen, hogy azoknak a pénzügyi szakértőknek és vezetőknek van igazuk, akik szerint most is jobban kell félni az inflációtól, mint a recesszió mélyülésétől. (Reuter, AP-DJ) Kevesebb támogatás Nyugat-Berlinnek A brüsszeli EK bizottság és a bonni kormány képviselői megállapodtak, hogy Bonn csökkenti az egykori Nyugat- Berlinnek, illetve a volt határterületeknek nyújtott állami támogatást. A tervek szerint idén júliusban 30 százalékkal mérsékelik az állami támogatásokat, 1994- re pedig teljesen megszüntetik ezeket, s a felszabaduló erőforrásokat a keletnémet tartományok számára csoportosítják át. Bonn az egyesülés előtt évente 4,5 milliárd ECU-nak megfelelő összeget adott regionális fejlesztésre, s ebből közel 4 milliárd jutott Nyugat-Berlinnek. A brüsszeli bizottság „versenyfelelőse”, Sir Leon Brittan egyebek mellett azzal indokolta Brüsszelnek a kérdésben elfoglalt álláspontját, hogy a Nyugat-Berlinnél illetve a határmenti térségnél sokkal rosszabb anyagi helyzetben lévő területek is jóval kevesebbet kapnak fejlesztésre: Spanyolországban például ez az összeg 78 millió dollár évente, Portugáliában pedig 27,5 millió. Brittan emlékeztetett arra is, hogy a brüsszeli bizottság - amelynek az EK alapszerződése széleskörű jogokat biztosít az egyes kormányok által folyósítandó regionális segélyek felülvizsgálatára - tavaly márciusban jóváhagyott egy tervet, amelynek értelmében a bonni kormány 35 százalék erejéig támogat keletnémet beruházásokat. Berlint ennélfogva ismét két részre fogják szakítani, az adózás és az állami támogatások szerint, de ez Brittan szerint a gyakorlatban könnyen megoldható. Németországnak azonban nemcsak az egyesüléssel járó költségeket kell viselnie, hanem ígéreteihez híven hozzá kell járulnia a kelet-európai gazdasági reformok támogatásához is. Bonn azt szeretné, ha az USA nagyobb részt vállalna az új demokráciák, valamint a Szovjetunió megsegítésében, amire azonban Washington csak „üres zsebeit”, azaz tetemes költségvetési hiányát mutatja. (Reuter, AP-DJ) TÍZMILLIÁRD TAKARÍTÁS A bonni kormány hozzákezdett felbecsülni, mibe kerül az ország keleti felében lévő, fokozatosan kiürítendő szovjet katonai bázisok környezetvédelmi megtisztítása. A Berliner Morgenpost bonni tisztviselőkre hivatkozva több mint 10 milliárd márkára tette a várható kiadásokat. Klaus Töpfer német környezetvédelmi miniszter elmondta, hogy a munkálatok nagy részét keletnémet vállalatok fogják elvégezni egy közelebbről meg nem nevezett müncheni műszaki tanácsadó cég irányításával. A Szovjetunió és Németország közti megállapodás szerint Bonn kifizeti Moszkvának a szovjet katonák és családjaik által hátrahagyott épületek és egyéb létesítmények értékét, Bonn azonban levonhatja az azokban keletkezett károkat, illetve a szükséges „takarítási” munkákkal járó kiadásokat. Amennyiben a megtisztításra tett 10 milliárd márkás becslés helytállónak bizonyul, akkor az nagyjából megegyezik azzal az értékösszeggel, amelyet Moszkva szeretne kapni a volt NDK- ban lévő ingatlanjaiért. (Reuter) MÁRKÁS illas FORDÍTÓIRODA | kiközvetítésre nyelvvizsgával rendelkező 4-6-8 órás főállású és megbízásos munkavállalókat közép- és felsőfokú végzettséggel. Titkár(nő)i munkakörbe, idegen nyelven gépírókat. Géppel és kézzel írt szakmai önéletrajzot kérünk. Cím: 1399 Bp. Pf. 701/617. Telefon: 189-5296 (^kereső) A 31. Sz. Állami Építőipari Vállalat felvételre keres német nyelvtudással, építőipari felsőfokú és középfokú végzettségű, gyakorlattal rendelkező szakembereket termelésirányítói munkakörbe, németországi feladatok ellátására, meghatározott időre. Érdeklődni a 188-8730-as telefonszámon Külley István fő-építésvezetőnél lehet. VILÁGGAZDASÁG Lengyelországban 13 százalékkal leszállították a kamatlábakat A Lengyel Nemzeti Bank szerdai hatállyal 72 százalékról 59 százalékra mérsékelte az országban érvényes alapkamatlábat. A bank ily módon reagált azokra a jelekre, amelyek tanúsítják: az inflációs folyamatokat sikerül