Világgazdaság, 1991. június (23. évfolyam, 104/5610-124/5630. szám)

1991-06-01 / 104. (5610.) szám

Washington nem tartja elég radikálisnak a szovjet reformtervet (Folytatás az 1. oldalról) A Lisszabonban nyilatkozó amerikai kormánytisztviselő úgy tudja, Baker amerikai külügy­miniszter elsimeri ugyan, hogy a legújabb szovjet reformterv javulás a korábbiakhoz képest, de még ebből is hiányoznak azok az elemek, amelyek szüksége­sek lennének az áttéréshez a piacgazdaságra. A diplomata szerint Baker nincs meggyőződ­ve arról sem, hogy a szovjet vezetőkben lenne kellő politi­kai akarat a nagy fájdalommal járó változások végigviteléhez, s hogy egyáltalán tudják-e, miként kellene a változásokat megvalósítani. Mindezek elle­nére az amerikai külügyminisz­ter úgy véli: amennyiben a Szovjetunió legalább egy nyi­latkozatban határozottan elkö­telezné magát egy olyan reform­terv mellett, amely a Nyugat szerint is megvalósítható, akkor számíthatna a hét vezető tőkés­ország segítségére. Az intézkedések felölelnék a műszaki segítséget, amire Washington is javaslatot tett 1989-ben, továbbá a Szovjetunió társult tagkénti csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz, valamint az elosztási hálózat javítására nyújtandó segítséget. A Lisszabonban nyilatkozó amerikai diplomata ugyanakkor hangsúlyozta: Washington és Moszkva együttműködése nem csak gazdasági feltételektől függ, hanem politikaiaktól is. Ez utóbbiak közül kiemelte a szov­jet katonai kiadások csökkenté­sét, a Kubának nyújtott támo­gatás mérséklését, valamint a függetlenségre törekvő balti köztársaságokkal szembeni kemény szovjet magatartás enyhítését. Washingtonban meglehetősen óvatosan fogalmaznak Gorba­csov esetleges londoni meghí­vásával kapcsolatban. Ennek oka, hogy a hét vezető tőkésor­szág megosztott a dologban: a házigazda Nagy-Britannia és a politikailag meghatározó Egye­sült Államok nem szeretné, ha Gorbacsov megjelenése a hetek problémáiról elvonná a figyel­met, és a középpontba kerülne a Szovjetunió megsegítése. Németország, Franciaország, Kanada és Olaszország azonban valamilyen fokon már kifejez­ték készségüket arra, hogy a szovjet államfő részt vehessen értekezletükön, vagy közvetle­nül utána folytassanak vele megbeszélést. Kaifu japán kor­mányfő is leszögezte: ellenzi a szovjet vezető meghívását. Gorbacsov csütörtöki alma­­ntai beszédében ismét bizako­dóan beszélt londoni meghívá­sáról, és gazdasági, illetve politikai rendszerváltást, alap­vető fordulatot ígért. Az első találgatások szerint kiskaput nyithat számára Londonba az a váratlan meghívás, amely Jacques Attalitól, az EBRD elnökétől hangzott el, és „júli­usi munkalátogatásról” szól. Attali nem pontosította Gorba­csov meghívásának időpontját, a megfigyelők szerint azonban lehetséges: ezt a megoldást választották arra, hogy Gorba­csov jelen lehessen a hetek július 15-17-i csúcsértekezletén. (Reuter, AP-DJ, MTI) Az EK egységes Jugoszláviát szeretne (Folytatás az 1. oldalról) A jugoszláv központi bank Londonban tárgyaló kormány­zója úgy véli, az ország gaz­dasági helyzete nem olyan rossz, mint amilyen a híre. Dusan Vlatkovics szerint Jugoszlávia valutatartalékai nincsenek ve­szélyesen alacsony szinten, hiszen az 5,2 milliárd dolláros tartalék négyhavi külső fizeté­si kötelezettség teljesítésére elegendő, az általános pénzügyi gyakorlat pedig azt az országot tekinti fizetőképesnek, ahol minimálisan háromhavi import­­fedezet van. Vlatkovics elismerte viszont, hogy az idei év első négy hónapjában 650 millió dolláros nettó tőkekiáramlás volt Jugoszláviából. A Reuter em­lékeztet arra is, hogy a jugosz­láviai válság miatt az ország tartozásainak árfolyama az adósságok másodlagos piacán a névérték 50 százalékáról 35,5 százalékára süllyedt. Bosznia-Hercegovina főváro­sában, Szarajevóban bejelentet­ték, hogy a tagköztársaság - Macedóniával közösen - komp­romisszumos javaslatot készített az alkotmányos és politikai válság megoldására, s azt a jövő héten kedden vagy szerdán szeretnék vitára bocsátani. Nyugati diplomáciai értesülések szerint a javaslat értelmében Jugoszlávia a nemzetközi