Világgazdaság, 1993. február (25. évfolyam, 21/6028-40/6047. szám)
1993-02-02 / 21. (6028.) szám
2 & VILÁGGAZDASÁG NEMZETKÖZI HÍREK Benzináremelés Csehországban A Benzina nevű cseh állami benzinkúthálózat tegnap kismértékű üzemanyagár-emelést hajtott végre. Az emelés mértéke egyik üzemanyagfajtánál sem haladja meg a literenkénti fél koronát. A 90 oktános “speciál” 18,50, a 96 oktános “super” 19,50, a 95 oktános ólmozatlan benzin pedig 18,90 koronába kerül. A dízelolaj új ára 15,90 korona. (MTI) Francia segítséggel bővítik a román távközlést Román—francia vegyes vállalatot hoztak létre tegnap Románia távközlési hálózatának fejlesztésére. A 30 millió frankos alaptőkével rendelkező Transpac-Romtelecom vegyes vállalat a tervek szerint az év végéig modern adatátviteli hálózatot alakít ki az ország nagyvárosai között. A következő évek során a hálózatba összesen 37 várost kapcsolnak majd be. Románia a korábbiakban már a francia Alcatellel és a német Siemensszel is kötött együttműködési szerződést. (Reuter) Hárommillió munkanélküli Franciaországban Franciaországban december végére közel 3 millióra nőtt a munkanélküliek száma. Bár a szezonálisan kiigazított statisztika szerint már a munkaképes francia lakosság 10,5 százaléka nem rendelkezik állással, a szocialista kormányzat bíztatónak tartja, hogy a munkanélküliségi ráta növekedési aránya november óta nem emelkedett. (Reuter) Ösztönözni kell a balti együttműködést A balti államok közötti együttműködés fejlesztésére szólított fel a lett miniszterelnök a davosi világgazdasági konferencián. Ivars Godmanis visszásnak nevezte azt a helyzetet, hogy Lettországnak ugyan van érvényes szabadkereskedelmi megállapodása Svédországgal és Finnországgal, de nincs Észtországgal és Litvániával. Ha nem tudjuk megoldani ezeket a problémákat, akkor eljátsszuk a térség jövőjét — fejtegette a miniszterelnök. A balti államoknak elsősorban a közös beruházásokra kellene koncentrálniuk, nem pedig reménytelen versengésbe bocsátkozni egymással. (Reuter) Macedóniát felvették az EBRD-be Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tegnap jóváhagyta Macedónia tagsági kérelmét. Jaques Attali, a bank elnöke közölte: a “Macedónia egykori jugoszláv tagközársaság” néven felvett állam belépésének pénzügyi részleteit még nem dolgozták ki részletesen. (MTI) Japán jelenlét Türkmenisztánban? A japán Marubei kereskedőház és a Mitsubishi cég is részt kíván venni a türkmenisztáni kőolajvezetékek építésében. A mintegy 7,4 milliárd dolláros beruházás keretében több mint 5000 kilométer hosszú vezetéket építenének a volt szovjet tagköztársaság és Nyugat-Európa között. (AP—DJ) Gyűjtés a szlovák gazdaság megmentésére A kormány által támogatott kampány felszólítására szlovákok ezrei ajánlják fel aranyukat, ékszereiket és készpénzüket az újonnan önállóvá vált szlovák gazdaság megsegítésére. Megfigyelők ezzel kapcsolatban emlékeztetnek arra, hogy a szétválás óta számottevően csökkentek Szlovákia devizatartalékai. A gyűjtési kezdeményezés a Szlovák Nemzeti Színház vasárnapi gálaműsorán indult útjára, ahol a résztvevők hosszú sorokat formálva ajánlották fel adományaikat, amelyekből néhány órán belül 113 darab ékszer és 335 ezer korona gyűlt össze. Az adakozáshoz maga Meciar miniszterelnök is hozzájárult 15 ezer koronával, és ugyanígy tett Ivan Gasparovic, a parlament elnöke is. A kezdeményezést egy szlovák származású német állampolgár félmillió márkával támogatta, egy szintén szlovák származású amerikai üzletember pedig félmillió dollárra szóló csekket állított ki a kincstárnak. (Reuter) 585 m2, illetve 763 m2 alapterületű, teljes infrastruktúrával, telefonvonalakkal, parkolóval ellátott IRODAHÁZAK BÉRBE ADÓK frekventált helyen, a metró vonalán. 