Világgazdaság, 1996. július (28. évfolyam, 126/6886-148/6908. szám)
1996-07-01 / 126. (6886.) szám
___________________________ RÖVIDEN Iszlámista török kormány a liberális programmal Az isztanbuli tőzsdeindex pénteken 3,3 százalékkal emelkedett arra a hírre, hogy koalíciós megállapodást kötött az iszlámista Jólét Pártja (Refah) és a szabadpiaci elveket valló, jobboldali Igaz Út Pártja. Demirel köztársasági elnök még aznap ki is nevezte a Török Köztársaság történetének első iszlámista miniszterelnökét Necmettir Erbakan Refah-vezér személyében. A korábban a Nyugattól való elfordulást hirdető politikus némi meglepetésre liberális gazdasági terveket hirdetett meg. Erbakan csökkenteni szeretné az inflációt, “valós” árfolyampolitikát folytatna, enyhítené a vállalatok adóterheit, felgyorsítaná a privatizációt és elősegítené a külföldi tőke beáramlását. (Reuter) Hosszabb bolti nyitva tartás Ausztriában is? Németország után Ausztriában is liberalizálni kell a bolti nyitva tartást, s erről legkésőbb az ősszel szükséges dönteni — közölte Johann Farnleitner, a nemrég kinevezett osztrák gazdasági miniszter vasárnap az osztrák televízió egyik műsorában. Hozzátette: legkésőbb novemberig, amikor Németországban jelentősen meghosszabbítják az üzletek nyitvatartási idejét, Ausztriában is életbe kell lépniük a megfelelő rendelkezéseknek. A miniszter szerint ezzel lehetne felvenni a versenyt a szomszédos országokba irányuló bevásárló turizmussal. Ausztriában jelenleg este 6-kor bezár a legtöbb üzlet és áruház. Az élelmiszerboltok fél hétkor húzzák le a rolót, bár az utóbbi időben néhány üzletlánc (egyelőre törvényellenesen) hoszszabb nyitva tartást vezetett be. (MTI) Világbank-hitel Ukrajnának Ukrajna 310 millió dollár hitelt kap a Világbanktól a piaci reformok folytatására. A hitel célja a kereskedelem és az árak liberalizálásának támogatása, a tőkepiac fejlesztése és a privatizáció gyorsítása. A Világbank eddig összesen 1,02 milliárd dollár kölcsönt nyújtott a volt szovjet tagköztársaságnak. James Wolfensohn világbanki elnök tavaly azt mondta, hogy a pénzintézet a következő években mintegy 1 milliárd dollárt folyósít évente Ukrajnának, figyelmeztette ugyanakkor a kormányt, hogy gyorsítsa a reformokat. (MTI) Rekordszinten a japán munkanélküliség Japánban májusban rekordszintre emelkedett az állástalanság. A férfiak között a munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos volt, az áprilisi 3,3 százalék helyett 1953 óta, a nyilvántartás kezdete óta a legnagyobb arányú. A kormány szerint a gazdasági növekedés arra bátorította a munkát keresőket (főként a fiatalokat), hogy kilépjenek a munkaerőpiacra, így megjelentek az állástalanok statisztikájában. A nagy cégek azonban egyelőre még vonakodnak teljes munkaidőben foglalkoztatni újabb munkaerőt. Májusban megszaporodtak a vállalati csődök is, ezért esetleg további rosszabbodás várható. (Reuter) Tb-köteles osztrák honoráriumok (Folytatás az 1. oldalról) Eseti munka végzése esetén rendszeresség akkor állapítható meg, ha hat hónapon belül legalább három alkalommal fizetnek ki honoráriumot egyazon személynek. A honorárium után fizetett tb-hozzájárulást beszámítják, amikor betegellátásról, rehabilitációról vagy nyugdíj megállapításáról van szó. Sokakat érint az az új