Világgazdaság, 1995. december (27. évfolyam, 233/6742-251/6760. szám)
1995-12-01 / 233. (6742.) szám
2 Mélyülő vita az Európai Unió keleti bővítésének menetrendjéről és várható költségeiről Magyar versenypozíciókat is érinthet a jogharmonizáció Három problematikus területet is találtak a kormány hároméves EU-jogharmonizációs programjának a Fehér Könyv ajánlásai alapján történt felülvizsgálatakor — tudta meg a Világgazdaság Gottfried Péter címzetes államtitkártól, az Európai Ügyek Hivatalának vezetőjétől. A program módosítását célzó előterjesztést a kormány várhatóan a jövő héten tárgyalja. Eközben az Európai Unión belül egyre intenzívebb viták zajlanak arról, mekkora áldozatvállalást követel meg a tagországoktól a kelet-európai társult országok, köztük Magyarország csatlakozása. —f 1111111EHEHNM A magyar kormány már a cannes-i csúcsértekezlet előtt készült programjában meghatározta, az EU egységes belső piacához kapcsolódó joganyagot milyen mértékben és milyen ütemben akarja 1997-ig átvenni. A nyár óta folyó felülvizsgálat célja az volt, hogy megállapítsák, az EU által kiegészítésül ajánlott jogharmonizációs teendők között van-e olyan, amelyet Magyarországnak nem érdeke teljesíteni. Az értékelés végeredménye: az ajánlások legnagyobb része nem okoz problémát, és be lehet építeni 1997 végéig a programba. Sőt, az adott területen javulhat a magyar gazdálkodók versenyhelyzete. Van azonban a joganyagnak problematikus szelete is — mondja Gottfried Péter —, amit fenntartással kell kezelni. Az egyik ilyen terület a rövid lejáratú tőkemozgások liberalizálása. A Fehér Könyv ezt ajánlásként tartalmazza, de jelenleg nem lehet megmondani, mikor vezethető be. Ez a gazdasági helyzettől függ, így csak a stabilizációs program sikeres véghezvitele után kerülhet napirendre. A problematikus szelet másik részében nagyon komoly költségvetési erőfeszítéseket igénylő intézkedéseket javasolnak. Ilyen a szarvasmarhák azonosítására való direktívák átvétele. Ez azt jelenti, meg kell jelölni minden egyes marha fülét, ami sok pénzbe kerül. Ezekre a feladatokra az illetékes szaktárcák folyamatosan készülnek fel — mondta a címzetes államtitkár. A problémás területek harmadik csoportjában versenypozíciókat érint a jogharmonizáció. Gottfried Péter a közlekedést említi példának. Olyan előírásokról van szó, milyen követelményeknek kell megfelelniük a szállító járműveknek, milyen vizsgákat kell megkövetelni a gépkocsivezetőktől, mennyi pihenőidőt kell adni. Például a gépjárművek műszaki előírásai komoly beruházási igénnyel is járhatnak. A magyarok olcsóbb költségekből adódó jelenlegi versenyelőnye tehát csökkenhet. Ha eközben az unió közlekedési piaca sem nyílik meg, ezt nagyon nehéz egyensúlyban tartani. E gond leküzdésére a kormány az előterjesztésben kétoldalú közlekedési megállapodást javasol kötni az EU-val. Ennek része lenne egy jogharmonizációs előirányzat és program, valamint egy piacra jutási program. Gottfried Péter intett, senkit ne vezessenek félre az EU- csatlakozással kapcsolatos, gyakran egymásnak ellentmondó hírek. Szerinte a jövőre kezdődő kormányközi tárgyalások 1997 első felében befejeződnek, így a második fél évtől megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások a pályázókkal, illetve azok egy részével. Ha differenciálnak — amit szeretnénk —, Magyarország az első csoportban lesz — állítja a címzetes államtitkár. A december közepi madridi EU-csúcsra négy, az unió majdani bővítésével foglalkozó dokumentum készül — áll az MTI tudósításában. Jacques Santer brüsszeli bizottsági elnök szerint a madridi csúcstalálkozónak kell megadnia a stratégiát és a kezdőlökést az ezredfordulóig vezető folyamatok, így a bővítés további előkészületei számára is. . Az unió keleti irányú kiterjesztésének