Világgazdaság, 1995. július (27. évfolyam, 125/6634-145/6654. szám)

1995-07-01 / 125. (6634.) szám

RÖVIDEN Csehországban csökkentik az adókulcsokat A prágai parlament megszavazta a jövedelemadó-kulcsok 3 százalékpontos csökkentését. A legnagyobb jövedelmű cseh magánszemélyeknek 1996. január 1-jétől 40 százalék adót kell fizetniük, a vállalatok bevételére kirótt legnagyobb adókulcs pedig 39 százalék lesz. A képviselőház nagyobb mértékű adócsökkentést szavazott meg, mint a kormány által javasolt két százalék. (Reuter) Új lengyel vámtarifák Július 1-jétől új vámtarifák érvényesek Lengyelországban, miután Varsó a hónap első napjától a Kereskedelmi Világszer­vezet (WTO) teljes jogú tagja. Az új vámtételek egyes import­­termékek esetében nagyobbak lesznek az eddigieknél, és első­sorban az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági cikkekre vonat­koznak. Nagyobb vámot szabnak ki például a marhahúsra, a tojásra, a mákra és a vetőmagokra. A termékek 45 százaléka azonban július 1-jétől olcsóbban vihető be az országba, így a kávé, a tea és a gyapjú. (Reuter) A Daimler-Benz a német nagyvállalati lista élén Továbbra is a Daimler-Benz vezeti az 500 legnagyobb német cég rangsorát, amelyet a Die Welt című lap immár huszadik alkalommal tett közzé. Az említett vállalatcsoport tavaly átla­gosan négy százalékkal növelte bevételét. A listavezető Daim­­ler-Benznek tavaly sikerült először átlépnie forgalmában a 100 milliárd márkás határt, de sikeres évet tudhat maga mögött a többi autógyár, a Volkswagen, az Opel és a BMW is. (AP—DJ) Rubin a mexikói reformokról Már érlelődnek a pénzügyi válságból való kilábalásra tett mexikói reformintézkedések első gyümölcsei — jelentette ki Robert Rubin amerikai pénzügyminiszter a was­hingtoni Kongresszus előtt. Az USA 20 milliárd dolláros segéllyel támogatja a programot, mely immár negyedik hónapjában tart. A latin-ameri­kai ország költségvetésének többlete van, a va­lutakészletek gyarapodnak, és a rövid távú hite­lállomány kétharmaddal csökkent az év eleje óta. (AP—DJ) Szlovákia korlátozza a Csehországba menő exportot A Csehországba irányuló export korlátozása keretében kiviteli kvótákat állapít meg a szlovák kormány a fa- és az ócskavas­szállítmányokra. A Sme című lap szerint a pozsonyi gazdasági minisztérium egyúttal megfigyelést rendelt el a kivitt vaj, zsiradékok, cukor, sör, alkoholmentes italok, cigaretta, barna­szén és az élelmiszerek mennyiségének alakulásával kapcso­latban. A Sme úgy tudja, hogy a fa- és hulladékvas-szállítások a korábbi mennyiségnek csak a harmadát érhetik el. Súlyosbodik a lett bankválság Lettország legnagyobb takarékpénztára után pénteken egy újabb lett pénzintézet, a valaha a 10 legjelentősebb kereskedel­mi bank közé tartozó Olimpija jelentett csődöt. Ezzel 48-ra csökkent a Lettországban működő bankok száma a tavalyi 62- ről. Az orosz hírügynökség egy meg nem nevezett bankárra hivatkozva azt állítja, hogy “miután az orosz befektetők kivon­ták betéteiket Lettországból, kártyavárként omlott össze a lett bankrendszer.” (MTI) Az EBRD-vezér Moszkvában Oroszország fontos partner Moszkvában töltötte a hét végét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezetője, hogy személyes látogatá­sával is elősegítse az Oroszországba irányuló külföldi befek­tetések élénkülését. Jacques de Larosiére érkezé­sekor a repülőtéren úgy nyilat­kozott, hogy látogatásának cél­ja megtárgyalni az Oroszország­összesen több mint 1,2 milliárd értékű beruházási támogatást hagyott jóvá Oroszország szá­mára — közli a Central Euro­­pean Economic Review. Ez el­marad ugyan a Lengyelország­nak megítélt 1,5 milliárdtól és alig több, mint a Magyarország­nak jóváhagyott 1 milliárd, de míg az említett két országban tavaly már csökkenőben volt az EBRD-beruházások értéke, Oroszországban lendületesen növekszik. A bankvezető programjában a Tatjana Paramanova jegy­bankelnökkel való találkozó, va­lamint a ZIL teherautógyár és a Krunyicsev űrközpont felkere­sése is szerepelt. Larosiére nem szólt arról, hogy az EBRD eset­leg tulajdonrészt szerezne vala­melyik vállalkozásban. Igen jól haladnak viszont tájékoztatása szerint az újonnnan privatizált oroszországi