Világgazdaság, 1995. augusztus (27. évfolyam, 146/6655-168/6677. szám)

1995-08-01 / 146. (6655.) szám

^ \ ’m .i,.. ,*i.. .. . . ­ " "­ Sima leszállás vagy megtorpanás? Van miért aggódnak mindazok, akik mostanában az ameri­kai gazdaság állapotával foglalkoznak? A különféle havi statisztikai adatok csupán pillanatképet adnak erről az álla­potról, és olyan sokféleképpen lehet őket magyarázni, hogy még Alan Greenspan, a jegybank szerepét betöltő Fed elnöké­­nek egy-két hetes eltéréssel adott nyilatkozatai is meglehető­sen ellentmondásosak. Alig egy hónapja Greenspan még a visszaesés rémével riogatta hallgatóit, de nem sokkal ezután már úgy nyilatkozott, hogy túl vannak a legkockázatosabb időszakon, és az év második felében megvalósul a régóta ígérgetett “puha földet érés”. A kereskedelmi minisztérium hétvégén nyilvánosságra hozott adatai — legalábbis első látásra — még a pesszimistá­kat igazolják: az amerikai gazdasági növekedés a második negyedévben 0,5 százalékra esett az előző negyedévi 2,7 százalék után. Négy éve nem regisztráltak ilyen alacsony, csaknem zéró ütemű növekedést. Az adatok tüzetesebb vizsgálatából viszont kiderül, a fo­gyasztói kiadások számottevően nőttek, és az exportbevételek is jól alakultak. A megtorpanást az idézte elő, hogy a vállalatok próbáltak megszabadulni fölöslegessé vált készleteiktől, s amint ez sikerül, a termelés újjáéled, bár a növekedés továbbra is meglehetősen mérsékelt lesz — vélekedik Greenspan, s vele együtt az elemzők egy része. Meg kell hagyni, ez a magyarázat tulajdonképpen meggyőző, de éppen ilyen meggyőző volt egy hónappal ezelőtt az a borúlátó forgatókönyv, amelyet szintén Greenspan körvonalazott az újságok hasábjain. Aligha hihető, hogy a Fed elnöke mostanra elfeledkezett volna az amerikai gazdaság olyan nyomasztó problémáiról, mint a magas költségvetési deficit, a krónikusan gyenge dollár, a fogyasztók mind nagyobb mérvű eladósodottsága stb. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a külvilág kedvezőtlen fejlemé­nyeit sem: az USA legnagyobb kereskedelmi partnerei közül Kanada, Japán és Mexikó a recesszió szélén egyensúlyoz, és aggasztóan lassul a növekedés üteme Nagy-Britanniában. Mindezek után szinte képtelenség eldönteni, milyen irány­ban mozdul el az amerikai gazdaság, és ez ügyben nem sok támpontot nyújt a New York-i tőzsde reagálása sem: a fent említett negyedévi adatok — amelyek teljes mértékben össz­hangban vannak az előrejelzésekkel — nem szerezhettek nagy meglepetést, mégis csalódást okoztak a pénzügyi piacokon, ahol sokan még rosszabbra számítottak. Egyes befektetők negatív növekedésben reménykedtek, s arra készültek, hogy a Fed a kedvezőtlen adatok láttán újból leszállítja a rövid távú kamatlábakat. Sokak szemében talán túlzottnak tűnhet az amerikai gazda­sági adatok ilyen részletekbe menő elemzése, de elég arra emlékeztetni, hogy az USA minden gyengélkedése ellenére továbbra is a legnagyobb gazdasági, politikai hatalom, és sorsának alakulása nem lehet közömbös kontinensünk, ezen belül Magyarország számára. _____________________________________Facsinay Kinga RÖVIDEN Cseh klíringadósság Szlovákiával szemben Július végén a cseh—szlovák klíringmérlegen 177,5 millió ECU-s cseh deficit mutatkozott — jelenti a szlovák jegybank. Mint ismeretes, a két ország kereskedelmét 1993. február 1-je óta klíringszámláról finanszírozzák. Csehország július 1-jén értesítette Pozsonyt, hogy október elsejei hatállyal egyoldalú­an felmondja a klíringegy­ezményt, és attól kezdve Szlovákiá­val is szabad devizában számol el, akárcsak a többi országgal. (AP-DJ) Ukrán atomerőműgondok Ha a nyugati országok nem fedezik a csernobili atomerőmű bezárásának költségeit, Ukrajna kénytelen lesz korszerűsíteni az erőmű két működő reaktorát, amelyek még legalább tíz évig termelhetnek majd villamos áramot — olvasható az ukrán állami atomerőművi bizottság jelentésében. Az év első hat hónapjában megtermelt összes villamos energiának 39,1 százalékát az ország öt atomerőművében állították elő. A 14 működő energiablokk a