Világgazdaság, 1995. október (27. évfolyam, 190/6699-210/6719. szám)
1995-10-31 / 210. (6719.) szám
1995. OKTÓBER 31. A kormány hajlandó a béremelésre (Folytatás az 7. oldalon) A megoldás esetleges későbbi időpontra tolása alkotmányos aggályokat is felvet, ezenkívül igazságtalan az amúgy is hátrányos helyzetű munkavállalókkal. Nehéz megmondani, milyen költségvetési ráfordítás elfogadható, de a bértárgyalás, illetve az árubér-megállapodás éppen erről szól. Ha a költségvetési intézményekben dolgozók nettókereset-veszteséget szenvednek, még nagyobb a nyomás a bruttó bérek emelésére. Ezért többszörös összefüggésében értelmezhető rendszerről van szó, ahol az adótábla, a tb-járulék és a bruttó bérkiáramlás hármasságát kell viszonyítani az infláció várható nagyságához. Ekkor alakulhat ki az a reálbér-pozíció, amelyről meg lehet állapodni a társadalmi partnerekkel. A költségvetés bizonyos mértékig kényszerhelyzetben van, hiszen valamennyi személyi jövedelemadót be kell szednie, ezért nehéz a közterhek olyan megosztása, amely ne lenne valakinek hátrányos: vagy a bérből és fizetésből élőknek, vagy a vállalkozóknak. Nem vállalkozásellenes az új adótábla, bár kétségtelenül szűkíti az elszámolható kedvezmények számát. A kormány várhatóan emelni fogja a közalkalmazottak bérét. A megállapodás nem köthető meg november 6-án, ugyanis az írásos anyagokat a felek még egy héttel a tárgyalás tervezett időpontja előtt sem kapták meg — mondta Kósáné Kovács Magda. — Ma van a takarékossági világnap. A gazdaságpolitika évről évre árgus szemekkel figyeli a megtakarítások eladósodását, mint az egyik legfontosabb makrogazdasági mutatót. A Magyar Háztartási Panel (MHP) vizsgálatai a megtakarítási szokásokat is vizsgálják. MUNKATÁRSUNKTÓL A nyolcvanas évek második felében rendszeresek voltak a lakossági megtakarítások öszszeomlására vonatkozó jóslatok. A borúlátázás nem volt teljesen indokolatlan, mert a pénzmegtakarítások nem őrizték meg reálértéküket, a hiánygazdaság sem ösztönzött a megtakarításokra. A rendszerváltás után, a gazdasági visszaesés mellett elbizonytalanodó háztartási stratégiák radikális változást hoztak a megtakarítási hajlandóságban. A háztartások megtakarítási rátája (a nettó pénzmegtakarítás növekedése az összes rendelkezésre álló jövedelem százalékában) 1991 -ben volt a legnagyobb, 14 százalék, 1992- ben 10,9 százalékra csökkent. 1993-ban, amikor előzetesen 9,7 százalékos rátát vártak, 6,5 százalékra süllyedt. 1994-ben a ráta 9,7 százalékra nőtt, az idei első fél évben 2 százalékponttal csökkent, 7,1 százalékra. A megtakarításra képes háztartások aránya az MHP szerint 1990-94-ben 48-55 százalék között ingadozott. Azok aránya, akik a négy vizsgált évből legalább kettőben megtakarítók voltak, 32-33 százalék, és a háztartások mintegy harmada tudott megtakarítani minden évben, 26 százalék körülre tehető azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek egyik évben sem volt megtakarításuk. A vállakozásra készülők és nem készülők hasonló arányban rendelkeznek megtakarítással. De azok közül, akik egy éven belül akarnak vállalkozásba fogni, 54,3 százalék rendelkezett megtakarítással, akik nem egy éven belül, azoknak csak 45,7 százaléka. Fordított a kapcsolat a munkanélküliségtől való félelem és a megtakarításra való képesség között. Akik egyáltalán nem, illetve kevéssé félnek a munkanélküliségtől, azok 60,8, illetve 58,4 százalékban megtakarítók, akik nagyon félnek, csak 42 százalékban. Településtípusok szerint azt tapasztalták, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a megtakarítók aránya (63,3 és 54,8 százalék), mint a tanyán, a falvakban és egyéb városokban lakók között (29,8, 40,4 és 47,8 százalék.) A háztartások 52 százaléka 1994-ben nem tudott megtakarítani, s ezen belül azok a háztartások felülreprezentáltak, ahol a háztartásfő szakképzetlen. Az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások háromnegyede nem rendelkezik megtakarítással, a felső ötödbe tartozó háztartásoknak csak harmada. A megtakarítással rendelkezők között a legelterjedtebb megtakarítási forma az átutalási betétszámla, ami nagy szóródást mutat a társadalmi