12 000 Ft/m2/év További információ: 147-2733. Dobos Bertalan főkönyvelő / Pályázat \ / Adatbankunkban \ 1 cégeket kiszolgáló személyzet van. \ Titkárnők, hostessek, tolmácsok... Van Önnek elképzelése \ a munkaadásra? / \ Legyen a rendszer menedzsere. / \Telefon: 269-1317/ _____^^_____ C, 11 SLAVIMEX ANNONCE DE PRESSE: SLAVIMEX az Ön partnere Franciaországban. Ipari technológiát kínál: — agroélelmiszer-ipari termékek, sajt-, étolajkészítő berendezések — kenyérgyártó felszerelések (teljes) — villanygenerátor 0,75-tól 1000 kVA-ig. Minden igénylőnek válaszolunk CÍM: SLAVIMEX SARL 4, Avenue Marx-Dormoy Tel: (0033) 73-93-69-93 63000 Clermont-Ferrand Fox: (0033) 73-34-35-02 Es Balog István — Budapest Tel: 1851218 NEMZETKÖZI GAZDASÁG Davosi konferencia Csernomirdin a Nyugat segítségét kérte Viktor Csernomirdin orosz miniszterelnök a piaci reformok folytatása mellett tett hitet, ehhez azonban mielőbbi megállapodást sürgetett a nyugati hitelezőkkel az ország adósságproblémájának rendezésére. A világ politikusainak és gazdasági szakembereinek davosi konferenciáján egy másik kiemelkedő hír volt, hogy a szlovén pénzügyminiszter kijelentette: Szlovénia várhatóan az év végén csatlakozni fog az EFTA-hoz, az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz. A svájci üdülőhelyen megrendezett világgazdasági fórumon Csernomirdin elengedhetetlennek nevezte Oroszország adósságterhének enyhítését ahhoz, hogy a kormány megfékezze a hiperinflációt, és rendet teremtsen a kaotikus gazdaságban. A miniszterelnök szerint a vég nélküli adósságtárgyalások azt az érzést keltik az orosz közvéleményben, hogy a Nyugat egy lépést sem tesz súlyos gondjaik megoldásáért. A 80 milliárd dollárra rúgó szovjet adósság legnagyobb részét Oroszország örökölte, Moszkva azonban már jelezte, hogy az idén esedékes tőke- és kamatrészleteket nem képes kifizetni. A december végén kinevezett Csernomirdin ismételten kifejezte kormánya határozott elkötelezettségét az elődje, Jegor Gajdar által elkezdett piaci reformok folytatása mellett. Ezzel a kijelentéssel azokat kívánta megnyugtatni, akik a konzervatívok nyomására eltávolított Gajdar távozása után politikai, gazdasági irányváltástól tartottak. Ezeket a félelmeket támasztotta alá Csernomirdin egyik első, azóta már visszavont rendelete az árellenőrzés bevezetéséről. A Davosban elmondott beszédeiben ugyanakkor szerette volna eloszlatni a külföldi üzletemberek bizalmatlanságát, és a magas kockázatok ellenére újabb befektetésekre ösztönözte őket. Szlovénia valószínűleg az év vége felé csatlakozni fog az EFTA-hoz — jelentette ki Davosban Mitja Gaspari pénzügyminiszter. Gaspari azután fejezte ki optimizmusát a csatlakozást illetően, hogy több EFTA-tagország képviselőivel is tárgyalásokat folytatott erről. Ljubljana hamarosan benyújtja erre vonatkozó hivatalos kérelmét. A szlovén pénzügyminiszter véleménye szerint az EFTA-tagság elnyerésével országa automatikusan tagja lesz az EFTA és az Európai Közösség által idén létrehozandó Európai Gazdsági Térnek is. Gaspari hozzátette: valószínűnek tarja, hogy 1993 végére Magyarország és Csehország is csatlakozni fog az EFTA-hoz. A világgzdasági fórumon szóba kerültek többek között az európai árfolyam-mechanizmus zavarai is. Raymond Barre, korábbi francia miniszterelnök véleménye szerint a frank elleni támadások részben politikai jellegűek, és a francia—német kapcsolat, illetve az uniós tervek megvalósítása ellen irányulnak. Barre teljes támogatásáról biztosította a francia kormány jelenlegi politikáját a frank árfolyamának minden áron való védelmére, akár a 10 százalékos kamatlábak fenntartása révén is. Erre várhatóan szükség is lesz az ír font leértékelését követően felerősödő spekulációk miatt. (AP—DJ, Reuter, WWD) Leértékelés Írországban (Folytatás az 1. oldalról) A néhány hete alakult új kormány a valutaárfolyam szilárdságát helyezte gazdaságpolitikájának középpontjába. De így volt ez már a megelőző években is: a pozitív következmény az alacsony inflációs ráta, a csökkenő kamatok és a külföldi tőke beáramlása volt. Az írek megpróbálták teljesíteni a tervezett gazdasági és valutaunió konvergenciakritériumait — írja a Handelsblatt londoni tudósítója. A valutaspekulánsok azonban felfedezték az ír gazdaság gyenge pontját, nevezetesen, hogy az ország exportjának 40 százaléka Nagy-Britanniába irányul, ezért a brit valuta értékcsökkenése igen érzékenyen érinti az ír gazdaság versenyképességét. Az angol font árfolyamesése a keddi brit kamatcsökkentés után csak az utolsó csepp volt a pohárban. Bebizonyosodott, hogy az ír kormány pusztán a kamatláb emelésével nem tudja megvédeni valutája árfolyamát. A hét végi ír leértékelés a legnagyobb mértékű volt, amióta 1979-ben az Európai Monetáris Rendszert megállapították, ráadásul először fordult elő, hogy olyan ország valutáját kellett leértékelni, amelyben az infláció üteme alacsony. A spekulánsok azonban csak arra voltak tekintettel, hogy az ír font viszonylag túlértékelődött a brit fonthoz képest, és ezért a kormány “erős valuta”politikája elvesztette szemükben a hitelét. Az ír kormány tetemes veszteségeket szenvedett el a valutatámogatási intervenciókkal, és mégis el kell tűrnie, hogy a leértékelés következtében 1 milliárd ír fonttal nő az ország nagy összegű külföldi adóssága. Csupán az exportőrök és a mezőgazdák örülnek az új árfolyamnak. Az ír politikusok egyrészt az Európai Közösséget (EK) és főleg a németeket, másrészt a briteket vádolják a történtekért. Az EK-t és a németeket azért, mert az ír fontnak nem adták meg azt a multilaterális segélyt, amelyet a franciák a frank elleni roham idején megkaptak. Bertie Ahern ír pénzügyminiszter különösen azt sérelmezte a Financial Times szerint, hogy az EK nagy tagállamai külön megállapodásokat tudnak kötni, és ezáltal a kisebbekre hárul a spekuláció elleni harc nagyobb terhe. A britek elleni ír kifogás pedig az, hogy az Európai Unió elleni mélységes ellenszenvüket tükrözték azok a londoni politikai döntések, amelyek kiváltották az európai árfolyam-mechanizmus válságát. A szakértők arra számítanak, hogy az írek után ismét a francia és a dán valuta kerül a tőzsdepiaci spekulánsok támadásának középpontjába. Elemzők szerint a valutakereskedők nagyon kitanulták, hogy felismerjék az EK-tagállamok kormányának következetlenségeit — írja a Reuter, míg a Financial Times arra a lehetőségre hívja fel a figyelmet, hogy a piacok a munkanélküliség mértéke szerint választják ki támadásuk célját. A francia pártok választási politikájával és kilátásaival hozza összefüggésbe az angol gazdasági lap a francia frank elleni spekuláció támadásának lehetséges időpontját. Míg a jelenlegi szocialista kormány ragaszkodni tud az erős frank politikájához, a várható konzervatív győzelem után megnő a francia parlamentben az Európai Unió ellenségeinek súlya. Elsősorban Chiractól várható, hogy enged pártja nacionalista és populista szárnyának, és a munkanélküliek nagy száma miatt változtat a valutáris politikán. K. G. Iraki olajtermelés Fű alatt paktálnak az amerikaiak? Miközben hivatalosan még tart az iraki olajexport embargója, Bagdadban és Ammanban állítólag amerikai, francia, olasz és japán cégek tárgyalnak az iraki kőolajtermelésben való jövőbeni részvételről. Egy diplomáciai forrásból származó hír szerint nagyszabású, nyolctíz évre szóló koncessziós elképzelésekről van szó, amelyek keretében a külföldi olajtársaságok 35-50 százalékos részesedéshez jutnának az általuk kitermelendő iraki olajból. A fenti hírforrás annak lehetőségét sem zárja ki teljesen, hogy a külföldi cégek élelmiszer- és gyógyszersegélyt is ígérnek a koncesszióért cserébe. A fokozott külföldi érdeklődés jól jön az iraki olajgazdaság terveinek is. Irak olajminisztere szerint már most is napi 3 millió barrel nyersolajat lennének képesek termelni, de ez a teljesítmény az ezeredfordulóig akár kétszeresére is nőhet. Irak ugyanis kőolajtartalékait tekintve az elsők közé tartozik a világon, és Öböl-háború előtt még a második legnagyobb OPEC-termelőnek számított. Igaz, 1990 augusztusa óta visszaesett termelése, hiszen csak