jog szerint egységes, szuverén ál­lam maradna, de - egyelőre nem részletezett - komplex proce­dúra segítségével az egyes tagköztársaságok is szuverén egységek lennének az országon belül. A kompromisszum egy­ben a minimálisan szükségesre kívánja korlátozni a szövetségi központ funkcióit. Az első horvát vélemények szerint tanulmányozni fogják a javaslatot, és remélik, hogy a zágrábi parlament függetlensé­gi­ határozata (VILÁGGAZDA­SÁG, 1991. május 31., 1. ol­dal) nem zavarja a kompro­misszum létrejöttét. Az elsza­kadáshoz közelebb lépő horvát parlament döntésével kapcsolat­ban Markovic kormányfő teg­nap az ország bármely részé­nek elszakadását, autonómiáját vagy annexióját alkotmány- és törvényellenesnek, illetve elfo­gadhatatlannak minősítette, és - nyilvánvalóan Szlovéniára és Horvátországra utalva - bírálta azokat a kísérleteket, hogy egyes köztársaságok saját hadsereget hozzanak létre. (Reuter, MTI) Pöhl a német monetáris unióról Katasztrofális szintet ért el a munkanélküliek aránya Német­ország öt új keleti tartományá­ban, és a helyzet még csak rosszabbodni fog - adott han­got aggodalmának Karl Otto Pöhl. A Német Szövetségi Bank, a Bundesbank július 11-én távozó elnöke szerint illuzóri­kus volt azt hinni, hogy - előbb a tavaly júliusi pénzügyi, majd az októberi politikai unióval - a keleti országrész életszínvo­nala „belátható” időn belül a nyugati országrész színvonalá­ra emelkedik. Pohl emlékeztetett arra, hogy a Bundesbank a keletnémet márka konvertibilissé tétele ügyében az azonnali megoldás helyett a fokozatosság mellett foglalt állást, ennek ellenére támogatta a kormány döntését, mivel ez volt a feladata. Pohl az Európa Parlament egyik bizottsága előtt márciusban katasztrófának nevezte a német monetáris uniót, mert a márkát olyan árfolyamon váltották át, amely nem tette lehetővé a keletnémet vállalatok számára a nemzetközi piacokon a helytállást. (Reuter) VILAGGAZDASAG Udvariasan megtagadni a meghívást? Mihail Gorbacsov támogatása és Moszkva erősítése a köztársaságokkal szemben valószínűleg nem a legjobb módszer a szovjet reformok előmozdítására - írta pénteken a The Economist című brit gazdasági hetilap vezércikkében. A szovjet átalakulás késlekedik, mert az ottani vezetőkben nincs meg az akarat, és ezt a hiányt évi százmilliárd dollár sem pótolhatja - véli a The Economist. Gorbacsovtól udvariasan meg kell tagadni a meghívást a hét vezető tőkés ország londoni csúcsértekezletére, és be kell szüntetni mindenféle megbeszélést a szovjet Marshall-tervről mindaddig, amíg merész gazdaságpolitikai változások nem következnek be a Szovjetunióban - írja a lap. Ellenben sok szakmai segítséget kell adni a szovjet pénzpiac, a társasági és könyvviteli jog fejlesztéséhez. Az Egyesült Államok megadhatná a legnagyobb kedvezményt a Szovjetuniónak a kereskedelemben. Az IMF és a Világbank hamarosan fölvehetné tagjai sorába a Szovjetuniót. Ezek azok a lépések, amelyekkel a Nyugat segíthetné Moszkvát. (MTI) Német „kéksisakosok” A német szociáldemokraták a várakozásnak megfelelően fog­laltak állást az ország katonai szerepvállalásának kérdésében. A brémai kongresszus élénk vita után szótöbbséggel elfogadta, hogy - ellentétben az eddigi előírásokkal és az eddigi gya­korlattal - német hadkötelesek is részt vegyenek az ENSZ békefenntartó, tehát „kéksisa­kos” egységeiben, és szolgála­tot teljesítsenek a NATO ható­sugarán túl lévő területeken. Ez kis lépés csupán, de a vezetőség ennél most nem is akart tovább menni, egyrészt mert az nagy ellenállásba üt­között volna, másrészt mert a kérdés csak akkor jelentkezik teljes élességében az SPD szá­mára, ha sikerült győznie 1994- ben a választáson. Aktualitást most az adott a témának, hogy Kohl kancellár, aki - hasonló­an az előtte járt Genscher kül­ügyminiszterhez,­­ „megköve­tő” úton járt az Egyesült Álla­mokban. Washingtonban, de egyes nyugat-európai fővárosok­ban is nehezteltek a Kohl-kor­­mányra, mert távoltartóan és hűvös szenvtelenséggel szem­lélte az Öböl-háborút, holott, ha nem egyébért, hát az Iraknak szállított mérgesgáz-gyárak miatt okvetlenül nagyobb