Világgazdaság, 1995. november (27. évfolyam, 211/6720-232/6741. szám)

1995-11-01 / 211. (6720.) szám

Orosz—szlovák megállapodás a mohi atomerőműről Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök Moszkvában megál­lapodott a mohi atomerőmű befejezésében való orosz részvé­telről. Csernomirgyin orosz kormányfő elmondta, Oroszor­szág 70 millió dollár értékű fűtőanyaggal látja el az erőművet, s vállalta a keletkező hulladék elhelyezését is. Meciar még elutazása előtt kijelentette, hogy nem készül vámunióról szóló dokumentum aláírására, noha a napokban Kozlík szlovák pénzügyminiszter az erre vonatkozó pozsonyi érdeklődésnek adott hangot. Alekszandr Lebegyev prágai orosz nagykövet ugyanakkor tegnap elmondta: az esetleges orosz—cseh— szlovák szabadkereskedelmi övezet is szóba fog kerülni a cseh—orosz kormányközi bizottság november második felé­ben sorra kerülő második ülésén. Lebegyev szerint az orosz fél a találkozón újra szorgalmazni fogja kereskedelmi egyezmé­nyek megkötését is. (AP—DJ) Walesa az adótörvény megvétózására készül “Az új adótörvény segíti ugyan a legszegényebbeket, ám éppen a leginkább vállalkozókedvűektől vesz el, ezért szinte biztos, hogy vétót emelek ellene” — hangoztatta Lech Wale­sa lengyel elnök. Walesának jogában áll bármely törvényt megvétózni, így a most beterjesztett költségvetési tervezetet is. Ebben a kormány a GDP 2,8 százalékában határozza meg az 1996-os költségvetési hiányt, a hazai össztermék 5,5 százalékos növekedése mellett. Az inflációt a jelenlegi 24-ről 17 száza­lékra kívánják leszorítani. (Reuter) Nem volt szándékos az EU-valuták gyengítése Egyes EU-országok valutáinak az elmúlt években megfigyel­hető gyengülése nem tudatos gazdaságpolitika következmé­nye volt — derül ki a brüsszeli bizottság kedden nyilvánosság­ra hozott jelentéséből. A tanulmány készítői elismerik, hogy Olaszország, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia exportteljesítményének rövid távon használt a nemzeti valu­ták gyengülése, ám ezt hosszabb távon az infláció és a kamat­lábak kedvezőtlen alakulásával kell “megfizetniük”. A bizott­ság ezzel az erősebb valutával rendelkező országok vádjaira is válaszolt, és egyúttal annak a véleményének adott hangot, miszerint a valutaárfolyamok és a kereskedelem problémáira a konvergencia-kritériumok teljesítése jelent megoldást. (AP—DJ) Román terv a mezőgazdaság felzárkóztatására Romániában 2004-ig 20 ezer milliárd lejt — 1993-as árfolya­mon átszámítva 20 milliárd dollárt — kell a mezőgazdaságba fektetni ahhoz, hogy az ágazat alkalmas legyen az európai uniós csatlakozásra. Az EU-csatlakozás stratégiájának kidol­gozásával foglalkozó román kormánybizottság szerint az összeg 60 százalékát 1995 és 1999 között kell befektetni, a fennma­radó részt 2000 és 2004 között. A bizottság úgy látja, hogy a fejlesztéshez szükséges tőke 40-44 százalékát a román agrár­­szektor maga is képes lesz előteremteni, ha a jövedelmezőségi ráta 18-24 százalék között marad. (MTI) Külföldi autók Japánban A Japánban eladott külföldi gépkocsik részaránya megduplá­zódik az ezredforduló utáni évekre —jósolja a japán autóim­portőrök szövetsége. A külföldi gyártók a minőség és a ver­senyképes ár jóvoltából 2005-re évi 600-700 ezer autó eladá­­sával a piac 10 százalékát szerezhetik meg maguknak,az 1994. évi 5,4 százalékkal szemben. Ami a japán kocsik kivitelét illeti, az már a negyedik éve folyamatosan csökken. (MTI) Megmerevedett front a francia kormány és a szakszervezetek között A tárgyalások tétje a jóléti állam fenntartása A francia kormány és a szakszervezetek tegnap megmerevítették álláspontjukat a jóléti rendszer átalakításával kapcsolatban. Alairt Juppé miniszterelnök bejelentette: fel fogja vetni a bizalmi kérdést a jóléti reform tárgyalásakor a jövő hónapban. A szakszervezetek ugyanakkor közzétették, hogy “akciónapot” tartanak november 14-én a jóléti reform ellen. Az öt legnagyobb szakszer­vezeti szövetség a pedagógu­­sok és a közalkalmazottak szak­­szervezetének támogatásával mozgósítani akarják a tömege­ket, mondván, a társadalom­­biztosítás jövője forog kockán. A miniszterelnök igyekszik el­kerülni, hogy ismét fennaka­dások legyenek a közszolgál­tatásokban és az állami ipar­ban, mint októberben a közal­kalmazottak jövő évi fizetésé­ről támadt vita miatt. A miniszterelnök bejelentet­te, hogy a jóléti reformról no­vember 13-ra és 14-re kitűzött parlamenti vita után felveti a bizalmi kérdést — közölte Ro­­ger Romani. Mivel a kormány­nak a nemzetgyűlésben erős jobbközép többsége van, a bi­zalmi szavazás formalitás ugyan, de alkalmas arra, hogy elhallgattassák a miniszter ja­vaslataival szemben felvethető kifogásokat. Arra számítanak, hogy Juppé javasolni fogja, jö­vőre csökkentsék a felére a jó­léti költségvetés hiányát és szüntessék meg azt 1997-re. Az idén a hiány 64,5 milliárd frank. A csökkentés összhang­ban volna az európai pénzügyi unió felzárkózási kritériumai­val. Ezenkívül növelnék a jö­vedelemadót, a gyógyszereket terhelő adókat, és 2,1 száza­lékra korlátoznák az állam egészségügyi kiadásainak nö­vekedését jövőre (az idei nö­vekedés 5,3 százalék volt) és 27 százalékkal emelnék a kór­házi tartózkodás díját. A szakszervezetek követe­lik, adóztassák jobban a nyere­ségeket, és ebből finanszíroz­zák a jóléti államot, elutasítják a családi pótlék adóztatását és ragaszkodnak a nyugdíjbame­­nés jelenlegi szabályaihoz. A kormány helyzetét gyengítette a frank ingadozása, a minisz­terelnök és az államfő lakbér­botránya, és népszerűségének csökkenése. Juppé viszont gyorsítani akarja a reformokat és bizonyítani akarja a pénz­ügyi piacoknak és a kormány bírálóinak, el van határozva a kiadások és a deficit csökken­tésére. Ezt annál is inkább meg kell tennie, mert a társadalombiz­tosítás számviteli bizottsága évi jelentésében megállapítot­ta, elkerülhetetlen a felhalmo­zódó jóléti deficit további duz­zadása és adóemelés szüksé­ges ennek az adósságnak a megfizetéséhez. Azt is ajánlja, hogy kötvény- és kincstárivál­­tó-kibocsátással, továbbá kon­­zorciális hitelekkel fedezzék az adósságot. Évente legalább 30 milliárd frank új jövede­lemforrásra — lehetőleg adó­ból — volna szükség a tarto­zás visszafizetésének idősza­kában. Az 1994—1995-ben felhalmozódott deficit 120 mil­­liárd frank lehet, és ezt jelen­leg egy állami bank rövid lejá­ratú hiteleivel és kincstári vál­tókkal finanszírozzák. 1995. december 31 -ig azonban a tár­sadalombiztosítási rendszer hosszú lejáratú adóssága meg fogja közelíteni a 230 milliárd frankot. (Reuter) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Varga András Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Weisz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, B. Horváth Lilla, Fehér István, Kiss Tamás, Langmár Ferenc, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szirmai S. Péter, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum, Társadalom: Vajda Zsuzsa (rovatszerkesztő), Ill­sz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, B. Sebestyén Stella, Kecskeméti Judit ♦ Vállalkozás, Árupiac: Varga András (rovatvezető), Sági Gyöngyi (rovatszerkesztő), Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Krekó László, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331 .Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Csöke Zoltán, Kalló Krisztina, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG­ ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta iit. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetési díj egy évre 19 800, fél évre 9900, negyedévre 4950 Ft. Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN­ 0042-6148. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.u., dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató. KÜLFÖLD Tárgyaltak az EU és a társult kelet-európai országok diplomatái Részt kérünk a délszláv újjáépítésből Tegnap első alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz az Európai Unió tizenöt államának diplo­máciai vezetői a kilenc társult kelet-európai ország külügyminisztereivel. Magyar részről Kovács László külügyminiszter vett részt a megbeszélésen, amelyen sürgette, hogy a délszláv válság miatt különlegesen súlyos áldozatokat és veszteségeket vállaló országok élvezzenek elsőbbséget a gazdasági újjáépítési programok meghirdetésekor. aanmmED A megbeszélések hivatalos részén három fő napirendi pont volt: a PHARE-segélyek hasz­nosításának a kérdése, a dél­szláv békemegállapodás vár­ható véglegesítéséből adódó te­endők, az EU továbbá tájékoz­tatást adott a közel-keleti bé­­­kefolyamat állásáról. Kovács László emlékeztetett arra, hogy Magyarország — főleg a gaz­dasági zárlat hatásaként — mintegy 2 milliárd dolláros veszteséget szenvedett dél­szláv válság nyomán. A luxem­bourgi tanácskozáson a külügy­miniszterek kilátásba helyez­tek egy 2 milliárd dollárnak megfelelő összegű helyreállí­tási segélyt a volt Jugoszláviá­ban folyó helyreállítások cél­jára, ha rövid időn belül hely­reáll a béke. A tanácskozás után sürgették, hogy külön-külön ugyanekkora összeggel vegyen részt a rehabilitációban Ame­rika és az olajtermelő muzul­mán országok közössége. Az MTI szerint némileg ron­totta az ünnepi hangulatot, hogy az EU-országok — amelyek hétfőn “saját körben” már tar­tottak egy tanácsülést — több­nyire csak államtitkárral, vagy miniszterhelyettessel képvisel­tették magukat. Magáról a tanácskozásról az osztrák külügyminisztérium ál­lamtitkára kiemelte a PHARE- programokkal kapcsolatos ke­let-európai felvetéseket. Beni­­ta Ferraro- Waldner,az oszt­rák­ I­R4 hírügynökségnek nyi­latkozva kijelentette, hogy Ma­gyarország főleg az infrastruk­túra fejlesztésére és igazgatási szakemberek képzésére szeret­ne nagyobb összegeket fordí­tani. Lengyelország a források elosztásával kapcsolatos for­maságok egyszerűsítését és az utólagos ellenőrzések beveze­tését sürgette. Románia azt szorgalmazta, hogy több évre szóló programok indításával vi­gyenek folyamatosságot a se­gélyezés rendszerébe. Az 1989-ben gyorssegélyként létrehozott Phare-program jellege 1994 végére megvál­tozott, az integrációs folyamat fontos eszkö­ze lett — derül ki a Phare 1994-ről szóló jelentéséből, amelynek rövi­dített változatát az MTI is­merteti, az Európai Unió bu­dapesti nagykövetségére hi­vatkozva. A Phare elmúlt évi teljesít­ményének mérlege szerint az EU 963,3 millió ECU-t, azaz 164 milliárd forintnak meg­felelő összeget bocsátott a 11 partnerország számára. A ta­valy megkötött szerződések értéke elérte a 660 millió ECU-t, ami az előző évhez képest 15 százalékos növe­kedést jelent. A folyósítás — elsősorban korábbi szerződé­sek alapján — 721 millió ECU-t ért el, 38 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Az elmúlt öt év adatait összesítve, a Phare­program által elosztott segélyek összege elér­te a 4,2 milliárd ECU-t. A rendelkezésre álló pénz 52,4 százalékát szerződés formájában használták fel, amelynek 95,8 százalékát már folyósították. 