Világgazdaság, 1995. július (27. évfolyam, 125/6634-145/6654. szám)
1995-07-01 / 125. (6634.) szám
RÖVIDEN Csehországban csökkentik az adókulcsokat A prágai parlament megszavazta a jövedelemadó-kulcsok 3 százalékpontos csökkentését. A legnagyobb jövedelmű cseh magánszemélyeknek 1996. január 1-jétől 40 százalék adót kell fizetniük, a vállalatok bevételére kirótt legnagyobb adókulcs pedig 39 százalék lesz. A képviselőház nagyobb mértékű adócsökkentést szavazott meg, mint a kormány által javasolt két százalék. (Reuter) Új lengyel vámtarifák Július 1-jétől új vámtarifák érvényesek Lengyelországban, miután Varsó a hónap első napjától a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) teljes jogú tagja. Az új vámtételek egyes importtermékek esetében nagyobbak lesznek az eddigieknél, és elsősorban az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági cikkekre vonatkoznak. Nagyobb vámot szabnak ki például a marhahúsra, a tojásra, a mákra és a vetőmagokra. A termékek 45 százaléka azonban július 1-jétől olcsóbban vihető be az országba, így a kávé, a tea és a gyapjú. (Reuter) A Daimler-Benz a német nagyvállalati lista élén Továbbra is a Daimler-Benz vezeti az 500 legnagyobb német cég rangsorát, amelyet a Die Welt című lap immár huszadik alkalommal tett közzé. Az említett vállalatcsoport tavaly átlagosan négy százalékkal növelte bevételét. A listavezető Daimler-Benznek tavaly sikerült először átlépnie forgalmában a 100 milliárd márkás határt, de sikeres évet tudhat maga mögött a többi autógyár, a Volkswagen, az Opel és a BMW is. (AP—DJ) Rubin a mexikói reformokról Már érlelődnek a pénzügyi válságból való kilábalásra tett mexikói reformintézkedések első gyümölcsei — jelentette ki Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter a washingtoni Kongresszus előtt. Az USA 20 milliárd dolláros segéllyel támogatja a programot, mely immár negyedik hónapjában tart. A latin-amerikai ország költségvetésének többlete van, a valutakészletek gyarapodnak, és a rövid távú hitelállomány kétharmaddal csökkent az év eleje óta. (AP—DJ) Szlovákia korlátozza a Csehországba menő exportot A Csehországba irányuló export korlátozása keretében kiviteli kvótákat állapít meg a szlovák kormány a fa- és az ócskavasszállítmányokra. A Sme című lap szerint a pozsonyi gazdasági minisztérium egyúttal megfigyelést rendelt el a kivitt vaj, zsiradékok, cukor, sör, alkoholmentes italok, cigaretta, barnaszén és az élelmiszerek mennyiségének alakulásával kapcsolatban. A Sme úgy tudja, hogy a fa- és hulladékvas-szállítások a korábbi mennyiségnek csak a harmadát érhetik el. Súlyosbodik a lett bankválság Lettország legnagyobb takarékpénztára után pénteken egy újabb lett pénzintézet, a valaha a 10 legjelentősebb kereskedelmi bank közé tartozó Olimpija jelentett csődöt. Ezzel 48-ra csökkent a Lettországban működő bankok száma a tavalyi 62- ről. Az orosz hírügynökség egy meg nem nevezett bankárra hivatkozva azt állítja, hogy “miután az orosz befektetők kivonták betéteiket Lettországból, kártyavárként omlott össze a lett bankrendszer.” (MTI) Az EBRD-vezér Moszkvában Oroszország fontos partner Moszkvában töltötte a hét végét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezetője, hogy személyes látogatásával is elősegítse az Oroszországba irányuló külföldi befektetések élénkülését. Jacques de Larosiére érkezésekor a repülőtéren úgy nyilatkozott, hogy látogatásának célja megtárgyalni az Oroszországösszesen több mint 1,2 milliárd értékű beruházási támogatást hagyott jóvá Oroszország számára — közli a Central European Economic Review. Ez elmarad ugyan a Lengyelországnak megítélt 1,5 milliárdtól és alig több, mint a Magyarországnak jóváhagyott 1 milliárd, de míg az említett két országban tavaly már csökkenőben volt az EBRD-beruházások értéke, Oroszországban lendületesen növekszik. A bankvezető programjában a Tatjana Paramanova jegybankelnökkel való találkozó, valamint a ZIL teherautógyár és a Krunyicsev űrközpont felkeresése is szerepelt. Larosiére nem szólt arról, hogy az EBRD esetleg tulajdonrészt szerezne valamelyik vállalkozásban. Igen jól haladnak viszont tájékoztatása