Világgazdaság, 1995. október (27. évfolyam, 190/6699-210/6719. szám)

1995-10-31 / 210. (6719.) szám

1995. OKTÓBER 31. A kormány hajlandó a béremelésre (Folytatás az 7. oldalon) A megoldás esetleges későb­bi időpontra tolása alkotmá­nyos aggályokat is felvet, ezen­kívül igazságtalan az amúgy is hátrányos helyzetű munkavál­lalókkal. Nehéz megmondani, milyen költségvetési ráfordítás elfo­gadható, de a bértárgyalás, il­letve az árubér-megállapodás éppen erről szól. Ha a költség­­vetési intézményekben dolgo­zók nettókereset-veszteséget szenvednek, még nagyobb a nyomás a bruttó bérek emelé­sére. Ezért többszörös össze­függésében értelmezhető rend­szerről van szó, ahol az adó­tábla, a tb-járulék és a bruttó bérkiáramlás hármasságát kell viszonyítani az infláció várha­tó nagyságához. Ekkor alakul­hat ki az a reálbér-pozíció, amelyről meg lehet állapodni a társadalmi partnerekkel. A költségvetés bizonyos mértékig kényszerhelyzetben van, hiszen valamennyi sze­mélyi jövedelemadót be kell szednie, ezért nehéz a közter­hek olyan megosztása, amely ne lenne valakinek hátrányos: vagy a bérből és fizetésből élők­nek, vagy a vállalkozóknak. Nem vállalkozásellenes az új adótábla, bár kétségtelenül szű­kíti az elszámolható kedvez­mények számát. A kormány várhatóan emel­ni fogja a közalkalmazottak bé­rét. A megállapodás nem köt­hető meg november 6-án, ugyanis az írásos anyagokat a felek még egy héttel a tárgya­lás tervezett időpontja előtt sem kapták meg — mondta Kósáné Kovács Magda. — Ma van a takarékossági világnap. A gazdaságpolitika évről évre árgus szemekkel figyeli a megtakarítások eladósodását, mint az egyik legfontosabb makrogazdasági mutatót. A Magyar Háztartási Panel (MHP) vizsgálatai a megtakarítási szokásokat is vizsgálják. MUNKATÁRSUNKTÓL A nyolcvanas évek második felében rendszeresek voltak a lakossági megtakarítások ösz­­szeomlására vonatkozó jósla­tok. A borúlátázás nem volt tel­jesen indokolatlan, mert a pénz­megtakarítások nem őrizték meg reálértéküket, a hiánygaz­daság sem ösztönzött a megta­karításokra. A rendszerváltás után, a gazdasági visszaesés mellett elbizonytalanodó ház­tartási stratégiák radikális vál­tozást hoztak a megtakarítási hajlandóságban. A háztartások megtakarítási rátája (a nettó pénzmegtakarí­tás növekedése az összes ren­delkezésre álló jövedelem szá­zalékában) 1991 -ben volt a leg­nagyobb, 14 százalék, 1992- ben 10,9 százalékra csökkent. 1993-ban, amikor előzetesen 9,7 százalékos rátát vártak, 6,5 százalékra süllyedt. 1994-ben a ráta 9,7 százalékra nőtt, az idei első fél évben­ 2 száza­lékponttal csökkent, 7,1 száza­lékra. A megtakarításra képes ház­tartások aránya az MHP sze­rint 1990-94-ben 48-55 száza­lék között ingadozott. Azok aránya, akik a négy vizsgált évből legalább kettőben meg­takarítók voltak, 32-33 száza­lék, és a háztartások mintegy harmada tudott megtakarítani minden évben, 26 százalék kö­rülre tehető azoknak a háztar­tásoknak az aránya, amelyek­nek egyik évben sem volt meg­takarításuk. A vállakozásra készülők és nem készülők hasonló arány­ban rendelkeznek megtakarí­tással. De azok közül, akik egy éven belül akarnak vállalko­zásba fogni, 54,3 százalék ren­delkezett megtakarítással, akik nem egy éven belül, azoknak csak 45,7 százaléka. Fordított a kapcsolat a munkanélküli­ségtől való félelem és a megta­karításra való képesség között. Akik egyáltalán nem, illetve kevéssé félnek a munkanélkü­liségtől, azok 60,8, illetve 58,4 százalékban megtakarítók, akik nagyon félnek, csak 42 száza­lékban. Településtípusok sze­rint azt tapasztalták, hogy Bu­dapesten és a megyeszékhe­lyeken nagyobb a megtakarí­tók aránya (63,3 és 54,8 száza­lék), mint a tanyán, a falvak­ban és egyéb városokban la­kók között (29,8, 40,4 és 47,8 százalék.) A háztartások 52 százaléka 1994-ben nem tudott megta­karítani, s ezen belül azok a háztartások felülreprezentál­tak, ahol a háztartásfő szak­képzetlen. Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások há­romnegyede nem rendelkezik megtakarítással, a felső ötöd­be tartozó háztartásoknak csak harmada. A megtakarítással rendelke­zők között a legelterjedtebb megtakarítási forma az átuta­lási betétszámla, ami nagy szó­ródást mutat a társadalmi cso­portok között. A vezetők, ér­telmiségiek és önállóak köré­ben 45-50 százaléknak, a mun­kások kevesebb mint negyedé­nek van átutalási számlája. Ha­sonló eltérés van a takarékbe­tét és az értékpapír megtakarí­tási formák esetében is. A legfőbb megtakar­ítási cél a váratlan esemény volt, ami halálesettől, balesettől kezdve kevésbé tragikus eseményeket foglal magában. A gyermekek számára és lakásvásárlási cél­ból elsősorban 10-15 százalék takarékoskodik, a rétegek kö­zött itt nincs különbség. A ház­tartásoknak mindössze 2 szá­zalékában elsődleges megtaka­rítási cél vállalkozás indítására és a nyugdíjas korra való taka­rékosság. Vállalkozás indítása nem megtakarítási cél A háztartások fele nem tud megtakarítani A háztartások nettó pénzügyi megtakarításainak változása (milliárd Ft.) — BELFÖLD Átadták a Lágymányosi hidat Tömegközlekedés csak tavasztól Főleg Budapest belvárosának tehermentesítését szolgálja a Lágymányosi híd, az átmenő forgalom a főváros összes forgalmának csupán három százaléka körül van – válaszolta a Világgazdaság kérdésére az új híd tegnapi átadását követően Arató Balázs Sándor főtaná­csos, a Fővárosi Önkormányzat közlekedési ügyosztályának vezetője. Elmondta: jövőre három hidat érintő hídfelújítási program indul. MAGOS KATALIN Az 1996 és 1998 közöttre tervezett, mintegy 600 millió forintos program során a Pető­fi, a Szabadság és a Margit, hidat újítják fel. Az első kettő­nél jövőre kezdődik a munka. Várhatóan májusban a Petőfi híddal indul a program, a ter­vek szerint csak mintegy két hétre zárják le teljesen. A munkák megkezdésével egy időben indulna meg a Lágymányosi hídon a tömeg­­közlekedés, várhatóan a 12-es autóbusz útvonalát hosszabbít­­ják meg, az így a BAH- csomópont és az Üllői út kö­zött közlekedne. A villamosra pénz hiányában még várni kell, de az 5,5 milliárdba kerülő be­ruházást az ezredfordulóig sze­retnék megvalósítani. Ennek megalapozására 800 millió fo­rintot költöttek az új híd építé­sekor. A Lágymányosi hidat ért bí­rálatokra reagálva az ügyosz­tályvezető elmondta, hogy az M1/M7-es autópályákkal való közvetlen összeköttését a XI. kerületi önkormányzat és a la­kosság ellenezte. Azokról azonban áttételesen így is elér­hető a híd. A szakember nem titkolta, hogy tudatosan lassítják a Bel­város forgalmát, ezért az új híd üzembeállításával egy időben megszüntették a Petőfi, illetve a Szabadság hídon a személy­­gépkocsik villamossínen való közlekedését, ami irányonként egy-egy forgalmi sávval csök­kenést jelent. Enélkül például a Szabadság hídon 18 perc alatt haladt át a villamos. Demszky Gábor főpolgár­mester a 16 milliárd forint be­ruházással elkészült híd avatá­sán hangsúlyozta, hogy a vá­rosfejlesztésről pénzszűke ide­jén sem lehet lemondani. Ah­hoz, hogy felzárkózhassunk Európához, hogy minél több külföldi befektető érkezzen a városba, illetve, hogy Buda­pest ismét a térség regionális központjává válhasson, elen­gedhetetlen az infrastruktúra megújítása. Lotz Károly közlekedési mi­niszter köszöntőjében úgy vél­te, hogy a kormány és a fővá­ros közötti jó együttműködést szimbolizáló híd egyúttal elő­segítheti az ország lemaradt ré­gióinak felzárkózását is. A Lágymányosi Duna-híd közúti kapcsolatai Napirenden az EU állat-egészségügyi rendszere Több tízmilliárdos a kár A felmérések szerint nem a járványosan fellépő fertőző állatbetegségek, hanem az úgynevezett összetett betegségek okozzák a nagyobb kárt. A veszteségek elérik az állatte­nyésztés bruttó termelési értékének 20 százalékát, vagyis több tízmilliárd forintot — hangzott el a Nemzetközi Állat­higiéniai Társaság 8. kongresszusközi szimpóziumán. mhmmnMsmnmm A szakemberek szerint az ál­latbetegségek egy részének megakadályozásához nem ele­gendőek az állatorvoslás ha­gyományos eszközei, a veszte­ségek csökkentése érdekében minél előbb hasznosítani kell a termelésorientált, komplex egészségügyi programokat. Ezeket az Európai Unió orszá­gaiban már alkalmazzák. Lé­nyegük, hogy az állatorvosok munkája nem korlátozódik ki­zárólag az egyedek gyógyke­zelésére, hanem az állatállo­mány egészére kiterjed. A betegségek leküzdésének EU-ban meghonosodott rend­szerében nagy a szerepe a mo­dern informatika alkalmazásá­nak, amely a termelés