csoportok között. A vezetők, értelmiségiek és önállóak körében 45-50 százaléknak, a munkások kevesebb mint negyedének van átutalási számlája. Hasonló eltérés van a takarékbetét és az értékpapír megtakarítási formák esetében is. A legfőbb megtakarítási cél a váratlan esemény volt, ami halálesettől, balesettől kezdve kevésbé tragikus eseményeket foglal magában. A gyermekek számára és lakásvásárlási célból elsősorban 10-15 százalék takarékoskodik, a rétegek között itt nincs különbség. A háztartásoknak mindössze 2 százalékában elsődleges megtakarítási cél vállalkozás indítására és a nyugdíjas korra való takarékosság. Vállalkozás indítása nem megtakarítási cél A háztartások fele nem tud megtakarítani A háztartások nettó pénzügyi megtakarításainak változása (milliárd Ft.) — BELFÖLD Átadták a Lágymányosi hidat Tömegközlekedés csak tavasztól Főleg Budapest belvárosának tehermentesítését szolgálja a Lágymányosi híd, az átmenő forgalom a főváros összes forgalmának csupán három százaléka körül van – válaszolta a Világgazdaság kérdésére az új híd tegnapi átadását követően Arató Balázs Sándor főtanácsos, a Fővárosi Önkormányzat közlekedési ügyosztályának vezetője. Elmondta: jövőre három hidat érintő hídfelújítási program indul. MAGOS KATALIN Az 1996 és 1998 közöttre tervezett, mintegy 600 millió forintos program során a Petőfi, a Szabadság és a Margit, hidat újítják fel. Az első kettőnél jövőre kezdődik a munka. Várhatóan májusban a Petőfi híddal indul a program, a tervek szerint csak mintegy két hétre zárják le teljesen. A munkák megkezdésével egy időben indulna meg a Lágymányosi hídon a tömegközlekedés, várhatóan a 12-es autóbusz útvonalát hosszabbítják meg, az így a BAH- csomópont és az Üllői út között közlekedne. A villamosra pénz hiányában még várni kell, de az 5,5 milliárdba kerülő beruházást az ezredfordulóig szeretnék megvalósítani. Ennek megalapozására 800 millió forintot költöttek az új híd építésekor. A Lágymányosi hidat ért bírálatokra reagálva az ügyosztályvezető elmondta, hogy az M1/M7-es autópályákkal való közvetlen összeköttését a XI. kerületi önkormányzat és a lakosság ellenezte. Azokról azonban áttételesen így is elérhető a híd. A szakember nem titkolta, hogy tudatosan lassítják a Belváros forgalmát, ezért az új híd üzembeállításával egy időben megszüntették a Petőfi, illetve a Szabadság hídon a személygépkocsik villamossínen való közlekedését, ami irányonként egy-egy forgalmi sávval csökkenést jelent. Enélkül például a Szabadság hídon 18 perc alatt haladt át a villamos. Demszky Gábor főpolgármester a 16 milliárd forint beruházással elkészült híd avatásán hangsúlyozta, hogy a városfejlesztésről pénzszűke idején sem lehet lemondani. Ahhoz, hogy felzárkózhassunk Európához, hogy minél több külföldi befektető érkezzen a városba, illetve, hogy Budapest ismét a térség regionális központjává válhasson, elengedhetetlen az infrastruktúra megújítása. Lotz Károly közlekedési miniszter köszöntőjében úgy vélte, hogy a kormány és a főváros közötti jó együttműködést szimbolizáló híd egyúttal elősegítheti az ország lemaradt régióinak felzárkózását is. A Lágymányosi Duna-híd közúti kapcsolatai Napirenden az EU állat-egészségügyi rendszere Több tízmilliárdos a kár A felmérések szerint nem a járványosan fellépő fertőző állatbetegségek, hanem az úgynevezett összetett betegségek okozzák a nagyobb kárt. A veszteségek elérik az állattenyésztés bruttó termelési értékének 20 százalékát, vagyis több tízmilliárd forintot — hangzott el a Nemzetközi Állathigiéniai Társaság 8. kongresszusközi szimpóziumán. mhmmnMsmnmm A szakemberek szerint az állatbetegségek egy részének megakadályozásához nem elegendőek az állatorvoslás hagyományos eszközei, a veszteségek csökkentése érdekében minél előbb hasznosítani kell a termelésorientált, komplex egészségügyi programokat. Ezeket az Európai Unió országaiban már alkalmazzák. Lényegük, hogy az állatorvosok munkája nem korlátozódik kizárólag az egyedek gyógykezelésére, hanem az állatállomány egészére kiterjed. A betegségek leküzdésének EU-ban meghonosodott rendszerében nagy a szerepe a modern informatika alkalmazásának, amely a