Világgazdaság, 1991. június (23. évfolyam, 104/5610-124/5630. szám)
1991-06-01 / 104. (5610.) szám
Washington nem tartja elég radikálisnak a szovjet reformtervet (Folytatás az 1. oldalról) A Lisszabonban nyilatkozó amerikai kormánytisztviselő úgy tudja, Baker amerikai külügyminiszter elsimeri ugyan, hogy a legújabb szovjet reformterv javulás a korábbiakhoz képest, de még ebből is hiányoznak azok az elemek, amelyek szükségesek lennének az áttéréshez a piacgazdaságra. A diplomata szerint Baker nincs meggyőződve arról sem, hogy a szovjet vezetőkben lenne kellő politikai akarat a nagy fájdalommal járó változások végigviteléhez, s hogy egyáltalán tudják-e, miként kellene a változásokat megvalósítani. Mindezek ellenére az amerikai külügyminiszter úgy véli: amennyiben a Szovjetunió legalább egy nyilatkozatban határozottan elkötelezné magát egy olyan reformterv mellett, amely a Nyugat szerint is megvalósítható, akkor számíthatna a hét vezető tőkésország segítségére. Az intézkedések felölelnék a műszaki segítséget, amire Washington is javaslatot tett 1989-ben, továbbá a Szovjetunió társult tagkénti csatlakozását a Nemzetközi Valutaalaphoz, valamint az elosztási hálózat javítására nyújtandó segítséget. A Lisszabonban nyilatkozó amerikai diplomata ugyanakkor hangsúlyozta: Washington és Moszkva együttműködése nem csak gazdasági feltételektől függ, hanem politikaiaktól is. Ez utóbbiak közül kiemelte a szovjet katonai kiadások csökkentését, a Kubának nyújtott támogatás mérséklését, valamint a függetlenségre törekvő balti köztársaságokkal szembeni kemény szovjet magatartás enyhítését. Washingtonban meglehetősen óvatosan fogalmaznak Gorbacsov esetleges londoni meghívásával kapcsolatban. Ennek oka, hogy a hét vezető tőkésország megosztott a dologban: a házigazda Nagy-Britannia és a politikailag meghatározó Egyesült Államok nem szeretné, ha Gorbacsov megjelenése a hetek problémáiról elvonná a figyelmet, és a középpontba kerülne a Szovjetunió megsegítése. Németország, Franciaország, Kanada és Olaszország azonban valamilyen fokon már kifejezték készségüket arra, hogy a szovjet államfő részt vehessen értekezletükön, vagy közvetlenül utána folytassanak vele megbeszélést. Kaifu japán kormányfő is leszögezte: ellenzi a szovjet vezető meghívását. Gorbacsov csütörtöki almantai beszédében ismét bizakodóan beszélt londoni meghívásáról, és gazdasági, illetve politikai rendszerváltást, alapvető fordulatot ígért. Az első találgatások szerint kiskaput nyithat számára Londonba az a váratlan meghívás, amely Jacques Attalitól, az EBRD elnökétől hangzott el, és „júliusi munkalátogatásról” szól. Attali nem pontosította Gorbacsov meghívásának időpontját, a megfigyelők szerint azonban lehetséges: ezt a megoldást választották arra, hogy Gorbacsov jelen lehessen a hetek július 15-17-i csúcsértekezletén. (Reuter, AP-DJ, MTI) Az EK egységes Jugoszláviát szeretne (Folytatás az 1. oldalról) A jugoszláv központi bank Londonban tárgyaló kormányzója úgy véli, az ország gazdasági helyzete nem olyan rossz, mint amilyen a híre. Dusan Vlatkovics szerint Jugoszlávia valutatartalékai nincsenek veszélyesen alacsony szinten, hiszen az 5,2 milliárd dolláros tartalék négyhavi külső fizetési kötelezettség teljesítésére elegendő, az általános pénzügyi gyakorlat pedig azt az országot tekinti fizetőképesnek, ahol minimálisan háromhavi importfedezet van. Vlatkovics elismerte viszont, hogy az idei év első négy hónapjában 650 millió dolláros nettó tőkekiáramlás volt Jugoszláviából. A Reuter emlékeztet arra is, hogy a jugoszláviai válság miatt az ország tartozásainak árfolyama az adósságok másodlagos piacán a névérték 50 százalékáról 35,5 százalékára süllyedt. Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban bejelentették, hogy a tagköztársaság - Macedóniával közösen - kompromisszumos javaslatot készített az alkotmányos és politikai válság megoldására, s azt a jövő héten kedden vagy szerdán szeretnék vitára bocsátani. Nyugati diplomáciai értesülések szerint a javaslat értelmében Jugoszlávia a nemzetközi jog szerint egységes, szuverén állam maradna, de - egyelőre nem részletezett - komplex procedúra segítségével az egyes tagköztársaságok is szuverén egységek lennének az országon belül. A kompromisszum egyben a minimálisan szükségesre kívánja korlátozni a szövetségi központ funkcióit. Az első horvát vélemények szerint tanulmányozni fogják a javaslatot, és remélik, hogy a zágrábi parlament függetlenségi határozata (VILÁGGAZDASÁG, 1991. május 31., 1. oldal) nem zavarja a kompromisszum létrejöttét. Az elszakadáshoz közelebb lépő horvát parlament döntésével kapcsolatban Markovic kormányfő tegnap az ország bármely részének elszakadását, autonómiáját vagy annexióját alkotmány- és törvényellenesnek, illetve elfogadhatatlannak minősítette, és - nyilvánvalóan Szlovéniára és Horvátországra utalva - bírálta azokat a kísérleteket, hogy egyes köztársaságok saját hadsereget hozzanak létre. (Reuter, MTI) Pöhl a német monetáris unióról Katasztrofális szintet ért el a munkanélküliek aránya Németország öt új keleti tartományában, és a helyzet még csak rosszabbodni fog - adott hangot aggodalmának Karl Otto Pöhl. A Német Szövetségi Bank, a Bundesbank július 11-én távozó elnöke szerint illuzórikus volt azt hinni, hogy - előbb a tavaly júliusi pénzügyi, majd az októberi politikai unióval - a keleti országrész életszínvonala „belátható” időn belül a nyugati országrész színvonalára emelkedik. Pohl emlékeztetett arra, hogy a Bundesbank a keletnémet márka konvertibilissé tétele ügyében az azonnali megoldás helyett a fokozatosság mellett foglalt állást, ennek ellenére támogatta a kormány döntését, mivel ez volt a feladata. Pohl az Európa Parlament egyik bizottsága előtt márciusban katasztrófának nevezte a német monetáris uniót, mert a márkát olyan árfolyamon váltották át, amely nem tette lehetővé a keletnémet vállalatok számára a nemzetközi piacokon a helytállást. (Reuter) VILAGGAZDASAG Udvariasan megtagadni a meghívást? Mihail Gorbacsov támogatása és Moszkva erősítése a köztársaságokkal szemben valószínűleg nem a legjobb módszer a szovjet reformok előmozdítására - írta pénteken a The Economist című brit gazdasági hetilap vezércikkében. A szovjet átalakulás késlekedik, mert az ottani vezetőkben nincs meg az akarat, és ezt a hiányt évi százmilliárd dollár sem pótolhatja - véli a The Economist. Gorbacsovtól udvariasan meg kell tagadni a meghívást a hét vezető tőkés ország londoni csúcsértekezletére, és be kell szüntetni mindenféle megbeszélést a szovjet Marshall-tervről mindaddig, amíg merész gazdaságpolitikai változások nem következnek be a Szovjetunióban - írja a lap. Ellenben sok szakmai segítséget kell adni a szovjet pénzpiac, a társasági és könyvviteli jog fejlesztéséhez. Az Egyesült Államok megadhatná a legnagyobb kedvezményt a Szovjetuniónak a kereskedelemben. Az IMF és a Világbank hamarosan fölvehetné tagjai sorába a Szovjetuniót. Ezek azok a lépések, amelyekkel a Nyugat segíthetné Moszkvát. (MTI) Német „kéksisakosok” A német szociáldemokraták a várakozásnak megfelelően foglaltak állást az ország katonai szerepvállalásának kérdésében. A brémai kongresszus élénk vita után szótöbbséggel elfogadta, hogy - ellentétben az eddigi előírásokkal és az eddigi gyakorlattal - német hadkötelesek is részt vegyenek az ENSZ békefenntartó, tehát „kéksisakos” egységeiben, és szolgálatot teljesítsenek a NATO hatósugarán túl lévő területeken. Ez kis lépés csupán, de a vezetőség ennél most nem is akart tovább menni, egyrészt mert az nagy ellenállásba ütközött volna, másrészt mert a kérdés csak akkor jelentkezik teljes élességében az SPD számára, ha sikerült győznie 1994- ben a választáson. Aktualitást most az adott a témának, hogy Kohl kancellár, aki - hasonlóan az előtte járt Genscher külügyminiszterhez, „megkövető” úton járt az Egyesült Államokban. Washingtonban, de egyes nyugat-európai fővárosokban is nehezteltek a Kohl-kormányra, mert távoltartóan és hűvös szenvtelenséggel szemlélte az Öböl-háborút, holott, ha nem egyébért, hát az Iraknak szállított mérgesgáz-gyárak miatt okvetlenül nagyobb felelősséget kellett volna vállalnia. Eső után köpönyeg. Washingtonban Kohl süket maradt Bush elnök legfontosabb kívánságával, a német kamatok leszállításával kapcsolatban, de megígérte, hogy módosíttatja az alaptörvényt, amely - levonva a második világháborúban játszott német