szerint az újonnnan privatizált oroszországi kis- és középvállalatok támogatását szolgáló EBRD-program előkészületeiba irányuló magánbefektetések elősegítésének különböző módjait a moszkvai vezetőkkel. Az EBRD vezetője vasárnap találkozott Csernomirgyin kormányfővel a tavaly létrehozott külföldi befektetések tanácsának ülésén, amelyen 25 ország beruházási szakemberei vettek részt — jelenti a Reuter. “Oroszország változatlanul az első számú ügyfelünk” — hangsúlyozta Larosiére. A nemzetközi pénzintézet 1994 végéig Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Varga András Vezető szerkesztők: Gail Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Bála Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasics György Rovatvezetők: Kamasz Melinda (Belföld), Gaál Csaba (Külföld) ♦ Főmunkatársak: Alkonyi László, Bányai Gyula, B. Horváth Lilla, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Langmár Ferenc, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Vadász Zsuzsa, Varos Ibolya ♦ Rovatszerkesztők: Golaboff Lóránt (Értékpapírpiacok), Sági Gyöngyi (Árupiac), Szirmai S. Páter (Mezőgazdaság), Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (Belföld) ♦ Munkatársak: B. Sebestyén Stella, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kiss Tamás, Kecskeméti Judit, Kovács Páter, Krekó László, Lázár Ildikó, Módi József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Judit, Tóth Levente ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel: 175-6722/1145. Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizetheti bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a H Lfl-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postatörvényen, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98836 számon vzetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 19800 fél évre 9900, negyedévre 4950 Ft. Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regiális rt.-k. ISSN 0042-6148. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest v.:dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató. VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD 4. ÜZLETI NAPILAP Clinton még beleszólhat a kiadások lefaragásába Hét év alatt 900 milliárd dollár Éles hangú vita után az Egyesült Államok kongresszusa elfogadta a költségvetés 2002-re való kiegyensúlyozásának tervét. A törvényhozás mindkét házát uraló republikánusok által keresztülvitt terv szerint a következő hét évben összesen 894 milliárd dollárral költhetne kevesebbet a kormányzat. njLmmmm A kiadások lefaragását “szélsőséges” méretűnek minősítette a képviselőházi demokrata kisebbség vezetője Richard Gephard. A ház költségvetési bizottságának elnöke, John Kasich viszont elégedetten nyugtázta a program mindkét ház általi elfogadását. “Teljesítettünk valamit, amiről sok szkeptikus azt mondta, hogy képtelenek vagyunk rá” — mondta az AP—DJ által idézett politikus, aki szerint a kiadások csökkentése nyomán mérséklődik a kamatszínvonal, növekszik a foglalkoztatottság, és erősödik az amerikai gazdaság. A két ház egyeztetett változatának elfogadása előtt a képviselőház radikálisabb reformokat követelt. A szenátus kezdetben elzárkózott attól, hogy a kiadáscsökkentés mellett 300 milliárd dolláros adócsökkentést is végrehajtsanak a következő hét évre vetítve. Az egyeztetés során végül is a Newt Gingrich képviselőházi elnök által vezetett radikálisok győztek, és a végleges tervezetbe felvettek egy 245 milliárd dolláros adócsökkentést. Ez utóbbiból főleg a közép- és felső rétegek profitálhatnak, egyebek között a gyermekek után járó évenként 500 dolláros adóvisszatérítéssel, az örökösödési és a vagyonadó mérséklésével, a kisvállalkozásoknak nyújtandó kedvezményekkel, a tőkeértéknövekedés után fizetendő adó lefaragásával. A kiadások visszafogása javarészt a szociális juttatásokat érinti. A republikánusok elképzelései a harmincas években meghirdetett New Deal óta a legmélyrehatóbb változtatásokat hozzák az Egyesült Államok jóléti rendszerében. A szegények betegbiztosítási alapjától 182 milliárd dollárt akarnak elvonni, az öregekéből 270 milliárdot akarnak lefaragni 