Világgazdaság, 1995. augusztus (27. évfolyam, 146/6655-168/6677. szám)
1995-08-01 / 146. (6655.) szám
^ \ ’m .i,.. ,*i.. .. . . " " Sima leszállás vagy megtorpanás? Van miért aggódnak mindazok, akik mostanában az amerikai gazdaság állapotával foglalkoznak? A különféle havi statisztikai adatok csupán pillanatképet adnak erről az állapotról, és olyan sokféleképpen lehet őket magyarázni, hogy még Alan Greenspan, a jegybank szerepét betöltő Fed elnökének egy-két hetes eltéréssel adott nyilatkozatai is meglehetősen ellentmondásosak. Alig egy hónapja Greenspan még a visszaesés rémével riogatta hallgatóit, de nem sokkal ezután már úgy nyilatkozott, hogy túl vannak a legkockázatosabb időszakon, és az év második felében megvalósul a régóta ígérgetett “puha földet érés”. A kereskedelmi minisztérium hétvégén nyilvánosságra hozott adatai — legalábbis első látásra — még a pesszimistákat igazolják: az amerikai gazdasági növekedés a második negyedévben 0,5 százalékra esett az előző negyedévi 2,7 százalék után. Négy éve nem regisztráltak ilyen alacsony, csaknem zéró ütemű növekedést. Az adatok tüzetesebb vizsgálatából viszont kiderül, a fogyasztói kiadások számottevően nőttek, és az exportbevételek is jól alakultak. A megtorpanást az idézte elő, hogy a vállalatok próbáltak megszabadulni fölöslegessé vált készleteiktől, s amint ez sikerül, a termelés újjáéled, bár a növekedés továbbra is meglehetősen mérsékelt lesz — vélekedik Greenspan, s vele együtt az elemzők egy része. Meg kell hagyni, ez a magyarázat tulajdonképpen meggyőző, de éppen ilyen meggyőző volt egy hónappal ezelőtt az a borúlátó forgatókönyv, amelyet szintén Greenspan körvonalazott az újságok hasábjain. Aligha hihető, hogy a Fed elnöke mostanra elfeledkezett volna az amerikai gazdaság olyan nyomasztó problémáiról, mint a magas költségvetési deficit, a krónikusan gyenge dollár, a fogyasztók mind nagyobb mérvű eladósodottsága stb. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a külvilág kedvezőtlen fejleményeit sem: az USA legnagyobb kereskedelmi partnerei közül Kanada, Japán és Mexikó a recesszió szélén egyensúlyoz, és aggasztóan lassul a növekedés üteme Nagy-Britanniában. Mindezek után szinte képtelenség eldönteni, milyen irányban mozdul el az amerikai gazdaság, és ez ügyben nem sok támpontot nyújt a New York-i tőzsde reagálása sem: a fent említett negyedévi adatok — amelyek teljes mértékben összhangban vannak az előrejelzésekkel — nem szerezhettek nagy meglepetést, mégis csalódást okoztak a pénzügyi piacokon, ahol sokan még rosszabbra számítottak. Egyes befektetők negatív növekedésben reménykedtek, s arra készültek, hogy a Fed a kedvezőtlen adatok láttán újból leszállítja a rövid távú kamatlábakat. Sokak szemében talán túlzottnak tűnhet az amerikai gazdasági adatok ilyen részletekbe menő elemzése, de elég arra emlékeztetni, hogy az USA minden gyengélkedése ellenére továbbra is a legnagyobb gazdasági, politikai hatalom, és sorsának alakulása nem lehet közömbös kontinensünk, ezen belül Magyarország számára. _____________________________________Facsinay Kinga RÖVIDEN Cseh klíringadósság Szlovákiával szemben Július végén a cseh—szlovák klíringmérlegen 177,5 millió ECU-s cseh deficit mutatkozott — jelenti a szlovák jegybank. Mint ismeretes, a két ország kereskedelmét 1993. február 1-je óta klíringszámláról finanszírozzák. Csehország július 1-jén értesítette Pozsonyt, hogy október elsejei hatállyal egyoldalúan felmondja a klíringegyezményt, és attól kezdve Szlovákiával is szabad devizában számol el, akárcsak a többi országgal. (AP-DJ) Ukrán atomerőműgondok Ha a nyugati országok nem fedezik a csernobili atomerőmű bezárásának költségeit, Ukrajna kénytelen lesz korszerűsíteni az erőmű két működő reaktorát, amelyek még legalább tíz évig termelhetnek majd villamos áramot — olvasható az ukrán állami atomerőművi bizottság jelentésében. Az év első hat hónapjában megtermelt összes villamos energiának 39,1 