tervekben szereplőnél 4,5 százalékkal több energiát, összesen 38,6 milliárd kilowattórányit termelt. (MTI) A lengyel pénzügyminiszter az adóemelések ellen A lengyel pénzügyminiszter ellenáll minden nyomásnak, hogy a tehetősebbek személyijövedelemadó-kulcsát emeljék fel — közölte Grazyna Kowalska, a minisztérium szóvivője. Rövi­desen a kormány elé kerül az 1996. évi adópolitika tervezete, és a minisztérium a kormány utasítására több változatot is előterjeszt a személyi jövedelemadózás rendszerének módosí­tására, olyat is, amelyet nem támogat. (Reuter) Üzbég valutaliberalizáció Korlátlanul vásárolhatnak külföldi valutát az üzbégek, akik eddig évente legfeljebb 500 dollárhoz juthattak legálisan. A vásárolt valuta összegét a személyi igazolványba jegyzik. A valutaforgalom liberalizálását az tette lehetővé, hogy valame­lyest stabilizálódott az üzbég nemzeti valuta, a szám árfolya­ma. A Világbank ez év áprilisában 169 millió dolláros hitelt folyósított a közép-ázsiai országnak. (MTI) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Varga András Vezető szerkesztők: Gaél Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Rovatvezetők: Kamasz Melinda (Belföld), Gaál Csaba (Külföld) ♦ Főmunkatársak: Alkony­ László, Bányai Gyula, B. Horváth Lilla, Kozma Géza, Kvassinger Klára, Langmár Ferenc, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Rovatszerkesztők: Golubeff Lóránt (Értékpapírpiacok), Sági Gyöngyi (Árupiac), Szirmai L. Péter (Mezőgazdaság), Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (Belföld) ♦ Munkatársak: B. Sebestyén Stella, Fabók Margit, Fehér István, Gárdonyi Imre, Kiss Tamás, Kecskeméti Judit, Krekó László, Lázár Ildikó, Mádl József, Mucsi Ferenc, Tóth Judit, Tóth Levente ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp. Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG-ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hír­lapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Buda­pest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, vala­mint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 19 800, fél évre 9900, negyedévre 4950 Ft. Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148. Nyomás:Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.u.,dr. Csöndes Zoltán elnök-vezér­igazgató. Bankok versengenek a legjobb részvényekért Orosz törvény a befektetési alapokról A Viktor Csernomirgyin vezette orosz kormány megteremtette a jogi kereteket a nyíltvégű befektetési alapok felállítására. A kabinet azt reméli a lépéstől, hogy az orosz polgárok megtakarításait a készpénzhiányba szenvedő privatizált vállalatokba fektessék. Eközben a bankok dollármilliárdokat kölcsönöznének a kormánynak a privatizálandó vállalatok részvényeiért cserébe. Becslések szerint az orosz la­kosság 20 milliárd dollár értékű készpénzt tart a “párnák alatt”. Úgy vélik, ezen összeg 6—10 százalékát lehetne a befektetési alapok számára megnyerni. A múlt héten aláírt elnöki rendelet megteremti a keretet ehhez az­zal, hogy megszüntette a ma­gánbefektetők számára kedve­zőtlen adózási szabályokat, amelyek eddig fékezték a be­fektetéseket — írja a Financial Times. A törvény megengedi mind a nyíltvégű, mind a zárt­végű alapok működését. Az új adószabályok megszün­­tetik azt a helyzetet, amelyben eddig az engedély nélküli be­fektetési alapok voltak. Ezek­nek adót kellett fizetniük jöve­delmük és saját osztalékuk után egyaránt. A magánvállalatok vi­szont nem jutottak állami hite­lekhez. Az alapok révén új összegek áramlanak az érték­tőzsdére. Külföldi megfigyelők szerint azonban a magánbefektetőket meg kell győzni, hogy az alapo­kat hatékonyan ellenőrzik. Sok orosz azért bizalmatlan az ala­pokkal szeben, mert a csaló pi­lótajátékok rossz hírüket keltet­ték. A magánbefektetőket távol tartja a részvénypiacoktól, hogy a forgalom minimális egysége ott körülbelül 25 ezer dollár. A privatizáció sajátos orosz változatát készülnek megvaló­sítani a legnagyobb kereskedel­mi bankok, amelyek már meg­szerezték a Csernomirgyin­­kormány elvi jóváhagyását a részvényért cserébe hitelt mű­velethez. A külön e célra alakult bankkon­zorcium nyíltan meg­hirdetett célja az állami vállala­tok átsegítése a magánszférába, bár egyes értesülések szerint egyes nagyvállalatok tiltakoz­nak a “jótékonykodás” eme for­mája ellen. Tény, hogy a ban­kok a legjobb vállalatok részvé­nyeinek megvásárlásához kér­nek előjogokat azért a 2 milliárd dollárnyi hitelért, amelyet a kor­mányzatnak nyújtanának. A szóban forgó vállalatok kö­zött olyan ismert nevek szere­pelnek, mint a Lukoil olajipari óriás és a Gazprom. Utóbbi kép­viselői már kijelentették: min­dent el fognak követni a terv meghiúsításáért. Az orosz Álla­mi Vagyonalap mindenesetre úgy tudja, a javaslat már a jövő hónapban törvényerőre emel­kedhet, bár valószínűleg nem sokban fog hasonlítani az ere­deti elgondoláshoz. Lengyel és szlovák magánosítás Elnöki vétók a privatizációs törvényekre Lengyelországban és Szlovákiában is újabb politikai viták tárgyává vált a privatizáció. Szinte egyszerre tagadta meg mindkét ország elnöke az állami tulajdon magánkézbe adására vonatkozó újabb jogszabály aláírását. Lech Walesa lengyel köztár­sasági elnök hétfőn az alkot­mánybírósághoz fordult, mivel véleménye szerint az új törvény, amelyet egyszer korábban már megvétózott, megbontja a ha­talmi ágak közötti egyensúlyt. Érvénybe lépését követően a legfontosabb területeket, így a hadiipart, a bankszektort, a szén­­bányászatot, az olaj-, gáz- és energiaipart, valamint a tele­­kommunkiációt érintő ügyek­ben ezentúl szükség lesz a par­lament jóváhagyására. Emellett a privatizációs miniszternek minden esetben konzultálnia kell az érintett szaktárca vezető­jével is, ami felelősségét nagy mértékben csökkenti. Az egyes üzemekre vonatko­zó intézkedéseknél ezentúl nem kérik ki a dolgozók képviseleté­nek véleményét, a döntéseket ismét egyedül hozhatja meg a vállalati vezetőség. Mindezeken felül a részlegesen állami tulaj­donú vállalatokra is a társasági jog vonatkozna, ám gyakorlat­ban az eddiginél közvetlenebb állami irányítás válik majd le­hetővé. A törvény lassítaná a privati­zációs folyamatot, és a teljesen centralizált vállalatvezetés idő­szakát hozná vissza — tiltako­zik Walesa, miközben a Szoli­daritás országos sztrájkkal fe­ny­egetőzik az életbe lépés ellen. Walesa érvei szakmailag nem meggyőzőek—hangoztatja Ko­­lodko pénzügyminiszter, Kacz­­marek privatizációs miniszter szerint pedig a törvény egyene­sen a privatizáció gyorsulásá­hoz vezetne. Mintha csak összebeszélt vol­na a két elnök: Michal Kovac szintén a napokban jelentette hasonló ügyben a be­vétóját, sőt, nyíltan is támogatja a ku­­pontulajdonosok védelmére ala­­kult bizottságot (Voprnik), amely népszavazást követel az ügy rendezésére. A két héttel ezelőtt elfogadott új magánosí­­tási törvény ugyanis gyakorlati­lag felszámolná a kuponos pri­vatizációt. Ezentúl az állampol­gárok a vállalati részvények he­lyett mindössze államkötvénye­ket kapnának, amelyeket csak 2000-ben lehetne értékesíteni. A szlovák parlament újabb sza­vazási fordulóban semmisítheti meg az elnöki vétót. (AP,DJ, APA, Reuter) Horvát támadás a szerb enklávé ellen (Folytatás az 1. oldalról) Az udvari átkelő továbbra is zárva tart, mivel a magyar kor­mány mindmáig nem ismerte el hivatalosan a horvátországi szerb Krajinát mint független államot. A horvát nagykövetség felvi­lágosítása alapján a Zágrábból a tengerpartra vezető autópálya biztonságos, a rendőrség folya­matosan figyeli az útvonalakat, és azokról letérni senkit sem enged a háborús területek felé. A Horvát Idegenforgalmi Hi­vatal munkatársa szerint a ked­velt tengerparti üdülőhelyeken útlezárásoktól nem kell tarta­ni, a helyzet még Splittől délre, a Boszniával határos horvát területeken is nyugodt és bé­kés. A legbiztonságosabbnak egyébként a Letenye—Var­­azsd—Ptuj—Ljubljana—Pos­­tojna útvonalat tartja. Az IBUSZ Tours ügyvezető igazgatója, Kleininger Pál el­mondta: hozzájuk a horvátor­szági helyzetről semmiféle ész­revétel nem érkezett, a hazaté­rő utasok a háborúról szinte semmit sem tudnak. Az uta­zással