kis- és középvál­lalatok támogatását szolgáló EBRD-program előkészületei­­ba irányuló magánbefektetések elősegítésének különböző mód­jait a moszkvai vezetőkkel. Az EBRD vezetője vasárnap talál­kozott Csernomirgyin kormány­fővel a tavaly létrehozott kül­földi befektetések tanácsának ülésén, amelyen 25 ország be­ruházási szakemberei vettek részt — jelenti a Reuter. “Oroszország változatlanul az első számú ügyfelünk” — hang­súlyozta Larosiére. A nemzet­közi pénzintézet 1994 végéig Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Varga András Vezető szerkesztők: Gail Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Bála Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasics György Rovatvezetők: Kamasz Melinda (Belföld), Gaál Csaba (Külföld) ♦ Főmunkatársak: Alkonyi László, Bányai Gyula, B. Horváth Lilla, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Langmár Ferenc, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Vadász Zsuzsa, Varos Ibolya ♦ Rovatszerkesztők: Golaboff Lóránt (Értékpapírpiacok), Sági Gyöngyi (Árupiac), Szirmai S. Páter (Mezőgazdaság), Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (Belföld) ♦ Munkatársak: B. Sebestyén Stella, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kiss Tamás, Kecskeméti Judit, Kovács Páter, Krekó László, Lázár Ildikó, Módi József, Mucsi Ferenc, Pekár Erzsébet, Tóth Judit, Tóth Levente ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel: 175-6722/1145. Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizetheti bármely hír­lapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a H L­fl-nél: Buda­pest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postatörvényen, vala­mint átutalással a Postabank Rt. 219-98836 számon vzetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 19800 fél évre 9900, negyedévre 4950 Ft. Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regiális rt.-k. ISSN­ 0042-6148. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest v.:dr. Csöndes Zoltán elnök-vezér­igazgató. VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD 4. ÜZLETI NAPILAP Clinton még beleszólhat a kiadások lefaragásába Hét év alatt 900 milliárd dollár Éles hangú vita után az Egyesült Államok kongresszusa elfogadta a költségvetés 2002-re való kiegyensúlyozásának tervét. A törvényhozás mindkét házát uraló republikánusok által keresztülvitt terv szerint a következő hét évben összesen 894 milliárd dollárral költhetne kevesebbet a kormányzat. njLmmmm A kiadások lefaragását “szél­sőséges” méretűnek minősítet­te a képviselőházi demokrata kisebbség vezetője Richard Gephard. A ház költségvetési bizottságának elnöke, John Ka­­sich viszont elégedetten nyug­tázta a program mindkét ház általi elfogadását. “Teljesítet­tünk valamit, amiről sok szkep­tikus azt mondta, hogy képtele­nek vagyunk rá” — mondta az AP—DJ által idézett politikus, aki szerint a kiadások csökken­tése nyomán mérséklődik a ka­matszínvonal, növekszik a fog­lalkoztatottság, és erősödik az amerikai gazdaság. A két ház egyeztetett változa­tának elfogadása előtt a képvi­selőház radikálisabb reformo­kat követelt. A szenátus kezdet­ben elzárkózott attól, hogy a kiadáscsökkentés mellett 300 milliárd dolláros adócsökken­tést is végrehajtsanak a követ­kező hét évre vetítve. Az egyez­tetés során végül is a Newt Ging­­rich képviselőházi elnök által vezetett radikálisok győztek, és a végleges tervezetbe felvettek egy 245 milliárd dolláros adó­­csökkentést. Ez utóbbiból főleg a közép- és felső rétegek profi­tálhatnak, egyebek között a gyermekek után járó évenként 500 dolláros adóvisszatérítés­sel, az örökösödési és a vagyo­nadó mérséklésével, a kisvál­lalkozásoknak nyújtandó ked­vezményekkel, a tőkeérték­növekedés után fizetendő adó lefaragásával. A kiadások visszafogása ja­varészt a szociális juttatásokat érinti. A republikánusok elkép­zelései a harmincas években meghirdetett New Deal óta a legmélyrehatóbb változtatáso­kat hozzák az Egyesült Álla­mok jóléti rendszerében. A sze­gények betegbiztosítási alapjá­tól 182 milliárd dollárt akarnak elvonni, az öregekéből 270 mil­­liárdot akarnak lefaragni 2002- ig. További százmilliárdot egyéb szociális programok