Világgazdaság, 1995. november (27. évfolyam, 211/6720-232/6741. szám)
1995-11-01 / 211. (6720.) szám
Orosz—szlovák megállapodás a mohi atomerőműről Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök Moszkvában megállapodott a mohi atomerőmű befejezésében való orosz részvételről. Csernomirgyin orosz kormányfő elmondta, Oroszország 70 millió dollár értékű fűtőanyaggal látja el az erőművet, s vállalta a keletkező hulladék elhelyezését is. Meciar még elutazása előtt kijelentette, hogy nem készül vámunióról szóló dokumentum aláírására, noha a napokban Kozlík szlovák pénzügyminiszter az erre vonatkozó pozsonyi érdeklődésnek adott hangot. Alekszandr Lebegyev prágai orosz nagykövet ugyanakkor tegnap elmondta: az esetleges orosz—cseh— szlovák szabadkereskedelmi övezet is szóba fog kerülni a cseh—orosz kormányközi bizottság november második felében sorra kerülő második ülésén. Lebegyev szerint az orosz fél a találkozón újra szorgalmazni fogja kereskedelmi egyezmények megkötését is. (AP—DJ) Walesa az adótörvény megvétózására készül “Az új adótörvény segíti ugyan a legszegényebbeket, ám éppen a leginkább vállalkozókedvűektől vesz el, ezért szinte biztos, hogy vétót emelek ellene” — hangoztatta Lech Walesa lengyel elnök. Walesának jogában áll bármely törvényt megvétózni, így a most beterjesztett költségvetési tervezetet is. Ebben a kormány a GDP 2,8 százalékában határozza meg az 1996-os költségvetési hiányt, a hazai össztermék 5,5 százalékos növekedése mellett. Az inflációt a jelenlegi 24-ről 17 százalékra kívánják leszorítani. (Reuter) Nem volt szándékos az EU-valuták gyengítése Egyes EU-országok valutáinak az elmúlt években megfigyelhető gyengülése nem tudatos gazdaságpolitika következménye volt — derül ki a brüsszeli bizottság kedden nyilvánosságra hozott jelentéséből. A tanulmány készítői elismerik, hogy Olaszország, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia exportteljesítményének rövid távon használt a nemzeti valuták gyengülése, ám ezt hosszabb távon az infláció és a kamatlábak kedvezőtlen alakulásával kell “megfizetniük”. A bizottság ezzel az erősebb valutával rendelkező országok vádjaira is válaszolt, és egyúttal annak a véleményének adott hangot, miszerint a valutaárfolyamok és a kereskedelem problémáira a konvergencia-kritériumok teljesítése jelent megoldást. (AP—DJ) Román terv a mezőgazdaság felzárkóztatására Romániában 2004-ig 20 ezer milliárd lejt — 1993-as árfolyamon átszámítva 20 milliárd dollárt — kell a mezőgazdaságba fektetni ahhoz, hogy az ágazat alkalmas legyen az európai uniós csatlakozásra. Az EU-csatlakozás stratégiájának kidolgozásával foglalkozó román kormánybizottság szerint az összeg 60 százalékát 1995 és 1999 között kell befektetni, a fennmaradó részt 2000 és 2004 között. A bizottság úgy látja, hogy a fejlesztéshez szükséges tőke 40-44 százalékát a román agrárszektor maga is képes lesz előteremteni, ha a jövedelmezőségi ráta 18-24 százalék között marad. (MTI) Külföldi autók Japánban A Japánban eladott külföldi gépkocsik részaránya megduplázódik az ezredforduló utáni évekre —jósolja a japán autóimportőrök szövetsége. A külföldi gyártók a minőség és a versenyképes ár jóvoltából 2005-re évi 600-700 ezer autó eladásával a piac 10 százalékát szerezhetik meg maguknak,az 1994. évi 5,4 százalékkal szemben. Ami a japán kocsik kivitelét illeti, az már a negyedik éve folyamatosan csökken. (MTI) Megmerevedett front a francia kormány és a szakszervezetek között A tárgyalások tétje a jóléti állam fenntartása A francia kormány és a szakszervezetek tegnap megmerevítették álláspontjukat a jóléti rendszer átalakításával kapcsolatban. Alairt Juppé miniszterelnök bejelentette: fel fogja vetni a bizalmi kérdést a jóléti reform tárgyalásakor a jövő hónapban. A szakszervezetek