rendelkezés is, amely szerint a munkahelyváltoztatás, vagy esetleg elbocsátás miatt igénybe nem vett, de kifizetett szabadnapok is tb-járulék-kötelesek lesznek — jelenti az MTI. A legföljebb kétéves gyermekgondozási segélyt megszorították azzal, hogy utolsó fél évét csak az apa veheti igénybe. A július elsején vagy azután születendő gyerekek szüleinek el kell dönteniük, hogy kiváltja-e vagy folytatja-e az apa még fél évre a gyest. Ha ezt nem veszi igénybe, akkor a gyerekre csak másfél évig fizetik ki a gyermekgondozási segélyt. Csökken az egyszeri anyasági segély összege is: a július elsejétől születendő gyerekekre 15 ezer helyett 10 ezer schillinget fizet ki a központi költségvetés, majd jövő év január elsejétől ez a segély teljesen megszűnik. Ezentúl többet kell fizetni a szanatóriumokban a különböző gyógykúrákért és rehabilitációs kezelésekért: az eddigi 70 schillinges napi ápolási díj 80 schillingre emelkedik. A további költségeket ezentúl is az egészségbiztosítás fizeti. A tartós munkanélkülieknek kifizetett rendkívüli segély ezentúl nem lehet magasabb 20 heti munkanélküliség után 7887 schillingnél, illetve 30 hét után 9100 schillingnél. Kevésbé éri meg túlmunkát vállalni azoknak, akiknek a keresete meghaladja a havi bruttó 39 ezer schillinget. Július elsejétől a havi 590 schilling feletti túlóradíjat megadóztatják. Valószínűleg sokkal többeket érint, hogy ezentúl 22 helyett 25 százalékkal adóztatják meg a a takarékbetétek kamatát. Az értékpapíroknál fokozatosan vezetik be a kamatadó-emelést, s csak január elsejétől nő 25 százalékra. Főszerkesztő: Kocsi Ilona Felelős szerkesztő: Boronkay Tamás Vezető szerkesztők: Gaál Csaba, Golubeff Lóránt, Kamasz Melinda Művészeti szerkesztő: Horváth László Bála Kiadó ZÖLD ÚJSÁG Rt. Elnök-vezérigazgató: Forró Tamás Lapigazgató: Blasits György Belföld: Kamasz Melinda (rovatvezető), Bisztricsány Julianna, Vajda Zsuzsa, Welsz Györgyi (rovatszerkesztők), Bányai Gyula, Fehér István, Hazafi László, Kubik Pál, Lovas Judit, Magos Katalin, Nagy Ildikó, Papp Emília, Szily László, Tóth Judit, Vadász Zsuzsa ♦ Fórum: Vajda Zsuzsa (rovatvezető) ♦ Külföld: Gaál Csaba (rovatvezető), Kozma Géza, Mádl József, Urkud György ♦ Társadalom: Kovács András István (rovatvezető), Kis Zoltán (rovatszerkesztő), Illsz L. László, Kovách Attila, Lázár Ildikó, Tüske Erika, Vígh Gábor ♦ Tőzsde: Golubeff Lóránt (rovatvezető), Alkonyi László, Kecskeméti Judit, Kishonti László ♦ Vállalkozás, Árupiac: Sági Gyöngyi (rovatvezető), B. Horváth Lilla (rovatszerkesztő), Demeter Kálmán, Gárdonyi Imre, Hargitai Éva, Kvassinger Klára ♦ Tudósítók: Ballai József (Kecskemét), Dombi Margit (Debrecen), Inkovics Andrea (Zalaegerszeg), Lehőcz Rudolf (Győr), Rákóczi Gabriella (Békéscsaba), Török Tünde (Fonyód), M. Vadas Zsuzsa (Miskolc) ♦ Tördelőszerkesztők: Farkas Gabriella, Gazdag István, Tóth Brigitta ♦ Kéziratszerkesztők: Farkas Katalin, Mucsi Ferenc, Róna Judit, Tatai Miklós ♦ Számítástechnika: EFGÉ Kft. ♦ Szerkesztőség és Kiadó: Budapest I., Naphegy tér 8. Postacím: 1537 Bp. Pf 331. Telefon: 175-6722 (MTI) Telefax: 175-4191 ♦ Hirdetések felvétele: Budapest I., Naphegy tér 8. Tel./fax: 202-4199; tel.: 175-6722/1145. Képviselők: Böjti Andrea, Kolozs Krisztina ♦ A VILÁGGAZDASÁG bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a VILÁGGAZDASÁG ra hivatkozva lehet. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. ♦ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: HELIR, 1900 Budapest), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. ♦ Előfizetési díj egy évre 25 800, fél évre 12 900, negyedévre 6450 Ft. ♦ Terjeszti a Hirker Rt., NH Rt. és a regionális rt.-k. ♦ ISSN 0042-6148 ♦ Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. F.u.: Lendvai Lászlóné megbízott vezérigazgató. 1996. JÚLIUS 1. Az infláció növelésével finanszírozzák a bérhátralékokat? Vámemelésről döntött az ukrán kormány Az ukrán kormány úgy döntött, hogy jelentősen megemeli, 20 és 40 százalék közötti szintre növeli a fogyasztási cikkek behozatali vámját — idézi az MTI az Internews hírügynökség által kiadott gazdasági magazint. A gyapot- és a gyapjútermékekre az importvám a behozott áru értékének egyötödével egyenlő, de nem lehet kevesebb 0,7 ECU-nél. A kabátok vámja szintén 20 százalék, de darabonként minimum 10 ECU. Az öltönyök, nadrágok, dzsekik, ingek, alsóneműk után 40 százalékos behozatali vámot kell fizetni, a cipők és a zoknik után 30 százalékot. Az elektronikus számológépek vámja 40 százalékos. A döntés — a kormány indoklása szerint — a hazai termelők védelmét szolgálja. Az Ukrajnai Gazdasági és Politikai Kutatási Központ egyik munkatársa szerint az importtarifák emelésének az a valódi oka, hogy a kormány inflációt akar gerjeszteni, hogy könnyebben kifizethesse bértartozásait. Júniusban és májusban is a pénzromlás mértéke nagyon alacsony, 1 százalék körüli volt. A központi bank már felélte az idei emissziós keret 75 százalékát, az államkötvények eladásából nem származik kellő bevétel, a külföldi hitelek alig csordogálnak. Mindezek következtében a kormánynak sürgősen nem bankóprés jellegű pénzügyi forrásokhoz kellett jutnia. Ukrajna külső adósságállománya 9 milliárd dollárra rúg, a belső adósság 1 milliárd dollárnyi. A rendelet nyomán nyár közepére várhatóan 5-7 százalékosra emelkedik az infláció Ukrajnában. Ez a finanszírozási mód még mindig kedvezőbb, mint a pénzkibocsátás, hiszen az hirtelen havi 40 százalékos inflációt váltana ki — mondják a szakértők. Orosz importkorlátozás terve az élelmiszerekre Az orosz kormány az élelmiszerimport szabályozását tervezi —jelentette ki Viktor Csernomirgyin. A miniszterelnök ezt akkor mondta, amikor pénteken a Kremlben a mezőgazdaság képviselőivel találkozott. Csernomirgyin szerint az importnak nem szétvernie, hanem ösztönöznie kell a hazai termelést. A hírügynökségi jelentés szerint a miniszterelnök nem részletezte, hogy mely termékek behozatalát korlátoznák, vagy hogy miféle kereskedelmi intézkedésekkel szűkítenék az importot. Az orosz kormány és a mezőgazdasági minisztérium képviselői azt mondták: már folynak a kvóták és a vámok kialakításával kapcsolatos munkát. A Reuter által idézett elemzők szerint az orosz piacon az importált élelmiszerek aránya eléri a 45 százalékot. Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy július 1-jétől Oroszország behozatali kvótákat vezet be különböző hús-, tej- és baromfitermékekre. Erről az intézkedésről egyelőre nem érkezett hír, és mint moszkvai megfigyelők emlékeztetnek rá, az IMF ellenkezése miatt korábban több protekcionista lépés is csak terv maradt. Kaczmarek tílélte a bizalmi szavazást Felgyorsulhat a lengyel privatizáció Wieslaw Kaczmarek, lengyel privatizációs miniszter pénteken túlélte az ellenzék bizalmatlansági indítványát, és a parlament alsóháza még aznap törvényt fogadott el az állami vállalatok részvénytársasággá való átalakításáról. A kormány egyúttal engedélyezte több kis bank külföldi kisebbségi részvényesének a részvénytöbbség megszerzését. VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS A ház a kormánykoalíció 231 szavazatával 111 ellenében és 11 tartózkodással elfogadta a törvényjavaslat módosított változatát, amely megengedi a kormánynak, hogy gyorsan a polgári törvénykönyv szerint működő részvénytársaságokká alakítson át sok ezer állami vállalatot. Az eredeti változatot azért bírálták, hogy megsérti az alkotmányt, mert a parlamentnek ad döntő szót több fontos iparág államosításánál. Ezzel elmossa a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti határt — írja a Reuter. A vitatott cikkelyeket kihagyták, noha a kisebbik koalíciós partner, a Lengyel Parasztpárt sok képviselője helyeselte őket. A párt vezetője, Waldemar Pawlak — aki gyanakszik a privatizációra — kijelentette: a párt a szenátusban küzdeni fog a parlament privatizálási jogkörének visszaállításáért. A törvényjavaslat jogot ad a privatizálandó vállalatok dolgozóinak, hogy ingyen juthassanak hozzá vállalatuk részvényeinek 15 százalékához. Jelenleg húsz százalékát kaphatják meg féláron. Egyes lobbycsoportok törevéseivel ellentétben a törvény a vállalati szektor átlagbérének tizennyolcszorosára korlátozza az egyes dolgozók részvénytulajdonát. Kaczmarek privatizációs miniszter — aki előzőleg 187 szavazattal 124 ellenében 95 tartózkodással túlélte azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Szolidaritás fellegvára, a gdanski hajógyár csődbe kergetéséért nyújtottak be ellene, amely feletti szavazásban a parasztpártiak többsége tartózkodott, más része ellene szavazott — kijelentette, a törvény lehetővé teszi számára a privatizálás gyorsítását, és a vállalati részvények szétosztását a kormány különféle rendelkezésével létesített befektetési alapok között. A bírálók szerint azonban lassítani fogja azt a politika befolyásának növelésével. Lehetővé teszi a koalíciós pártoknak, hogy a saját embereiket nevezzék ki az állami részvénytársaságok igazgatótanácsába. A kormány rendeletet fogadott el, amely az AP&DJ szerint megengedi a holland ING banknak és az Allied Irish Banknek, hogy megvásárolja a katowicei Bank Slaski SA, illetve a poznani Wielkopolski Bank Kreditowy SA részvénytöbbségét. A többi nagy bank azonban állami tulajdonban marad, és várja a kormány privatizálási törvényét. Ebben a helyzetben az utóbbiakat az a veszély fenyegeti, hogy többségi külföldi tulajdonba kerülő kisebb versenytársaik teret vesztenek a rovásukra. Varsó is beléphet az OECD-be (Folytatás az 1. oldalról) Pekacik lapunknak elmondta, hogy 1997 végéig eltörlik a külföldi bankok megjelenése előtt álló akadályokat, 1998 végéig pedig megszüntetik a közvetlen befektetéseket sújtó korlátozásokat. Az ingatlanpiac liberalizálását illetően nem tűztek ki konkrét határidőt, a külföldiek magánhasználatra egy tranzakció során maximum 15 ezer ECU értékben vásárolhatnak