százalékát az ország öt atomerőművében állították elő. A 14 működő energiablokk a tervekben szereplőnél 4,5 százalékkal több energiát, összesen 38,6 milliárd kilowattórányit termelt. (MTI) A lengyel pénzügyminiszter az adóemelések ellen A lengyel pénzügyminiszter ellenáll minden nyomásnak, hogy a tehetősebbek személyijövedelemadó-kulcsát emeljék fel — közölte Grazyna Kowalska, a minisztérium szóvivője. Rövidesen a kormány elé kerül az 1996. évi adópolitika tervezete, és a minisztérium a kormány utasítására több változatot is előterjeszt a személyi jövedelemadózás rendszerének módosítására, olyat is, amelyet nem támogat. (Reuter) Üzbég valutaliberalizáció Korlátlanul vásárolhatnak külföldi valutát az üzbégek, akik eddig évente legfeljebb 500 dollárhoz juthattak legálisan. A vásárolt valuta összegét a személyi igazolványba jegyzik. A valutaforgalom liberalizálását az tette lehetővé, hogy valamelyest stabilizálódott az üzbég nemzeti valuta, a szám árfolyama. A Világbank ez év áprilisában 169 millió dolláros hitelt folyósított a közép-ázsiai országnak. (MTI) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Varga András Vezető szerkesztők: Gaél Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Rovatvezetők: Kamasz Melinda (Belföld), Gaál Csaba (Külföld) ♦ Főmunkatársak: Alkony László, Bányai Gyula, B. Horváth Lilla, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Langmár Ferenc, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Rovatszerkesztők: Golubeff Lóránt (Értékpapírpiacok), Sági Gyöngyi (Árupiac), Szirmai L. Péter (Mezőgazdaság), Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (Belföld) ♦ Munkatársak: B. Sebestyén Stella, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kiss Tamás, Kecskeméti Judit, Krekó László, Lázár Ildikó, Mádl József, Mucsi Ferenc, Tóth Judit, Tóth Levente ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 19 800, fél évre 9900, negyedévre 4950 Ft. Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN 0042-6148. Nyomás:Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.u.,dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató. Bankok versengenek a legjobb részvényekért Orosz törvény a befektetési alapokról A Viktor Csernomirgyin vezette orosz kormány megteremtette a jogi kereteket a nyíltvégű befektetési alapok felállítására. A kabinet azt reméli a lépéstől, hogy az orosz polgárok megtakarításait a készpénzhiányba szenvedő privatizált vállalatokba fektessék. Eközben a bankok dollármilliárdokat kölcsönöznének a kormánynak a privatizálandó vállalatok részvényeiért cserébe. Becslések szerint az orosz lakosság 20 milliárd dollár értékű készpénzt tart a “párnák alatt”. Úgy vélik, ezen összeg 6—10 százalékát lehetne a befektetési alapok számára megnyerni. A múlt héten aláírt elnöki rendelet megteremti a keretet ehhez azzal, hogy megszüntette a magánbefektetők számára kedvezőtlen adózási szabályokat, amelyek eddig fékezték a befektetéseket — írja a Financial Times. A törvény megengedi mind a nyíltvégű, mind a zártvégű alapok működését. Az új adószabályok megszüntetik azt a helyzetet, amelyben eddig az engedély nélküli befektetési alapok voltak. Ezeknek adót kellett fizetniük jövedelmük és saját osztalékuk után egyaránt. A magánvállalatok viszont nem jutottak állami hitelekhez. Az alapok révén új összegek áramlanak az értéktőzsdére. Külföldi megfigyelők szerint azonban a magánbefektetőket meg kell győzni, hogy az alapokat hatékonyan ellenőrzik. Sok orosz azért bizalmatlan az alapokkal szeben, mert a csaló pilótajátékok rossz hírüket keltették. A magánbefektetőket távol tartja a részvénypiacoktól, hogy a forgalom minimális egysége ott körülbelül 25 ezer dollár. A privatizáció sajátos orosz változatát készülnek megvalósítani a legnagyobb kereskedelmi bankok, amelyek már megszerezték a Csernomirgyinkormány elvi jóváhagyását a részvényért cserébe hitelt művelethez. A külön e célra alakult bankkonzorcium nyíltan