ugyanakkor közzétették, hogy “akciónapot” tartanak november 14-én a jóléti reform ellen. Az öt legnagyobb szakszervezeti szövetség a pedagógusok és a közalkalmazottak szakszervezetének támogatásával mozgósítani akarják a tömegeket, mondván, a társadalombiztosítás jövője forog kockán. A miniszterelnök igyekszik elkerülni, hogy ismét fennakadások legyenek a közszolgáltatásokban és az állami iparban, mint októberben a közalkalmazottak jövő évi fizetéséről támadt vita miatt. A miniszterelnök bejelentette, hogy a jóléti reformról november 13-ra és 14-re kitűzött parlamenti vita után felveti a bizalmi kérdést — közölte Roger Romani. Mivel a kormánynak a nemzetgyűlésben erős jobbközép többsége van, a bizalmi szavazás formalitás ugyan, de alkalmas arra, hogy elhallgattassák a miniszter javaslataival szemben felvethető kifogásokat. Arra számítanak, hogy Juppé javasolni fogja, jövőre csökkentsék a felére a jóléti költségvetés hiányát és szüntessék meg azt 1997-re. Az idén a hiány 64,5 milliárd frank. A csökkentés összhangban volna az európai pénzügyi unió felzárkózási kritériumaival. Ezenkívül növelnék a jövedelemadót, a gyógyszereket terhelő adókat, és 2,1 százalékra korlátoznák az állam egészségügyi kiadásainak növekedését jövőre (az idei növekedés 5,3 százalék volt) és 27 százalékkal emelnék a kórházi tartózkodás díját. A szakszervezetek követelik, adóztassák jobban a nyereségeket, és ebből finanszírozzák a jóléti államot, elutasítják a családi pótlék adóztatását és ragaszkodnak a nyugdíjbamenés jelenlegi szabályaihoz. A kormány helyzetét gyengítette a frank ingadozása, a miniszterelnök és az államfő lakbérbotránya, és népszerűségének csökkenése. Juppé viszont gyorsítani akarja a reformokat és bizonyítani akarja a pénzügyi piacoknak és a kormány bírálóinak, el van határozva a kiadások és a deficit csökkentésére. Ezt annál is inkább meg kell tennie, mert a társadalombiztosítás számviteli bizottsága évi jelentésében megállapította, elkerülhetetlen a felhalmozódó jóléti deficit további duzzadása és adóemelés szükséges ennek az adósságnak a megfizetéséhez. Azt is ajánlja, hogy kötvény- és kincstáriváltó-kibocsátással, továbbá konzorciális hitelekkel fedezzék az adósságot. Évente legalább 30 milliárd frank új jövedelemforrásra — lehetőleg adóból — volna szükség a tartozás visszafizetésének időszakában. Az 1994—1995-ben felhalmozódott deficit 120 milliárd frank lehet, és ezt jelenleg egy állami bank rövid lejáratú hiteleivel és kincstári váltókkal finanszírozzák. 1995. december 31 -ig azonban a társadalombiztosítási rendszer hosszú lejáratú adóssága meg fogja közelíteni a 230 milliárd frankot. (Reuter) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Varga András Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Weisz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, B. Horváth Lilla, Fehér István, Kiss Tamás, Langmár Ferenc, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szirmai S. Péter, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum, Társadalom: Vajda Zsuzsa (rovatszerkesztő), Illsz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, B. Sebestyén Stella, Kecskeméti Judit ♦ Vállalkozás, Árupiac: Varga András (rovatvezető), Sági Gyöngyi (rovatszerkesztő), Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Krekó László, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp., Pf. 331 .Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199, tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Csöke Zoltán, Kalló Krisztina, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta iit. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetési díj egy évre 19 800, fél évre 9900, negyedévre 4950 Ft. Terjeszti a Hírker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN 0042-6148. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest F.u., dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató. KÜLFÖLD Tárgyaltak az EU és a társult kelet-európai országok diplomatái Részt kérünk a délszláv újjáépítésből Tegnap első alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz az Európai Unió tizenöt államának diplomáciai vezetői a kilenc társult kelet-európai ország külügyminisztereivel. Magyar részről Kovács László külügyminiszter vett részt a megbeszélésen, amelyen sürgette, hogy a délszláv válság miatt különlegesen súlyos áldozatokat és veszteségeket vállaló országok élvezzenek elsőbbséget a gazdasági újjáépítési programok meghirdetésekor. aanmmED A megbeszélések hivatalos részén három fő napirendi pont volt: a PHARE-segélyek hasznosításának a kérdése, a délszláv békemegállapodás várható véglegesítéséből adódó teendők, az EU továbbá tájékoztatást adott a közel-keleti békefolyamat állásáról. Kovács László emlékeztetett arra, hogy Magyarország — főleg a gazdasági zárlat hatásaként — mintegy 2 milliárd dolláros veszteséget szenvedett délszláv válság nyomán. A luxembourgi tanácskozáson a külügyminiszterek kilátásba helyeztek egy 2 milliárd dollárnak megfelelő összegű helyreállítási segélyt a volt Jugoszláviában folyó helyreállítások céljára, ha rövid időn belül helyreáll a béke. A tanácskozás után sürgették, hogy külön-külön ugyanekkora összeggel vegyen részt a rehabilitációban Amerika és az olajtermelő muzulmán országok közössége. Az MTI szerint némileg rontotta az ünnepi hangulatot, hogy az EU-országok — amelyek hétfőn “saját körben” már tartottak egy tanácsülést — többnyire csak államtitkárral, vagy miniszterhelyettessel képviseltették magukat. Magáról a tanácskozásról az osztrák külügyminisztérium államtitkára kiemelte a PHARE- programokkal kapcsolatos kelet-európai felvetéseket. Benita Ferraro- Waldner,az osztrák IR4 hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy Magyarország főleg az infrastruktúra fejlesztésére és igazgatási szakemberek képzésére szeretne nagyobb összegeket fordítani. Lengyelország a források elosztásával kapcsolatos formaságok egyszerűsítését és az utólagos ellenőrzések bevezetését sürgette. Románia azt szorgalmazta, hogy több évre szóló programok indításával vigyenek folyamatosságot a segélyezés rendszerébe. Az 1989-ben gyorssegélyként létrehozott Phare-program jellege 1994 végére megváltozott, az integrációs folyamat fontos eszköze lett — derül ki a Phare 1994-ről szóló jelentéséből, amelynek rövidített változatát az MTI ismerteti, az Európai Unió budapesti nagykövetségére hivatkozva. A Phare elmúlt évi teljesítményének mérlege szerint az EU 963,3 millió ECU-t, azaz 164 milliárd forintnak megfelelő összeget bocsátott a 11 partnerország számára. A tavaly megkötött szerződések értéke elérte a 660 millió ECU-t, ami az előző évhez képest 15 százalékos növekedést jelent. A folyósítás — elsősorban korábbi szerződések alapján — 721 millió ECU-t ért el, 38 százalékkal többet, mint a megelőző évben. Az elmúlt öt év adatait összesítve, a Phareprogram által elosztott segélyek összege elérte a 4,2 milliárd ECU-t. A rendelkezésre álló pénz 52,4 százalékát szerződés formájában használták fel, amelynek 95,8 százalékát már folyósították. 