költségeiről nehéz pontos becslést adni. Egy részük mezőgazdasági támogatások növekedéséből, másik részük a strukturális-kohéziós alapok többletkiadásaiból származna. Korábban kiszivárgott bizottsági vélemény a jelenlegi feltételek mellett 38 milliárd ECU-s többletköltséget jósolt a strukturális alapok büdzséjének. Ezt a számot számos magas rangú brüsszeli tisztviselő is túl magasnak tartja, így az nem szerepel a madridi csúcsra készülő dokumentumban. Monica Wulf-Mathies, a bizottság regionális fejlesztésekért felelős tagja szerint azért is nehéz előre jelezni a kohéziós alapokra háruló többletköltséget, mivel azok a regionális politika egészével együtt mélyreható reformra szorulnak. A mezőgazdasági transzferek növekedése jobban prognosztizálható — Franz Fischler mezőgazdasági biztosnak lapunk november 29-i és 30-i számában ismertetett jelentése 10-15 milliárd ECU többletköltséggel számol. Ez lényegesen kevesebb, mint egyes elemzőknek a költségek megduplázódását jósoló prognózisa. (A közös agrárpolitika kiadásai 2000-ben 42 milliárd ECU körül alakulnak, ha sem a tagállamok száma, sem a szabályozás nem változik.) Juhász Endre magyar EU- nagykövet lapunk kérdésére kifejtette: a nyilvánosságra kerülő tanulmányok tudományos számításokat, modellfeltevéseket tartalmaznak, nem konkrét cselekvési tervet. Hangsúlyozta az unió nincs döntéskényszerben; arról már egyértelműen határoztak, hogy az 1996- ban kezdődő kormányközi konferencia után kezdik meg a tagfelvételi tárgyalásokat. Hans van den Broek, a brüsszeli bizottság bővítésben illetékes tagja elismerte, a csatlakozás időrendjével kapcsolatos bizonytalanság mind a kelet-közép-európai országokban, mind az unió egyes tagállamaiban kiábrándulást okozhat — írja az AP—DJ hírügynökség. Ő sem tudott azonban részletekkel szolgálni, mindössze annyit mondott, számolni kell egy hosszabb átmeneti időszak szükségességével. (A témával kapcsolatos tegnapi eseményekről tudósításaink a 7. oldalon) M. K.—T. G. A Handelsblatt karikatúrája Felirat az ajtón: KELETI BŐVÍTÉS Castro Kínában tárgyal Fidel Castro kubai vezető tegnap találkozott Csing Cö-min kínai elnökkel. A megbeszélésen értesülések szerint Castro segélyekre és a kétoldalú kereskedelem fejlesztésére sürgette Pekinget. A két ország közötti árucsere értéke tavaly alig érte el az 500 millió dollárt. (AP—DJ) Változik a cseh alapok szabályozása A cseh kormány a befektetési alapokra vonatkozó törvény reformjára készül. A kabinet elsősorban azt szeretné elérni, hogy egyes alapok egy-egy vállalat részvényeinek több mint 20 százalékát is portfoliójukban tarthassák azért, hogy az alapok vezetőinek több lehetősége legyen a vállalatok átszervezésére vonatkozó döntésekbe beleszólni. (Reuter) Észak-déli autópálya Alexander Rezes szlovák és Boguslaw Liberadzki lengyel közlekedési miniszter Pozsonyban aláírta azt a kormányközi egyezményt, melynek értelmében a Magyarországon is áthaladó európai közlekedési útvonal, az észak-déli autópálya Szlovákián és nem Csehországon keresztül közelíti majd meg Lengyelországot. Rezes szerint az egyezmény rendkívül jelentős lépés, mert Csehország is szerette volna elérni, hogy a gazdasági és idegenforgalmi szempontból igen jelentős útvonal cseh területen vonuljon át. (MTI) EU—amerikai transzatlanti egyezmény Minden korábbinál átfogóbb akcióprogramot és részletes munkatervet fogadnak majd el a hét végi madridi EU—amerikai csúcstalálkozón — jelezte Sir Leon Brittan, az Európai Unió brüsszeli bizottságának tagja. A dokumentumot Bill Clinton amerikai elnök, valamint Felipe González, az EU miniszteri tanácsának soros elnöke és Jacques Santer EU-bizottsági elnök írja majd alá. (MTI) Sztrájkolnak a lengyel légikísérők Béremelést követelve tegnap délután kétórás figyelmeztető