meghirdetett célja az állami vállalatok átsegítése a magánszférába, bár egyes értesülések szerint egyes nagyvállalatok tiltakoznak a “jótékonykodás” eme formája ellen. Tény, hogy a bankok a legjobb vállalatok részvényeinek megvásárlásához kérnek előjogokat azért a 2 milliárd dollárnyi hitelért, amelyet a kormányzatnak nyújtanának. A szóban forgó vállalatok között olyan ismert nevek szerepelnek, mint a Lukoil olajipari óriás és a Gazprom. Utóbbi képviselői már kijelentették: mindent el fognak követni a terv meghiúsításáért. Az orosz Állami Vagyonalap mindenesetre úgy tudja, a javaslat már a jövő hónapban törvényerőre emelkedhet, bár valószínűleg nem sokban fog hasonlítani az eredeti elgondoláshoz. Lengyel és szlovák magánosítás Elnöki vétók a privatizációs törvényekre Lengyelországban és Szlovákiában is újabb politikai viták tárgyává vált a privatizáció. Szinte egyszerre tagadta meg mindkét ország elnöke az állami tulajdon magánkézbe adására vonatkozó újabb jogszabály aláírását. Lech Walesa lengyel köztársasági elnök hétfőn az alkotmánybírósághoz fordult, mivel véleménye szerint az új törvény, amelyet egyszer korábban már megvétózott, megbontja a hatalmi ágak közötti egyensúlyt. Érvénybe lépését követően a legfontosabb területeket, így a hadiipart, a bankszektort, a szénbányászatot, az olaj-, gáz- és energiaipart, valamint a telekommunkiációt érintő ügyekben ezentúl szükség lesz a parlament jóváhagyására. Emellett a privatizációs miniszternek minden esetben konzultálnia kell az érintett szaktárca vezetőjével is, ami felelősségét nagy mértékben csökkenti. Az egyes üzemekre vonatkozó intézkedéseknél ezentúl nem kérik ki a dolgozók képviseletének véleményét, a döntéseket ismét egyedül hozhatja meg a vállalati vezetőség. Mindezeken felül a részlegesen állami tulajdonú vállalatokra is a társasági jog vonatkozna, ám gyakorlatban az eddiginél közvetlenebb állami irányítás válik majd lehetővé. A törvény lassítaná a privatizációs folyamatot, és a teljesen centralizált vállalatvezetés időszakát hozná vissza — tiltakozik Walesa, miközben a Szolidaritás országos sztrájkkal fenyegetőzik az életbe lépés ellen. Walesa érvei szakmailag nem meggyőzőek—hangoztatja Kolodko pénzügyminiszter, Kaczmarek privatizációs miniszter szerint pedig a törvény egyenesen a privatizáció gyorsulásához vezetne. Mintha csak összebeszélt volna a két elnök: Michal Kovac szintén a napokban jelentette hasonló ügyben a bevétóját, sőt, nyíltan is támogatja a kupontulajdonosok védelmére alakult bizottságot (Voprnik), amely népszavazást követel az ügy rendezésére. A két héttel ezelőtt elfogadott új magánosítási törvény ugyanis gyakorlatilag felszámolná a kuponos privatizációt. Ezentúl az állampolgárok a vállalati részvények helyett mindössze államkötvényeket kapnának, amelyeket csak 2000-ben lehetne értékesíteni. A szlovák parlament újabb szavazási fordulóban semmisítheti meg az elnöki vétót. (AP,DJ, APA, Reuter) Horvát támadás a szerb enklávé ellen (Folytatás az 1. oldalról) Az udvari átkelő továbbra is zárva tart, mivel a magyar kormány mindmáig nem ismerte el hivatalosan a horvátországi szerb Krajinát mint független államot. A horvát nagykövetség felvilágosítása alapján a Zágrábból a tengerpartra vezető autópálya biztonságos, a rendőrség folyamatosan figyeli az útvonalakat, és azokról letérni senkit sem enged a háborús területek felé. A Horvát Idegenforgalmi Hivatal munkatársa szerint a kedvelt tengerparti üdülőhelyeken útlezárásoktól nem kell tartani, a helyzet még Splittől délre, a Boszniával határos horvát területeken is nyugodt és békés. A legbiztonságosabbnak egyébként a Letenye—Varazsd—Ptuj—Ljubljana—Postojna útvonalat tartja. Az IBUSZ Tours ügyvezető igazgatója, Kleininger Pál elmondta: hozzájuk a horvátországi helyzetről semmiféle észrevétel nem érkezett, a hazatérő utasok a háborúról szinte semmit sem tudnak. Az utazással kapcsolatban több hónapja semmi gond nincs, igaz, járataik