fele­lősséget kellett volna vállalnia. Eső után köpönyeg. Washing­tonban Kohl süket maradt Bush elnök legfontosabb kívánságá­val, a német kamatok leszállítá­sával kapcsolatban, de megígér­te, hogy módosíttatja az alap­törvényt, amely - levonva a második világháborúban játszott német szerep indokoltnak lát­szó tanulságait - eleve korlá­tozza a németek katonai cselek­vési lehetőségeit. A hírügynök­ségek úgy értékelik a brémai, csak békefenntartó feladatot engedélyező szavazást, hogy ez kudarcra ítéli az alkotmány­­módosítást, amihez kétharmados többség kell. V. J. 1991. június 1 JAPÁN ÉRVELÉS A GAZDASÁGI TÖMÖRÜLÉSEK ELLEN Az Európai Közösség 1993- ra tervezett egységes piacához hasonló regionális gazdasági integrációk visszavethetik a világgazdaság és a világkeres­kedelem fejlődését, ha nem a megfelelő módszereket alkal­mazzák - szögezi le a japán kormány által kiadott nemzet­közi kereskedelmi jelentés, amely a Közös Piac integrációs törekvéseinek kritikájával adott választ a nyugat-európai ber­kekben egyre szaporodó Japán­ellenes támadásokra. A történelem már megtanította arra a világot - írja a jelentés -, hogy a zárt gazdasági tö­mörüléseket jobb elkerülni. Rossz esetben ugyanis a regio­nális gazdasági integráció - falat emelve a külvilág felé - szá­mottevően csökkentheti a im­portot, és azt a tagországokban előállított árukkal helyettesítheti. A japán nemzetközi kereske­delmi és ipari minisztérium (MITI) tisztségviselője, Fukui Maszaki némileg enyhítette a kormányjelentés megállapítása­it, mondván, hogy az EK eseté­ben eddig még semmi jelét nem látták a feltételezett negatív hatásnak, bár a későbbiekben ez nem zárható ki. A jelentés a továbbiakban megállapítja, hogy a világ növekvő tőkeéhségét egyre nehezebb kielégíteni. Ennek - többek között - az az oka, hogy 1983 óta folyamatosan mene­kül a tőke a fejlődő országok­ból, másrészt az Egyesült Ál­lamokba is egyre kevesebb tőke áramlik, és csökkenőben van a nemzetközi folyó fizetési mér­leg egyensúlyhiánya. A fejlett ipari országok nem képesek kielégíteni a fejlődő országok tőkeigényeit, és a helyzet mára még rosszabbodott azzal, hogy az eddigi kérelmezők mellé felzárkózott Kelet-Európa, az egyesített Németország és az Öböl-háborúban megtépázódott közel-keleti térség. A fejlett országoknak megtakarításaik növelésére, az USA-nak emel­lett tetemes költségvetési hiá­nyának csökkentésére kell tö­rekednie. A szükséges pénzala­pokat nemzetközi szervezeteken keresztül kell eljuttatni az arra rászoruló fejlődőknek. A jelen­tés hozzáteszi, hogy a problé­mahalmazt csak nemzetközi szabályozás útján lehet megol­dani, az egyéni akciók vagy a kétoldalú kapcsolatteremtések ideje már a múltté. Fukui nyilatkozatában kitért az amerikaiak és a Közös Piac által egyaránt kifogásolt hatalmas japán kereskedelmi többlet alakulására is. Bár a folyó fizetési mérleg többlete 1987 óta érzékelhetően visszaesett, és az utóbbi években számottevően bővült az import, a legújabb adatok arra mutatnak, hogy a csökkenő irányzat megforduló­ban van, vagy legalábbis nem az eddigi ütemben folytatódik. Áprilisban csaknem háromszo­rosára, 7,77 milliárd dollárra nőtt Japán folyó fizetési mérlegének többlete az egy évvel ezelőtti 1,96 milliárd dollárhoz képest. Ami a mérlegen belül a külke­reskedelmet illeti, annak több­lete ugyanebben a hónapban elérte a 8,23 milliárd dollárt, míg tavaly áprilisban még csak 3,98 milliárd dollár volt. Gaz­dasági szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a folyó fizetési, valamint a kereskedel­mi mérleg a következő hóna­pokban is ilyen ütemben fog bővülni, de nem mernek jósla­tokba bocsátkozni arról, hogy meddig tart a dinamikusan növekvő irányzat, ami a nem­zetközi megítélés szempontjá­ból nem éppen kedvező. A vártnál nagyobb havi többlet okait keresve általános az egyetértés abban, hogy a lassuló belföldi gazdaság a maga szűkülő importigényeivel, és a japán turisták csökkenő külföl­di útjai egyaránt hozzájárultak a többlet váratlan felduzzadásá­hoz. A fentiekben említett kormányjelentés mindenesetre leszögezi, hogy Japán a belföl­di fogyasztói