szerep indokoltnak látszó tanulságait - eleve korlátozza a németek katonai cselekvési lehetőségeit. A hírügynökségek úgy értékelik a brémai, csak békefenntartó feladatot engedélyező szavazást, hogy ez kudarcra ítéli az alkotmánymódosítást, amihez kétharmados többség kell. V. J. 1991. június 1 JAPÁN ÉRVELÉS A GAZDASÁGI TÖMÖRÜLÉSEK ELLEN Az Európai Közösség 1993- ra tervezett egységes piacához hasonló regionális gazdasági integrációk visszavethetik a világgazdaság és a világkereskedelem fejlődését, ha nem a megfelelő módszereket alkalmazzák - szögezi le a japán kormány által kiadott nemzetközi kereskedelmi jelentés, amely a Közös Piac integrációs törekvéseinek kritikájával adott választ a nyugat-európai berkekben egyre szaporodó Japánellenes támadásokra. A történelem már megtanította arra a világot - írja a jelentés -, hogy a zárt gazdasági tömörüléseket jobb elkerülni. Rossz esetben ugyanis a regionális gazdasági integráció - falat emelve a külvilág felé - számottevően csökkentheti a importot, és azt a tagországokban előállított árukkal helyettesítheti. A japán nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztérium (MITI) tisztségviselője, Fukui Maszaki némileg enyhítette a kormányjelentés megállapításait, mondván, hogy az EK esetében eddig még semmi jelét nem látták a feltételezett negatív hatásnak, bár a későbbiekben ez nem zárható ki. A jelentés a továbbiakban megállapítja, hogy a világ növekvő tőkeéhségét egyre nehezebb kielégíteni. Ennek - többek között - az az oka, hogy 1983 óta folyamatosan menekül a tőke a fejlődő országokból, másrészt az Egyesült Államokba is egyre kevesebb tőke áramlik, és csökkenőben van a nemzetközi folyó fizetési mérleg egyensúlyhiánya. A fejlett ipari országok nem képesek kielégíteni a fejlődő országok tőkeigényeit, és a helyzet mára még rosszabbodott azzal, hogy az eddigi kérelmezők mellé felzárkózott Kelet-Európa, az egyesített Németország és az Öböl-háborúban megtépázódott közel-keleti térség. A fejlett országoknak megtakarításaik növelésére, az USA-nak emellett tetemes költségvetési hiányának csökkentésére kell törekednie. A szükséges pénzalapokat nemzetközi szervezeteken keresztül kell eljuttatni az arra rászoruló fejlődőknek. A jelentés hozzáteszi, hogy a problémahalmazt csak nemzetközi szabályozás útján lehet megoldani, az egyéni akciók vagy a kétoldalú kapcsolatteremtések ideje már a múltté. Fukui nyilatkozatában kitért az amerikaiak és a Közös Piac által egyaránt kifogásolt hatalmas japán kereskedelmi többlet alakulására is. Bár a folyó fizetési mérleg többlete 1987 óta érzékelhetően visszaesett, és az utóbbi években számottevően bővült az import, a legújabb adatok arra mutatnak, hogy a csökkenő irányzat megfordulóban van, vagy legalábbis nem az eddigi ütemben folytatódik. Áprilisban csaknem háromszorosára, 7,77 milliárd dollárra nőtt Japán folyó fizetési mérlegének többlete az egy évvel ezelőtti 1,96 milliárd dollárhoz képest. Ami a mérlegen belül a külkereskedelmet illeti, annak többlete ugyanebben a hónapban elérte a 8,23 milliárd dollárt, míg tavaly áprilisban még csak 3,98 milliárd dollár volt. Gazdasági szakértők nem tartják valószínűnek, hogy a folyó fizetési, valamint a kereskedelmi mérleg a következő hónapokban is ilyen ütemben fog bővülni, de nem mernek jóslatokba bocsátkozni arról, hogy meddig tart a dinamikusan növekvő irányzat, ami a nemzetközi megítélés szempontjából nem éppen kedvező. A vártnál nagyobb havi többlet okait keresve általános az egyetértés abban, hogy a lassuló belföldi gazdaság a maga szűkülő importigényeivel, és a japán turisták csökkenő külföldi útjai egyaránt hozzájárultak a többlet váratlan felduzzadásához. A fentiekben említett kormányjelentés mindenesetre leszögezi, hogy Japán a belföldi fogyasztói kereslet feltámasztása útján továbbra is mindent megtesz az import ösztönzésére, s kereskedelmi aktívumának lefaragására. (Reuter, MTI) Biztató jelek az amerikai gazdaságban Az amerikai gazdaság állapotát jelző adatokból képzett index áprilisban az előző két hónap után újra növekedett, amiben a közgazdászok a tavaly július óta tartó recesszió enyhülését látják. A washingtoni kereskedelmi minisztérium azt is nyilvánosságra hozta, hogy áprilisban szintén harmadik hónapja emelkedett az új lakások eladása, valamint gyarapodtak a személyi jövedelmek. A kormány gazdasági helyzetjelentéseiben kulcsszerepet játszó index tizenegy mutatója közül hat javult áprilisban. (Reuter) Olajtanácsok Kelet-Európának Előreláthatólag a jelenlegi olajkészletek nagyságának megtartása mellett foglalnak majd állást azok az energiaügyi miniszterek, akik hétfőn ülnek össze Párizsban, az Öböl-háború óta először. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) égisze alatt kétévente megrendezésre kerülő miniszteri találkozó célja: körvonalazni a követendő energiapolitikát. Az IEA-tagországok - a 24 tagú Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagjai Franciaország, Finnország és Izland kivételével - jelenleg 90 napra elegendő olajkészlettel rendelkeznek. Az USA és Japán azonban az Öböl-háború befejezése után úgy döntött, hogy az évtized közepére megemeli stratégiai készleteit: az USA a tervek szerint 750 millió tonnáról 1 milliárd tonnára, míg Japán 30 millió tonnáról 50 millió tonnára. Az IEA egy közelebbről meg nem nevezett tisztviselője elmondta, hogy a miniszterek áttekintik azokat a módszereket is, amelyek alkalmazásával mérsékelhetők az olajkínálat akadozása esetén jelentkező nehézségek. A miniszterek várhatóan ajánlani fogják az olajbeszerzési helyek földrajzi megoszlás szerinti bővítését, továbbá szorgalmazni fogják, hogy az IEA tanácsaival segítse Kelet-Európát. (Reuter) Amerika a japán gazdaság szívét veszi célba? Az Egyesült Államok által hevesen támadott japán vállalati összefonódások, a „keirecu” néven ismert rendszer nem más mint a japán gazdasági rendszer szíve és egyben sikerének legfőbb titka is - állítják azok az amerikai üzletemberek, akik jól ismerik a helyi viszonyokat. Éppen ezért nem sok esélyt látnak arra, hogy Japán valóban hajlandó lesz radikális reformot végrehajtani az egész gazdaságot behálózó összefonódások felszámolása ügyében. A ketrecu iskolapéldái a Mitsubishi, a Mitsui és a Sumimoto vállalati csoportok, amelyek bankok köré csoportosulnak, és a második világháború előtti és aztán az amerikaiak által betiltott összefonódási rendszer leszármazottai. A keirecu bírálói szerint ezek a csoportok monopolizálják a japán piacot, nem engedik be a kívülállókat, közülük is legkevésbé a külföldi cégeket. Elállják a japán import és a szigetországba irányuló külföldi beruházások további növekedésének útját is. Egy washingtoni kutatóintézet számításai szerint, ha nem létezett volna a ketrece, akkor Japán 1987-ben 40 milliárd dollár értékű áruval többet importált volna. Mint ismeretes, a múlt héten amerikai küldöttség járt Japánban, ahol megállapították, hogy a japánok eddig keveset tettek a kétoldalú kereskedelem kiegyensúlyozatlanságainak felszámolásáért és jószerivel semmit sem tettek a vállalati összefonódások szigorúbb korlátozásáért. Ezzel szemben egyes szakértők úgy vélik, hogy a hosszú múltra visszatekintő üzleti kapcsolatok, összefonódások - legalábbis Japánban - növelik az egyes gazdasági szektorok hatékonyságát, bár az újonnan jövők számára nagyon megnehezítik a piacra való betörést. (Reuter) Ír LANÉR TELEFAXOK !] T.: (1)-201-5644 -1 . VILÁGGAZDASÁG A MAGYAR GAZDASÁGI KAMARA NAPILAPJA Megjelenik ötször egy héten. Alapító főszerkesztő: Gyulai István Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Elek János, Emőd Pál, Szabó Márta, Vince Mátyás (elnök) Szerkesztőség: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Postacím: 1397 Budapest, Pf. 534 Telefon: 180-4311, 168-8433, 188-8537, 188-9182 Szerkesztőségi ügyelet: 168-9641 Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Kiadja a VILÁGGAZDASÁG Szerkesztősége Kft. Felelős kiadók: a kft. ügyvezetői A hirdetések felvétele: 1034 Budapest III., Bécsi út 126-128. Telefon: 168-6859, 180-4311/398, mellék Telex: 22-7958, telefax: 188-9504 Képviselő: Varjas Ildikó Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest XIII., Lehel utca 10/A, 1900, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 5400 Ft. ISSN 0042-6148 A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra való hivatkozással lehet. Szerkesztette: Elek János