ingatlant. Lengyelország az OECD- tagság érdekében már márciusban enyhítette a tőkeáramlásra vonatkozó előírásokat, így a lengyel vállalatok korlátozás nélkül hajthatnak majd végre külföldön közvetlen befektetéseket. A külföldi cégek 200 millió ECU összeghatárig bocsáthatnak ki vállalati papírokat a lengyel piacon. A lengyeleknek decembertől lesz lehetőségük arra, hogy külföldi értékpapírokat vásároljanak. A törvényhozás lehetővé tette továbbá a külföldiek számára a termőföldvásárlást, és a varsói parlament elfogadta az adó- és banktitokra vonatkozó szabályok módosítását. Az adóhatóság előtt feloldják a banktitkot, ezzel az OECD-országokban érvényben lévő eljárási rendhez illeszkedő szabályozást léptetnek életbe. Az OECD-be Lengyelország mellett Dél-Korea, Argentína, Bulgária, Szlováki és Szlovénia ugyancsak jelentkezett. Dél-Koreával és Szlovákiával a csatlakozási tárgyalások már folyamatban vannak, az utóbbi esetében olyan stádiumba érkeztek, hogy sikeres megállapodás várható jövő év közepére — számolt be lapunknak a szervezet kelet-európai programjáért felelős magas rangú tisztviselője. A többi említett országgal még nem kezdődtek meg a tárgyalások. Oroszország májusban szintén jelezte csatlakozási szándékát, de a dolog korai voltára hivatkozva egyenlőre udvariasan visszautasították, persze nem zárva el a lehetőséget a jelentkezés későbbi megvizsgálására — írja az MTI. Lengyelország július 11-én írja alá a csatlakozási szerződést. G-7 csúcs Lyonban (Folytatás az 1. oldalról) A két észak-amerikai államban “folytatódik az inflációs hatással nem járó, stabil növekedés” — fogalmazott a tanácskozásról kiadott gazdasági záróközlemény a Reuter tudósítása szerint. Több európai államban (ezalatt nyilvánvalóan elsősorban Németországot és Franciaországot értették) lassulás következett be, de az alapfeltételek javalóban vannak, és a Hetek bíznak abban, hogy a növekedés az év második felében felgyorsul. Japánban a G6 7 szerint gazdaságélénkítő intézkedésekre van szükség. Élénk viták zajlottak a kereskedelempolitika terén. Tokió bejelentette, hogy nem kívánja a július végén lejáró japán—amerikai chipegyezmény meghosszabbítását, mivel a külföldi chipek piaci részesedése már elérte a 30 százalékot a szigetországban. A két fél egyúttal az ázsiai ország biztosítási piacának megnyitásáról szóló megállapodás július 31-ig történő kimunkálása mellett is elkötelezte magát. Az európai és az amerikai tárgyalófelek pedig leszögezték, hogy a jövő év február 15-ig a WTO- n belül távközlési egyezményt kötnek. Még súlyosabb nézeteltérések alakultak ki a legszegényebb országok adósságterheinek csökkentésével kapcsolatban. Németország ellenállása miatt Franciaország nem tudta elérni, hogy a Hetek rábólintsanak arra a tervére, miszerint az IMF aranykészlete egy részének eladásával teremtsenek elő forrásokat összesen 5 milliárd dollár adósság hosszabb lejáratúvá és alacsonyabb kamatozásúvá alakítására. Bonn szerint ezt a lépést csak általános pénzügyi válság esetén lehet megtenni. A GS 7 vezetői így csak elvileg állapodtak meg az IMF részben erre a céra szolgáló kibővített szerkezetátalakítási hitelkerete (ESAF) forrásainak bővítésében. Washington egyúttal reményét fejezte ki, hogy az IMF őszi közgyűlésén sikerül megállapodni a kérdésben.