kereslet feltámasz­tása útján továbbra is mindent megtesz az import ösztönzésé­re, s kereskedelmi aktívumának lefaragására. (Reuter, MTI) Biztató jelek az amerikai gazdaságban Az amerikai gazdaság állapo­tát jelző adatokból képzett index áprilisban az előző két hónap után újra növekedett, amiben a közgazdászok a tavaly július óta tartó recesszió enyhülését lát­ják. A washingtoni kereskedel­mi minisztérium azt is nyilvá­nosságra hozta, hogy áprilisban szintén harmadik hónapja emel­kedett az új lakások eladása, valamint gyarapodtak a szemé­lyi jövedelmek. A kormány gazdasági hely­zetjelentéseiben kulcsszerepet játszó index tizenegy mutatója közül hat javult áprilisban. (Reuter) Olajtanácsok Kelet-Európának Előreláthatólag a jelenlegi olajkészletek nagyságának megtartása mellett foglalnak majd állást azok az energiaügyi miniszterek, akik hétfőn ülnek össze Párizsban, az Öböl-háború óta először. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) égi­sze alatt kétévente megrende­zésre kerülő miniszteri találkozó célja: körvonalazni a követen­dő energiapolitikát. Az IEA-tagországok - a 24 tagú Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai Franciaország, Finnország és Izland kivételé­vel - jelenleg 90 napra elegen­dő olajkészlettel rendelkeznek. Az USA és Japán azonban az Öböl-háború befejezése után úgy döntött, hogy az évtized köze­pére megemeli stratégiai kész­leteit: az USA a tervek szerint 750 millió tonnáról 1 milliárd tonnára, míg Japán 30 millió tonnáról 50 millió tonnára. Az IEA egy közelebbről meg nem nevezett tisztviselője el­mondta, hogy a miniszterek áttekintik azokat a módszereket is, amelyek alkalmazásával mérsékelhetők az olajkínálat akadozása esetén jelentkező nehézségek. A miniszterek várhatóan ajánlani fogják az olajbeszerzési helyek földrajzi megoszlás szerinti bővítését, továbbá szorgalmazni fogják, hogy az IEA tanácsaival segít­se Kelet-Európát. (Reuter) Amerika a japán gazdaság szívét veszi célba? Az Egyesült Államok által hevesen támadott japán vállala­ti összefonódások, a „keirecu” néven ismert rendszer nem más mint a japán gazdasági rendszer szíve és egyben sikerének leg­főbb titka is - állítják azok az amerikai üzletemberek, akik jól ismerik a helyi viszonyokat. Éppen ezért nem sok esélyt látnak arra, hogy Japán való­ban hajlandó lesz radikális reformot végrehajtani az egész gazdaságot behálózó összefo­nódások felszámolása ügyében. A ketrecu iskolapéldái a Mitsubishi, a Mitsui és a Sumimoto vállalati csoportok, amelyek bankok köré csopor­tosulnak, és a második világ­háború előtti és aztán az ame­rikaiak által betiltott összefo­nódási rendszer leszármazottai. A keirecu bírálói szerint ezek a csoportok monopolizálják a japán piacot, nem engedik be a kívülállókat, közülük is legke­vésbé a külföldi cégeket. Eláll­ják a japán import és a sziget­­országba irányuló külföldi beru­házások további növekedésének útját is. Egy washingtoni kuta­tóintézet számításai szerint, ha nem létezett volna a ketrece, akkor Japán 1987-ben 40 mil­liárd dollár értékű áruval töb­bet importált volna. Mint ismeretes, a múlt héten amerikai küldöttség járt Japán­ban, ahol megállapították, hogy a japánok eddig keveset tettek a kétoldalú kereskedelem ki­egyensúlyozatlanságainak fel­számolásáért és jószerivel semmit sem­ tettek a vállalati összefonódások szigorúbb kor­látozásáért. Ezzel szemben egyes szakértők úgy vélik, hogy a hosszú múltra visszatekintő üzleti kapcsolatok, összefonó­dások - legalábbis Japánban - növelik az egyes gazdasági szektorok hatékonyságát, bár az újonnan jövők számára nagyon megnehezítik a piacra való betörést. (Reuter) Ír LANÉR TELEFAXOK !] T.: (1)-201-5644 -1 . VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Alapító főszerkesztő: Gyulai István Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Elek János, Em­őd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadók: a kft. ügyvezetői A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Képviselő: Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ra való hivatkozással lehet. Szerkesztette: Elek János

Next