visszaszorítani. A döntés összefüggésbe hozható a következő hónapokra vonatkozó kedvező előrejelzésekkel - írja a lengyel hírügynökség. A bankkamatok leszállítása - a hírügynökség szerint - csökkenteni fogja a bankhitelek költségeit, és ezáltal élénkíti majd a gazdaságot. A kormány által követett pénzszűke-politika jegyében januárban 55 százalékról 72 százalékra emelték a bankkamatot, hogy így próbálják megfékezni az 1990 végén 250 százalékos inflációt. A lengyel kormány most 55 százalékos inflációt jósol az idei esztendőre, korrigálva korábbi 36 százalékos előrejelzését. Kedvezőtlen jel az is, hogy az első negyedévben az előző esztendő hasonló időszakához képest 4,5 százalékkal csökkent az ipari termékek eladása, és az export 39,1 százalékkal esett vissza az 1990-es esztendő utolsó negyedéhez viszonyítva. (Reuter) Az IMF szakértői Szófiát vizsgáztatják Bulgáriában tárgyal a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége, hogy megvizsgálja, hogyan halad előre Szófia a gazdasági reformmal. A nemzetközi pénzügyi szervezet vizsgálódásainak eredményétől függ, hogy Bulgária megkapja-e az év elején jóváhagyott 400 millió dolláros készenléti hitel második részletét, azaz 70 millió dollárt. Az első részletet - 108 milliót - márciusban kapták meg, s az IMF további 87 millió dollárral támogatja Bulgáriát az energiahordozók drágulásának ellensúlyozására. Ennek a hitelnek az volt a feltétele, hogy a bolgár vezetés hozzon intézkedéseket az energiafelhasználás, racionalizálására. AzIMF mellett a Világbank is hitelez az országnak, a bolgár nemzeti bank kormányzója szerint 300 millió dollárt ad a gazdasági átalakulás finanszírozására. A Világbank szakembereinek bevonásával készülő gazdaságátalakítási program egyebek mellett magában foglalja a bolgár bankrendszer teljes átalakítását, a mintegy 70 kereskedelmi bank tevékenységének ésszerűsítését. Bulgára szorosabb kapcsolatokra törekszik a Közös Piaccal is, e cél érdekében Szófia végrehajt minden szükséges politikai és gazdasági változtatást - jelentette ki Brüsszelben Dimitar Popov kormányfő, hozzátéve, hogy országa hasonló célokat követ, mint Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia. Frans Andriessen, az EK brüsszeli bizottságának alelnöke utalt arra, hogy amennyiben Bulgáriában folytatódnak a megkezdett reformok - amelyek rá igen kedvező benyomást tettek -, akkor az EK-nak olyan szorosabb kapcsolatokat kellene Szófia számára felajánlania, mint a szóban forgó három országnak. (Reuter, MTI) Ma BT-döntés az iraki olajeladásokról? Talán ma már döntés születik az iraki olajeladás engedélyezéséről: az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankciókkal foglalkozó bizottsága keddről mára halasztotta a napirenden szereplő kérés megvitatását. Mint ismert, Bagdad április 16-án azzal a kéréssel fordult a BT- hez, hogy engedélyezze mintegy 950 millió dollár értékű olaj piacra dobását, hogy a bevételből élelmiszereket és egyéb alapvető cikkeket vásárolhasson (VILÁGGAZDASÁG, 1991. április 30., 2. oldal). A BT keddi ülésén hasonlóképpen nem foglalkozott az amerikai, brit és svájci bankokban heverő, hozzávetőleg 1 milliárd dollár értékű zárolt iraki vagyon felszabadítására vonatkozó iraki kéréssel sem. Irak ismét akar olajat exportálni. Japán forrásból megerősítették: az iraki állami olajkereskedelmi vállalat arról értesítette japán partnereit, hogy Bagdad júliustól újítaná fel a kőolajszállításokat. Tokióban nem adtak biztató választ az iraki közlésre, ugyanis Japán - az ENSZ álláspontjával összhangban - változatlanul fenntartja az Öböl-háború idején hozott Irak-ellenes gazdasági szankcióit. Irak képes lenne a szállítások újrakezdésére - írja az MTI -, mert az észak-iraki lelőhelyeken csak jelentéktelen károk keletkeztek a háború alatt. A közel-keleti ország az augusztus 2-i invázió előtt még 3 millió barrel olajat termelt naponta és ebből 2 millió barrelt exportált 200 ezer barrelt Japánba. Irak olajkivitelből