1990 és 1994 között a legmagasabb összeggel, 1,0116 milliárd ECU-vel Lengyelország részesült a keretből. Második helyen 541,7 millió ECU-vel Románia áll, harmadikként pedig, 490,8 millió ECU-vel Magyarország következik. A rangsorban negyedik Bulgária 393,5 millió ECU-vel, a Cseh Köztársaság 120, Szlovákia pedig 80 millió ECU-vel részesült a keretből (a két ország még a szétválás előtt együtt 233 millió ECU-t is felhasználhatott). A több országot átfogó programokra a Pharekeretből négy év alatt 722,7 millió ECU-t fordítottak. Kevesebb kedvezmény és kivétel Lassulhat a kínai export növekedése Kína jövőre az adók és importvámok rendszerének átalakítását tervezi, melynek lényege a kivételek és kedvezmények fokozatos eltörlése. Ez független gazdasági elemzők szerint — szemben az állami vezetés jóslatával — az ország exportnövekedésének lassulásához vezethet. Irai00Tmrrn A kínai kivitel növekedési üteme az idei 25 százalékról 10-re eshet vissza, amennyiben az exportáruk hozzáadottérték-adójának visszatérítését a tervek szerint csökkentik — vélekedik Ma Guonan, a hongkongi Peregrine Brokerage Ltd. közgazdásza. Erre vonatkozóan még nem született döntés, ám az elmúlt hónapokban ismertté vált egy, a pekingi tervhivatal által készített és magáncégekhez eljuttatott tervezet. Eszerint jövőre az ipari termékek esetében a jelenlegi 14- ről 9, a mezőgazdasági exportcikkekre vonatkozóan pedig 10-ről 6 százalékra mérséklődik a hozzáadottérték-adó visszatérítése — írja az AP— DJ hírügynökség. A visszatérítés csökkentésének hatásaira egy hongkongi vállalat igazgatója példaként a textilipart említi, ahol a gyártók teljes haszna az adó-viszszatérítésből származik. Ennek következtében várható, hogy számos termelő inkább a hazai piacot veszi célba; ez főként a magas bérköltségek miatt máris gondokkal küzdő kelet-kínai cégekre érvényes. A kereskedelmi cégek a jövőben inkább az ország belső részéből származó, olcsóbb termékeket fogják kivitelre keresni. Itt alacsonyabbak a bérköltségek, ám az infrastruktúra hiányosságai és az áruk gyenge minősége nagy hátrányt jelent. Egy magas rangú kínai tisztviselő bejelentette, hogy 1996- tól megszűnik a külföldi cégek által az országba hozott beruházási javak vámmentessége. A vámmentesség megszüntetése — ami a már megkötött szerződéseket nem érinti — szerinte összhangban van a WTO alapelveivel. Kína ötéves programot dolgozott ki a különleges gazdasági övezetekben működő külföldi cégek által élvezett adókedvezmények eltörlésére. Ezek az övezetek már elérték fő céljukat, azaz sikerült külföldi beruházókat becsalogatni, így a kedvezmények fenntartására nincs szükség — idézi egy tervhivatali illetékes szavait a Reuter hírügynökség. Csőd fenyegeti az amerikai kormányt Közeledik november 15-e, amikor fizetésképtelenné válhat az amerikai kormány, hacsak a kongresszus nem emeli meg az államadósság felső határának összegét. Az amerikai szövetségi állam megengedhető tartozásainak maximumát egy korábbi törvényhozási határozat 4900 milliárd dollárban szabta meg. Amennyiben a kormány nem kap felhatalmazást a szóban forgó összeg túllépésre, akkor meghiúsulhat egy következő kötvénykibocsátási aukció, amivel részben fedezetet kellene teremteni egy 23 milliárd dolláros, november 15-én esedékes kamattörlesztésre. Elemzők szerint a piacokon beláthatatlan következményekkel járna, ha a kormánynak fizetésképtelenséget kellene jelentenie. Az elnök politikai ellenfelei által uralt kongresszus arra vár, hogy maga Clinton kérje az adóssághatár felemelését. A Fehér Ház ezzel szemben Rubin pénzügyminiszterrel “üzent” és azt indítványozta, hogy 85 milliárddal 4985 milliárd dollárra emeljék a szóban forgó plafonértéket. Ez utóbbi lehetővé tenné az államadósságnak január közepéig való finanszírozását. A javaslatban szereplő időhatár a törvényhozásban lévő republikánus többségnek nem felel meg, ezért csak november 29-ig hajlandók új határidőt szabni. A konzervatív szárnynak feltehetőleg ennyi időre van szüksége, hogy a két házban különkülön már elfogadott középtávú költségvetési program tervezetét egységes változattá gyúrják és az elnök elé terjesszék aláírásra. A republikánusok 2002-re — egy hétéves, mintegy ezer milliárd dolláros megtakarítást célzó programmal — szeretnék elérni a költségvetés egyensúlyba való hozatalát.