2002- ig. További százmilliárdot egyéb szociális programok megszüntetésével vagy összevonásával kívánnak megtakarítani. A tavalyi kongresszusi választásokra meghirdetett republikánus platformnak megfelelően karcsúsítják a szövetségi kormányzatot, számos nagy szociális programot — például az élelmiszerjegy-elosztást vagy az iskolai étkeztetést — az államok kezelésére bíznak. A kiadások növelésére csak a katonai költségvetés körében láttak okot a republikánusok. A demokraták — az MTI által idézett nyilatkozatuk szerint — azzal érvelnek, hogy a konzervatív ihletésű államháztartási reform a szegények további megnyomorításával és a tehetősek gazdagabbá tételével a társadalmi megosztottság kiéleződését fogja előidézni. A republikánusok ezzel szemben azt vallják, hogy az évtizedeken át rászorultsági alapon folyósított nagylelkű szociális juttatások valójában csak konzerválták a nyomort, és munkahely keresése helyett tespedtségre késztették a segélyen élőket. Ezt az álláspontot látszik igazolni, hogy az elszegényedés mértéke az utóbbi években növekedett: hivatalos adatok szerint a nyomorszint alatt élők aránya az 1989- es 13,1 százalékról 1993-ra 15,1 százalékra emelkedett. A határozat hétéves átmeneti időszakra vonatkozó kölségvetési keretszámokat tartalmaz, ezért nem igényli Clinton elnök aláírását, a tervezet alapján részletesen kidolgozandó éves költségvetési törvények azonban igen. Kormányzati körök szerint nem kizárt, hogy az elnök megvétózza a republikánus tervnek az egyes évekre lebontott részleteit. Július 1-jétől életbe lépett a schengeni egyezmény Franciaország még nem alkalmazza Bizonytalan időre szóló kimaradást kapott Franciaország a schengeni egyezmény teljes körű hatályba helyezése alól. Eközben az egyezményt a légiforgalomban már március 26. óta alkalmazó másik hat ország július 1-jétől az egymás közötti szárazföldi forgalomban is megszünteti a határellenőrzést. Az egyezmény legfelsőbb szintű döntéshozó fóruma, a tagországok belügy-, vagy európai ügyi minisztereiből, illetve államtitkáraiból álló Schengen-tanács ülésén Michel Barnier francia európai ügyi miniszter kifejtette: Párizs megítélése szerint továbbra is kívánnivalót hagy maga után a külső határok szigorított ellenőrzése, jóllehet ez a schengeni egyezmény egyik alapfeltétele volna. Szavai szerint nem tekinthető teljes mértékben megbízhatónak a külső belépési pontokat összekötő, strasbourgi központú számítógépes információs rendszer, francia szempontból változatlanul aggodalmat kelt a holland hatóságok rugalmas kábítószerpolitikája, az úgynevezett puha drogok ellenőrzött árusításának engedélyezése, valamint a menekültügyi kérdések nem kellő hatákonyságú kezelése. A francia miniszter példaként említette, hogy a hét elején a Bukarest-Budapest-Bécs-München-Strasbourg expresszen a francia határnál két magyar embercsempészre és 19 illegális román bevándorlóra bukkantak, akik közül hatan már szerepeltek is a strasbourgi számítógépes nyilvántartásban, mégis akadálytalanul eljuthattak Franciaországig — jelenti az MTI. A francia kezdeményezés mindezek alapján eredetileg az lett volna, hogy az egyezmény teljes körű életbe lépését mind a hét ország vonatkozásában halasszák el legalább fél évvel. Miután erre a többi tagország nem mutatott készséget, Franciaország kérelmezte az egyezményben biztosított kimaradási lehetőséget. Ennek időtartamát nem rögzítették ugyan, de a tanácskozás után tartott sajtóértekezleten visszatérően hangsúlyozták, hogy ez minden bizonnyal kevesebb lesz még hat hónapnál is. Azt is jelezték egyúttal, hogy a francia lépést nem kíséri kölcsönösség, azaz például a francia—belga határon csupán a Franciaországba érkezőket vethetik alá határellenőrzésnek, az onnan kilépőket belga részről nem fogják megvizsgálni. Az északi országok esetében a Schengen-tanács megbízatást adott “partneri szerződés” megtárgyalatására Norvégiával és Izlanddal. Ennek alapján e két ország állampolgárai is részesülnének a szabad mozgás lehetőségében, annélkül azonban, hogy tagországok s mint ilyenek a döntéshozásba bevont társak lennének. Ugyancsak tárgyalásokat kezdenek