termelés és a feldolgozás teljes vertikumát átfogja. Fontos, hogy a módszer elterjedjen, hiszen az összetett állatbetegségek miatt az állatállomány biológiai értékének, genetikai képességének csupán egyharmada hasznosul. Összetett állatbetegségeken lényegében azt a betegségcsoportot értik, amelyet a légző- és az emésztőszervi megbetegedések, az anyagcsere-forgalmi zavarok, a szaporodásszervi betegségek képviselnek. A szakemberek úgy vélekednek, hogy az állat-egészségügyi szolgálat munkájának köszönhetően a járványosan fellépő fertőző betegségek egyre kevesebb veszteséget okoznak, míg az összetettek megelőzésében és felszámolásában jelentős a lemaradás. A tanácskozás résztvevői szorgalmazzák az állomány komplex egészségügyi programjának magyarországi megvalósítását. Tisztában vannak azzal, hogy ennek eredményessége döntő mértékben a termelők érdekeltségétől és szakismeretétől függ. Fontosnak tartják az állatbetegségek megelőzését szolgáló szaktanácsadói munka javítását, a gazdálkodók állathigiéniai szakismereteinek bővítését. F. I. A Royalra új privatizációs pályázat lesz Tulajdonost keresnek Az új privatizációs törvény értelmében az ÁPV Rt. — negyedik alkalommal — pályázattal próbál tulajdonost találni a már ötödik éve zárva lévő Royal Szállónak. A pályázat eredményét optimális esetben 1996 második negyedévében lehetne kihirdetni — nyilatkozta a Világgazdaságnak Heffentrager József, a vagyonkezelő ügyvezető igazatója. Az újabb pályázatban bízik az ÁPV Rt., hiszen mint az ügyvezető igazgató elmondta, a régi, patinás épületek iránt megélénkült a kereslet a külföldön. Izraeltől Németországig több szakmai befektető is járt már az ÁPV Rt.-nél. A vagyonkezelő számára már sürgős az egykor elegáns szálloda sorsa, hiszen az elmúlt öt év alatt sokat romlott az épület állaga. Pedig az ÁPV Rt. az őrzésre, karbantartásra jelentős összeget fordít, az idén 7-8 millió forint körül. Ám a Royal privatizációjakor nem csupán a szálloda értékesítéséről van szó: a mögötte lévő, Hársfa utcai telek lehetőséget biztosít egy bevásárló-és üzleti központ megépítésére is. A tervek szerint a komplexumban helyet kaphatnának bérirodák, üzeletek, és egy parkolóház is épülne. A szálloda épületében üzemelő moziról tárgyal a vagyonkezelő és a Budapest Film Rt. Port Ferenc igazgató elmondta, minden megoldásra nyitottak. A vagyonértékelés szerint 320 millió forint az ingatlan értéke. A Budapest Film elképzelései szerint az új tulajdonoson múlik a mozi sorsa. Ha az a mozitermet eredeti funkciójában, bálteremként kívánja üzemeltetni, akkor két megoldás van. Vagy az épületegyüttesen belül ad egy másik helyiséget a mozi számára, vagy készpénzben kártalanítja a társaságot. Féloldalas kínai—magyar kereskedelem Tartós passzívum Pekingben a múlt héten befelyezte soron következő, 8. ülésszakát a magyar—kínai gazdasági, kereskedelmi és műszakitudományos együttműködési bizottság. A MJEnsmnminnam Az ülésszakon részt vett magyar küldöttséget Soós Károly Attila, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára, a kínai küldöttséget Shi Kuang Shen, külkereskedelmi és gazdasági együttműködési miniszterhelyettes vezette. A tárgyalások központi témái a két ország közötti bővülő kereskedelem egyensúlyának helyreállítása. E javaslatok mindenekelőtt a kínai energetikai fejlesztésekbe, a mezőgazdaság rekonstrukciójába, a járműipari fejlesztésekbe való bekapcsolódást, a vegy-, gyógyszer-, gép- és könnyűipari együttműködés kialakítását célozták. Magyarország és Kína 1991. január 1-jén tért át a szabaddevizás elszámolásra. Ennek következtében jelentősen csökkent a kétoldalú kereskedelmi forgalom, különösen a magyar export. A forgalom 1994-ben 111 millió dollár volt, az idei első hét hónapban pedig a 71,4 millió dolláros forgalomban a magyar behozatal dominált. A kínai—magyar kereskedelemben tapasztalható csökkenő tendencia és a tartós magyar passzívum mellett kedvezőtlen, hogy a magyar behozatal túlnyomó része fogyasztási cikkekből áll. A magyar exportban ugyanakkor minimálisra csökkent a korábban nagy súlyt képviselő gépipari termékek részesedése, és megnőtt az anyagok és félkésztermékek aránya.