és a fel­dolgozás teljes vertikumát át­fogja. Fontos, hogy a módszer elterjedjen, hiszen az összetett állatbetegségek miatt az állat­­állomány biológiai értékének, genetikai képességének csupán egyharmada hasznosul. Összetett állatbetegségeken lényegében azt a betegségcso­portot értik, amelyet a légző- és az emésztőszervi megbete­gedések, az anyagcsere-forgal­mi zavarok, a szaporodásszer­vi betegségek képviselnek. A szakemberek úgy véleked­nek, hogy az állat-egészség­ügyi szolgálat munkájának kö­szönhetően a járványosan fel­lépő fertőző betegségek egyre kevesebb veszteséget okoznak, míg az összetettek megelőzé­sében és felszámolásában je­lentős a lemaradás. A tanácskozás résztvevői szorgalmazzák az állomány komplex egészségügyi prog­ramjának magyarországi meg­valósítását. Tisztában vannak azzal, hogy ennek eredményes­sége döntő mértékben a terme­lők érdekeltségétől és szakis­meretétől függ. Fontosnak tart­ják az állatbetegségek megelő­zését szolgáló szaktanácsadói munka javítását, a gazdálko­dók állathigiéniai szakismere­teinek bővítését. F. I. A Royalra új privatizációs pályázat lesz Tulajdonost keresnek Az új privatizációs törvény értelmében az ÁPV Rt. — negye­dik alkalommal — pályázattal próbál tulajdonost találni a már ötödik éve zárva lévő Royal Szállónak. A pályázat eredményét optimális esetben 1996 második negyedévében lehetne kihirdetni — nyilatkozta a Világgazdaságnak Hef­­fentrager József, a vagyonkezelő ügyvezető igazatója. Az újabb pályázatban bízik az ÁPV Rt., hiszen mint az ügyvezető igazgató elmondta, a régi, patinás épületek iránt megélénkült a kereslet a kül­földön. Izraeltől Németorszá­gig több szakmai befektető is járt már az ÁPV Rt.-nél. A vagyonkezelő számára már sürgős az egykor elegáns szálloda sorsa, hiszen az el­múlt öt év alatt sokat romlott az épület állaga. Pedig az ÁPV Rt. az őrzésre, karbantartásra jelentős összeget fordít, az idén 7-8 millió forint körül. Ám a Royal privatizációja­­kor nem csupán a szálloda ér­tékesítéséről van szó: a mögöt­te lévő, Hársfa utcai telek lehe­tőséget biztosít egy bevásárló-és üzleti központ megépítésére is. A tervek szerint a komple­xumban helyet kaphatnának bérirodák, üzeletek, és egy par­kolóház is épülne. A szálloda épületében üze­melő moziról tárgyal a vagyon­kezelő és a Budapest Film Rt. Port Ferenc igazgató elmond­ta, minden megoldásra nyitot­tak. A vagyonértékelés szerint 320 millió forint az ingatlan értéke. A Budapest Film elképzelé­sei szerint az új tulajdonoson múlik a mozi sorsa. Ha az a mozitermet eredeti funkciójá­ban, bálteremként kívánja üze­meltetni, akkor két megoldás van. Vagy az épületegyüttesen belül ad egy másik helyiséget a mozi számára, vagy készpénz­ben kártalanítja a társaságot. Féloldalas kínai—magyar kereskedelem Tartós passzívum Pekingben a múlt héten befelyezte soron következő, 8. üléssza­kát a magyar—kínai gazdasági, kereskedelmi és műszaki­tudományos együttműködési bizottság. A MJEnsmnminnam Az ülésszakon részt vett ma­gyar küldöttséget Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium államtitkára, a kínai küldöttséget Shi Kuang Shen, külkereskedelmi és gaz­dasági együttműködési minisz­terhelyettes vezette. A tárgya­lások központi témái a két or­szág közötti bővülő kereske­delem egyensúlyának helyre­­állítása. E javaslatok mindenekelőtt a kínai energetikai fejleszté­sekbe, a mezőgazdaság re­konstrukciójába, a járműipari fejlesztésekbe való bekapcso­lódást, a vegy-, gyógyszer-, gép- és könnyűipari együttmű­ködés kialakítását célozták. Magyarország és Kína 1991. január 1-jén tért át a szabadde­vizás elszámolásra. Ennek kö­vetkeztében jelentősen csök­kent a kétoldalú kereskedelmi forgalom, különösen a magyar export. A forgalom 1994-ben 111 millió dollár volt, az idei első hét hónapban pedig a 71,4 millió dolláros forgalomban a magyar behozatal dominált. A kínai—magyar kereske­delemben tapasztalható csök­kenő tendencia és a tartós ma­gyar passzívum mellett ked­vezőtlen, hogy a magyar be­hozatal túlnyomó része fo­gyasztási cikkekből áll. A ma­gyar exportban ugyanakkor minimálisra csökkent a ko­rábban nagy súlyt képviselő gépipari termékek részesedé­se, és megnőtt az anyagok és félkésztermékek aránya.

Next