Koppenhágával is arról, hogy Dánia megfigyelő státust kaphasson az egyezményben. Hasonló státusért folyamodott Finnország és Svédország is. Az USA kivonult a rendezésből (Folytatás az 1. oldalról) A kialakult helyzettel kapcsolatban a Neue Zürcher Zeitung kiemelte, hogy az Egyesült Államok lényegében a legnagyobb kedvezmény elvének (MFN) a szóban forgó területen való alkalmazásától zárkózott el. A svájci lap szerint az amerikai küldöttség csak ürügynek használta azt, hogy néhány — főleg ázsiai — ország nem tett elég engedményt. Washington valójában a kétoldalú hatalmi politika útvesztőibe akarja terelni a pénzügyi szolgáltatások liberalizálásával kapcsolatos esetleges vitákat — hangoztatja a cikkíró, aki szerint Clinton elsősorban belpolitikai megfontolások alapján utasította ilyen merev álláspont követésére megbízottait. A Financial Times az Amerikában páratlanul erős pénzügyi szolgáltatói szféra nyomására vezeti vissza az elutasító washingtoni álláspontot, amelyet a lap rossz előjelnek tart a tengerhajózás és a távközlési szolgáltatások piacának liberalizálásáról egy év múlva kezdődő tárgyalások szempontjából. A kialakult helyzetben az amerikai kormányzat ígéretet tett arra, hogy a saját piacon eddig megszerzett külföldi pozíciókat érintetlenül hagyja, újabbak megszerzését azonban nem engedélyezi az MFN-elven alapuló sokoldalú rendszer keretében. Az eddig tett ajánlatok elfogadása hozzájárulna a mostani felemás gyakorlat megcsontosodásához — hangzik az USA küldötteinek érvelése. Jeffrey Lang, az amerikai kereskedelmi főmegbízott helyettese nem tartja valószínűnek, hogy július 28-ig olyan javaslatokkal állnának elő az érintett országok, amelyek megnyernék az Egyesült Államok tetszését. Az International Herald Tribüne-nak adott nyilatkozatában elképzelhetőnek mondta, hogy a határidő lejárta után két év is eltelhet tárgyalások nélkül. Az EHT egyébként arra figyelmeztet, hogy az Európai Uniónak ez alkalommal sikerült elszigetelnie az Egyesült Államokat és esetleg nélküle kötnek meg egy sokoldalú nemzetközi egyezményt a pénzügyi szolgáltatások nemzetközi forgalmáról . A lap arra is utal, hogy Brüsszel az autókereskedelem kérdéskörében Japánnal folytatott vitában is elmarasztalta Amerikát, amiért az—úgymond — megsértette a sokoldalú világkereskedelmi rendszer eszméjét. 1945. JÚLIUS 3. Kisebb adóteher Hollandiában A holland kormány egymilliárd gulden értékű adómérsékléssel kívánja a vállalkozókat új munkahelyek létesítésére ösztönözni. Elsősorban a közepes és a kisvállalatok számára nyílnának erre új lehetőségek. A határozat eredményeképpen a kis- és a középvállalatok adóterhe körülbelül 700 milliárd guldennel fog csökkenni — írja a Handelsblatt. Külön kedvezményeket kapnak az új vállalatok alapítói. Ebben a vállalatkategóriában az újonnan létesültek teremtik az új munkahelyek 30 százalékát — jelentette ki Hans Wijers gazdasági miniszter. A régóta várt intézkedésegyüttes 22 rendszabályból áll, és azt várják tőle, hogy tartósan csökkenti a jelenleg 7,2 százalékos munkanélküliséget, amely egy éve alig mérséklődött. A kis- és középvállalkozók elégedettek a kedvezményekkel, amelyek évek óta hangoztatott kívánságaikat teljesítik, így a vállalati adó 1996 elején 40 százalékról 38-ra csökken, majd a következő három évben 35-re. A kiskeresetűek foglalkoztatását adóelengedés teszi előnyösebbé, a tanulók képzését is ezzel teszik olcsóbbá a munkaadóknak. Ez az államnak 400 millió guldenbe fog kerülni. Ezenkívül többet lehet levonni az adóalapból a kutató és fejlesztő munkával foglalkozók bérére fordított összegek címén. Jelenleg az első 100 000 millió bérköltség 25 százalékát lehet levonni, utána a több összeg 12,5 százalékát. A kisberuházások is adókedvezményt kapnak. Néhny ezerrel nő azoknak a cégknek a száma, amelyek mentőülnek a hozzáadottérték-adónál. Az új vállalatok alapítói az első három évben gyorsabb mortizációs leírásra kapnak ehetőséget. A kisvállalatok een felül adómentes tartalékot lépezhetnek a nagy kockázatú országokba irányuló export esetén. A csúcstechnikát alkalmazó, illetve előállító új vállalkozásokat szubvencióval támogatják.