1990 és 1994 között a leg­magasabb összeggel, 1,0116 milliárd ECU-vel Lengyelor­szág részesült a keretből. Má­sodik helyen 541,7 millió ECU-vel Románia áll, harma­dikként pedig, 490,8 millió ECU-vel Magyarország kö­vetkezik. A rangsorban ne­gyedik Bulgária 393,5 millió ECU-vel, a Cseh Köztársaság 120, Szlovákia pedig 80 mil­lió ECU-vel részesült a keret­ből (a két ország még a szét­válás előtt együtt 233 millió ECU-t is felhasználhatott). A több országot átfogó programokra a Phare­­keretből négy év alatt 722,7 millió ECU-t fordítottak. Kevesebb kedvezmény és kivétel Lassulhat a kínai export növekedése Kína jövőre az adók és importvámok rendszerének átalakítását tervezi, melynek lényege a kivételek és kedvezmények fokozatos eltörlése. Ez független gazdasági elemzők szerint — szemben az állami vezetés jóslatával — az ország exportnövekedésének lassulásához vezethet. Irai0­0Tmrrn A kínai kivitel növekedési üteme az idei 25 százalékról 10-re eshet vissza, amennyi­ben az exportáruk hozzáadott­­érték-adójának visszatérítését a tervek szerint csökkentik — vélekedik Ma Guonan, a hong­kongi Peregrine Brokerage Ltd. közgazdásza. Erre vonatkozó­an még nem született döntés, ám az elmúlt hónapokban is­mertté vált egy, a pekingi terv­hivatal által készített és ma­gáncégekhez eljuttatott terve­zet. Eszerint jövőre az ipari ter­mékek esetében a jelenlegi 14- ről 9, a mezőgazdasági export­cikkekre vonatkozóan pedig 10-ről 6 százalékra mérséklő­dik a hozzáa­dottérték-adó visszatérítése — írja az AP— DJ hírügynökség. A visszatérítés csökkentésé­nek hatásaira egy hongkongi vállalat igazgatója példaként a textilipart említi, ahol a gyár­tók teljes haszna az adó-visz­­szatérítésből származik. Ennek következtében várható, hogy számos termelő inkább a hazai piacot veszi célba; ez főként a magas bérköltségek miatt máris gondokkal küzdő kelet-kínai cégekre érvényes. A kereske­delmi cégek a jövőben inkább az ország belső részéből szár­mazó, olcsóbb termékeket fog­ják kivitelre keresni. Itt alacso­nyabbak a bérköltségek, ám az infrastruktúra hiányosságai és az áruk gyenge minősége nagy hátrányt jelent. Egy magas rangú kínai tiszt­viselő bejelentette, hogy 1996- tól megszűnik a külföldi cégek által az országba hozott beru­házási javak vámmentessége. A vámmentesség megszünte­tése — ami a már megkötött szerződéseket nem érinti — szerinte összhangban van a WTO alapelveivel. Kína öt­éves programot dolgozott ki a különleges gazdasági öveze­tekben működő külföldi cégek által élvezett adókedvezmé­nyek eltörlésére. Ezek az öve­zetek már elérték fő céljukat, azaz sikerült külföldi beruhá­zókat becsalogatni, így a ked­vezmények fenntartására nincs szükség — idézi egy tervhiva­tali illetékes szavait a Reuter hírügynökség. Csőd fenyegeti az amerikai kormányt Közeledik november 15-e, amikor fizetésképtelenné vál­hat az amerikai kormány, ha­csak a kongresszus nem eme­li meg az államadósság felső határának összegét. Az amerikai szövetségi ál­lam megengedhető tartozásai­nak maximumát egy korábbi törvényhozási határozat 4900 milliárd dollárban szabta meg. Amennyiben a kormány nem kap felhatalmazást a szóban forgó összeg túllépésre, akkor meghiúsulhat egy következő kötvénykibocsátási aukció, amivel részben fedezetet kel­lene teremteni egy 23 milliárd dolláros, november 15-én ese­dékes kamattörlesztésre. Elem­zők szerint a piacokon belát­hatatlan következményekkel járna, ha a kormánynak fize­tésképtelenséget kellene jelen­tenie. Az elnök politikai ellenfelei által uralt kongresszus arra vár, hogy maga Clinton kérje az adóssághatár felemelését. A Fehér Ház ezzel szemben Rubin pénzügyminiszterrel “üzent” és azt indítványozta, hogy 85 milliárddal 4985 milli­árd dollárra emeljék a szóban forgó plafonértéket. Ez utóbbi lehetővé tenné az államadós­ságnak január közepéig való fi­nanszírozását. A javaslatban szereplő időhatár a törvényho­zásban lévő republi­kánus több­ségnek nem felel meg, ezért csak november 29-ig hajlan­dók új határidőt szabni. A konzervatív szárnynak fel­tehetőleg ennyi időre van szük­sége, hogy a két házban külön­­külön már elfogadott középtá­vú költségvetési program ter­vezetét egységes változattá gyúrják és az elnök elé ter­jesszék aláírásra. A republiká­nusok 2002-re — egy hétéves, mintegy ezer milliárd dolláros megtakarítást célzó program­mal — szeretnék elérni a költ­ségvetés egyensúlyba való ho­zatalát.

Next