kapcsolatban több hó­napja semmi gond nincs, igaz, járataik már hosszú ideje Szlo­vénián keresztül közlekednek. Az idei év biztatóan indult az IBUSZ számára, de a Zágráb elleni rakétatámadás után ala­posan megcsappant az érdek­lődés. A tavalyi 18 ezer utassal ellentétben idén alig 2700 ven­dégre számítanak összesen, ami több mint 80 százalékos vissza­esés. Úti beszámolót közöl a Frankfurter Allgemeine Zeitung tudósítójának Zágrábból Spalatóig (Split) vezető utazásáról. Az 500 ki­lométer traktorok, páncélosok, katonai teherautók és turisták sokaságával zsúfolt úton kilenc órát tartott. A horvát főváros és a dalmát kikötőváros közötti út a szerb megszállás következtében elkerülhetetlen kerülőút miatt majd­nem 500 kilométer hosszú. Az E71-es utat, amely korábban Zágrábot összekötötte a dalmát városokkal, a horvátországi szerbek majdnem négy éve zárva tartják. Ők ellenőrzik a Károly­városon (Karlovac) át a Plitvicai-ta­vak mentén, Kninen át a partig vezető jól kiépített utat. Horvátország számára ez azt jelenti, hogy az ország déli része csak nehezen elérhető gépkocsival, ráadásul a vasúti összeköttetés Kninen át vezetne, ha volna. Az út már hajnalban zsúfolt. Néhány teherautó, rengeteg autóbusz és még több teli személygépkocsi Zágrábból nyara­lásra utazó horvátokkal. Károlyváros közelében van az első akadály a forgalomban. Autóbuszokkal katonaság vonul el a fennakadt autóoszlop mellett. Néhány kilométer után Károlyvárosnál a forgalom kettévá­lik, jobbra Isztria, balra Dalmácia felé. A járművek többsége az utóbbi utat követi. Ez meglehetősen keskeny, dombokon keresztül kígyózó utacska. Később egy hegyszoros követke­zik. A forgalom megint leáll, negyven percig kell várni. Végül Zengg következik és a parti út. A ráfordulás előtt a kocsik feltorlódnak. Néhány magyaron és szlovákon kívül nem téved erre külföldi turista, a dalmát partvidék egyedül a horvátoké. Zára (Zadar) előtt röviddel pontonhídon kell átkel­ni. 1993-ban a horvátok néhány kilométerrel visszaszorították a szerb tüzérséget a hegyekbe, azóta ezt a hidat nem lövik. Zárától a forgalom fokozatosan gyengébbé válik, végül a távolból megpillantjuk Spalato magas házait és daruit. Ukrán dollártalanítás Mától a karbovanyec az egyetlen pénz Az erősebb valuta kiszorítja a forgalomból a gyengébbet, s ezt a gazdasági törvényszerűséget még a kijevi kormány sem szün­tetheti meg — írja hét végi szá­mában a Vszeukrainsztoje Ve­­domosztyi című újság. A nyugati hírügynökségek elemzőinek többsége készpénz­nek vette az ukrán kormány dön­tését, amely szerint augusztus elsejétől minden üzletben kizá­rólag az ukrán átmeneti valutá­val, a karbovanyeccel lehet fi­zetni. Nyugati értékelők úgy fo­galmaztak: az amerikai zöldha­sú, de a német márka is eltűnik a forgalomból, a dollárboltok vég­napjaikat élik. A lap szerint azonban elhamarkodott dolog ezt kijelenteni. Az újság emlékeztet rá, hogy eddig már három ízben hozott a pénzügyi vezetés hasonló dön­tést. Az eredmény: ma minden korábbinál bővebb választékán a kemény valutás vevők rendel­kezésére a nem kuponos bol­tokban. Az Ukrán Nemzeti Bank in­doklása szerint a keményvalu­­ták betiltása már az új nemzeti valuta, a hrivna bevezetésének első lépcsője. Kucsma elnök leg­később októberre ígérte a hriv­na jövetelét. AIDS-szűrés Oroszországban? (Folytatás az 1. oldalról) A Financial Times cikkírója elismeri, hogy a rendelkezés csak “elvileg” lépett ma életbe, a Moszkvába akkreditált dip­lomaták között pedig még teg­nap is teljes volt a zűrzavar a megvalósítás mikéntjével kap­csolatban. A nyugati üzletemberek és a diplomaták szerint Moszkvának módosítania kell terveit. A kül­földi egészségügyi igazoláso­kat nehezen lehet majd érvé­nyesíttetni Oroszországban, vi­szont a nyugatiak számára egy Oroszországban végzett vizsgá­lat nagyon kockázatos. Az üz­letemberek elriasztása ráadásul aligha hiányzik most az orosz gazdaságnak. A legfrissebb hivatalos ada­tok szerint összesen 175 fertő­zöttet tartanak nyilván Oroszor­szágban, és eddig 122 ember halt meg AIDS miatt.

Next