már hosszú ideje Szlovénián keresztül közlekednek. Az idei év biztatóan indult az IBUSZ számára, de a Zágráb elleni rakétatámadás után alaposan megcsappant az érdeklődés. A tavalyi 18 ezer utassal ellentétben idén alig 2700 vendégre számítanak összesen, ami több mint 80 százalékos visszaesés. Úti beszámolót közöl a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítójának Zágrábból Spalatóig (Split) vezető utazásáról. Az 500 kilométer traktorok, páncélosok, katonai teherautók és turisták sokaságával zsúfolt úton kilenc órát tartott. A horvát főváros és a dalmát kikötőváros közötti út a szerb megszállás következtében elkerülhetetlen kerülőút miatt majdnem 500 kilométer hosszú. Az E71-es utat, amely korábban Zágrábot összekötötte a dalmát városokkal, a horvátországi szerbek majdnem négy éve zárva tartják. Ők ellenőrzik a Károlyvároson (Karlovac) át a Plitvicai-tavak mentén, Kninen át a partig vezető jól kiépített utat. Horvátország számára ez azt jelenti, hogy az ország déli része csak nehezen elérhető gépkocsival, ráadásul a vasúti összeköttetés Kninen át vezetne, ha volna. Az út már hajnalban zsúfolt. Néhány teherautó, rengeteg autóbusz és még több teli személygépkocsi Zágrábból nyaralásra utazó horvátokkal. Károlyváros közelében van az első akadály a forgalomban. Autóbuszokkal katonaság vonul el a fennakadt autóoszlop mellett. Néhány kilométer után Károlyvárosnál a forgalom kettéválik, jobbra Isztria, balra Dalmácia felé. A járművek többsége az utóbbi utat követi. Ez meglehetősen keskeny, dombokon keresztül kígyózó utacska. Később egy hegyszoros következik. A forgalom megint leáll, negyven percig kell várni. Végül Zengg következik és a parti út. A ráfordulás előtt a kocsik feltorlódnak. Néhány magyaron és szlovákon kívül nem téved erre külföldi turista, a dalmát partvidék egyedül a horvátoké. Zára (Zadar) előtt röviddel pontonhídon kell átkelni. 1993-ban a horvátok néhány kilométerrel visszaszorították a szerb tüzérséget a hegyekbe, azóta ezt a hidat nem lövik. Zárától a forgalom fokozatosan gyengébbé válik, végül a távolból megpillantjuk Spalato magas házait és daruit. Ukrán dollártalanítás Mától a karbovanyec az egyetlen pénz Az erősebb valuta kiszorítja a forgalomból a gyengébbet, s ezt a gazdasági törvényszerűséget még a kijevi kormány sem szüntetheti meg — írja hét végi számában a Vszeukrainsztoje Vedomosztyi című újság. A nyugati hírügynökségek elemzőinek többsége készpénznek vette az ukrán kormány döntését, amely szerint augusztus elsejétől minden üzletben kizárólag az ukrán átmeneti valutával, a karbovanyeccel lehet fizetni. Nyugati értékelők úgy fogalmaztak: az amerikai zöldhasú, de a német márka is eltűnik a forgalomból, a dollárboltok végnapjaikat élik. A lap szerint azonban elhamarkodott dolog ezt kijelenteni. Az újság emlékeztet rá, hogy eddig már három ízben hozott a pénzügyi vezetés hasonló döntést. Az eredmény: ma minden korábbinál bővebb választékán a kemény valutás vevők rendelkezésére a nem kuponos boltokban. Az Ukrán Nemzeti Bank indoklása szerint a keményvaluták betiltása már az új nemzeti valuta, a hrivna bevezetésének első lépcsője. Kucsma elnök legkésőbb októberre ígérte a hrivna jövetelét. AIDS-szűrés Oroszországban? (Folytatás az 1. oldalról) A Financial Times cikkírója elismeri, hogy a rendelkezés csak “elvileg” lépett ma életbe, a Moszkvába akkreditált diplomaták között pedig még tegnap is teljes volt a zűrzavar a megvalósítás mikéntjével kapcsolatban. A nyugati üzletemberek és a diplomaták szerint Moszkvának módosítania kell terveit. A külföldi egészségügyi igazolásokat nehezen lehet majd érvényesíttetni Oroszországban, viszont a nyugatiak számára egy Oroszországban végzett vizsgálat nagyon kockázatos. Az üzletemberek elriasztása ráadásul aligha hiányzik most az orosz gazdaságnak. A legfrissebb hivatalos adatok szerint összesen 175 fertőzöttet tartanak nyilván Oroszországban, és eddig 122 ember halt meg AIDS miatt.