származó bevételei 1989-ben 15,4 milliárd dollárt tettek ki. (Reuter, AP-DJ, MTI) 1991. május 3. Washington kevesli a privatizációt támogató világbanki terveket (Folytatás az 1. oldalról) Kiemelten foglalkoztak a kelet-európai országok reformjaival és a privatizáció lehetőségeivel is. A Világbank szakértői szerint a térség hat országa csak a kilencvenes évek végére érheti el az 1989. évi színvonalat. A fő gond nem a tőkehiány, hanem az, hogy fejletlen gazdaságaik nem képesek hasznosítani a nagyobb beruházásokat. A leggyorsabb átalakulás Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon várható. (Eugenio Lari, a Világbank európai ügyeinek igazgatója megerősítette azt a korábbi hírt, hogy a bank és az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank [EBRD] első közös hitelét Magyarország kapja meg a hírközlés fejlesztésére.) A Világbank egyi tanulmányában leszögezte, hogy nem a kormányok tervei, hanem a magánvállalkozók alakítják majd át Kelet-Európát. A privatizálás során igénybe kell venni az összes lehetőséget, az egyéni eladásoktól kezdve a spontán privatizálásig és az állampolgári tulajdonjegyek tömeges kibocsátásáig. Washington azonban nem tartotta kielégítőnek a bizottság fenti állásfoglalását, s figyelmeztetésképpen megakadályozta az IFC tőkéjének 1,3 milliárd dollárral való emelését. Amerikai részről arra kívánják rávenni a Világbankot, hogy ne csak szavakban emlékezzék meg Kelet-Európáról és a fejlődő országokról, hanem alakítsa át gyökeresen hitelpolitikáját. Ennek részeként szívesen látná, ha az eddig csak kormányoknak kölcsönző bank 1995-re hiteleinek 50 százalékát közvetlenül a magánvállalkozók támogatására fordítaná. (Ez a lépés egyben az intézmény alapokmányának módosítását jelentené.) Brady amerikai pénzügyminiszter azt is szükségesnek tartja, hogy a Világbank indítson külön programot a beruházási szektor megsegítésére. (Reuter, MTI) Tovább javul az amerikai előrejelző index Az amerikai recesszió közelgő enyhülését ígéri az előremutató összefoglaló gazdasági index márciusi 0,5 százalékos emelkedése. Ezt megelőzően az index már februárban is 1,2 százalékkal gyarapodott, hat hónapi folyamatos visszaesést követően először. Az index alkotóelemeit tüzetesebben szemügyre véve, az amerikai kereskedelmi minisztérium a növekedés irányába ható tényezők közé sorolja a javuló fogyasztói várakozásokat, a bővülő pénzellátást, a magasabb részvényárakat és a kiadott építési engedélyek növekvő számát. Az összetett index komponensei közül viszont visszaesést mutatott a fogyasztási cikkek, a gyárak és berendezések iránti kereslet. A megrendelések csökkenése együtt jár a gyorsabb szállítási határidővel, a rövidebb munkahéttel, az alacsonyabb fogyasztói árakkal, a magasabb munkanélküli segélyekkel és a még teljesítetlen megrendelésállomány apadásával. Becslések szerint a munkanélküliségi ráta áprilisban 7 százalékra növekedett a márciusi 6,8 százalékkal szemben. (Reuter) Csehszlovákiában csökkentették az adókat Csehszlovákiában május 2-ától átlagosan tíz százalékkal csökkennek a közvetett adók és az importilleték — jelentette a Hospodarské Noviny Václav Klaus pénzügyminiszterre hivatkozva. A miniszter azzal indokolta döntését, hogy az állami költségvetésben a tervezettnél nagyobb többlet keletkezett az év első negyedében. Arra számítanak, hogy az adócsökkentés hatására csökkenni fognak az árak, fellendül a fogyasztás és a termelés. Csehszlovákiában az év eleje óta átlagosan 40 százalékkal emelkedtek az árak, a termelés pedig 11 százalékkal csökkent az első negyedévben. (MTI) VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Alapító főszerkesztő: Gyulai István Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Elek János, Emőd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadók: a kft. ügyvezetői A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504* Képviselő: Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet. Szerkesztette: Emőd Pál