megszüntetésével vagy össze­vonásával kívánnak megtakarí­tani. A tavalyi kongresszusi vá­lasztásokra meghirdetett repub­likánus platformnak megfele­lően karcsúsítják a szövetségi kormányzatot, számos nagy szociális programot — például az élelmiszerjegy-elosztást vagy az iskolai étkeztetést — az álla­mok kezelésére bíznak. A ki­adások növelésére csak a kato­nai költségvetés körében láttak okot a republikánusok. A demokraták — az MTI által idézett nyilatkozatuk szerint — azzal érvelnek, hogy a konzer­vatív ihletésű államháztartási re­form a szegények további meg­­nyomorításával és a tehetősek gazdagabbá tételével a társadal­mi megosztottság kiéleződését fogja előidézni. A republikánu­sok ezzel szemben azt vallják, hogy az évtizedeken át rászo­rultsági alapon folyósított nagy­­lelkű szociális juttatások való­jában csak konzerválták a nyo­mort, és munkahely keresése helyett tespedtségre késztették a segélyen élőket. Ezt az állás­pontot látszik igazolni, hogy az elszegényedés mértéke az utób­bi években növekedett: hivata­los adatok szerint a nyomor­­szint alatt élők aránya az 1989- es 13,1 százalékról 1993-ra 15,1 százalékra emelkedett. A határozat hétéves átmeneti időszakra vonatkozó kölségve­­tési keretszámokat tartalmaz, ezért nem igényli Clinton elnök aláírását, a tervezet alapján rész­letesen kidolgozandó éves költ­ségvetési törvények azonban igen. Kormányzati körök sze­rint nem kizárt, hogy az elnök megvétózza a republikánus tervnek az egyes évekre lebon­tott részleteit. Július 1-jétől életbe lépett a schengeni egyezmény Franciaország még nem alkalmazza Bizonytalan időre szóló kimaradást kapott Franciaország a schengeni egyezmény teljes körű hatályba helyezése alól. Eközben az egyezményt a légiforgalomban már március 26. óta alkalmazó másik hat ország július 1-jétől az egymás közötti szárazföldi forgalomban is megszünteti a határellenőrzést. Az egyezmény legfelsőbb szintű döntéshozó fóruma, a tagországok belügy-, vagy eu­rópai ügyi minisztereiből, il­letve államtitkáraiból álló Schengen-tanács ülésén Michel Barnier francia európai ügyi miniszter kifejtette: Párizs megítélése szerint továbbra is kívánnivalót hagy maga után a külső határok szigorított ellen­őrzése, jóllehet ez a schengeni egyezmény egyik alapfeltétele volna. Szavai szerint nem te­kinthető teljes mértékben meg­bízhatónak a külső belépési pontokat összekötő, strasbour­­gi központú számítógépes in­formációs rendszer, francia szempontból változatlanul ag­godalmat kelt a holland ható­ságok rugalmas kábítószer­politikája, az úgynevezett pu­ha drogok ellenőrzött árusítá­sának engedélyezése, valamint a menekültügyi kérdések nem kellő hatákonyságú kezelése. A francia miniszter példaként említette, hogy a hét elején a Bukarest-Budapest-Bécs-Mün­­chen-Strasbourg expresszen a francia határnál két magyar em­bercsempészre és 19 illegális román bevándorlóra bukkantak, akik közül hatan már szerepel­tek is a strasbourgi számítógé­pes nyilvántartásban, mégis aka­dálytalanul eljuthattak Francia­­országig — jelenti az MTI. A francia kezdeményezés mindezek alapján eredetileg az lett volna, hogy az egyezmény teljes körű életbe lépését mind a hét ország vonatkozásában ha­lasszák el legalább fél évvel. Miután erre a többi tagország nem mutatott készséget, Fran­ciaország kérelmezte az egyez­ményben biztosított kimaradási lehetőséget. Ennek időtartamát nem rögzítették ugyan, de a ta­nácskozás után tartott sajtóérte­kezleten visszatérően hangsú­lyozták, hogy ez minden bi­zonnyal kevesebb lesz még hat hónapnál is. Azt is jelezték egyúttal, hogy a francia lépést nem kíséri köl­csönösség, azaz például a fran­cia—belga határon csupán a Franciaországba érkezőket vet­hetik alá határellenőrzésnek, az onnan kilépőket belga részről nem fogják megvizsgálni. Az északi országok esetében a Schengen-tanács megbízatást adott “partneri szerződés” meg­­tárgyalatására Norvégiával és Izlanddal. Ennek alapján e két ország állampolgárai is része­sülnének a szabad mozgás lehe­tőségében, annélkül azonban, hogy tagországok s mint ilye­nek a döntéshozásba bevont tár­sak lennének. Ugyancsak tár­gyalásokat kezdenek Koppen­hágával is arról, hogy Dánia megfigyelő