Jordániának szállíthat olajat az embargó miatt. Az amerikai társaságok titkos iraki tárgyalásairól szóló hír igen nagy feltűnést keltett, hiszen Washingtonban változatlanul távol kívánják tartani Irakot a nemzetközi olajpiacoktól, és ezért az ENSZ-szankciók fenntartásához ragaszkodnak. Ezek pedig lényegében megtiltják az amerikai állampolgárok számára is, hogy bárminemű olaj üzleti tár- gyalásba bocsátkozzanak Irakkal. Bár részletek nem ismertek, feltehetőleg azokról az amerikai multinacionális társaságokról van szó, amelyek az Öböl-háború előtt is már kitermelést folytattak az iraki olajmezőkön. A francia vállalatok iraki tárgyalásinak emítése ugyanakkor nem okozott különösebb meglepetést, hiszen Franciaország korábban nyersolajszükségletének több mint 30 százalékát Irakból szerezte be, és a francia cégek az embargó óta sem rejtik véka alá iraki olaj iránti érdeklődésüket. (Reuter) 1993. február 2. Aláírták a társulási szerződést (Folytatás az 1. oldalról) A lényegében a visegrádi országokkal kötött szerződések mintájára kidolgozott egyezmény tízéves átmeneti időszak után az áruk, a tőke, a szolgáltatás és a munkaerő nagy részénél szabad mozgást tesz majd lehetővé Románia és az EK tagországai között. Ezzel az EK hamarosan jelentős új piaci lehetőségekhez juttatja Romániát is, ugyanakkor hosszabb távon magának is biztosítja a román piacon a szabad kereskedelmet — természetesen, mint a többi társulási szerződésben, a külön szabályozás alá eső mezőgazdasági kereskedelem kivételével. Románia az EK PHARE- programja keretében 1991-re 100, 1992-re 130 millió ECU térítésmentes segítséget kapott. Az EK 500 millió dolláros kölcsön folyósítását határozta el Romániának 1991-ben, és 90 millió dollárral vett részt a 24-ek tavalyi 180 millió dolláros kölcsönnyújtásában. 1992. október 20-án Románia és a Közösség megállapodást írt alá arról, hogy az EK képviseletet nyit Bukarestben. (MTI, Reuter, AP—DJ) @A VILÁGGAZDASÁG ÜZLETI NAPILAP Megjelenik ötször egy héten. Főszerkesztő: Dunai Péter Főszerkesztő-helyettesek: Boronkay Tamás, Lakatos Mária Olvasószerkesztők: Sz. Molnár János, Szabó László Zsolt Főmunkatársak: Bán Zsuzsa, Bányai Gyula Magyar gazdasági rovat. Tel.: 202-4962 Rovatvezető: Czauner Péter Pénzügyek: Csabai Károly (Tel.: 202-4971) Vidék: Lázár Ildikó Munkatársak: Kiss Tamás, Golubeff Lóránt, Horváth György, Magos Katalin, Pekár Erzsébet, Szirmai S. Péter, Tatai Miklós Nemzetközi gazdasági rovat Rovatvezető: Boronkay Tamás Árupiacok: Sági Gyöngyi (Tel.: 202-4971) Munkatársak: Amar Rezső (alapító tag), Báti Júlia, Fabók Margit, Facsinay Kinga, Gárdonyi Imre, Horváth Lilla, Kovács Péter, Kozma Géza, Krekó László, Mádl József, Róna Judit Tudósítók: dr. Elek Lenke (Moszkva), Komáromi Ákos (Ljubljana), Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Fekete Klára (Szeged), Fisch Judit (Székesfehérvár), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Mentusz Károly (Eger), Lendvai Emil (Szombathely), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) Wirtschaftskurier Kvassinger Klára (szerkesztő), Nemes Bettina Művészeti szerkesztő: Horváth László Tördelőszerkesztők: Gazdag István, Krepfer István, Tóth Brigitta Technikai munkatársak: Barcsai Ildikó, Bíró Krisztina Ildikó, Kaltenecker Ferenc, Kovács Andrea, Kutrik Zita, Major István, Sárkány Györgyné, P. Scheller Valéria, Weisz Györgyi Szerkesztőség és Kiadó: Budapest„ Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel /fax: 202-4199 Telefon: 175-6722/1145 Képviselők: Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben, a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 6840, fél évre 3420 Ft Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 0042-6148 A lap a MONTANA Kft. által szállított kiadványszerkesztő rendszeren készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda, Budapest Felelős vezető: dr. Csöndes Zoltán A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet.