Világgazdaság, 1995. szeptember (27. évfolyam, 169/6678-189/6698. szám)
1995-09-01 / 169. (6678.) szám
Ukrán energiastop Nyolcezer ukrán vállalat tegnap óta egyáltalán nem kap villamos áramot, mert már hosszabb ideje képtelen fizetni az energiáért — jelentette be Olekszij Sebersztov energetikai és villamosítási miniszter. Az eddiginél jóval kevesebb energiához juthat Odessza, Temopil és a Donyec-medence több városa is, mert ezek a települések a legnagyobb adósok. A tömeges fizetésképtelenség következtében az energetikai minisztérium jóformán csődbe ment: országos viszonylatban az energia csaknem 40 százalékát kénytelen térítésmentesen eljuttatni a fogyasztókhoz. (MTI) Bővül a cseh ipari termelés Csehország ipari termelése júliusban 7,2 százalékkal volt nagyobb, mint 1994 megfelelő időszakában — közölte a prágai statisztikai hivatal. A január és július közötti időszakban az ipari termelés 7,7 százalékkal haladta meg a múlt év első hét hónapjáét. A 100 főt vagy annál többet foglalkoztató cégeknél a havi bérek átlagosan 15,2 százalékkal emelkedtek az 1994 júliusától 1995 júliusáig tartó egyéves periódusban. Az idei első hét hónapban a bérek már 17,9 százalékkal haladták meg a megfelelő 1994-es időszakban regisztráltat. (AP-DJ) : Élelmiszerre költenek a legtöbbet Szlovákiában A szlovák lakosság jövedelmének 26,2 százalékát költi élelmiszerre, s ez jelenti a családok legnagyobb kiadását. Adóra és biztosításra a jövedelmük 18,5, lakásra 16,7, kölcsönök törlesztésére pedig 13,9 százalékát költik. A Szlovák Statisztikai Hivatal adatai szerint a szlovák családok jövedelmének 83 százalékát a bérből származó jövedelem jelenti, a második helyen pedig a szociális juttatások állnak. Ezek közül a legnagyobb tétel a családi pótlék, a táppénz és az öregségi nyugdíj. A családok költségvetésében számottevően csökkent a kultúrára és a pihenésre szánt összeg. (AP—DJ) Mélyül a japán pénzügyi válság A japán fővárosból átterjedt a pénzügyi válság a másik jelentős gazdasági központra, az oszakai körzetre is, ahol két pénzintézet jelentett csődöt. Takemura Maszajosi pénzügyminiszter csütörtöki sajtónyilatkozatában reményének adott hangot, hogy Tokió bankkonszolidációs programja segít a láncreakciószerű bankcsődök elkerülésében. Pénzügyi körökből származó értesülés szerint egyetlen pénzintézet sincs a most megrendültek között, amely magyar kötvényt jegyzett volna — közölte Daiwa értékforgalmi társaság egyik vezetője. (MTI) Bankfúzió Fehéroroszországban Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök rendelete értelmében összeolvad az állami kézben lévő Sberbank és a Belarus Bank. A Sberegatelny Bank BelarusBank nevet viselő új pénzintézet alaptőkéje több mint 500 milliárd fehérorosz rubel (43,4 millió dollár) lesz, amellyel a legnagyobb bank lesz Fehéroroszországban. A rendelet célja, hogy erősítse az állam befolyását a gazdaságra. (Reuter) Tovább zuhan a tőzsdeindex Francia kamatcsökkentés A várakozásoknak megfelelően a francia jegybank tegnap 6,50 százalékról 6,15 százalékra csökkentette az 5-10 napos hitelek kamatlábát. A hírek hatására enyhén esett a frank, a párizsi tőzsdén viszont további 2 százalékkal zuhantak az árfolyamok, miután a piaci szereplők nem elégedettek a kamatcsökkentés mértékével. A CAC-40 tőzsdeindex a tegnapi nap folyamán 2 százalékkal, 38,04 pontot esett. Az AP& DJ jelentése szerint a befektetők többsége a kamatláb 50 bázisponttal való csökkenésére számított. A részvényárfolyamoknak nem tett jót a dollár gyengülése sem. A frank hajszálnyit gyengült a márkával szemben: a nyitáskori 3,4360 helyett később 3,4401 frankot is megadtak a német valutáért — igaz, később ismét emelkedni kezdett a frank. Alain Madelin pénzügyminiszter egy héttel ezelőtti lemondása után a mostani kamatcsökkentést már széles körű várakozások előzték meg, a szakértők csak annak mértékéről vitatkoztak. Elemzők szerint a kamatcsökkentés hivatott biztosítani a piacot arról, hogy Madelin lemondása ellenére semmi sem változik a gazdaságpolitikában. A jegybank előtt ráadásul most tágabb mozgástér nyílt a Bundesbank múlt heti kamatcsökkentése révén — mutat rá a Reuter hírügynökség jelentése. Az 5-10 napos hitelek kamatlábát legutóbb augusztus 3-án módosította a jegybank: ekkor csökkent 7-ről 6,5 százalékra. Az 5 -10 napos hitelek kamata a pénzpiaci kamatlábak számára a felső határt jelöli ki; az alsó küszöböt jelentő intervenciós kamatláb már több mint egy éve 5 százalékon áll. Szakértők korábban arra számítottak, hogy az utóbbi is csökkenni fog. A szakértők figyelme most az egynapos hitelek kamatlába felé irányul. Ezek jelenleg 5 3/4 és 57/8 százalék körül mozognak, de egyes vélemények szerint hamarosan 5,50 százalékra csökkenhetnek, ami még mindig 120 bázisponttal haladná meg a hasonló német kamatlábat. A kamatok további csökkenésére azonban senki sem számít a költségvetés szeptember 20-án várható beterjesztése előtt. Megfigyelők szerint az idén már nem várható a kamatok megindulása lefelé. A gazdaság fő problémája egyértelműen a szociális ellátó rendszer deficitje, ezzel azonban a jövő év eleje előtt nem foglalkozik a kormány. VILAGGAZDASAG KÜLFÖLD KZLETI NAPILAP Csernomirgyin a magánföldtulajdon mellett Leáll az orosz kőolajexport? Az orosz kőolaj kiszorulhat a világpiacról, ha a Moszkva nem csökkenti az exportvámokat és az adókat — próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra orosz olajipari vezetők. A kabinet egyelőre mással van elfoglalva: Viktor Csernomirgyin kormányfő népszavazást sürget a magánföldtulajdon bevezetéséről, Borisz Jelcin elnök pedig bankvezetőkkel találkozott tegnap. Friss értesülés, hogy az idei évre tervezett orosz privatizációs bevételeknek eddig mindössze 2 százaléka folyt be. Jammniz. Amennyiben a vám- és adóterhek a jelenlegi szinten maradnak, az orosz vállalatok többsége fel fog hagyni a kőolajexporttal —jelentette ki Alekszander Putyilov, az állami kézben lévő Rosznyeft olajipari konszern elnöke. Véleménye szerint a kormány már szeptember közepén dönthet a tonnánként 20 ECU-ra rúgó kiviteli vám csökkentéséről. A rubel dollárral szembeni stabilizálódása, valamint az emelkedő kitermelési költségek mintegy 4 dollárra csökkentették az egy tonna olaj kivitelén elérhető nyereséget — állítja az energiaügyi minisztérium. Az AP- DJ értesülései szerint a belföldi ár jelenleg 75 dollár körül mozog, de a nagy vámok révén a költségek veszélyesen közel kerülnek a 100-105 dolláros világpiaci árszinthez. A költségvetésnek az olajiparból származó bevételei jócskán felülmúlják a tervezettet, de ez korántsem mondható el a privatizációs pénzekről. A büdzsébe az idén eddig 162 milliárd rubel (37 millió dollár) folyt be állami vállalatok eladásából, holott az idei évre összesen 8700 milliárdot (csaknem 2 milliárd dollárt) terveztek — írja az MTI. Ennek ellenére az év végéig teljesíthetőnek látja az előirányzatot Szergej Beljajev, az orosz állami tulajdont kezelő bizottság elnöke, mert várakozása szerint szeptemberben és októberben megélénkül a forgalom az értékpapírpiacokon. Viktor Csernomirgyin kormányfő egy Szentpétervárott tartott mezőgazdasági vásáron kijelentette, hogy minden erejével a földtulajdonszerzés lehetőségének megteremtésén fáradozik. Elmondta: a kormány először a parlamentben próbálja meg keresztülvinni a javaslatot, amennyiben ez nem sikerül, akkor népszavazás kiírására is sor kerülhet. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a földtulajdon korlátozása hátráltatja a gazdasági reformokat és akadályozza a külföldi befektetéseket. Lassan csendesedni látszanak az orosz bankválság által keltett hullámok is. Jelcin elnök tegnap vezető bankárokkal tartott találkozója után kifejtette, hogy az Oroszországban működő 2500 kereskedelmi bankból minden ötödik helyzete ingatag. Az elnök hangoztatta, hogy túl sok bank van az orosz piacon, ezért a kisebb és gyengébb pénzügyi helyzetben lévő bankokat át kellene venniük a nagyobb pénzintézeteknek. A bankvezetők többsége azonban nem szeretne csőd szélén álló intézményeket átvenni — írja a Reuter. Jelcin egyúttal jelezte, hogy kész annak a tervezetnek a jóváhagyására, amely szerint egy kereskedelmi bankokból álló konzorcium állami vállalatok részvényeinek fedezete mellett nyújtana hitelt a költségvetésnek. Értesülések szerint a kormány által felkínált részvénycsomag értéke mintegy 4 ezer milliárd rubel (900 millió dollár). Kohl Moszkvában találkozik Jelcinnel Lassan kibontakozó kapcsolatok Elsősorban a két ország közti gazdasági kapcsolatok állnak Helmut Kohl német kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök hét végén tartandó megbeszéléseinek középpontjában. A Németország és Oroszország közti gazdasági kapcsolatok fejlődése a múlt esztendőben nem adott sok okot az örömre: sem a forgalom nagysága, sem az összetétele, sem a növekedés dinamikája nem változott jelentősen. Bár a kétoldalú árucsere-forgalom kimozdult a kilencvenes évek elején tapasztalt mélypontról, a forgalom nagyságával sem Bonnban, sem Moszkvában nem elégedettek. Sőt, az idei év első négy hónapjában visszaesett a német export az egy évvel korábbihoz képest. A statisztikai adatok szerint a szóban forgó időszakban Németország 3 millió márka értékű árut exportált Oroszországba — egy évvel korábban 3,4 milliárdot—, miközben az Oroszországból származó bevitel 3,8 milliárd márkáról 4,6 milliárdra nőtt. Ez egyszersmind azt is jelzi, hogy az idén valószínűleg nem tudják tartani a tavalyi szintet, amikor is a kétoldalú forgalom 23,9 milliárd márka volt. Ezzel összefüggésben a Handelsblatt írása megjegyzi: az, hogy Moszkvának egy ideje aktívuma mutatkozik a forgalomban — tavaly 13,15 milliárd márka volt a kivitele és 10,75 milliárd a bevitele —, egyfajta politikai akarat tükröződése. Az Oroszországba irányuló német exportban változatlanul a fogyasztási cikkeké, a vegyi termékeké, valamint az autóalkatrészé a vezető szerep, miközben az orosz vállalatok továbbra is elsősorban nyersanyagot szállítanak. Ez azért okoz gondot, mert az orosz szállítók ki vannak téve az erőteljes világpiaci áringadozásoknak, s főként az árcsökkenés kedvezőtlen hatásainak. Emellett az exportágazatot érzékenyen érinti a rubel árfolyamának instabilitása. Már több mint négy hónapja folyamatosan emelkedik az árfolyama a dollárhoz és más nyugati valutákhoz képest, s a dollár alábbszállt árfolyama érzékeny veszteségeket okozott az orosz vállalatoknak az ilyen elszámolású kereskedelemben. Egyelőre felbecsülhetetlenek az Oroszországban kibontakozó bankválság következményei. Az akreditívvel való fizetési forma egyre inkább háttérbe szorul, és az ellenérték bankban való letétbe helyezése a járható út. Prága felfüggeszti a valutafelmutatási kötelezettséget Állami ellenőrzés alatt az olajipar A cseh kormány döntést hozott számos stratégiai fontosságú cég privatizációjáról, de az olajipar és az áramszolgáltatás még tíz évig többségi állami tulajdonban marad —jelentette be Vladimir Dlouhy ipari és kereskedelmi miniszter. Prága továbbra is fenn akarja tartani a vámuniót Szlovákiával. A Reuter hírügynökség szerint a kiemelt fontosságú áramszolgáltató és elosztó CEZ, a két legnagyobb olajfinomítót működtető Ceska Rafinerska a.s. esetében az állam legalább öt, de esetleg tíz évig is megtartja többségi tulajdonát. Az AP& DJ ebbe a körbe sorolja a Unipetrol petrokémiai vállalatot és a csővezetékeket működtető Merőt és Ceprot céget is. Öt éven belül privatizálni fognak olyan stratégiai jelentőségű cégeket, mint például a Vitkovice és a Nova Hut acélkohót, továbbá szénbányákat és regionális energiaipari vállalatokat. Ezek némelyikében meghagynak kisebbségi állami részesedést. A harmadik csoportba sorolt vállalatokat még a jövő nyári választások előtt felkínálják megvásárlásra. Ide tartozik a Skoda Praha — ez ma már független a hasonló névre hallgató autógyártól —, a petrolkémiai Kaucuk a.s., a Chemopetrol a.s. és a elektronikai Tesla a.s.. Az acélipar, a bányák és a vasút privatizálása várhatóan jelentős munkaerő-leépítésekkel jár majd, így politikai okok miatt nem valószínű, hogy erre még a júniusi választások előtt sor kerüljön. Csehország fenn akarja tartani a vámuniót Szlovákiával, ám ehhez rendezni kell néhány kiemelt fontosságú kétoldalú problémát — hangoztatta az ipari és kereskedelmi miniszter. Ezek közül a legfontosabb a Pozsony által bevezetett vámpótlék, a szlovák korona relatív alulértékeltsége a cseh valutához képest, valamint a hozzáadottérték-adóra vonatkozó pozsonyi törvényjavaslat. A két miniszterelnök októberi találkozóján fogják megvitatni a kényes kérdéseket. A cseh kormány csütörtökön felfüggesztette a valutakötelezettségre vonatkozó rendeletét, amelynek szeptember elsejével kellett volna életbe lépnie — jelenti az MTI. Ennek értelmében a vízumkötelezettséggel nem rendelkező országokból érkező turistáknak a határon fejenként 7000 cseh koronát kellett volna felmutatniuk. Elemzők szerint ezzel az intézkedéssel a keleti országokból érkező utasforgalmat akarták volna korlátozni. h Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Varga András Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD DJSIC Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, B. Horváth Lilla, Fehér István, Illsz L. László, Kiss Tamás, Kovách Attila, Langmár Ferenc, Lázár Ildikó, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szirmai L. Péter, Tóth Judit, Tóth Levente, Vadász Zsuzsa,Veres Ibolya ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Kvassinger Klára, Mádl József ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, B. Sebestyén Stella, Kecskeméti Judit ♦ Vállalkozás-árupiac: Varga András (rovatvezető), Sági Gyöngyi (rovatszerkesztő), Gárdonyi Imre, Hargitai Éva ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Krekó László, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Csefkó György, Csefkó Zoltán, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁGra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hirlapkézbesítőknél, a HELIR-nél: Budapest XIII., Lehel utca 10/A.1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 219-98636 számon vezetett 02102799 HELIR alszámlára. Előfizetési díj egy évre 19 800, fél évre 9900, negyedévre 4950 Ft. Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN 0042-6148. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.u.,dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérgazgató. 1995. SZEPTEMBER 1. Magyarország már régóta szorgalmazza (Folytatás az 1. oldalról) Magyar részről már benyújtották — az export növekedését elősegítendő — a konkrét javaslatokat, amelyek három fő területet érintenek. Ezek további engedményeket szorgalmaznak, amelyek eredményeként javulhatnának a magyar mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek piacra jutásának feltételei. Egyrészt olyan termékeket érintenek, amelyek még nem élveznek kedvezményeket a piacon, másrészt újabb előnyöket biztosítanának olyan cikkek számára, amelyek már eddig is kaptak. Magyar részről azt is szorgalmazzák, hogy javuljanak a kedvezmények kihasználását biztosító technikák, módszerek. Az alpbachi fórumon Franz Fischler kijelentette: elmaradt a kereskedelem tervezett aszimetrikus fejlődése. Minden várakozással ellentétben az EU országokból Kelet-Európába irányuló agrárkivitel 250 százalékkal nőtt, miközben fordított irányban alig 30 százalékos volt az emelkedés. A társulási szerződések szerinte nem felelnek meg az a GATT-szerződéseknek sem. Ami a keleti bővítést illeti, Fischler véleménye szerint azt az egyes országok erősen eltérő gazdasági adatainak ismeretében kell vizsgálni. A legújabb felmérések azt mutatják, hogy a különbségek nagyobbak, mint ahogy azt eddig feltételezték. A legjobb gazdasági és mezőgazdasági mutatókkal egyértelműen Szlovénia rendelkezik, utána pedig Csehország következik— mondotta az osztrák politikus, majd hozzátette: a sorban leghátul Románia, Bulgária és némelyik balti állam áll. Fischler Magyarország nevét nem említette — jelenti az MTI. Az agrárpolitikus úgy véli, hogy a mezőgazdaság nem alapvető akadálya a keleti bővítésnek. Egy-egy ország integrációs alkalmasságát általános gazdasági keretfeltételei határozzák meg, mint a valuta, a hitelképesség, a vásárlóerő és a beruházási légkör. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a keleti országok közül a legjobbak 2000-ig az EU feltételek 75 százalékát teljesíteni tudják. Más országoknál ez a folyamat évtizedekig eltarthat.