státust kaphasson az egyezményben. Hasonló státu­sért folyamodott Finnország és Svédország is. Az USA kivonult a rendezésből (Folytatás az 1. oldalról) A kialakult helyzettel kapcso­latban a Neue Zürcher Zeitung kiemelte, hogy az Egyesült Ál­lamok lényegében a legnagyobb kedvezmény elvének (MFN) a szóban forgó területen való al­kalmazásától zárkózott el. A svájci lap szerint az amerikai küldöttség csak ürügynek hasz­nálta azt, hogy néhány — főleg ázsiai — ország nem tett elég engedményt. Washington valójában a két­oldalú hatalmi politika útvesz­tőibe akarja terelni a pénzügyi szolgáltatások liberalizálásával kapcsolatos esetleges vitákat — hangoztatja a cikkíró, aki sze­rint Clinton elsősorban belpoli­tikai megfontolások alapján uta­sította i­ly­en merev álláspont kö­vetésére megbízottait. A Financial Times az Ameri­kában páratlanul erős pénzügyi szolgáltatói szféra nyomására vezeti vissza az elutasító wa­shingtoni álláspontot, amelyet a lap rossz előjelnek tart a tenger­­hajózás és a távközlési szolgál­tatások piacának liberalizálásá­ról egy év múlva kezdődő tár­gyalások szempontjából. A kialakult helyzetben az amerikai kormányzat ígéretet tett arra, hogy a saját piacon eddig megszerzett külföldi po­zíciókat érintetlenül hagyja, újabbak megszerzését azonban nem engedélyezi az MFN-el­­ven alapuló sokoldalú rendszer keretében. Az eddig tett ajánla­tok elfogadása hozzájárulna a mostani felemás gyakorlat meg­csontosodásához — hangzik az USA küldötteinek érvelése. Jeffrey Lang, az amerikai ke­reskedelmi főmegbízott helyet­tese nem tartja valószínűnek, hogy július 28-ig olyan javasla­tokkal állnának elő az érintett országok, amelyek megnyernék az Egyesült Államok tetszését. Az International Herald Tribü­ne-nak adott nyilatkozatában el­képzelhetőnek mondta, hogy a határidő lejárta után két év is eltelhet tárgyalások nélkül. Az EHT egyébként arra fi­gyelmeztet, hogy az Európai Uniónak ez alkalommal sike­rült elszigetelnie az Egyesült Ál­lamokat és esetleg nélküle köt­nek meg egy sokoldalú nemzet­közi egyezményt a pénzügyi szolgáltatások nemzetközi for­galmáról . A lap arra is utal, hogy Brüsszel az autókereskedelem kérdéskörében Japánnal folyta­tott vitában is elmarasztalta Amerikát, amiért az—úgymond — megsértette a sokoldalú vi­lágkereskedelmi rendszer esz­méjét. 1945. JÚLIUS 3. Kisebb adóteher Hollandiában A holland kormány egymilli­­árd gulden értékű adómér­sékléssel kívánja a vállalko­zókat új munkahelyek létesí­tésére ösztönözni. Elsősorban a közepes és a kisvállalatok számára nyílnának erre új lehetőségek. A határozat eredményekép­pen a kis- és a középvállalatok adóterhe körülbelül 700 milli­árd guldennel fog csökkenni — írja a Handelsblatt. Külön ked­vezményeket kapnak az új vál­lalatok alapítói. Ebben a válla­latkategóriában az újonnan lé­tesültek teremtik az új munka­helyek 30 százalékát — jelen­tette ki Hans Wijers gazdasági miniszter. A régóta várt intézkedés­együttes 22 rendszabályból áll, és azt várják tőle, hogy tartósan csökkenti a jelenleg 7,2 százalé­kos munkanélküliséget, amely egy éve alig mérséklődött. A kis- és középvállalkozók elége­dettek a kedvezményekkel, amelyek évek óta hangoztatott kívánságaikat teljesítik, így a vállalati adó 1996 elején 40 szá­zalékról 38-ra csökken, majd a következő három évben 35-re. A kiskeresetűek foglalkozta­tását adóelengedés teszi előnyö­sebbé, a tanulók képzését is ez­zel teszik olcsóbbá a munka­adóknak. Ez az államnak 400 millió guldenbe fog kerülni. Ezenkívül többet lehet levonni az adóalapból a kutató és fej­lesztő munkával foglalkozók bérére fordított összegek címén. Jelenleg az első 100 000 millió bérköltség 25 százalékát lehet levonni, utána a több összeg 12,5 százalékát. A kisberuházások is adóked­­vezmény­t kapnak. Néhny ezer­rel nő azoknak a cégknek a száma, amelyek mentőülnek a hozzáadottérték-adó­nál. Az új vállalatok alapítói az első há­rom évben gyorsabb mortizá­­ciós leírásra kapnak ehetősé­get. A kisvállalatok een felül adómentes tartalékot lépezhet­­nek a nagy kockázatú országok­­ba irányuló export esetén. A csúcstechnikát alkalmazó, illet­ve előállító új vállalkozásokat szubvencióval támogatják.

Next