sztrájkot kezdtek a lengyel légiutas-kísérők. A LOT légitársaság vezetése hajlandó a fizetések emelésére, ám ajánlatuk csupán egyharmada annak, amit a stewardesek követelnek. A lengyel társaság járatai csak késéssel tudtak elindulni. (MTI) Lecsapnak a román valutaboltokra. A román rendőrség alapos vizsgálatot indított a valutaboltok ellen, melyek a kormány szerint felelősek a lej árfolyamának 2 hónap alatti 30 százalékos zuhanásáért. A rendőrség eddig 500 millió lej (197 ezer dollár) bírságot rótt ki bizonyos tranzakciók be nem jelentése, illetve az egyes valutavásárlókról fiktív igazolások kiállítása miatt. (Reuter) Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Főszerkesztő-helyettes: Varga András Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Béla Kiadó: ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, B. Horváth Lilla, Fehér István, Kiss Tamás, Langmár Ferenc, Lovas Judit, Magos Katalin, Hagy Ildikó, Papp Emília, Szirmai S. Péter, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa, Veres Ibolya ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Illsz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud György ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Varga András (rovatvezető), Sági Gyöngyi (rovatszerkesztő), Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Krekó László, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1536 Bp. Pf. 331 .Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I, Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Csökő Zoltán, Kalló Krisztina, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ISSN 0042-6148. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: dr. Csöndes Zoltán vezérigazgató. Tij T Tin 1995. DECEMBER 1. Közelgő választások Ausztriában A költségvetés a viták központjában Az osztrák kormánykoalíció attól esett szét, hogy a nagyobbik párt, a szociáldemokraták az adók emelését, a kisebb, a néppárt a kiadások csökkentését tartja a költségvetési hiány mérséklése fő eszközének. Érthető tehát, hogy a költségvetés áll a választási kampány vitáinak középpontjában is. Erről fejtette ki véleményét a három legnagyobb párt vezetője. MUNKATÁRSUNKTÓL Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöke, Franz Vranitzky leszögezte: az előrehozott választásokat szükségtelen és értelmetlen dolognak tartja. Azzal, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) a költségvetési tárgyalásokon asztalt borított, komoly kárt okozott Ausztriának. Vranitzky szerint teljesen indokolatlan az osztrák költségvetési és gazdasági helyzet dramatizálása, hiszen Ausztria Európa egyik leggazdagabb országa, s a munkanélküliségi ráta is a legalacsonyabbak között van a kontinensen — jelenti az MTI. Az 50 milliárd schillinges költségvetési hiány felét az SPÖ- elnök a kiadások csökkentésével, 10 milliárdot az adózási kiskapuk bezárásával és a privatizációból, további 15 milliárdot pedig egyszeri bevételekből és az energiaadó bevezetésével akar finanszírozni. Mindezt úgy, hogy a terhek nagy részét a gazdagok viseljék. A Néppárt elnöke, Wolfgang Schüssel külügyminiszter — akit ellenfelei azzal vádolnak, kancellári ambíciói miatt robbantotta ki a válságot , kisebb kormánnyal, kevesebb bürokráciával, a nyugdíjkorhatár emelésével és a jóléti juttatásokkal való visszaélési lehetőségek csökkentésével javasolta lefaragni a hiányt. Rámutatott: alacsony kamatlábbal és mérsékeltebb inflációval kell a szegényeken segíteni. A választás fő kérdéseként az EU- hoz csatlakozást jelölte meg. Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt elnöke a kerekasztalvitában élesen bírálta az ÖVP-t, mondván, most igyekszik kibújni a felelősség alól, a nagy újító színében tüntetve fel magát. Haider szerint jövőre 74 milliárd schillinges takarékossági programra lesz szükség. Azzal vádolta a jegybankot, hogy aranyeladással akarja szépíteni a hiányt. A bank szóvivője az AP-DJ szerint cáfolta ezt. Az aranykészlet azért csökkent, mert Ausztria az EU-csatlakozás után hozzájárult az Európai Monetáris Intézet tartalékához saját készletének 20 százalékával. Azt egyik politikus sem említette, hogy az inflációs ráta terén az ország a középmezőnyhöz tartozik (eltekintve az októberi kiemelkedően jó 1,9 százaléktól), de a Reuter szerint a költségvetési hiány és az államadósság terén nem teljesíti a maasstrichti követelményt, sőt jóval felette van a maximális kritériumnak. Ennek oka, hogy Ausztria évtizedes hagyományaihoz híven többszöri ígéretek és reformtervek ellenére alig csökkentette az állami szektor súlyát a gazdaságban és a költségvetés rovására tartja fenn a gazdaságtalanul működő állami vállalatokat, így lehetővé válik nemcsak tulajdonképpen versenyképtelen munkahelyek fenntartása, hanem a vezető állások felosztása is a koalíciós pártok kliensei között. Ezt hívják “Proporznak" Ausztriában és korporatív államnak a politikatudományban. K. G. Orosz exporttámogatás (Folytatás az I■ oldalról) Az exportőrök pozícióit erősíti Borisz Jelcin gazdasági tanácsadójának, Alekszander Livsicnek bejelentése is, miszerint az elnök rendeletet írt alá az exportilletékek leépítéséről. Eszerint mától az olaj és a földgáz után fizetendő exportilleték a felére csökken. Jelcin határozott arról is, hogy a többi termék után fizetendő illeték január elsejétől teljesen megszűnik. Szergej Dubinyin jegybankelnök tegnap bejelentette, mától 170-ről 160 százalékra csökken a jegybanki refinanszírozási kamatláb. A lépést a folyamatosan csökkenő infláció teszi lehetővé, melynek havi üteme az utóbbi három hónapban végig 5 százalék alatt maradt. Az AP-DJ jelentése hangsúlyozza, az orosz reálkamatlábak továbbra is a legmagasabbak közé számítanak a világon. A 160 százalékos éves kamatláb ugyanis havi szintre lebontva majdnem eléri a 14 százalékot. A kamatláb október végén csökkent 180-ról 170 százalékra. Megfigyelők szerint a tegnap bejelentett intézkedésekkel a reformkormányzat az exportőrök és az iparvállalatok támogatását akarja megnyerni magának a december 17-i parlamenti választásokon. Az iparvállalatok vezetői korábban folyamatosan kritizálták a kormányt a magas kamatlábak és az erős rubel miatt, mely nehezítette pozícióikat az importtermékekkel szemben és akadályozta kivitelüket. Terjed a francia sztrájk A frank, az államkötvények és a részvények eladása jelzi, hogy nem tarthatók fenn büntetlenül a francia közlekedési sztrájkok kiváltotta kaotikus állapotok. Chirac elnök nem zárta ki az előrehozott választások lehetőségét. A sztrájkoló francia vasutasok és a párizsi tömegközlekedési dolgozók megmozdulásához csütörtökön csatlakozott a postások nagy része. Új elem a munkaügyi vitában az állami gáz- és áramszolgáltatók tiltakozása, az egyetemisták pedig az egész országban tüntetnek. A közlekedés megbénulása immár a termelés folyamatosságát is zavarja. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a gazdaság frontjáról is kedvezőtlen jelentések érkeznek. Októberben — immár az egymást követő harmadik hónapban — majdnem 10 ezer fővel nőtt a munkát keresők tábora az országban, amivel az állástalanok száma 2 961 800 főre emelkedett. Mérséklődni látszik a gazdaság növekedése is. Statisztikai jelentések szerint a harmadik negyedévben a GDP növekedése csak 0,2 százalék volt, ami a korábbi két negyedév hasonló adatát figyelembe véve elképzelhetetlenné teszi az 1995-re tervezett 2,9 százalékos gazdasági növekedést. Egyes francia kommentátorok már-már újabb recesszió rémével riogatják a lakosságot, a romló hangulatból ítélve nem is eredménytelenül.